Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-23 / 69. szám

Jlliért nem volt kulturális a naf/ifUalás/j lie n d e rq q ár hu n l Kicsi falu a megye keleti részében Tiszakóród. Asszo- n37ai viszont nagyakaratúak és nem mennek gondolatokéit a szomszédba. A télen bőségesen jutott rá idő. hogy jóelőre megtanács­kozzák a nyári dolgokat. Mert bosszantóan gyakori hátramoz­dító, amikor a szövetkezeti asszonyoknak teljes napokat kell otthon tölteni háztartási munkában. Különösen a mosás, a kézi mosás... A huszadik században, a technika világá­ban! Mert keresték, meg is' talál- : Iák a megoldást. A falu nőta­nácsa küldöttséget menesztett a Béke Tsz irodájába, annak bejelentésére, hogy elvállalják tizenöt hold kukorica művelé­sét. Hiba nem lehet, mert van­nak hozzá vagy hatvanam S hogy a szövetkezeti asszonyok más közös munkáknál is ele­get tehessenek, a vállalt kuko­rica gondozásában olyan nők is segítenek, akik egyébként nem paraszti foglalkozásúak. Adjon tehát a tsz vezetősége munka­egységkönyvet a nőtanács ré­szére. Kaptak, sőt, a kollektív „számlanyitást” annyira életre­valónak találta a tsz vezető­sége, hogy mindjárt, az első kínálkozó alkalommal előleget adott rá. Az asszonyok pedig nem kés­lekedtek a kívánt mosógép megvételével. Már most nagy megelégedéssel használják... r, lis az c»yéb ? Mosógépük már van a tisza- kóródi asszonyoknak. De egy másik probléma még ezután is tovább tartotta magát: nincs a faluban szobafestő. Mégcsak a közeli környéken sem. Az ö házuk fala azért ne legyen szép? Nem addig van az! A nőtanács összekeritett any- nyi pénzt, hogy festőhengert vehetett érte. Több mintás be­téttel. Ki-ki azzal festsen, csi­nosítson, amelyikkel akar. Hogy nem szakmunkát csi­nálnak? A régi, ósdi mesze­léstől feltétlen szebbet, ízb+.e- sebbet. Ez a fontos. Később meg, a közös könyv­re járó haszonból porszívót, padlókefélőt vesznek. Leleményességük a picike faluban is hű tükörképe an­nak a kornak, amelyikre hi­vatkoznak, amelyikben élnek... Asztalos Bálint Könyvbarát nap Ihrányban Csapadékos vidékeken előnyős a hagyma magról vetése MINDEN TERMELŐSZÖVET­KEZETBEN valamilyen előítélet­tel érkezik az ember. így men­tem a minap a leveleki Dózsa Tsz-be is, hiszen ismertem a múlt évi sikertelen gazdálkodá­sukat, majd egy félmillió mér­leghiánnyal zártak. Vajon az aszályos esztendő és a hosszúra nyúlt tél következtében hogyan teleltetik az állataikat? A gyen­ge eredményt hozó első év után hogyan dolgoznak a tagok? Ilyen kérdések foglalkoztattak. — Az elnököt keresem — mondtam az irodán. — Itthon van, de nincs itt — volt a válasz. Hasonlóan nyilatkoztak, ami­kor a főkönyvelőt és az állatte­nyésztési brigádvezetőt keres­tem is. Az elnököt a majorban találtam meg. — Ellenőrzőm, amit reggel megbeszéltünk, azt végzik-e — magyarázta meg az elnök, hogy miért is nem találtam az iro­dában. — És úgy van? — Úgy. Azt határoztuk, hogy amíg a havas idő tart, ameny- nyi szalmát, takarmányt csak tudnak a külső szérűről behor­dani, annyit hordjanak. Amikor kinyílik az idő ezzel se legyen bajunk. A traktorok mellett «zánihaeesaak a fogatok is. A tagok között lenni... TIZENKÉT FOGAT BOFüTA a szalmát, estefelére már egy kis kazalra való gyűlt össze. Más í'ogatosok pedig a meleg­ágyhoz hordtak magházföldet. — Nem lehet késlekednünk a melegágyakkal sem, hetven hold lesz csak a dohány és 30 hold a konyhakertészet — magyaráz­za az elnök. — Hogyan telelnek az állatok? — Nézzük talán meg — invi­tál az elnök. Amíg az ólakat, istállókat jár­juk egyre mondja az összeha­sonlító számokat. A műit évet 17 darab kocával kezdték, most 77 darab van. Az összes serté­sük 302 darab. Hízót tavaly het­venet adlak el vásárolt süldők­ből, az idén már 120 darabot júniusban eladnak. Az őszi hiz­laláshoz már megvannak a sül­dők, saját nevelésből. — A tehenekkel még nem di­csekedhetünk, itt egy kicsit ne­hezebb az állományt kicserélni _ mondja a tehénistállóba érve az elnök. A tavalyi 26 darab szarvas- marhával szemben 64 darab van, igaz egy része vásárlásból van és még a minőséggel is baj van, de egyelőre a mennyiség a fontos. Hatvanhárom darab anyajuhval kezdték a múlt évet, most 644 darab van. Ilyen hir­telen növekedett állatállomány­nak bizony nagy gond a takar- rTfányozása. Jó beosztással, az állatok megfelelő gondozásával azonban sikerül — ha nem ki­állításra való kondícióban is, de átvészelni a telet. A sertéshiz­lalást állami kölcsön-takarmány- nyal oldják meg. A MAJORBÓL HAZAFELÉ J'T.T a főkönyvelővel találkoz­tunk. — Hová-hová? — kérdezte az elnök. — • Megnézem, milyen munkát végeznek a melegágyrakók — •válaszolt a nemrég odakerült fő­könyvelő. — Nem árt ha én is megné­zem néhanspján, hogy az irodá­ra bejött munkaegységek mögött milyen teljesítés van — folytat­ta tovább a beszédet a főköny­velő. A Fertő-tó környékén már ré­gi hagyománya van a hagyma­termesztés egy sajátos módsze­rének: a szokásostól eltérően nem dughagymáról ültetik, ha­nem magról vetik a növényt. A termesztés így egy évvel rövi- debb ideig tart, a költségek sokkal kisebbek, s jó körülmé­nyek között, gondos művelés mellett a magról vetett hagyma is megadja holdanként a 60— 80 mázsát. A hasznos módszer azonban mindeddig kevéssé ter­jedt el. ! A Kertészeti Kutató Intézet­í ben megvizsgálták a magvetése® Lengyel István elnökivel késő délutánra értünk vissza az iro­dába, ahol örvendezve közölte vele az egyik adminisztrátor, hogy újabb 170 mázsa pétisó ki­utalást kaptak. Az elmúlt he­tekben már 680 hold kenyérga­bona vetést fej trágyáztak. A ka­pás területet kiosztották a ta­gokra. Az idén már előre ter­vezett premizálással dolgoznak. Egy évek óta jól működő ter­melőszövetkezetben nem lehet­ne az itt látottakra azt monda­ni, / hogy milyen nagy sikerek, de Leveleken ez már haladás. A legközelebbi közgyűlésen nemcsak a tervet ismertetik majd, hanem húsz belépési nyi­latkozatot aláírt kérelmezőnek is megvitatják a felvételét. Ezek a jelek nyomós érvek amellett, hogy fordulat van a leveleki tsz-ben is. Egyik évről a másik­ra csodálatos eredményeket nem várnak, ele ha ilyen lesz a foly­tatás is, mint a kezdet, más lesz a zárszámadás, mint tavaly. A FELFRISSÜLT VEZETÉS ezt akarja, a tagságon a sor. — A mi elvünk az, hogy együtt döntsünk a tagsággal, a munkában pedig a tagok közt lenni — ezt mondta búcsúzóul Lengyel István tsz-elnök. €s.B. tiagymaterme&ztés alkalmazásá­lak lehetőségeit. Megállapítot­ták, hogy az általában a csapa- iékos vidékeken előnyös, a ma­mi és más történelmi hagyma­termesztő tájakon azonban hely­élen lenne bevezetni. A magról termesztett hagyma ugyanis nem >lyan jó minőségű, illetve nem mnyira eltartható, mint a ma­rói- Őszi, téleleji fogyasztásra élj esen megfelelő, a tárolásra ;s exportra kerülő terményt azonban továbbra is dughagy- náról kell ültetni. A Kertészeti Kutató Intézet a 3ZÖVOSZ-szal együtt az idén íz ország különböző vidékein isszesen ezer holdon folytat kí­sérleteket a magvetései hagyma- ermesztéssel. Az eljárásnak kü- önösen akkor van nagy jelentő­sége, ha valamilyen ókból rossz i dughagymatermés A ,,lendülő fiatalok“ Fehérgyarmaton A fehérgyarmati Kossuth mo­ziba jól sikerült filmbemutatót tartottak szerdán a „Zendülő fiatalok’* című csehszlovák film­ből. A járási párt és tanács vb. szervezésében húsz járási ter­melőszövetkezet képviselői vet­tek részt az előadáson. A há­romszáz főnyi közönségből két­száz tsz-dolgozó volt. Sokan vet­tek részt az üzemi KISZ-fia- talok közül is. A vetítés előtt dr. Zsellér Jenő vezetőügyész; röviden ismertette a film té­máját. Beszélt a társadalmi tu­lajdon védelmének fontosságá­ról, arról, hogy milyen nagy a| tsz-tagság felelőssége a közös! vagyon megóvásában. Á filmet nagy tetszéssel fo­gadta a közönség. Várják, hagyj a járás valamennyi közsérr’-en1 bemutatásra kerüljön. 5 KLLE1’-»AG®AEÍ>K 5 z V (M Az asszonyt lelemenvessegről Kollektív „számlanyitás“ Legalább is eddig azon múlott. Nem volt, alá szívügyének te­kintse a kultúrát a gyárban. Akad téves nézet is. Hogy csak egy példát említsek, itt van a zenekar ügye. Két tangó­harmonika, három hegedű, dob­felszerelés, szaxofon, hever nagy­részt kihasználatlanul. Sőt, Szu- liné éppen arról beszélt, hogy el kellene adni a zeneszerszámo­kat. Nem tudnak kottából ját­szani az üzem „zenészei” és nem is akarnak megtanulni, a zene­művészek szakszervezete pedig így nem ad engedélyt még az üzemen belüli játszáshoz sem — mondják. A szakszervezet nem szól bele abba, hogy saját üze­mükön belül hogyan, mikor ját­szanak a zenészek!... Eladni a kész zeneszerszámokat? eiueKeseoD műsort „reu, naz nézett végig. Tehát mégiscsak, volt valami kulturális élet! —i mondhatnánk. Tegyük még hoz-' zá, hogy könyvtár is működik,' igaz, hogy minden olvasótobor-, zás, könyvismertetés nélkül, de. azért csak olvasnak 'az emberek. Néhány hete a színjátszó csoport is előadott egy műsort, de azzal nem dicsekedtek különösebben. Mert most már sokkal igénye-1 sebbek a nézők, mint akár né­hány évvel ezelőtt is. Sinka Sándor megígérte, hogy. elbeszélget a néhány évvel ez-' előtt még aktív színjátszókkal,' az idősebbekkel, 35—40 évesek-, kel is és újjászervezi a csopor-1 tot. J Azzal váltunk el, hogy két hó- ( nap múlva visszatérek. Most< megkétszerezem a határidőt. A < beszámolóm címét már előre el- J árulhatom: Négy hónap múlva a, nagyhalászi Kendergyárban. < Gál Béla < . i Sok helyen örülnének, ha a fe- i j le felszerelésük meglenne, vágj7 :! meg tudnák venni. : j Nem lehet tanár probléma i j sem, a kottából való tanulás, hi- 11 szén Vadas Nagy János zeneis- , kólát végzett, képzett zenész • j helyben van. Sőt két pedagógus i ; szakember is van a faluban. , j Vagy itt van a táncruhák ki­■ I cserélése. Tánccsoport egyáltalán ■ j nem működik, A régi ruhák ko- | pottak, az igaz, de azért egy j kis javítással és jóindulattal, | megértéssel fel lehetne még azo- \ Icát venni legalább addig, amíg 1 valami eredményt fel tud mu­tatni az újjászervezett csoport. , | Mert „először lovat vesznek és ; csak azután szerszámot”. Van rádió, lemezjátszó, tele- ,' vízi, pingpong felszerelés, . sakk, dominó, csak éppen használni nem tudják hol. Kivéve a tele- ' | víziót, mert azt az általában tel- 11 jesen fűtetlen kultúrteremben is ' | nézték! Volt úgy, hogy egy-egy A gyár dolgozói bizonyára mosolyognak ezen a címen, ha elolvassák. Miért írom azt, hogy »miért nem volt”, ahelyett, hogy miért nincs? Azért, mert a né­hány hete megválasztott kultúr- íelelős, Sinka Sándor azt mond­ta, menjek majd el két hónap múlva, akkor nézzek szét, hogy mi van náluk. Most még' alig tud mást, mint panaszkodni. Érthető, hogy bizalomra van szüksége ahhoz, hogy valamit el- j érjen. Nem is akarom most részié- j tesen elemezni azt, hogy mi, ki j miatt nem volt, hanem csak nagyjából vázolni a helyzetet. Az ! üb. elnöke, Szüli Mártonná, a j KISZ-titkár Parragi Jolán és a | kultúrfelelős külön-külön is, I mintha csak összebeszéltek vol- na, arra hivatkoztak, hogy nem ! lehetett fűteni a kultúrtermet í egész télen, azért nem volt lé- ! nyegeben semmi. Világos, hogy j arra nem lehet évekig hivatkozni, hogy már régen elromlott a cse­répkályha, a gyárnak nem volt , rá pénze megcsináltatni (?) és egyébként sem könnyű befűteni egy olyan nagy termet. Az üb­el nölc és a kultúrfelelős tökéle­tes egyetértésben mondták el elképzelésüket: saját készítésű I lemezből, saját munkásaik rö- j vid idő alatt annyi részre tud- j ták volna osztani a nagytér- 1 met, amennyire csak kellett vol- ! na. Ez a lehetőség természetesen • most is fenn áll. Olcsó megoldás lenne ez ahhoz, hogy külön szo­ba legyen a televíziónak, külön klubszobának és esetleg szakkö­ri helyiségnek is. Táviratok a Becsi Nemzetközi Lefeavverzési Nőfconfereitciához „Tiltakozunk a nyugatnémetek fegyverkezése ellen. Ne engedjé­tek hatalomra jutni a háborús süllősöket... Mi asszonyok tud- uk legjobban átérezni a háború sorzalmaií, hiszen köztünk is ;okan vannak, akik férjüket, édesapjukat, vagy testvérüket vesztették el” — ezeket írják öbbek között a nyíl #yáti asszo- íyok a pénteken és szombaton ilésező Bécsi Nemzetközi Lefegy­verzési Nőkonferenciára küldött táviratukban, 142 aláírással. A nyírbogát! nőtanácson kí­vül hasonlóan szenvedélyes han- ;ú táviratokat küldtek a nyír- neggyesi, mátészalkai, hodászi, tyírcsaholyí és más községek nő­tanácsai is. Nyíregyházáról többek között a [I. kerületi, a Szabadság telepi, íz örökösföldi és a Ruházati ÜTSZ nőtanácsa küldött távira­tot. pad tagjai működ­nek közre. Somogyi Jolán be­vezető előadása után kerül sor a községi moziban Dobozy: Zá­por című filmjének , a vetítésére. Az irodalmi est I után könyvbált ren- deznek. A könyvkiállítás,, könyvkölcsönzés és! könyvárusítás egész1 nap tart. i seskonyvekből be­mutatót rendeznek, diafilmet vetítenek. A mezőgazdasági szakkönyvek népsze­rűsítésére könyvis­mertetést tart Pető Ferenc Mohácsy Má_ tyás: Alma című könyvéből. Az irodalmi esten Dobozy Imre, Timár Máté szereplésére számítanak. Műveik előadásában a me­gyei 1 irodalmi szín­Aprilis elsejen nagyszabású könyv­barát napot tartanak Ibrányban. Kora délelőttöl agitációs csoportok családláto­gatást végeznek. Közben a község kü­lönböző részein el­helyezett hangszóró­kon keresztül szív- küldivel köszöntik az újonnan beiratkozott könyvtári olvasókat. A gyerekeknek me-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom