Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-29 / 74. szám

Újabb 14 községet villamosítanak, növelik a helyiipar termelését Megyénk 1962 évi tanácsi beruházása: 125 millió forint A megyei tanács tegnap ülést tartott, amelyen megállapította az 1962-es évi tanácsi tervet, az éves terv végrehajtására elkészí- tett intézkedési tervet, valamint a megyei tanács és az alsóbb ta­nácsi szervek ez évi költségvetését. Megvitatta a tudományos ered­mények és a kiváló dolgozók ta­pasztalatainak elterjesztését a mezőgazdaságban, majd a tanács második negyedévi munkatervét állapította meg. Az ülésen megjelent és az el- ; nökségben foglalt helyet Orosz Ferenc elvtárs, az MSZMP me- | gyei bizottságának titkára és Köböl József elvtárs, az Orszá­gos Tervhivatal íöosztályvezető­1C"Megyénk ez évi tanácsj tervei­nek megállapításánál kitűnt, hogy n <evv _ amely nagyobb a ta­valyinál —- jelentős fejlődést irányoz elő mind termelési, mind egészségügyi, szociális, kulturális és beruházási szempontból. A tavalyihoz viszonyítva könnyűipari vállalataink több mint 5 százalékkal, élelmi­szeripari vállalataink több mint 1 százalékkal, építőipari vállalataink több mint 32 százalékkal, kommunális vál­lalataink pedig több mint 25 százalékkal emelik terme­lésüket. A Tiszalöki Vegyesipari Vállalat termelése mintegy ötmillió forint értékű gyümölcsös- láda gyártásával nő. a Kisvár- d?i Vegyesipari Vállalat pedig bú'érgyártásra tér át. Tanácsi vállalataink 1962-ben 46 ezer négyzetmé­ter mozaik- és cementlapot, 19 millió égetett téglát, 1 millió 300 ezer égetett cse­repet. 13 és félmillió forint értékű ruházati terméket és közel 16 millió forint értékű bútort adnak a közfogyasztásra. A készáru ter­melés mellett növekszik a ja­vító-szolgái tata tevékenység is. Ebben az évben 28 ezer 600 ton­na kenyeret és 39 millió péksüte­ményt kell gyártani az élelmi­szeriparnak. A mezőgazdaságban 158 ezer hold kenyérgabona és 46 ezer 400 hold napraforgó vetésterület­tel számolunk idén. Tanácsi beruházásokra ez év­ben 125 millió forintot fordítunk, amely 32 millió forinttal maga­sabb az elmúlt évinél. 1962-ben több mint 36 mil­lió forintot fordítunk lakás­építésre — 15 millió forint­tal többet, mint 1961-ben. Ebből az összegből 220 lakást adnak át Nyíregyházán. Záhony­ban és Fehérgyarmaton, és 250 új lakás építését kezdik rneg. A tanácsi iparban elsősorban a vi­déki ipartelepek fejlesztése sze repel. Műhelyeket építenek Győrte- leken, Tiszátokon, Fehérgyar­maton, új műhelycsarnokot kap a Nyíregyházi VAGÉP. Közel kétmillió forint értékben növelik a vállalatok gépi felsze­relését és berendezését. Az olcs- vaapáti Túr híd építésével meg­javítják a beregi rész közlekedé­sét, s már ebben az évben rész­ben megoldják a nyíregyházi Arany János utcai lakótelep jár­daépítését. Fejlesztik a nyíregy­házi vendéglátóipart, á kisvárdai üzlethálózatot. Folytatják a vá­ros közművesítését, a víz- és csatornahálózat építését. befejezik a fehérgyarmati ter­málkút kivitelezését és je­lentős támogatást nyújtanak a kezdeményező községeknek törpe vízművek létesítéséhez. Év végére befejezik a fehérgyar­mati 260 ágyas kórház építését, folytatják a nyíregyházi 300 ágyas tbc-in/tézet építési munká­latait. Elkészül a nyíregyházi új leánygimnázium és Kisvúrdán, Mátészalkán, Vaján 24 általános iskolai tantermet adnak át. Foly­tatják a nyíregyházi 12 tanter­mes iskola építését. Ezenkívül Vásárosnaményban, Fehérgyarma­ton. Csengerben és Nyíregyhá­zán új gimnázium építését kez­dik meg. Másfél millió forintos költséggel fognak hozzá egy hat tantermes gyógypedagógiai isko­la építéséhez. A fentieken kívül 58 lakást hoznak létre emeletrá­építéssel. de az állami erőből történő lakások még így is csak részben oldják meg a felmerülő igényeiket, ezért ezek mellett fokozni kell a magán erőből tör­ténő építkezést. Ebben az év­ben mintegy 14 millió forintot fordít a tanács Nyíribronv, Ramocsaháza. Nagyar. Tisza- kanyár, Szabolcsveresmart, Rápolt. Nyírcsászári. Sényö, llk. Gemzse, Omboly. Tisza- rád. Terem és Nagycserkesz villamosítására. ugyanakkor tovább bővítik Nyír­egyháza. Tisza vasvári,, Kisvárda, Baktalóróntháza, Tiszaitelek és Nyírgelse villamoshálózatát. A napirendi ponthoz számos megyei tanácstag adott hasznos javaslatot, amelyek közül igen lényeges, hogy Benedek Lajos tanácstag javaslatára a megyei tanács vb. megvizsgálja megyénk egyik legnagyobb ipari települé­sén. Mátészalkán állami erőböi történő lakásépítkezés lehe ősé­géit. A napirendi pont vitájában felszólalt Köböl József, aki a; Országos Tervhivatal képvisele­tében hangsúlyozta: | — A párt és a kormány szi­lárd elhat'•» zása, hogy Sza- bolcs-Szalmár megyében is felszámolja a Horthy-fasiz- mus örökségeként még meg- , lévő elmaradottságot. Ez a politika már a megye má sodik ötéves tervében is jelen ős eredményekkel jár. 1963-bai nár csak három község marat /illany nélkül, 1960—1965-ig 92: íj kórházi ágy létesül itt, ami a országos fejlesztés 12 százaléka Országosan 800 középiskolai tantermei építenek az ötéves terv során, amiből 62 (9 szá­zalék) jut a megyére, holott a megye lakossága csak 5 százaléka az ország lakosságának. A megye tanácsi beruházása eb­ben az évben mintegy 89 milliói! lesz ki — a lakás-beruházások kivételével. Az elmúlt évben ugyan erre a célra 73 millió fo­rintot fordítottak, s 1965-ben a tervek szerint már 113 milliós tanácsi beruházás lesz Szabolcs- Szatmárban. Ebből is láthatjuk, hogy szinte minden évben 30—40 százalékos az emelkedés a be­ruházás terén. Még arra is van lehetőség, hogy ezt az összeget is túlszárnyaljuk. Az országos szervek tudják, hogy nagy a fejlődés, de az koránt­sem elég. Ebben á megyében a második ötéves terv í<jeje alatt 24 százalékkal emelke­dik az iparban dolgozók szá­ma. A megye vezetői erőteljesen küzdenek a fejlődés gyorsításá­ért. Az Országos Tervhivatal — hazánk gazdasági helyzetéhez mérten — igyekszik az indokolt és helyes igényeket kielégíteni. A megyei tanácstagok behatóan tárgyalták az idei költségvetést, amelynek összege 634 millió fo­rint. vagyis 75 millióval több mint az elmúlt évben. Ebből az összegből 53 millió forintot fordítanak gazdasági jellegű feladatra, 148 milliói egészségügyi és szociális. 228 milliót pedig kulturális és oktatási intéz­mények működésére és továbbfejlesztésére használnak fel. A KISZ újjászervezésének 5. és a Magyar Tanácsköztársa­ság megalakulásának 43. évfordulója alkalmából ifjúsági nagygyűlést rendeztek a Dohánybeváltó és Fermentáló Vál­lalat kultúrtermében. A megjelent mintegy 1500 fiatal előtt Perjési László elvtárs t KISZ Központi Bizottságának tit­kára tartott ünnepi beszédet. A megjelent ifjúság , körében igen nagy tetszést aratott M. Gaffarnak, a DÍVSZ első elnökhelyettesének felszólalása, aki a szudáni fiatalok üdvözletét hozta el a nagygyűlés részt­vevőinek. Képünkön az ifjúság M. Gaffar beszédét hallgat­ja. Az ünnepi nagygyűlés után a résztvevők megrohanták a külföldi vendégeket es autógrammot kérlek tőlük. Morga- no, a DÍVSZ első elnökhelyettese, az indonéz ifjúság kép­viselője szívesen (esz elegei a kérésnek. A háttérben M. Gaffar az autógramkérők gyűrűjében. (Bogár—Hammel) XIX. ÉVFOLYAM 74. SZÄM Ára: 5G fillér 1962. MÁRCIUS 29. CSÜTÖRTÖK Láthatatlan fal Oránban Mindig embernek lenni A tavasz előszobájában Sport Szabolcsiak fóruma Nuireaultázán valósítják meg az ország első szuDermahet áruházát ötödször lett kiváló a Csemegebolt lesz az újjá formálódott Cseme­gebolt, ahol a szocialista keres­kedelemnek megfelelően új el­adási formákat is vezetnek be. A hagyományos kiszolgálás mel­lett önkiszolgáló és önkiválasz­tó osztályokat állítanak fel. Kü­lön érdekessége lesz egy egészen modern berendezésű bistro he­lyiség, ahol. állandó jellegű hi­deg konyha készítmények áll­nak a fogyasztók rendelkezésé­re a nap minden szakában. Itt állítják fel a cukrászati. készít­mények üvegfalú vitrinjeit is. A központ tervei szerint a nyíregyházi seupermaket áru­ház országos viszonylatban is méltóan fogja képviselni a szo­cialista kereskedelmet. Bizo­nyosra vesszük, hogy városunk minden dolgozója örömmel fo­gadja a Csemegebolt fejlesztésé­nek új teryeit. Farka« Pál potja értékelve a nyíregyházi vállalat hatalmas fejlődését és az eddig elért eredményeket, el­határozta. hogy Nyíregyházán építi meg az ország első szu- permaket áruházat. Ez azt je­lenti, hogy a jelenlegi helyisé­get átépítik, modernizálják. A teivek szerint a Csemegebolt Dózsa György utca felőli részét kibővítik egészen a Béke filmszín­ház helyiségéig. Természetesen a közbeeső üzleteket a város más részbe helyezik át. Ezen az új utcai frontszakaszon belső emeletet is létesítenek, ahol a különböző osztályok, raktárak és a higiéniához szükséges helyisé­gek kerülnek elhelyezésre. A szupermaket áruház meg­nagyobbítva és korszerűsítve olyan új gépeket és technikai felszereléseket kap, amilyenekkel jelenleg még a fővárosi közért áruházak sem rendelkeznek. Nyíregyháza új nevezetessége , A Kossuth len Csemegtrbolt i évek óta a város kereskedelmi • forgalmának központját jelenti. 'A város dolgozói vásárlásaikkal i szívesen keresik fel. mert bő és i változatos áruellátása. i A Csemegebolt a múlt évi má- | sodik félévi eredményei alapján , ötödször nyerte el a ..Kiváló i bolt” büszke kitüntetést. Öt dol­• gozója „Kiváló dolgozó" okleve- ’ let kapott és a velejáró pénz- , jutalmat. Ezzel a Csemege kivá- i ló dolgozóinak száma 22-re 1 emelkedett. ? 1961-ben a cukorka osztály dolgozói szocialista brigádba tö- [i mörülték. Eddigi munkájuk ,i eredményét, most értékelték és ('ennek alapján elismerő okleve­let kaptak. A brigád lelkesen \ végzi munkáját és minden igye- ]' kezetükkel azon vannak, hogy (' 1962-ben elnyerhessék a ..Szo- ' clalista brigád” büszke címet. A Csemegebolt budapesti köz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom