Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-11 / 35. szám
Mátészalka után: Sqijiptam Interjú o világ egyik legjobb gyermekszinéssével . Ha nem ismerném filmjeiből, nehéz lenne megkülönböztetni a többi gyerektől. Nevetgélve, mesélve barátkozik, igazán csak köztük érzi jól magát. Nehéz kiszakítani újdonsült pajtásai közül. A. kis, alig másfél méteres gyerek, a hajduszoboszloi kisdiák, Tóth Laci komolykodva ül le mellém. Nem ez az első nyilatkozata. Nehéz napja volt: délelőtt 10 ára óta állandóan „műsoron van. — Nagyon szeretnek itt a gyerekek. Az állomáson úttörők vártaik, majd elmentem a Hősök terei általános iskolába, ahol egy örsi órán is részt vettem. 12 óra óta azonban már sokkal fárasztóbb volt a program. Minden előadás előtt beszéltem a közönségnek és választ adtam azokra a kérdésekre, amit a közönség kívánságára Jakab Tibi bácsi intézett hozzám. — Ha már annyi kérdésre válaszoltál, talán nem lesz nehéz megfelelni még egynéhányra, olyanokra, amire a Kelet-Magjar- ország olvasói kiváncsiak. Jártál-e már a megyében, szükebben Szat- márban. Móricz Zsigmond szülőföldjén? Még nem. Nagyon megörültem, amikor Mátészalkáról hozott meghívót a postás. Ez az öröm még' nagyobb volt akkor, amákormeg- tudtam, hogy Móricz Zsigmond lánya, Virág néni is itt lesz. Már találkoztam is vele, és megígérte, hogy este el fogunk beszélgetni és mesélni fog édesapjáról. Nagyon szerettem volna, ha szülőfalujába is, Csecsére elmehettem volna. Az itteni könyvkiállításon láttam egy könyvet, amit szülőfalujának küldött Móricz Zsigmond. — Mii csináltál legutolsó filmed óta? — Amikor befejezték a Puskák és galambok forgatását, hazamentem Szoboszlóra és igyekeztem bepótolni azt a tananyagot, amit forgatás alatt elmulasztottam. Most jöttem Pestről, ahol egy új, Egyiptommal közös filmben játszom. Csuda érdekes film lesz. 1956-ban egy ember disszidál és magával viszi két fiát is. Különösen annak örülök, hogy a társam Kis Anti lesz, aki a Puskák és galambokban a múzeum-igazgató unokaöccsét játszotta. A film alatt nagyon összebarátkoztam Antival. Az új filmnek még csak próbafelvételei folynak, de láttam már az új ruháimat is. Csudaszépek. Van egy tiszta fehér is. Nevetve újságolta, hogy egy igazi török ruhája is lesz a filmben. Merre jártál filmjeid óta? —■ Mikor befejeztük a Puskák és galambokat, sok helyről érkezett meghívás. Voltam Győrben. Debrecenben. Szováton, és Polgáron. Külföldön még sohasem voltam, de a próbafelvételek után Egyiptomba fogok menni. A Kormos Gyuri bácsi azt mondta, hogy egy olyan szigetre is megyünk, ami rajta sincs a térképen. Hogyan készülsz fel egy filmre? — Először elolvastam a könyvet, háromszor. Ezért szerettem meg annyira a Nyilas Misit. Nagyon nehéz volt a felvétel, volt olyan jelenet, amit tízszer is el kellett próbálni. De aztán csak jól sikerült. Amikor a moziban kezdték játszani a filmet, nagyon örültem és vagy tízszer is megnéztem. Most egyszerre Laci kérdez: — Nem tetszene tudni szerezni négy és feles légpuska golyót? Nagyon szeretek vadászni, már sok verebet lőttem. Ha majd lehet, • igazi vadászpuskám is lesz. Amikor azt kérdezem tőle, hogy mi akarsz lenni, nem szívesen válaszol. — Mindenki ezt kérdezz, hát* honnan tudom én azt előre? De1 színész az nem leszek, mert olyan' nehéz szerepelni! Inkább jobban szeretnék másról beszélni. Csoda jó helyen lakok, ma este Csizma- diáéknál fogok aludni. Gyerekek is vannak ott, majd nekik elmesélem, hogy szoktunk játszani otthon Szoboszlón. — Hallottuk, hogy a San Francisco-! fesztiválon elnyerted „A világ legjobb gyermekszínésze'' címet... — Egy nagyon szép érmet és oklevelet kaptam. Pénzt azt nem, bár sokan beszélik. Én ennek sokkal jobban örülök, mert ezt elrakom és ha nagy leszek, meg tudom mutatni mindenkinek. Mit üzensz a veled egykorú gyerekeknek ? Kissé akadozik a válasz. — Tanuljanak jól,... és izguljanak, hogy az új filmem jól sikerüljön. Ök is örülni fognak, ha megdicsérnek, mert már nagyon sok barátom van. Közben csöngetnek már a nyolcas előadásra. — Menjünk Lacika — szólt Erdős Jenő, aki a film előtt a bevezetőt mondta. Tóth Laci, Jakab Tibi bácsihoz fordult: — De utána már hazamegyünk és hallgatjuk, a lemezeket? — Milyen 'emezeket szeretsz ? — Nagyon szeretem a tanczenet és ott megvan a kedvenc lemezem is, a Hófehér gyöngyvirág. Ha hazaérünk, megvacsorázok, utána hamar lefekszem, mert már nagyon elfáradtam. Takáts Ferenc. Rejtvény Vallomás A magyar szerelmi költészet eg.y- egy gyöngyszemét építettük t>e mai rejtvényünkbe, ezeket kell a megfejtőknek kideríteni. A megfejtéseket pénteken délutánig kell eljuttatni szerkesztőségünkhöz. (Nyíregyháza, Benczúr tér 21.) A helyes megfejtők között könyveket sorsolunk ki. Vízszintes sorok: 1. Petőfi Sándor klasszikusan szép költeménye. 14. így is hívjuk a kéthetes szabadságot. Az első kockában 2 betű. 15. Apait, anyait ...... . szokták mondani. 16. Eléggé ritka férfinév. 17. Majdnem nekiad. 19. Ez a hordó nevezetes. 20. Ifjúsági szervezetünk. 21. Egyáltalán nem dícsér. 22. Tengerben él. 24. Donát Ferenc; 25. Ne lazsálj. 27. Népi Ellenőrzési Bizottság. 29. Minden járműnek ^szüksége van rá. 30. Zeppelin eleje. 31, .. .-nél, ragpár. 33. E. T. I. K. K. 36, Ez is terméseti kincs. 37. Török férfinév. 33. Szorgalommal is ........ az ember. 40. Az aluminium fordított vegyjele. 41. Nótája. 43. Ez fűti *a versengőket. 45. Rokon közeleg. 47. Micsoda ez? 48. Tüzet nyitott. 49. Háziállat. 50. O. F. Á. 52. Egy görög törzs névelővel. 53. Csont latinul. 54. Vajda János szép versének címe. 58. Kéziszerszám, de állítólag a mindennapi életben is „használják»*. 59. Személyes névmás. 60. Idegen pénzegység, felcserélt betűvel. 61. Az Egyesült Arab Köztársaság fővárosa. 63. Nem jó a tészta, ha így jár. 65. K. V. A. O. 66. Juhász Gyula köl'e.nényének címe. 68, Vigyázz reá! 69. Nadányi Zoltán fájdalmasan szép verse, az elveszített szerelmesről. Függőleges sorok: 2. Férfiruha. 3. Ilyen hal is van. 4. A régi rómaiak fórumnak hívták. 5. HaziaÜat. 6. Gyakran használt szócskánk. 7. Nem komoly, megalapozatlan, egy jasszos kifejezéssel. 8. Kevert fene. 9. Fordított régi orosz uralkodó. 10. Óv (Az első kockába 2 betű.) 11......... világát? 12. Nem nagy saj. 13. Költőnk s a világirodalom egyik legszebb, általa írt szerelmes verse. 14. Dsida Jenő gyönyörű versének címe, egy meghalt lánykáról. 18. Férfinév. 20. Ezt az intézményt gyakran ., emleget jük” hibásan. 32. Radnóti Miklós költeménye. 25. Ezt a szócskát is nagyon sokszor használjuk, fordítva. 26. Egyik szín, névelővel. 28. Apaállat? 32. Nem hebe- hurgyáskodik. 34. Fém. 35. Török bíró. 39. ÉA. 40. Élet. 42. Télen kedvenc eledelünk. 43. Nem a fejük felül. 44. Sportoló. 46. ö az aki áskálódik. 48. Ö. D. TJ. R. 51. Szerszám. 52. AM. 55. Elrontottuk az étlap végét. 56. Vefő Ottó. 57. Megszületett a fiad (Utolsó kockába 3 betű). 38. Gyermekem. 62. Tiltás névelővel. 63. Étkezne (második kockába két betű). 64. Szétzúz (második kockába két betű). 66. Régi római pénzegység. 67. Hangtalan kis. Beküldendő sorok: vízsz. 1, 54, 66, 69, függ. 13, 14 és 23. Múlt heti rejtvényünk megfejtései: Uj barázdát szánt az eke. Julius Ceasar, Újra egyedül, Fehér csat, Ilyen hosszú távoliét. Mikor veszik észre a férfiak a nők ruhájcit? Gyakori az olyan panasz nők részéről, hogy férje (vagy éppen vőlegénye) semmiféle hajlandóságot nem mutat arra, hogy ész- revegyen egy új ruhát, amit nemrég vásárolt Ezzel kapcsolatban egy ismert olasz filmrendező nemrég kijelentette, hogy a férfiakat nem érdekli a nő ruhája, míg igazán szeretik őt, és hogy a férfiak , általában azoknak a ruháját ve- j szik észre, akik nem érdeklik i őket. Ebben vám is vaicunj.iaazság ; Gcrmanus Gyula professzor a világhírű orientalista tudós arab irodalomtörténeti könyvén dolgozik. — Képünkön: Gcrmanus professzor arab ruhájában, amelyet Tbn Szaud királytól kapott. (Fényes Tamás felv.) JíuUurálij fitfipuiek: A VÁD TAIN IJJA V em mindennapi vitaaika! ’ lomra nyújt módot „A vád tanúja” című amerikai fiim. Mindenekelőtt meg kell állapítani egy tényt: a film közönségsiker, a nézőket kér órán keresztül szinte megigézi. Tehát a film alkotói elérték céljukat: az üzlet jól sikerűit. Nos, ez az, ami jellemző erre a filmre és az egész amerikai filmgyártásra: jó üzist és üzlet elsősorban. _A film rendezője és színészei bravúrosan oldották meg feladatukat. Az egész rendezés, s maga a téma is egy világvisz.mylatban kiváló színészre volt poentiroz- va: Charles Laughtonra, a védőügyvéd alakítójára. Ö brilli- rozik, sziporkázik — s szinte úgy tűnik, hogy a többi figura, a többi színész, még maga a nemrég elhunyt T/ronne Po- wel is —- csak kellé ki ezen ö filmen, mégha nélkülözhetetlen kellék is. A film témája ellentmond a realitásnak, a jogi gyakorlatnak, a kriminalisztikának — és eredményesen hatásvadász. Egy állástalan angol ügynök korábban, a háborúban Németországban katonáskodott. Ott ismerkedett meg egy bár-lebúj- ban a bár tündérével, Christi- nával. Hazahozta Angliába és feleségül vette. Az állástalan ügynök aztán megismerkedett egy gazdag özveggyel, aki „anyagilag” kedves volt hozzá. Az ügynök halálosan szerette feleségét, Chris- tinát. Aztán az özvegyet meggyilkolva találták a lakásán, s minden körülmény az ügynök ellen vall, s főleg az, hogy az özvegy megmásította végrendeletét és az ügynökre hagyta vagyonát. A kitűnő jogász és emberismerő, a szívbeteg öreg védőügyvéd — akit orvosai eltiltottak az ilyen izgalmas ügyektől — hisz az ügynök ártatlanságában és elvállalja a védelmet. Az izgalmas tárgyaláson jogi bukfencek és mesterfogások segítségével, bűvész módjára teríti le * vádat és ‘torjában a vád tanúit — míg a vad utolsó tanújaként megjelenik a szerető hitves akiről aztán kiderül,, hogy mégsem a felesége, csak szabadulni akart Németországból és első, eredeti német tel jét elhagyva másodszor is férjhez ment az angolhoz, ö vall a vádlott ellen, ő cáfolja meg a vádlott alibijét, aztán parókái húzva, szerepet játszva saját szeretőjéhez írt leveleit juttatja el a védőhöz, melyből kiderül, hogy azért vallott férje, illetve az ügynök ellen, hogy ilymódon szabaduljon meg töte Természetes tehát, hogy 4 *■ bíróság a vád alól felmenti ilyen körülmények között az. ügynököt. És most jön az újabb bukfenc: miután felmentették kiderül, hogy mégis ő volt a gyilkos, s Christina csak feláldozta magát, hogy megmentse. Az ügynök viszont egy új nőcs- kével csalja meg Christina'. Christina még a tárgyalóteremben leszúrja a csalárd és hálát lan férfiút, s a derék és kitűnő ügyvéd, akit orvosai eltiltottak a munkától, rádöbbent arra, hogy egy gyilkost szabadított meg, most elvállalja az asszon' védelmét. Nos, e körül a téma körül bonyolódik a film mesteri foga sokkal ragyogó játékkal. A vád tanúja — igazi a me-, rácai film, eszközeiben, techni-4 kájában, fordulataiban — és e&a sősorban mondanivalójában jel-? lemzően amerikai. Mestermunka — és szemfényvesztés, s ez a kettőség, ez az ellentmondón jel-j lemző epizódjaira, sőt jellemé re is. A mód, ahogy tálal, ahogy a hitelességre törekszik azonban átlátszó. Ilyesmi az életbéli, 4 jogi gyakorlatban nem fordulhat elő — csupán egy jó jőve/ delem reményében készük amerikai filmben., «>• *• srj 7 KilLÉ r M
