Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-21 / 67. szám

Ünnepség a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 43. évfordulója alkalmából A Magyar Tanácstól társaság kikiáltásának 43. évfordulója al­kalmaiból, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa kedden délután ünnepséget rendezett a pesterzsébeti Vasas Művelődési Ot. hon ban. Az ünnepség elnökségében fog­lalt helyet Biszku Béla, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. Ró­nai Sándor, az országgyűlés elnö­ke. az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, Tóth Tibomé, a XX. kerületi pártbizottság első titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd Nógrádi Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja mon­dott ünnepi beszédet. Nógrádi Sándor bevezetőben hangsúlyozta: a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának 43. év­fordulója egybeesik azzal az idő­ponttal, amikor a magyar dolgozó nép már megvalósította a Tanács- köztársaság első nagy eszményét, a szocialista termelési viszonyok teljes győzelmét hazánkban, büsz­keséggel tölt el bennünket — mondotta, —, hogy ilyen történel­mi magaslatról tekinthetünk visz- sza a Tanácsiköztársaság dicső napjaira. A szocialista forradalom nem sajátos nemzeti, hanem nemzetközi jelenség — A Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentősége többek kö­zött abban áll, hogy hónapokon keresztül le tudta kötni az ag­resszív tőkés országok haderejé­nek egy részét, s ezzel bizonyos mértékig tehermentesítette Szov- jet-Oroszonszág Vörös Hadseregét. Ugyanakkor a Magyar Tanács- köztársaság létrejötte megdöntöt­te azt a reformista immkásáruiók áttal terjesztett legendát, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom Oroszországban sajátos orosz jelenség. Magyarország be­bizonyította, hogy a szocialista forradalom Oroszországban nem sajátos nemzeti, hanem nemzet­közi jelenség, amely törvénye; ze­nien következik a kapitalizmus általános válságából, s ezért irányt mutat valamennyi tőkés ország -munkásosztálya számára. Lenin akkor azt mondta: a ma­gyar proletáríorradalom még a vakot is látóvá teszi. A továbbiakban annak a je­lentőségéről beszélt, hogy 1918- ban megalakult a Kommunisták — Sok értékes tanulságot ha­gyok a magyar kommunistákra a Tanácsköztársaság — folytatta beszédét Nógrádi Sándor. Az első és legfontosabb tanulság az: a proletariátusnak, hogy megsze­rezhesse és megtarthassa a ha­talmat, erős, egységes forradalmi pártra van szüksége. Ezt nélkü­lözte a Tanácsköztársaság. Az egyesülés ugyanis formális volt, sokkal inkább szervezeti külső­ség'. mint a proletárdiktatúra alap­ján álló eszmei-politikai egység a kommunisták elkövették azt a hibát, hogy az egyesülésnél nem követelték a párt azonnali meg­tisztítását, az opportunista ele­mektől és a továbbiak során sem folytattak erélyes és rendszeres harcot az opportunisták ellen, ment attól tartottak, hogy fel­bomlik a formális egység. — De a hibákat ezerszeresen felülmúlták a Magyar Tanács­köztársaság erényei, győzelmei, történelmi érdemei. Határozottan meg kell állapítani, azt, hogy a Tanácsköztársaság 133 napig tar­tó dicső uralma nem belső gyen­geségek, vagy hibák következté­ben bukott meg, hanem az im­perializmus katenai túlereje, ag­ressziója következeiében. — Meg kell mondanunk azt is, hogy a személyi kultusznak hódolo vezetők igazságtalanul bárkák a Tanácsköztársaság em­lékévei és legtöbb szereplőjével. A szép szavak alkalomadtán nem hiányoztak, de a tényleges elis­merés hiányzott. Ezt a mulasz­tást az utóbbi években szintén jóvá kelést tenni. A Tanácsköz­társaság történelmi érdemei és nemzetközi jelentősége az el nem múló hálaérzet gránitjába vés­ték szervezőinek, vezetőinek és mártírjainak emlékét. Legyünk büszkék rájuk. — Pártunk 1919 óta óriási utat tett meg. Amit balsiker kísért 1919-ben, siker koronázott 1945­ben. A Szovjetunió dicső hadse­rege, proletárinternacionalista küldetését teljesítve felszabadí­totta népünket évszázados rab­ságából. A régi barátság és harci szövetség fennmarad, és ma erősebb, mint valaha. A nemzet­közi erőviszonyok is gyS.ceresen mások, mint 43 évvel ezelőtt. A Szovjetunió világtörténelmi je­lentőségű győzelme a fasiszta koalíció felett újra megváltoztat­ta a világ képét. Hatalmas és le­győzhetetlen szocialista tábor alakult ki, amelynek mi is része vagyunk. — Ma már elmondhatjuk, hogy miénk az idő és döntően magunk szabjuk meg fejlődésünk felté­teleit is. Nógrádi Sándor nagy tapssal fogadott beszéde után felcsendült az Internationale. Az ünnepség második felében művészi műsor következett. li Tanácsliöztársasag évfordulóján 1KTekünk. magyaroknak kétszeresen kedves hónap a mái' ’ cius. Neve nemcsak a tavasz kezdetét jelentette, a politikában is megújulást hozott. Hat napja ünnepeltük már­cius 15-ét, 1848. e ragyogó emlékű napját, amelyet Petőfi, Kos­suth és Táncsics neve szentelt meg. Ma pedig olyan évfordu­lóra száll gondolatunk, amely szintén egy gyönyörű fordulatát jelentette a magyar életnek. Ami 1919. március 21-én történi nálunk, — méltó folytatása volt 48 megszentelt ügyének. Folytatása volt március 21. a március 15-ének, — de több is volt annál! 1848-ban a szabadságra vágyó paraszttömeget a városban csak kevés értelmiségi és szegény dolgozó támogatta1 1919-ben azonban már volt egy harcedzett, erős munkásosztály nálunk is, amely kési volt végső diadalra vinni a nép követe­léseit. A proletárdiktatúra sajtószabadságot, jogokat adott a lakosság óriási többségének. — s egyúttal erős államhatalmat is teremtett, amely ezekét a vívmányokat védelmezte. Ä dol­gozóké volt a föld, a gyár, az iskola. A proletárdiktatúra . ide­jén az egyszerű embereknek nem kellett hajlonganiuk a gyá­rosok és földbirtokosok előtt, — az eddigi megalázó életmódot megszüntetve, emberi öntudatra ébresztette az új rend a mil­liókat. ..Piros zászlókkal” képzelte el Petőfi a jövő nagy forradal­mát, — s 1919-ben a munkásosztály vörös lobogója lengett ;; magyar városok s falvak fölött. „Világszabadság” — ezt kial- toli a Pe öli. s a Maayr.r Tanácsköztársaság ebben is híven kö­vette tanításait. A munkás nemzetköziség szelleme vezette a magyar proletárhaiaImát. 1919. hős vóiittkVonái — a 48-as honvédek méltó követői — nemcsak hazánk földjét védelmez­ték, hanem más népek szabadságáért is ontották vérüket. Forradalmi hullám zúgott ekkor végig Európán. Elindult diadalmas útjára a Tóth Árpá'd által megénekelt „vörös isten’. S amerre a proletárforradalom e költői jelképe megjelent, sza­badságot hozott a népeknek mindenütt. Mi, magyarok kivettük részünket e nagy nemzetközi küzdelemből. A „kis, árva magyar jajpatak’’ — ahogy Tóth Árpád megírta — csatlakozott a „nagy moszkvai áradat”-hoz. amely tisztára kívánta mosni az egész világot. „ gaz, a Tanácsköztársasagot az ellenség elnyomta. A mi kis országunk „jájpatakjába” még sok könnynek és vérnek kellett befolynia, amíg a szabadság egy újabb nagy ái'adatávai nem egyesülhetett. 1945-ben következett el végleg népünk számára a régen áhitott óra. Uj világ született hazánk földjén, olyan új kor, amely egyszerre volt folytatása 1848. és 1919. ügyének. Szabad országot épít népünk acélos karja. Az egykori szenvedés, nyomor, megaláztatás egyre inkább a feledés ködébe vész. Régi szabadságküzdelmeink emléke azonban sohasem lehet az enyészeté. Az 1919-es Tanácsköztársaság is olyan nem­zeti hagyományunk, amelyre mindig büszkék leszünk. M írényi László A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZ­TÁRSASÁG újabban sorozatos „ügyekkel” hívja fel magára a világsajtó figyelmét. Kezdődött Kroll moszkvai nagykövet meg­vádolásával, miszerint „Kroll el­adta magát a vörösöknek.” A vád indítéka az volt, hogy Kroll megpróbált aránylag ésszerű po­litikáé folytatni. S még el sem ültek a nagykövet körül felvert hullámok, ugyanazok a körök Dr. Thomas Dehler Jx»nni parla­menti alelnök fejét követelik. Dehler ugyanis a nyugatnémet televízió egyik vitaműsomban bírálta az Adenauer kormány politikáját, amely nem ismeri el a Szovjetuniót, mint reális tár­gyalópartnert és kijelentette: „Szükségesnek tartom a tárgya­lásokat a német kérdésről egy német kormánnyal, vagy egy Március 3-án mintegy 5080 főnyi tömeg gyűlt össze a New York-i Times téren tiltakozva az elnök bejelentése ellen, miszerint az Egyesült Államok felújítja légköri atomrobbantási kísérleteit. Á-kéRW: A mxMaség egy tüntető nőt tartóstól te. (MTI Külföldi Képszolgálat) ' va, s azt állandóan szélesítve,* ; fokozta a KMP nap-mint nap aá harcát, meghirdetett céljaiért. , — Lenin hatalmas eszmei, po-^ litikai segítséget nyújtott a párt- j nak. a Tanácsköv. társaságnak. Ál-Í landó kapcsolatban állt Kun Bé-, la elvtárssal: tanácsokat adott,’ bátorított, határozottságra és* éberségre híva fel a figyelmet a^ j forradalom vezetőinek, mind a 4 | belső, mind a külső ellenséggel^ szemben. A Magyar Tanácskoz-* I társaság fennállásának rövid né-í | hány hónapja alatt mélyszánt»* j politikai, szociális és kulturális^ I reformot tudott megvalósítani.* Magyarországi Pártja. A párt fennállásának első napjától kezd­ve megalkuvás nélkül harcolt a burzsoá demokratikus rend meg­döntéséért, a tőkés osztályokat kiszolgáló reformizmus ellen, a proletárhatalom megteremtéséért. — A Kommunisták Magyaror­szági Pártja rövid idő alatt je­lentős tömegbázisra tett szert a nagyüzemek munkásai, a fegyve­res testületek tagjai és a lesze­relt katonák között, akik túl­nyomórészt a parasztság legsze­gényebb rétegéből kerültek ki. Erre a tömegbázisra támaszkod­Ma már miénk az idő s döntően magunk szabjuk meg fejlődésünk feltételeit kroli-iigv, Dt*hler-ü$>\ és akik kavarják... német kormány tárgyalásai: a Szovjetunióval.” A bonni hidegháborús, szélső­ségesen reakciós körök a Kroll- ügy után tehát most a Dehler ügyben fújtak riadót. Az akció elsőszámú szervezői, akik hol az előtérben,» hol a háttérből ka­varják a dolgokat; a nyugatné­met neofasiszták, hitlerék egye­nesági, és sajnos nagyonis élet­képes leszármazottai. A Német Szövetségi Köztársa­ságban jelenleg egy csaknem la ezres taglétszámú politikai párt és 1200-nál kisebb-nagyobb szer­vezet terjeszti hivatalosan a fa­siszta eszmékéi. Ezek soraiban tevékenykednek a német fasizmus régi és új kép­viselői. De főként és elsősorban a régiek. Az 1957-ben megalakult .Német Birodalmi Párt életrehívó- •ja Priester, néhai SS-tiszt volt. ;Ő ugyan 1960-ban méghalt, no, .de maradt nélküle is épp elég ;régi szakember a pártban. Ott 'van mindjárt Schütz, az SS volt •tisztje. És Roemer. volt náci tá- ! born ok. Vagy miért ne felelne ■meg a nyugatnémet újfasiszták­nak, ítészem azt Meinberg? Ha ■valaki már a 30-as években IHimmlernek lehetett a bizalmi •embere, az igazán alkalmas a '60-as évek Német Birodalmi •Pártjának vezérkarába. ; Egy ilyen vezetőség élére illik ■méltó elnököt keresni. Találtak Is Kunstmann professzor szemé­lyében. A professzor uratt egyéb­éként nem tudományos rangja emelte ilyen magas polcra. Egé­szen másféle rang. Tábornoki.- S ■nem is akármilyen egységnél volt generális! Hitler rohamosz- !tagait vezényelte. KUNSTMANN ÉS SCHÜTZ, ■Roemer és Meinberg a maguk ; erejéből még nem jutnának sok­ra. Ök azok a közepes méretű ragadozok, akik vígan úszkálnak •a nyugatnémet politikai élet tisz­tának éppen nem mondható vi- ■zeiben. De vannak ott nagyobb halak is! Megbújnak lent az iszap­ban, ott várják a biztos zsák- márvrt. onnan irányítják ezt a bűzös, pocsolyaszagú vízi-birodal­mat. Legmozgékonyabb közülük heumann, aki annak idején SS tisztként főtitkári posztot töl­tött be Goebbels mellett. Jó ta­nítvány lehetett, mert Hitler végrendeletében őt jelölte a har­madik birodalom propagandaüsyi miniszterének. A többi nagy hal? Nos. sorol­junk fel néhányat közülük. Gu- derian tábornok, a Wehrmacht szárazföldi erőinek főparancsno­ka, a tank-villámháború szakem­bere. Schemer marsall, a Wehr­macht utolsó főparancsnoka. Man- lenffel tábornok, a Nagy-Német- ország elnevezés tank-hadtest paiancsnoka, majd Adenauer ka­tonai tanácsadója. Milch marsall, a hitleri légierő, a Luftwaffe volt főinszektora. Politikai szempontból tehát biztos fedezete van a Német Bi­rodalmi Pártnak, de anyagi za­varai sincsenek. A fasizmusnak Nyugat-Németországban bőven vannak pártfogói! Ha a nagy né­met monopóliumok győzték pénz­zel Hitlert, ki .tudják még elé- gfteni a Führer utódainak anya­gi igényeit is. Különösen amikor a bankok és a nagyvállalatok élén a megfelelő emberek áll­nak. Mármint a fasisztáknak megfelelő emberek. Olyanok pél­dául, mint Max Ilgner, aki a hit- lerizmus idején az I. G. Farbe­nindustrie ipari kémhálózatának főnöke és ma a Német Tenge­rentúli Bank igazgatója. Vagy itt van Hermann Abs, akit mint a Kelet- és Délkelet - Európa kirablására alakult Orosz Bizottság tagját, 1945-ben 15 év­re ítéltek Zágrábban. Ez az „úriember" jelenleg az NSZK legnagyobb bankjának, a Német Banknak elnöke. HÁT ILYEN „TEKINTÉLY­ÉVEL" kavarják elsősorban a Kroll és Dehler ügyet, amely­nek végső célja' egy és ugyanaz: éleszgetni és fokozni a nácizmus, a revansizmus, a háború szelle­mét Nyugat-Németországban. Baloeh Judit

Next

/
Oldalképek
Tartalom