Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-18 / 41. szám

Tanácskozik oi'nxá^iűléi 1III ei*|>el laciók « (Folytatás m 1. oldalról.) lécében értük el az ismeri — és nem jelentéktelen — eredmé­nyeket, hanem az említett kö­rülmények között a beruházási és lényegében a fogyasztási elő­irányzatot is teljesítettük, sőt még fizetési mérlegünket is ja­vítottuk. Mindez együtt a múlt év legjelentősebb eredménye. T A tavalyi eredmények alap­ján is elmondhatjuk tehát: minden feltételünk megvan ahhoz, hogy ebben az év­ben még gyorsabban halad­junk előre a szocialista épí­tésben. Ezután arról beszélt Gáspár Sándor, hogy 1962-ben megtudjuk gyorsítani a fejlődést. 1962-ben már -a gazdasági, élet minden te­rületén az eddiginél sokkal job­ban ki tudjuk használni a szo­cialista termelési viszonyokból fa­kadó lehetőségeket, hiszen mát a mezőgazdaság is szocialista ta­lajra került. Ha ebben az év­ben még tovább javítjuk a szer­vező munkát a termelési viszo­nyokban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával gyorsíthatjuk az előrehaladás tempóját. — Az üzemek, a vállalatok önállóságát tovább kell nö­velni. Ugyanakkor törekedni keli arra. hogy az eddiginél jobban érvényt szerezzünk minden munkahelyen a nép­gazdaság érdekeinek: a köz­ponti akaratnak. Ezen a téren még jelentősek a tennivalók, amelyek elvégzésével az egész népgazdaság fejleszté­sét gyorsíthatnánk. A költségvetés végrehajtása, idei terveink meg­valósítása igényesebb munkát kö­vetel a népgazdaság minden szintjén, a felső irányítástól kezd­ve az üzemeltig, a termelőszö­vetkezetekig. — Van egy másik lehetőség is, amelynek hasznosítása évről-év- ré jobban érezteti hatását: a test­véri szocialista országokkal foly- ' tatot! gazdasági együttműködés továbbszélesítése. A kölcsönös együttműködés hatását minden esztendőben érezzük. Az együtt­működés feltételei különösen az utóbbi esztendőkben javultak. Rámutatott ezután Gáspái Sándor, hogy előrehaladásunk­nak nagyon fontos tényezője: a dolgozó tömegek aktivitása. Mindenféle szép elképzelés papíron marad, ha a dolgozó tömegek nem teszik maguké­vá és nem támogatják. Tava­lyi sikereink egyik fő forrása a néptömegek támogatásának fokozódása. A tömegek bizalma olyan dolog, amit nem lehet elöirásszerűen. megrendelni. A magyar nép most támogatja a párt és a kormány politikáját, mert iátja a politi­ka helyességét, mert jók a felté­telek a további előrehaladáshoz Helyesek és konkrétak a célok, amelyek végrehajtására a legszé­lesebb dolgozó rétegeket lehet mozgósítani. A jövőben is élnünk kell gazdaságpolitikánk végrehaj­tásának e fontos emelőjével: a néptömegek aktivitásával. Befejezésül hangsúlyozta: a2 1962. évi költségvetés annak fő aránya és előirányzata jó, ezért a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a ma­gam nevében a költségvetést el­fogadom. (Hosszantartó taps.) \x országgyűlés szom buti ülése tAz országgyűlés szombati ülé- j sen folytatta az 1962. évi álla- 1 mi költségvetésről szóló törvény- j javaslat tárgyalását. Az ülést néhány perccel tíz j óra után Rónai Sándor, az or-! szággyűlés elnöke nyitotta meg. j A vitában elsőnek dr. Nősz- j kay Aurél képviselő szólalt fel. A budapesti \ képviselő egész- i Ségügyi és szociális kérdésekkel j foglalkozott. , Rámutatott, hogy az állami költségvetés egészségügyi és j szociális előirányzata öt év­vel ezelőtt nyolc és félmil- liárd forint volt, s ez az összeg 1962-ben csaknem 15 milliárd, forintra emelkedik. Dr Noszkay Aurél ezután a vidéken még mindig üresen álló körzeti orvosi állások mielőbbi betöltését sürgette. Mint mon­dotta — meg kell értetnünk az! egészségügyi pályára jelentkezők-1 kel, hogy ha komolyan veszik 1 hivatásukat, ott teljesítsenek | szolgálatot, ahol munkájukra a 1 legnagyobb szükség van. Egyide- ■ jüleg biztosítani kell szakmai továbbképzésük és orvosi elő­menetelük lehetőségét is. Hang­súlyozta : — Az idén tovább javulnak a körzeti orvosok munkakö­rülményéi. Az egészségügyi kormányzat rendezte például az ügyeleti díjazást — erre évenként tízmillió forint jut — emelte a közlekedési térí­tést, az eddiginél jelentő­sebb segítséget nyújt a vi- i dékre települt orvosok la­kásának berendezéséhez. A tsz-orvosok kedvező feltéte­lek mellett vásárolhatnak személygépkocsit. A költségvetést elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Bodó Isvánné Csongrád megyei képviselő az iparban foglalkozta-1 tofct ifjúmunkások, valamint az allami gondozásból kikerült fia­talok lakásproblémáival foglal­kozott KELET-MAG Y AKOKSZAG 2 j ‘-.Hangoztatt, hogy az állximi gon­doskodás jelentősén megköny- nyíti ezeknek a fiataloknak a helyzetét. Számukra mun­kásszállásokat, állami ifjúsági gyermekotthonokat hoztak lét­re, ahol családias körülmé­nyeket .teremtenek. Rámutatott, hogy áz albérlet­ben lakó és ágyra járó fiatalok helyzetén javítani kellene. Külö­nösen a családi környezetből ki­került lányok védelméről kell • gondoskodni. Ebből a célból fel- nőtt ifjúsági otthonok és más j ehhez hasonló intézmények léte- ; sítésére lenne szükség elsősorban ; Budapesten, Szegeden és Pécsett ! A költségvetést elfogadta és az i országgyűlésnek elfogadásra aján­lotta. Boros Gergely Békés megyei képviselő hangsúlyozta, hogy a költségvetési tervjavaslat össze­állítói kellő gondöt fordítottak a mezőgazdaság további fejleszté­sére, dolgozo parasztságunk élet- színvonalának növelésére. A továbbiakban elmondotta, hogy a talajjavítás nagyszabású programjának megvalósításához — az állam gondoskodásán kívül — a társadalmi szervek összefo­gására is szükség van. Elsősor­ban a helyi erőforrások kihaszná­lására kell törekednünk. A Borsod megyei encsi járás­ban például elhatározták: megváltoztatják a mostoha körülményeket. Intézkedési tervet dolgoztak ki az úgy­nevezett vízszintes művelés bevezetésére, az erősen lejtős földeken, s múlt év őszén másfélezer holdon már így végezték el az őszi kalászosok vetését, hatezer holdon pedig az őszi szántást. A képviselő a Borsod megyei példa követésére buzdította az or­szág hasonló körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezeteit. A költségvetést elfogadta és el­fogadásra ajánlotta. Pál János, Csongrád megye kép­viselője a költségvetés kereske­delmi előirányzatairól beszélt. majd hangsúlyozta: a kereskede­lem. különösen fontos feladatúnak tekinti a dolgozó asszonyok má­sodik műszakjának könnyítését, a gyorsan elkészíthető ételek, fél­kész ételek forgalmának növelé­séi/' ' " ' 1962-ben igyekszünk enyhíteni a raktározási gondokon is. A raktárterület tizenhárom­ezer négyzetméterrel nő. — Megyém választói kérik, hogy az eddiginél töbT5 anódtelep és zseblámpaelem kerüljön forga­lomba. Javasolták továbbá, hogy kisebb és olcsóbb hűtőszekrényt is gyártsanak, mert ezeket na­gyon szívesen vásárolnák vá­roson és falun egyaránt — mon-T Válaszát a képviselő és az or dotta. A költségvetést elfogadta és elfogadásra ajánlotta. szággyűlés elfogadta. Több hozzászóló a ko'.izegvetés­hez nem jelentkezett. Rónai Sán­dor elnök a vitát lezárta, majd Nyers Rezső pénzügyminiszter vá­laszolt az elhangzott észrevéte­lekre. Az elnök ezután szavazást ran- ! delt el. Az országgyűlés az 1962. I évi állami költségvetésről szóló ' törvényjavaslatot általánosságban és részletéiben egyhangúlag el­fogadta. Ezután interpellációk követ­keztek. Interpellációk Berki M'hályné képviselő szó- \ vétette: a lakosság gyakran pa- i naszolja, hogy hiányzanak egyes i apró iparcikkek, alkatrészek — például kerékpárlánc, villamossá- j gi és vízvezetékszerelési anyagok, j műanyag tankönyv- és füzetbo­rító — illetve nincs megfelelő választék. A képviselőnő megkér­dezte a belkereskedelmi minisz­tertől: a hiányosságok megszün­tetésére milyen intézkedéseket hoztak, illetve terveznek. készlet áll rendelkezésre, ugyanakkor a rendelés, az el­osztás, vagy a. szállítás hiá­nyosságai miatt a vásárlók hiába keresik. Ilyen termék például a kétlapos villanyfőző is. amelynek hiányát ugyancsak szóvátette Berki Mi- hályné. A miniszter bejelentette, hogy Borsod megyében megvizs­gáltatja az interpellációban szó- vátett aprócikkek hiányának okát. Oláh György képviselő Traut mann Rezső építésügyi minisz­terhez intézett kérdési: — Több tervező túlzott biz.lon- i ságra törekszik, s mások olyan ! megoldásokat, díszítéseket a lkai­i maznak, amelyek a használható­ságot semmivel sem javítják, de lényegesen megnövelik a költsé­geket. Álcádnak tervezők, akik a hazainál jobban kedvelik a kül­földi anyagokat, építkezési ele- í meket, ezzel drágítják az épít- J kezéselcet. A tervezők ugyanis ma még nincsenek kellőképpen 1 érdekelve abban, hogy csökkent­sék a beruházások költségeit Ezért, javaslom, — mondta a képviselő —, hogy az épületek tervezésénél új premizálási módszert vezesse­nek be: a tervezők prémiu­mát az határozza meg, hogy mennyit takarítanak meg az Országos Tervhivatalban meg­határozott irányárakból. Tausz János belkereskedelmi miniszter elmondta, hogy ma már a tartós fogyasztási cikkek gyártásával egyidőben gondoskod­nak az alkatrész-utánpótlásról is. A múlt- évben, kísérletképpen, több megyében nyitottak úgyne­vezett ezer aprócikk üzleteket, s ezeknek hálózatát áz idén tovább fejlesztik. A miniszter a továb­biakban elmondotta: a hiányosságok felszámolására felhasználják az anyagi ösz­tönzést is. A vállalatokat né­hány számukra kevésbé „ki­fizetődő” termék gyártásá­ra ösztönzik. Már sikerült megszüntetni 120 aprócikk hiányát. A boltok alkal­mazottait is érdekeltté tették az aprócikkek értékesítésében. Lehe. tővé vált, hogy a belkereskede­lem egyes kisebb árucikkeket a helyiiparral készíttessen el. Tausz János többek között azt is megemlítette, hogy 'nem mindén hiánycikk — hi- • • anycikk. Előfordul, hogy egy- ■ egy készítményből megfelelő Í)’í típusú autóbuszok A következő interpelláló Mázi József budapesti képviselő Cser­gő János leoltó- és gépipari mi­niszterhez intézte kérdését: — Az Ikarus-gyár dolgozói meg. bíztak azzal, hogy hívjam fel a figyelmet, hogy az új típusú autóbuszok soro­zatgyártásának megkezdését megfelelő teljesítményű mo­torok hiánya gátolja. Milyen intézkedést terveznek az igény kielégítésére? A képviselő következő interpel­lációjában egy elektromos beren­dezések alkatrész hiányát tette szóvá. Csergő János kohó*- és gépipari miniszter válaszában rá­mutatott: A járműfejlesztési intézet már kidolgozta egy hathengeres, 180 lóerős, továbbá egy négyhengeres, 120 lóerős motor konstrukcióját. A motorok az előírt próbautakat megtették, s így 1963-ban a 180 lóerős moto­rokból 250 darabot gyárt ipa­runk és megszervezi a soro­zatgyártást is. Ez mintegy 250 millió forintos beruhá­zást igényel. A belkereskedelmi miniszter válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés elfogadta. Ligeti László képviselő a fővá­ros fejlesztési terveiben szereplő új nagyáruház építésének elhú­zódása miatt interpellált a bel­kereskedelmi miniszterhez. A belkereskedelmi miniszter válaszát Ligeti László és az or­szággyűlés jóváhagyólag tudomá­sul vette. Dr. Ábrányi István Heves me­gyei képviselő interpellációjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a községi művelődési házakat, otthonokat az év nagy részében nem használják ki kellően, a köz­ségek vezetői ugyanakkor nem járulnak hozzá ahhoz, hogy a moziüzemi vállalat filmvetítésre vegye igénybe a helyiséget. Az elnöklő Rónai Sándor beje­lentette, hogy Ilku Pál művelő­désügyi miniszter betegsége miatt nem vehetett részt az ülésen, ezért az országgyűlés ügyrendje értelmében harminc napon belül írásban ad választ az interpel­lációra. — alkatrész ellátás Ikarus dolgozói a hosszúlejáratú szerződésben vállalt kötelezett­ségeiknek is eleget tehetnek. — Az alkatrész ellátás javí­tására a kohó- és gépipari minisz­térium már több intézkedést tett. A Csepel Vas- és Fémművekben alapanyaggyártó üzemet rendez­tek be, s a második ötéves terv idő­szakában mintegy 200—250 millió forint áll rendelkezés­re a színesfémkohászat — tehát az alkatrészekhez szük­séges anyag termelésének fej­lesztésére. Szombathelyen alkatrészgyártó üzemet létesítettünk, s további beruházásokkal növeljük a Remix alkatrészgyár termelését. Bővít­jük a híradástechnikai anyagok gyárát is és ezenkívül körülbelül cgymil- liárd forintot költünk a gép­gyártás központi alkatrész­üzemeinek létrehozására. _ Ebből az összegből mintegy 350— 400 millió forint jut az elektro­mos alkatrészeket előállító válla- latok fejlesztésére. Az építésügyi minisztertől azt kérdezem: van-e lehetőség' a ja­vaslat megvalósítására. vágj' más hasonló módszer kidolgóza- sára? ' Trautmann Rezső építésügyi miniszter válaszában elmondot­ta: egyetért Oláh György indít­ványával. Hozzátette: az újfajta ösztönzési módszert azonban csak akkor vezethetik be, ha mind az előirányzatokat, mind a megtaka­rítást reálisan mérni tudják. Ed­dig még csak a lakásépítkezések­re dolgoztak ki kötelező erejű költségmutatót. Hamarosan beve­zetik a kulturális, egészségügy- és szociális, valamint egyéb be­ruházások építési költségmutatón is, s még az idén sor kerül to­vábbi költségmutatók kidolgozá­sára is. Mindezek eredményeként — előreláthatólag jövőre — a kormány elé terjeszthetik a megbízható mérésen alapuló anyagi ösztönzési javaslatot a jelenleginél hatékonyabb premizálási formák bevezeté­sére. A miniszter a továbbiakban hangsúlyozta: a kétségtelenül meglevő hiányosságok mellett is megállapítható, hogy a régebbiek­hez képest sokat változott a helyzet. Egészséges vonások je­lentkeznek a tervezők nagy ré­szének szemléletében. Mértéktar­tóan választják meg az építési anyagokat, típustervek kidolgo­zásával is csökkentik a költsé­geket. Erkölcsileg is felelősnek érzik magukat a nagyszabású la­kásépítési program megvalósítá­sáért. Az interpelláló képviselő és a* országgyűlés elfogadta az építés­ügyi miniszter válaszát. GaáJ Antal képviselő — előző­leg írásban is beadott — inter­pellációjában egy üzem raktá­rozási problémáját tette szóvá. Incrc Jenő külkereskedelmi E jelentős tétel szerepel ötéves tervünkben, tehát nem szükséges terven felüli beruházás. Az Ika­rus-gyár részére szükséges nagy­teljesítményű motorokat iparunk 1963-tól megfelelő számban biz­tosítja. A négyhengeres motorok­ból egyébként terveink szerint 1965-ig 4 700-at gyártunk, így az A kohó- és gépipari miniszter válaszát Mázi József képviselő és j az országgyűlés elfogadta. Gyimóty Dénes Veszprém me­gyei képviselőnek a gyomirtó vegyszerekkel kapcsolatos inter­pellációjára Czottner Sándor ne­hézipari miniszter válaszolt. miniszter hivatalos külföldi útja miatt felolvasták írásban adott válaszát az interpellációra. Gaál Antal és az országgyűlés a választ elfogadta. Az országgyűlés ülésszakát Ró­nai Sándor zárta be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom