Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-22 / 68. szám

• • KÜLDETÉSBEN Vámosi Bálintot, az ag­ronómus-párttitliárt kérelemmel küldték a kóródiak a járáshoz. Gondolták, hogy az ö szava csak többet nyom a latba, hisz a já­rási pártbizottságnak is tagja. — Belemegyünk a versenybe, de van egy kérésünk — mondja a mosolygós, barnaarcú ember, miután Csepelyi Tamás, a járá­si párttitkár visszainvitálja iro­dájába és asztalhoz telepszünk. — Mi a kívánságuk? — Azért küldtek, hogy „jár­jak” ki két gépet. S ha nekünk is három lesz, mint nekik (mi- lotaiaknak), akkor lesznek egy­formák az esélyek s mi majd megmutatjuk... Pénzünk van rá. csak adjanak. (Figyelmébe ajánljuk az illetékeseknek’.) Mert nálunk komolyan veszik a dol­got az .emberek. Megkaptuk mi is a „szomszédtól” a levelet, s azt mondtuk: ha ők tíz száza­lékkal teljesítik túl a tervet, mi megfejeljük még öttel. Igaz, Kormos elvtárs. a járási párt- bizottság mg. osztályvezetője fe­jét csóválta, bizalmatlanul fo­gadta, de mi vállaljuk. Elismer­jük, hogy a milotaiak fórba vannak. De csak az állattenyész­tésükkel! — emeli fel hangját. De behozzuk őket! — Hogyan gondolják? Nevet. — „Loptunk” tőlük — moso­lyog. __9 9 9 — így ahogy mondom. Odaát colt MUotán az elnökünk, Má­té Feri, meg az állattenyészté­si brigádvezetőnk, Tóth Pista. A közgyűlés bízta meg őket, nézzék már meg, hogy áll a ver- senypartner. Azzal jöttek visz- sza, hogy nyugodtan kiállhatunk velük. Részletesen beszámoltak a tapasztalatokról a vezetőségi ülésen, s taggyűlésen vitattuk meg a dolgot. Elmondták, hogy a milotaiak- tehénállománya na­gyon szép. S így mi, most még vem tudjuk beígérni a 2000 li­ter tejet tehenenként mint ők, de nálunk is meglesz az 1500. S intézkedtünk is. A továbbte- nyésstésre alkalmas egyedeket az állatorvossal kiválogattuk, s reméljük, év. végére közel száz­ra növelhetjük a tehénállo­mányt, s jövőre talán meg is előzhetjük a milotaiakai... Meg­nézték a sertéseket is. S az ott tapasztaltak alapján döntöttünk úgy, hogy mi is keresztezzük a fehér hússertéseket cornwald- dal, növeljük a szaporulatot, s edzettebbek is lesznek a jóssá-' gok. Két tenyészkant már meg ix rendeltük. Tanultak a Kóródiak Milotán, s ezeket azon. melegé­ben hasznosítják is. S ez nem szegyen. , — De most a milotaiakon a Sor — mondja Vámosi Bálint. — Mgrt itt nálunk is van lát­nivaló. .. Mi az almában bí­zunk, mea a rizstől várunk so­kat. — No, no — szól közbe Cse­pelyi. — A milotaiak viszont öntözéses gazdálkodást létesíte nek, így termelnek kukoricát, napraforgót, cukorrépát, s ez is nagy jövedelmet ad ám. S ezt se felejtsd el — magyarázza Vá­mosinak. Lehet, de a rizst nem könnyű behozni, Csepelyi elv­társ. Mert mi, az öntözési költ­ségeket is leszámítva, tavaly is 10 ezer forintot nyertünk egy holdról. Pedig akkor csak 60 holdon termeltünk, most viszont 220 holdon lesz „fehérarany”... S elárulok még valamit... Hat­van holdon mi is öntözéses mód­szerrel termelünk kukoricát, kí­sérletképpen meg néhány hol­don konyhakertészetet is léte­sítünk, s ennek egy részét is öntözzük. Csak azon van még a vita, hány holddal próbálkoz­zunk. .. Mert a fiatalok is köve­telőznek, hogy bőségesen lássuk el őket munkával. Ez szaporít- totta most a gondunkat, mert elkerülte a figyelmünket. nem biztosítottuk a szükséges palán­tákat. Még szerencse, hogy ker­tészeink vállalták a gond meg­oldását. így aztán itt sem■ lesz fennakadás... — És itt van még az alma. Tavaly 26 vagonnal termeltünk 30 holdról. .. Ha csak a múlt évi átlag marad, akkor is jól járunk. Hatvanegyben a fele volt export a termésnek, most 70 százalékát szeretnénk kül­földre biztosítani... S ez is nagy pénz ám! Tudjuk. hogy sok munkát igényel, hisz tavaly is tizenháromszor permeteztünk. De azt hiszem, ezután is megéri a fáradozást. Nehezebb is a helyzetünk, mint a milotaiak- nak, mert a mi zárt gyümöl­csösünkben nagyobb a fertőzési veszély is, mint náluk... — Dohányból mi állunk job­ban. Ügy tudom, hogy ők csak 20 holdon termelnek, mi vi­szont negyvenen. S a különb­ség sok pénzt jelent! Már ké­szülnek a melegágyak a palán­ták részére... Tanultunk a tava­lyi hibákból is. Most dohányos brigádot alakítottunk, s ebben a prémium sokat tett. Hisz volt olyan ember, aki 3—4 ezer fo­rint pluszt is keresett. — Meglátogatjuk mi még a milotaiakat. S azt hiszem, ők is eljönnek hozzánk. Nem kerül sokba, hisz szomszédok vagyunk. Hogy ki lesz az el­ső?... Majd eldől — mosolyog. — Csak gépet kérnénk, Csepelyi elvtárs, gépet — ismétli a já­rási párttitkárhoz fordulva. — Amiben lehet, segítünk — ígéri a járási titkár. Vámosi Bálint, a párttitkár eleget tett a küldetésnek. A vá­laszt viszont a kóródiak várják. Vajon segítenek-e az illetéke­sek? Teljesítik-e kérésüket? Nem lehet közömbös az ügy. Ha intézkednek, megszűnik a kóródiak kifogása, egyforma eséllyel indulnak a versenyben a szomszédokkal, s akkor majd elválik, ki lesz a győztes. Farkas Kálmán Fél (jv alatt 32 nagy lián a verseny A Balatonfüredi Hajógyárban elkészült az első, kéthajótes- tü vitorlás. A két testet ülő deszkával kötötték össze. Az újfajta vitorlás nagyobb sebességű, stabilabb, biztosabb a v iharos szélben, alkalmasabb a versenyekre a szélessége miatt. Az első úton Wagner Imre, a hajógyár főkonstruktőre vezette. Az idén a hajógyár megkezdi az újtípusú vitorlás sorozat- gyátását. (Fehérvári Ferenc felv.) Film készül a kislakásépítőknek Az elmúlt év október 31-től kezdve ez év májusáig harminc­két igényes, komoly hangver­senyt tartót rak,' illetve tartanak megyénkben, nagyrészt a nyír­egyházi zeneiskola művésztaná­rainak, növendékeinek közremű­ködésével. Mintegy fél év alatt harminckéi nagyobb zenei ese­mény — méltó képet nyújt me­gyénk zenekultúrájának fejlődé­séről. Az említett hangversenyek­ből tizenkilencet a zeneiskola művésztanárai, növendékei tar­tottak, fellépett a József Attila Művelődési Ház szimfonikus zene­kara, a kisegyüttes, és az ifjú­sági zenekar. Közreműködnek a kisvárdai és mátészalkai íiók­:e nőiskolák. Megélénkül a hangversenyek iartásának időszaka május hó­napban, amikor a zenei feszti­válokon részvevő énekkarok na­gyobb számmal lépnek fel. Természetesen a harminckét nagyobb hangversenyen kívül számos más zenei esemény is történt, illetve lesz a fél év alatt. Nem számi'cttuk például az egyes községek rendezvényeit, vagy az iskolákban tartott ze­nei ismeretterjesztést, amelyeken bemutatók hangzottak és hang­zanak el. Az építőipari vál­lalatok időnként kis- filmet készítettek korszerű építkezé­sekről, hogy minél többen tanuljanak az új módszerekből. Öt­letszerű volt azon­ban a témakiválasz­tás és néhány be- | mutató .után félre- [ tették a filmet, pe- j dig még sokan nem i látták. Ezért az Épi- | tésügyi Minisztérium I műszaki fejlesztési I főosztályának intéz­kedésére most meg­alakították az épí­tésügyi dokumentá­ciós iroda filmcso­portját, az oktatófil­mek szervezett gyár­tásának és elosztásá­nak gazdáját. Az új intézkedés szinte felbecsülhe­tetlen segítséget nyújt a széleskörű tapasztalatcsere meg­szervezéséhez, a szakemberek műsza­ki képzettségének fejlesztéséhez. Az idén már 11 új kis- íilmet készítenek a legújabb és leghasz­nosabb építési eljá­rásokról. Többek kö­zött filmet forgat­nak a dunaújvárosi panelházakról, a fémszerkezetű ne­héz állványokról, a csúszózsaluzásos építési módszerről, és a százhalombat­tai 200 méteres óri­ás-kéményről. Külö­nösen tanulságos Bonta József mér­nök kisfilmje, amely a leggyakrabban elő­forduló hibák meg­szüntetéséhez ad sok jótanácsot a műsza­ki dolgozóknak. Az iroda filmcsoportja azonban nemcsak a szakembereket segíti az új filmekkel. A csoport megbízására a Budapest Film­stúdió György Ist­ván rendezésével fil­met készít a kisla­kásépítőknek is. A baráti országok támogatáséval az idén kialakítják a szervezett építőipari kisíilmcserét. Csak­nem 30 filmet ka­punk majd a legfej­lettebb építési eljá­rásokról a Szovjet­uniótól, Csehszlová­kiától, Lengyelor­szágtól és Romániá­tól. így a meglévő anyaggal együtt több mint 50 hazai és kül­földi oktatófilmet mutatnak be a mun­kásszállásokon, a vállalatoknál, a ter­vező irodákban és a tudományos egye­sületek rendezvé­nyein. Három év eredménye' A március 15-i küldöttgyűlés során a kisipari szövetkezetek kölcsönös biztosító intézetének, megyei alközpontjának munká­ját is értékelték. Az értékelés során kitűnt, hogy a jó! vég­zett munka következtében közel 100 szövetkezeti dolgozó került a három év alatt megfelelő munkakörülmények közé. Ezt az eredményt új üzemházak, korszerű munka és telephelyek létesítésével érték el. Az ered­mény máris jelentkezik, a meg­felelő munkakörülmények kö­zött .jelentősen nőtt a termelé­kenység. ÉGETT A JULIA malom, fekete füst. kígyózott a nyíregyházi tárházakból: ve­szélyben volt a város kenyere, a vissza- ■ vonuló németek gyújtogattak, puszi. ítot- tak. Az akkor — 1945-ben — városi rend- őrkapitányhelyeítes Somogyi Gyula asz­talán megszólalt a telefon: »egyenruhát kell váltani, most az életem mentése a fontos! Tűzoltósága idején jónéhány va­gon terményt, élelmet men eti meg... Az­tán a postán volt baj' tolmács kelleti. Hívták, ment majd a város ellátásában nagy szerepet** jsV szó* Vik oria Vegyimű­vek raktárosa lett. innen az út a megyei kórházba vezetett, ahol gondnoki tisztsé­ge''. töltött be fél évig. Később, az újjá­építés idején a szakmájában dete-zo t. az építőiparnál. Aktív munkáját a beruhá­zási igazgatóságnál fejezte Inc 1956 nya­rán történ nyugdíjazásakor... AZOK KÖZÜL VALÓ. akiknek a sors az évek hosszú során túlzottan ontja a problémákat, akikre mindig ott van szükség, ahol legtöbb a gond. Mosolyog, nyűgöd' an. az ezüstös ha­júak ismert, csendességével. Hiába kuta­tom bársonyos arcán a fáradság jeleit, — okom van rá, hiszen 07 éves, ennek jelen­tős részét a munkásmozgalomnak ajándé­kozta. Mástól tudom, hogy csak papíron vonult vissza a munkáról: népi ellenőr, s a munkásőrség alakulásának 5 éves for­dulóján emlékérmet kapott. — NAGY NYUGTALANSÁG, de an­nál szebb leiadat az igazság keresése, mondja. Mert Somogyi Gyula nyugdíjas már három éve népi ülnök a nyíregyházi já­rásbíróságon. Hirtelenjében számba sem tudja venni, hány tárgyaláson vett már részt, hány ítélethozatalban tükröződött az éjtjuLa báeii — akia bíró jobbján ül... ő véleménye is. Nyugodt, magabiztos ter­mészete tiszta lelkiismeretről tanúskodik, csakúgy, mint a bírók és a vádlottak el­ismerő véleménye. Ott volt annak a fiatal embernek a tárgyalásán, aki felesége iránti bosszúból felgyújtotta a saját házát: nagy figyelem­mel hallgatta annak a tanács vb. elnök­nek a szavait, aki szabályellenesen enge­dély, adott fakivágásra, hogy az új’ isko­la, épí őse ne álljon le, és ítélethozatalra vonult el, amikor egy korábban notórius tolvajt igazság alanul lopással gyanusítot- l ik . . MÉRLEGELNI A TÉNYEKET, alapo­: an megvizsgálni a körülményeket, a • íunkásember élett apasztalatával értékelni a megtörtént, de becsületes munkával, neveléssel még jóvátehető bűntetteket, vagy lefogni a megrögzött bűnözök, a tár­sadalom ellenségeinek kezét, — ezt a fele­lősségteljes hivatást vállalta Gyula bácsi 3 év előtti megválasztásakor. Jó segítője a bírónak, — tartják róla a szakemberek: nem faggat feleslegesen, következetes, cél­tudatos, s ha az ügy úgy kívánja, könyör­telen, vagy humánus. Igazságos, — ez a legnagyobb erénye. Nem fejelti: egy em­ber ellen feljelentést tettek, ártatlansága a tárgyalás folyamán megvilágosodott, de nem vol tanúja. Somogyi Gyula tenger­nyi tapasztalata, ember és életismerete lépett elő tanúnak: az illetőt felmentet­ték. Védelmébe vette azt az idős téesz ta­got is, akire fia szarkasága miatt akartait rásütni a garázdaságot, miután a legény lopott terményt apja portájára vitte... EZERSZÁLÜ ügyek kerülnek a kezébe s ő valamennyit higgadtan, tárgyilagosan szemléli. Véd, ha egy münkásember elő­ször, tudatlanságból, vagy elkeseredésének italos állapotában követi el a törvénybe ütköző cselekedet, de tántoríthatatlan a visszaesőkkel, a notóriusokkal szemben* — legyen az bármilyen munkaerő, vagy élmunkás is. Ülnöki tevékenységében az igazság és a munkáshatalom szenvedé­lyes szeretete vezérli: ezen nyugszik hu­manizmusa. Ha büntet, abból mindig ér­ződik a nevelő szándék: nem torlaszolja el a jótevés útját. Fárad, de örül is, hogy életműve, amely a társadalom felemelkedéséért for­málódott hosszú évtizedek során, ilyen felemelő szakasszal zárul... , A*«»»at Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom