Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-07 / 31. szám

T éílenség bői: /Wej Lehet-e sorompót állítani a hibáiknak Záhonyban ? A hiba nem az érdeklődésben, hanem a tétlenségben van. amely otthonos lett a pártbizottságnál. — Nehéz összeegyeztetni a sok­felé dolgozó, sokfelé lakó em­bert. — Hozza fel a védő érve­ket Farkas Lajos. — Bonyolult üzem ez a vasút, s főleg Zá­hony... Ebben van valami, nem könnyű helyes munkabeosztással lehetővé tenni a tanulási feltéte­leket. De nem is lehetetlen. Vi­szont lehetetlen olyan ..igyeke­zettel” és „felelősséggel”, ahogy eddig tették. Egyáltalán nem gazdája a pártoktatásnak a párt-í bizottság. Hallomásból próbál tá-5 jékozódni a tanulás felől, tagjai^ nem látogatják rendszeresen a* foglalkozásokat, nem gondoskod-* nak arról sem, hogy a propa-* gandisták résztvegyenek az elő-í készítőkön. Nemrég derült ki az* is. hogy az egyik tanfolyamot, —* annak első évfolyamát — be* sem fejezték tavaly, mégis a II.í évfolyamot szervezték meg az* idén. * A tornyosuló visszásságok ték meg több helyen az oktatást.' Tétlenségből jelesre vizsgázott a pártbizottság, s a kétes dicső­ségben osztoznak az alapszerve­zetek is. Bár a járási pártbizott­ságtól megfordultak itt néhá- nyan, alapos és hatásos ellenőr­zéssel, kellő figyelmeztetóssel ők sem szüntették meg a nemkívá­natos helyzetet. Diószegi Balázs képkiállítása Budapesten Legfőbb ideje, hogy sorompót állítsanak a hibáknak Záhonyban. Vizsgálják meg a hi­bák okait, hozzanak határozatot a pártbizottsági ülésen, bízzák meg a pártbizottsági tagok egy- lészét a foglalkozások ellenőrzé­sével, külön tartsanak eszmecse­réket a propagandistákkal. Mindezt megtenni mulasztha- tatlan kötelesség. De ezzel még csak a csorbát köszörülik ki. En­nél jóval több kívánatos. Gon­dolkozniuk szükséges a pártokta­tás kiegészítésén, előadásos pro­pagandával, különben, hogyan tudják majd kielégíteni a párt- oktatáson kívüliek érdeklődését tájékozódási igényeit. Ezért kell leszoknia a hamis kép festéséről, a valóság elkendőzéséről Fankas Lajosnak, és mindenkinek aki erre még hajlamos. Ez világlik ki a XXII. kongresszus minden mondatából, amely most minden foglalkozás éltető eleme kell, hogy legyen itt is, s maradjon hosszú időre. Páll Géza. Néhány évvel ez­előtt hagyta el me­gyénket Diószegi Ba­lázs festőművész. So­kan emlékeznek rá, volt tanítványai is. Azok közé tartozott megyénkben, akik az induló képzőművé­szet útját egyenget­ték, s nagyrészt a fiatal tehetségeket is elindították. Szíve­sen fogadjuk tehát a hírt, hogy a tehet­séges művész önálló képkiállítása nyílik meg Budapesten, feb­ruár 10-én délben a Lenin körúti Derko- vits Gyula teremben. A kiállítást a Kép­csarnok Vállalat ren­dezi. Megnyitó beszé­det mond dr. Bod­nár Éva, a Magyar Nemzeti Galéria tu­dományos kutatója. Kiveszik részüket az a társadalmi életfsői asszonyok A Kemecse és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet az elmúlt napokban tartotta küldött-köz­gyűlését, melyen a legutóbbi SZÖVOSZ-kongresszus óta elért eredményeket értékelték. A be­számoló megállapította, hogy 1957-tol, másfélmillió forint ér­tékben nyolcszorosára növekedett a szövetkezet sajat alapja. A komoly eredmények közé szá­mít, hogy a körzet területén több önkiszolgáló, modern boltot nyitottak A beszámoló, va­lamint a hozzászólások után megválasztották az új vezetősé­get, valamint a járási küldötte­ket. Sikeres munkát végez Aja- kon a nőtanács. Harminc tag­gal jól működik a nők aka­démiája. Huszonkét tag vesz részt rendszeresen a kézimunka szakkör foglalkozásain. A szü­lők iskolája előadásain — ed­dig négyet tartottak — százhu- szan jelentek meg. Még három előadást tartanak ebben a so­rozatban. A legközelebbire ki­lencedikén este kerül sor. Miért végeznek fizikai munkát? címmel. Másnap, tizedikén este bált rendeznek. A bevételből az is­kolai tanulóknak vásárolnak egészségügyi felszerelést. A napokban ismertetik az asszonyokkal Ajak községfej­lesztési tervét. Kiveszik a tanulásból is a részüket a lányok és az asz- szonyok: ölen járnak irodai szakiskolába, öten gimnázium­ba, hárman pedagógiai főisko­lára, egy egyetemre és tizenné­gyen vesznek részt pártoktatás­ban. A papír sokat elbír, az írógép nem tud tiltakozni. Ha tehetné indigója nem festene olykor ha­mis képet a valóságról. De fest. Erről tanúskodik a záhonyi vas­utasok politikai tanulása is. — Nincs itt különösebb baj. Néhány helyen ugyan akadozik, de zömeben jól halad a tanu­lás. Farkas Lajos, a vasúti-párt­bizottság másodtitkára szóban is ilyen képet ecsetel az itteni ál­lapotokról. Tényleg így van ez? Nincs „különösebb” baj a záhonyi vasutas-dolgozók politikai oktatá­sával? Feleljenek a tények. Az őszön 18 pórtoktatási tan- folyamot hoztak létre a záhonyi MÁV-nál. A kimutatásokban, fel­jegyzésekben ez áll. De! Pillant­sunk a számok mögé. Az I-es műszaknál, — ahol Szabó Fe­renc az alapszervezet titkára — gyakorlatilag ma sem kezdődött meg a pártoktatás. Még propagandista sincs, következésképpen a tankönyvek árát sem fizették be. Hetven párttag tartozik ide, s több száz pártonkívüli vasutas. Vegyük tovább: a komorói aláp- szervezetnél egy Időszerű kérdések és egy Marxizmus-leninizmus tanfolyam nyitotta volna meg kapuját, azonban csukva maradt. (Holott már jóval túlvannak a tanulásban részvevők a pártokta­tás „félévén”.) Még e három tan­folyam az évnyitónál sem tart. Záhonyban, a műszaknál a merő véletlenre bízták a foglalkozások menetrendjét: ifjú Vojtokovics Ferenc, a propagandista „tartó­san” beteg, mégsem gondoskodtak helyetteséről.' Itó a III. műszak­nál? Andrási Dániel szemináriu­mában eddig egyetlen foglalko­zást nem tartottak. j Ha itt megszakítjuk a felsoro­lást, akkor is sok mindent meg tudtunk már. Ám az igazsághoz tartozik az is: nem zsúfoltak a széksorok ott sem, ahol sor kerül az előadásokra, a vitákra. A részvétel általában 40—50 százalékos Gyér, igen iigyeimeztető a cse­kélyszámú megjelenés. Tetézi az egészet, hogy az előadók egy ré­sze gyenge felkészültséggel áll a hallgatóság elé. Ezek után nyugodtan visszájá­ra fordíthatjuk a kérdést: Nem úgy van-e a záhonyi MÁV-nál, hogy legfeljebb néhány helyen halad jól a tanulás, zömében pe­dig akadozik? De igen! Darukkal, gépekkel, kocsikkal bajlódik itt kétezernél is több ember. Meg egymással, s önmaga gondjaival, gondolataival. A szélrózsa minden irányából érkez­nek a vasúti munkások a nap minden szakában, magukkal hoz­zák kérdéseiket, kételyeiket: ho­gyan is lesz holnap, miként for­KlSZ-tagok akarnak lenni Két úttörőcsapat működik De- mccserbcn. Az úttörőcsapat ál­landó jó kapcsolatban van a ke­ményítő gyári kiszistákkal. Meg­hívják a nyolcadikosokat a KISZ taggyűlésekre és a gyár KISZ tit­kára Bakti Erzsébet pedig az egyik nyolcadikos őrs vezetője is. Az úttörőcsapat és a KlSZ-szer- vezet február 4-én közös klubdél­utánt is rendezett. A KlSZ-szer- vezet célja, hogy a nyolcadiko­sokból jó utánpótlást biztosítsa­nak ««vsnetük múma*. 42. A lorpeailam detekuvjei termé­szetesen ajánlatosnak tartották az udvariasságot egy német állam­polgárral szemben és engedélyez­ték a telefont. Rudi a négy detek­tív jelenlétében emelte fel a kagy­lót és a határmenti Feldkirchent kérte, Gerhard Klein kereskedőt. — Ismered Fritz bácsit — mondta neki — milyen nyugta­lan. Az ő korában ez már nem is csoda. Kérlek, közöld vele, hogy üzleti okokból a tervezettnél to­vább maradok távol. Gerhard Klein — a Rozmaring villa feldkircheni ügynöke — nyomban leadta a vészjelet „Fritz bácsinak”, Fritz Schwendnek. Azonnal összeült az értékesítés vezérkara. Az általában higgadt Schwend ezúttal átkozódott. őr­jöngött. Rudi testvére, Otto Rasch meg is kérdezte: — Nem túlzás, hogy ennyire kijössz a sodrodból? Elismerem, baj van, Rudit féltem is. de nem hiszem, hogy ez számunkra nagy fenyegetés lenne. A maximum, ami történhet, hogy a németek beszüntetik az ügyet, mi pedig maradunk a régi jó feketepiac­nál. Megéltünk belőle eddig is egészen jól. — Hülye — foglalta össze tö­mör szakvéleményét Schwend. — Csak nem képzeled, hogy a/ SS az akció beszüntetésé után va­lamennyiünkkel kezetráz, tisztes végkielégítést ad és Himmler ne­vében jókívánságait tolmácsolja a további feketepiaci működé­sünkhöz? Ha nem vetted volna Harmatii—Réti: TITKA BIBBBllliii nék megvan a maga útja és ezt végig kell járni. Akinél az ilyes­mi elsikkad, könnyen ráfizethet. ...így történt, hogy Ernst Kal- tenbrunner, a birodalmi titkos- szolgálat vezetője és Walter Schel­lenberg, a titkosszolgálat külföldi osztályának vezetője néhány órán belül elküldte a szűkszavú uta­sítást Kruger őrnagynak: — Azonnal leállni! észre, Schellen bergék az egyik legnagyobb titkukat bízták ránk és tanúkra csak addig van szük­ségük, amíg ennek értelme van és amíg ez elkerüLhetetLen. A csempészés, a feketepiac, a gyanús üzletek nem egy börtönt látott veteránjai úgy sápadtak el, mintha karmester intett volna be. Tudták, az SS más. mint a „legá­lis” rendőrség.. . — Megpróbálok valamit csi­nálni— mondta végül fogcsikor­gatva Schwend és a többiek to­vábbi érdeklődés nélkül rábólin­tottak. Ismerték a főnököt és úgy gondolták, ha valaki tud tenni valamit ilyen helyzetben, az ő. Schwend azonnal Rómába utazott, és felkereste a Gestapo római hír­szerző tisztjét, Frőbent. Frőben egv óra múlva ..dr. WTahl”. vagy­is a birodalmi titkosszolgálat dél­európai osztályának vezetője. Dorner hotelszobájában ült. Sckcl'onbsrg fekete, hullámos­hajú „latin specialistája” úgy érezte, itt az ideje, hogy megfi­zessen Frőbemek, amiért Schwend elfogadását keresztül­vitte az. o akarata ellenére Schellen bergnéJ.. — Talán meg van lepve, száza­dos? Emlékszik arna a hármas be­szélgetésre Schellenberggel? Ta­lán arra is emlékszik, hogy azt mondtam: szerény véleményem szerint nem bízhatunk meg egy nemzetközileg körözött szélhá­mosban? — Emlékszem. De arra is em­lékszem, hogy Schwend eddig tö­kéletesen oldotta meg az értéke­sítést és ha egyik ügynöke hibá­zik, nem feltétlenül az ő bűne. — És különben is — tette hoz­zá Frőben — akinek pompás men­tőötlete támadt — ítéletünkkel talán vámunk kellene addig, amíg megtudjuk, nem a gyártás hibája-e ez a lebukás? Önnek, mint közvetlen felettesemnek ter­mészetesen be kellett jelentenem Rasch esetét, de azt kérném, ne közöljük egyelőre a központtal. Talán megoldódik hamarosan minden. — Szolgálati út kijátszása? — mosolyodott el gúnyosan Dorner, aztán hozzátette: — Ne legyen gyerek. Frőben. Nem ma kezdte ezt a szakmát. Tudhatja, hony minden jelentés­Közben megindult Schellenberg jól olajozott gépezete, magasran­gú tisztviselők, ügynökök tárgyal­tak különböző országokban, a ki­rendelt védő Lichtensteinben be­bizonyította, hogy mindössze hat hamis bankjegyről volt szó és va­lamennyi jel arra mutat, hogy Hera- Hartner — vagyis Rudi Rasch — maga is a hamisítás egyik áldozata. Schwend ekkor már nem Ró­mában, hanem Berlinben volt, tárgyalt Schellenberg egyik mun­katársával, Willy Holten főroham- osztagvezetővel, aki mellé állt an­nak a Frőbentől kapott ötletnek a szorgalmazásában, hogy a hat hamis fontbankó a gyártási rész­leg bűnéből kerülhetett ki és ve­szélybe sodorta az értékesítés ön­feláldozó tagjait is... Schwená ezt a álláspontot a szó szoros ér­telmében súlyos „érvvel” támasz­totta alá: fantasztikus összeget Iioü zott magával a hamis fontokon! beváltott svájci frankból, arany* és platinarudakból, felbecsülik* tetlen értékű ékszerekből. (Folytatjuk} 5 KELET-MAGTAROKSXÁG dúl a világ kereke. Nem igaz, I hogy nem érdekli őket a szemi-' nárium, s nem izzik az érdek­lődésük az őszinte vitáknál. lak — gondolhatnánk joggal. Nem így történt. Egyetlen eset­ben sem tűzte napirendre a párt­oktatást a pártbizottság, az alap­szervezetek taggyűléseinek napi­rendjén sem szerepeltek az ége­tően fontos problémák. Nem ku­tatták milyen okból maradozijak el a hallgatók, miért nem kezd­Aláirták a magyar—kínai kulturális egyezmény 1SÖ2. évi munkatervet. Kínai részről Csei-Ce-Min, a Kínai Népköztár­saság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­te, magyar részről Molnár János, a művelődésügyi minisz­ter helyettese írta alá. (Pálíai Gábor felv.) Fmsz hiiiitötE-’irözgY&fós Ramscsán

Next

/
Oldalképek
Tartalom