Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-22 / 68. szám

MOSZKVA, (TASZSZ): „Az ENSZ világűrbizott.ságába delegált szovjet képviselőket uta­sítani fogjuk, hogy találkozzanak az Egyesült Államok képviselői­vel és a kozmikus térség kuta­tását és békés felhasználását il­letően vitassák meg az együtt­működésnek országainkat érintő konkrét kérdéseit” — hangzik az az üzenet, amelyet Nyikita Hrus­csov szovjet kormányfő intézete John Kennedyhez, az Egyesült Államok elnökéhez. Hruscsovnak ez az üzenete vá­lasz az amerikai elnök március 7-i üzenetére. Hruscsov megelégedését fejezi ki afölött, hogy „az Egyesült Ál­lamok kormányánál kellő megér­tésre talált” a február 21-i fel­hívásában elhangzott javaslata: a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok egyesítsék erőfeszítéseiket a világűr meghódításában. A világűr meghódítása terüle­tén a létrejövő nemzetközi együtt­működésben azonos lehetősége­ket kell nyújtani minden részve­vő államnak — mutat rá üzene­tében Hruscsov. — A szovjet kormányfő megnevezte a közös kutatómunkának és a világűr bé­kés felhasználásának alábbi né­hány problémáját: — igen nagy hatótávolságú nemzetközi hírközlési rendszer megteremtése érdekében felhasz­nálni a Föld mesterséges boly­góit: — mesterséges bolygók segít­ségével megszervezni a nemzet­közi időjárásmegfigyelö szolgála­tot; — közös program alapján meg­szervezni a Hold, a Mars. a Vé­lt jűsági nagygyűlés Nyírei*yházán külföldi fiatalok részvételével A KISZ Szaboles-Szatniár me­gyei és nyíregyházi városi bi­zottsága szerdán a Kommunista Ifjúsági Szövetség újjászervezésé­nek 5. és a Magyar Tanácsköz­társaság megalakulásának 43. év­fordulója alkalmából ifjúsági nagygyűlést rendezett Nyíregyhá­zán. A Dohánybeváltó- és Fer­mentálógyár kultúrtermében ös­szegyűlt több mint félezer mun­kás, paraszt és diák fiatal előtt — lápok András megyei KISZ­! titkár megnyitója után — Perjési László. a KISZ Központi Bizott­ságának titkára mondott ünnepi beszédet. A gyűlésen részt vet­tek és felszólaltak Mahmlid Gal'far (szudáni) és Morgano (in­donéz), a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség első elnökhelyette­sei is. A beszédek elhangzása után a város legjobb öntevékeny művé­szeti együttesei szórakoztatták a vendégeket. Nehru sajtóértekezleten a leszerelési értekezletről beszélt TTj Delhi, (MTtft Nehru indiai miniszterelnök szerdát délelőtt sajtóértekezletet tartott, amelynek során a tizen- nyolchaialmi leszerelési bizottság genfi értekezletének kilátásaival is foglalkozott. Hangoztatta, hogy véleménye szerint az általános és teljes leszerelés haladéktalan megvalósítása fizikailag eiképzel- heteten, de ezt a célt lépésről lépésre haladva el lehet érni. Bár a genfi értekezlet eddig nem ért el figyelemreméltó ered­ményt, az indiai miniszterelnök úgy látta, vannak olyan jelek, hogy az érintett országok őszinte vágya az eredmény elérése. Meg­erősítette korábbi ajánlatát, hogy április végén hajlandó személye­... A munkatársak hazamen­tek. Vera egyedül maradt az automatizáló csoport rajzaszta­lokkal telezsúfolt, szűk szobájá­ban. A kitárt ablakon beáradt a gyár zsongó zúgása — az es­ti műszak gyér létszámú műhe­lyeinek nyugodt, elmélyült züm­mögése, a nappal lüktető fe­szültsége nélkül. Az asztal egyik felére Vera gondosan kirakta Maljutyin tervrajzait, p másik felére pe­dig a saját vázlatait. No hát ami <* technika törté­netét illeti, ott törvényszerű az efféle egyezés. Nagyon sok. né­ha fontos találmány egy időben születik meg. Az elképzelések a levegőben lógnak. A véletlen a szükségszerűség megjelenési for­mája. A telefon szabadalma, mint ismeretes, két feltalálótól két óra különbséggel futott be. Hány találmány született füg­getlenül egymástól, ugyanabban az évben, különböző országok­ban! Vegyük például a rádiót és a turbinát. És az atomener­gia? Ez egészen természetes. Mi­lyen hasznos dolog jói ismerni a történelmet! KíOBRErWAGV AB.Q RSZÁG 2 sen is részt venni a leszerelési bizottság értekezletén, de —mint mondotta — csak akkor, ha en­nek hasznosságáról meggyőzik. Nehru megemlékezett arról a javaslatról, amelyet Krisna Me­nőn indiai hadügyminiszter a le­szereléssel foglalkozó tizennyolc- hatalmi genfi értekezleten előter­jesztett, s azt mondotta, hogy az el nem kötelezett országokban elhelyezni szándékolt megfigyelő­állomások „még bizonyosabbá” tennék a nukleáris kísérletek fel­derítését. Ezzel arra célzott — bár az ellenőrzési rendszert szük_ ségesnek- állította be —. hogy a légköri és földalatti a-:omfegy- verkíserieteket minden körülmé­nyek között észlelni lehet. nusz és a naprendszer más boly­góinak irányába felküldött ob­jektumok rádiótechnikai és opti­kai eszközök segítségévei történő megfigyelését; — egyesíteni erőfeszítéseinket a bolygóközi térség és az égites­tek fizikai tulajdonságainak ta­nulmányozásában. Hruscsov rámutat: „rendkívül kívánatos volna, ha kidolgoznánk és megkötnénk egy olyan nem­zetközi megállapodási, amely elő­irányozza a segítségnyújtást a katasztrófát szenvedett űrhajók felkutatásához és megmentésé­hez”. A szovjet kormányfő hangsú­lyozta, a szovjet tudósok készek együttműködni és adatokat cse­rélni egy olyan térkép kidolgozá­sa érdekében, amely a Föld mág­neses mezeje', mutatja meg a kozmikus térségben. Ugyancsak készek kicserélni ismereteiket a kozmikus orvostudomány terüle­tén is. Hruscsov megjegyzi, hogy a kozmikus kutatások bővítése olyan megállapodás1, tesz szük­ségessé. amely szerint senki sem támaszthat akadályokat a kozmi­kus térségben folytatóié kísérle­tek útjába, nem gátolhatja, hogy más államok békés célból tanul­mányozzák és felhasználják a világűr*’. Kifejezte azt á vélemé­nyét, hogy előzetesen meg kell vitatni és nemzetközileg meg kell állapodni azokat a kísérlete­ket illetően, amelyek más orszá­gok számára megnehezítik a vi­lágűr kutatását. „Ugyanakkor számomra nyil­vánvaló, hogy a világűr meghó­dításában folytatott együttműkö­désünk méretei, csakúgy, mint az együttműködés irányának megvá­lasztása bizonyos fokig összefügg a leszerelési probléma megoldá­sával” — hangzik Hruscsov üze­nete. Nyikita Hruscsov rámutat, hogy az általános és teljes le­szerelés egyezmény létrejöttéig mindkét országnak korlátozóink az együttműködési lehetőségei a kozmikus térség békés felhasz­nálásában. „Véleményemet abból az egyszerű okból kifolyólag köz­löm, hogy jobb. ha reálisan lát­juk a kérdés minden oldalát” — jelentette- ki Hruscsov. A szovjet kormányfő üzeneté­ben megállapítja: ha majd létre­jön a megállapodás a leszerelés­ről, lényegesen szélesebb távlatai lesznek az együttműködésnek, a tudományos és műszaki eredmé­nyek egyesítésének egészen odáig, hogy közösen alkothatunk űrha­jókat, amelyeket elküldünk majd más bolygókra, a Holdra, a Vé­nuszra, a Marsra. Szóráth Ilona Vásárosnameny- ból a Tanácsköztársaság meg­alakulásának 43. évfordulójá­ról írt: — Negyvenhárom évvel eze­lőtt alakult meg a Magyar Ta­nácsköztársaság és történel­münk folyamán ekkor volt ha­zánkban először proletárdikta­túra. 1919. március 21-é kitöröl­hetetlen dátum a , magyar nép történelmében, most is ott él az emberek lelke mélyén. Örökre szívünkbe zártuk azoknak a mártíroknak az emlékét, akik a mi jobb jövőnk, szabad éle­tünk, boldogságunk érdekében áldozták életüket a haza oltá­rán. Mi, KlSZ-íiatalok érez­zük, hogy a Tanácsköztársaság harcosainak nyomában kell jár­nunk és igyekszünk jó mun­kánkkal, tanulásunkkal bebizo­nyítani, hogy nem leszünk hoz­zájuk méltatlanok. 109. születés és névnapját ünnepli Duszkó Józsi bácsi zadik születés és névnapját. Szerkesztőségünk ezúton kíván Duszkó bácsinak még nagyon sok boldog születés és né’, na­pot, hosszú életet, erőt és egész­a kiértékelésen, mint felettes szerv, részt venni szíveskedjék. A versenypontokhoz a vezető­ség még két pontot javasol: 1. a sütőipari termékek gyár­tásánál a technológiai fegyelem betartása, 2. az üzemekben a diagram­mon feltüntetett termelés szer­vezés ellenőrzése. Köszönöm a magyar és a szovjet elvtársaknak Sirola Miklós gépkocsivezető leveléből: „Március 15-én útban Gyön­gyös leié a hatalmas erejű hó­viharban Tiszanagyl'alu alatt elakadtam. A gépkocsin 120 q. értékes áruszállítmány volt. Másnap reggel egy szovjet harc­kocsi indult a kimentésünkre, de eredménytelenül. Szombaton azonban ismét visszatért 3 szov­jet elvíárssal és a Közúti Igaz­gatóság lánctalpas vontatójával együtt. Három órás kemény megfeszített munkával szabad­dá tették az utat és velünk együtt 6 gépkocsit szabadítottak ki nehéz helyzetükből. Ezúton szeretnék köszönetét mondani a. magyar és szovjet elvtársaknak, hogy fáradtságot nem ismerő munkával az érté­kes szállítmányt kiszabadítot­ták.” JÁRÁSI TITKÁRI ÉRTEKEZ­LET A HAZAFIAS NÉPFRONT­NÁL Pénteken értekezletet tartanak a Hazafias Népfront járási tit­kárainak részvételével. A járási titkári értekezleten a soron kö­vetkező feladatokat vita&jdk meg. Esküvő után Néhány apróságtól .eltekintve az ő tervrajzán tökéletesen meg­ismétlődött Maljutyin ötlete. Más részletek, más méretek, de az alapelv ugyanaz, minden egye­zik. És ha belegondol, hogy meny­nyit kínlódott, amíg eljutott ed­dig az automatáig! Neki eszébe se jutott, hogy kicserélje a ké­seket, mindenképpen a szabályo­zást erőltette, a visszacsatolással kísérletezett, az elméleti össze­függést akarta megállapítani, száz meg száz foly.iratot átla­pozott, végül valahol rábukkant a kettős kések rendszerére. Las­sanként jutott el a megoldásig. Megkínlódott érte. Maljutyin pedig váratlan ötletként villant fel. szerencsés véletlenként, mint amikor az ember hirtelen egészen másképpen látja ugyan­azt a munkapadot vagy a terv­rajzokat, sőt, valami egészen más gépet autót, porszívót, tetszés szerint — és egy szer csak hopp! Mint a villám... Verá­nak is volt része ilyen szeren­csés véletlenekben. Ezek nem is hasonlíthatók ahhoz, hogy mi­lyen kínnal hozta létre ezt a megoldást. Miért kell elismer­ni Maljutyint szerzőnek, s oda­dobni neki a maga munkáját? Azért, mert az előbb ötlötte ki? De hiszen nem adta át. Ha el­utazás előtt átadja az automa­tát, akkor a Ropag talán már programvezérléssel dolgozik. És bizonyára nem következik be az a sok szörnyűség, ami emiatt történt. Mindennek Maljutyin az oka. És most, amikor véres verejtékkel már ő is eltalálta, akkor Maljutyin nemes cseleke­dettel rukkol elő, neki pedig, Vera Szizovának. a háttérben kell maradnia, Maljutyint ki­kiáltania szerzőnek, s szorgal­maznia, hogy hívják vissza a gyárba. Loszev . diadalmaskodni fog: hát hogyne, ő figyelmeztetett Hruscsov üzenete Kennedyhez: (»PMnviii : Tbüí zás a szerkesztőség postájában Nap mint nap számos levél ját', vagy a közösségi életről tá­érkezik szerkesztőségünkbe. Le- jékoztatnak bennünket. íme né-, velezőink a mindennapi elet problémáiról, munkájukról, sa- hány kiragadott példa. a Tanácsköztársaság harcosainak nyomában kell járnunk tJjíehértóról érkezett levélben arról tájékoztatják szerkesztősé­günket, hogy Duszkó József Üjfehértó, nagyvadasi lakos ebben a hónapban tölti be szá­A Mátészalkai Sütőipari Vál­lalat vezetősége a következőket írja: — A Nyíregyházi Sütőipari Vállalat versenyfelhívására be­jelentjük, hogy a hét pontból álló versenyfeltételeiket elfogad­juk. Ebből az alkalomból a vál­lalat vezetősége kéri a megyei tanács vb. ipari osztályát, hog Elfogadjuk a versenyfelhívás! mindenkit, jelezte: nézzétek*) csak, hogyan mondott csődöt Szizova... És ha elfektetné Maljutyin\ i tervét? Fogja, félreteszi, s kije-<• lenti, hogy nem alkalmas? Majd< talál valami hibát és bebizonyít-' > ja. Hiszen mindent be lehet bi-\' zonyitani. ' <• Vera belemélyedt a papírok ba. Válogatta Maljutyin vázla-!> tait, számításait amelyeket<' Igor csak úgy kútyafut-i\ tóban vetett a kockás füzetből|i kitépett lapokra. Az idegen kézzel, idegen írással rótt so-<' rok, az apró számok, a ceruza-)\ vázlatok szinte karikatúra mód-' i jára ismételték saját elképzelé-.i sét: gyűlöletesnek találta őket.é mintha nagy sietve, tolvaj mód-<j ra vetették volna papírra, ellop-\ va az ő ötletét. Aha, nem az az]i acélfajta! Ne, ez apróság, osto-) baság! Teremtőm, csak találna(\ valami baklövést, valami lénye-J ges hibát! Amibe beleakaszkod-(‘ hatna. Mindent megbocsátanaS Maljutyinnak, ha tévedne. Ésij akkor semmi másra nem lenne'i szüksége... (Készlet Gcanyin „Esküvői1 HtáoP .c*röú regényéből.) Tudunk jobbat.,. Azon a napon, amikor Géniben a leszerelési értekedet megkezdte munkáját, a New York Herald Tribune érdekes tudósítást közölt: Roswell D. Gilpátrick, amerikai hadügyi államtitkár szerint az Egyesült Államok atombiztos óvóhely­hálózata. ha majd kiépül. 40—45 millió embert menthet meg támadás esetén a pusztulástól. Megírta a lap azt is. hogy Robert S. McNamas hadügyminiszter tavaly.még 10—15 mil­liót emlegetett. • Nem tudjuk, az amerikai újságolvasó mit gondol, ami­kor lapjából értesült e nyilatkozatokról. Nem tudjuk, felfi­gyelve például arra, hogy felelős kormányférfiak ügy be­szélnek róla Mr. Smithrői, is mint valami elvont dologról, pusztán számtani mennyiségről amely lehet kisebb is, nagyobb is. 10 millió is. 55 is. Pedig ez a negyvenötmilliós különbség —negyvenötmillió emberéletet jelent. Nem tudjuk azt sem, fe)figvelt-e az amerikai olvasó arra. hogy az optimális 55 milliós számban — nincs benne 130 millió állampolgár: csecsemő, farmer, nyugdíjas, tisztviselő. Belőlük vajon mi lesz „támadás esetén”?... A nyilatkozatról szóló híradás ugyanazon a napon lá­tott napvilágot, amelyen Genfben összeült a leszerelési ér­tekezlet. S ez a véletlen időbeni egybeesés maga sugallja a gondolatot: * , Ha az Egyesült Államok vezetői valóban annyira szí­vükön viselik — nem az emberiség, csak saját állampol­gáraik biztonságát, nem volna-e célravezetőbb bunkerépítés helyett: megegyezniük a leszerelésről, amire a Szovjetunió már annyiszor felszólította őket? Mert az óvóhelyek — mi­niszter. államtitkár. mondja — nem védenek meg mindenkit. Ha viszont nincs fegyver, amely ellen védekezni kellene — az mindenkinek tökéletes biztonságot nyújt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom