Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-07 / 31. szám

Szovjet lop cikke o személyi kultuszról és a vezetői tekintélyről MOSZKVA. (MTI): A szovjet államban es a kom­munista pártban megbízható ga­ranciák születtek mindenféle ha­talmi visszaélés ellen — ínja T. Petrenko, a Moszkovszkaja Prav­da keddi számának „Személyi kultusz és vezetői tekintély” cí­mű cikkében. A cikk írója rámutat, liogy a személyi kultusz felszámolása óta minden fontos kérdést kollektív módon old meg a párt Központi Bizottsága, an naiv elnöksége, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa, és a kormány. A legfontosabb és leg­életbevágóbb kérdéseket széles­körű megvitatás végett a nép elé terjesztik. Minden vezető pártmunkás és állami funkcioná­rius rendszeresen beszámol tevé­kenységéről az illetékes szervek­nek és közvetlenül a dolgozóiinak. A szovjet embereket idejekorán és bőségesen tájékoztatják a párt legfelső szerveinek határozatai­ról. Egyes elv társak felvetik a kér­dést: vajon miért tért vissza a XXXI. kongresszuson a párt a Sztálin-kultusz elítéléséhez és a frakciós csoport, felelősségéhez a XX. kongresszus, illetve az 1957-es plenum után? — folyta­tódik a cikk, — hiszen a szemé­lyi kultusz nincs többé, a párt- ellenes csoport tagjai pedig ré- gesrég' elveszítették politikai je­lentőségüket. Erre a kérdésre kettős választ kell adni: — egyé felöl a Központi Bizottságnak a XXII. kongresszuson be kellett számolnia a XX. kongresszus óta történt eseményekről, köztük a pártellenes csoport szétzúzásáról, másfelől le keltett vonnia a ta­nulságokat. meg kellett mutatni a pártnak és a népnek a személyi kultusz káros következményeit, hogy ezek a jelenségek soha töb­bé meg ne ismétlődhessenek. A lap megállapítja, hogy az igazi vezetői tekintély, amelynek fontosságára Lenin is többször rámutatott, népi. tévesztendő ösz-J sze a személyi kultusszal,, A te-* kintélyt nem ipellókelik avkine-* vezéshez, hanem tettekkel, becsű-£ letes . é.s, tevékeny., .munkával ér-* demlik ki, _—. írja — semmilyen* magas hivatali, állás sem Védheti* meg. a kritikától azokat p .iunk-J conáriusqkat, akik nem. Vívják, ki* a nép bizalmát,-A njepiiez, a párt-í hoz -hű vezető éleiéből \jÉ&, műn-* kájábófl jő „.péliiát mutat'-.Hrus-J csov7, aki., szüntélep,.üj,- a .néptörne-* gek körében mozog, jól ismeri aj nép igényeit, mélyrehatóan elem-* zi az ipar. a mezőgazdaság muri-* kaját, a tudomány' és a kultúra* fejlődését Hruscsov ,a. kollektív * vezetés .élharcos?. —tekintélyének* semmi .Jipzé a. személyi kultusz-* hoz — írja a... Moszkovszkaja* Pravda. * * "-------- * * Görögország és a HfiTG J Alhtrti. (TASZSZ): * Az iítóbbi- időben Görögország­ban gyakori vendégekké válnak a NATO tábornokai és tisztjei. Ezekben a nápokbán Athénbe egyszerre 1 két .NATO-genérális érkezett — Palmer,, az Európá­ban állomásozó amerikai fegy­veres érők . parancsnokának he­lyettese és Sppfford, a NATO dél-európai • övezete légierejének parancsnoka. Sajtójelentések sze­rint e gyakorivá vált látogatások összefüggenek azzal az intenzív készülődéssé»,'.«mely .a- - Gjörögor-. szagban sorra Kerülő nagrs&üáá-1 sú tavaszi—nyárt; NATO-hadgya- korlatokat előzi meg.' E hadgya­korlatokat a' bolgár határ köze­lében .tartják. Plasztikbombák, fazék-hangverseny és kalózrádió De Gaulle beszéde alatt Algériában „Kuba ügye diadalmaskodik** A Pravda vezércikke a második havannai deklarációról Moszkva, (TASZSZ): . A Pravda keddi számában „Kuba ügye diadalmaskodik” címmel vezércikkben kommentálja a második havannai dek­larációt. Ez a jelentős dokumentum — írja — a forradalmi Kuba méltó válasza ellenségeinek intervenciós terveire, arra az igyekezetére, hogy hamis vádak segítségével erkölcsileg és politikailag elszigeteljék Kubát az amerikai kontinensen. Jelentőségét tekintve a második havannai deklaráció messze túllépi Kuba határait. Kemény vád a latin-amerikai népeket kifosztó jenki imperializmus ellen, erősíti a latin­amerikai népeknek ar. imperialista és feudális rabságából ■való felszabadulásba vetett, hitét. A vezércikk a továbbiakban a Punta del Este-i értekez­letre utalva rámutat: — A rágalmak, nyomás, fenyegetőzések ellenére Rusk amerikai külügyminiszter nem tudta kicsikarni a Kuba ellen tervezett szankciók elfogadását. Punta del Este-ben jóvá­hagytak ugyan egy határozatot, ■ amelynek értelmében Kubát kizárják- az Amerikai Államok Szervezetéből, de e határo­zatot csak a washingtoni kormány akaratát szolgaian telje­sítő latin-amerikai kormányok képviselői szavazták meg. Brazília, Argentína, Mexikó, Chile, Ecuador, Bolívia küldöt­tei. akik pedig száznegyvenmUlió latin-amerikait képviselnek, nem írták alá a határozatot. Még sohasem hangzott annyira erőteljesen és magabiz­tosán a latin-amerikaiak hangja, mint napjainkban, amikor Kuba támogatására emelik fel szavukat — írja a Pravda. Latih-amerikaj testvéreinknek, a többi világrész népeinek támogatása segíti Kuba népét az imperialisták összeesküvé- vésének meghiúsításában. egyszerre két . NATO-genérális.-*-*-*'**************-*-**•****■**♦ *-tt****-K-*it*-*t-Mi****-n-)t*'M Újfajta látványos merényletet követtek el a fegyveres fasisz­ták keddre virradó éjszaka Orán- ban. Behatoltak a L’echo D'Orári című lap nyomdájába és a ké­szülő kiadás helyett újat nyo­mattak saját kézirataik alapján. Hétfőn egyébként valamennyi városban tovább folytak a fegy­veres merényletek. A hivatalos jelentés 16 halottról és 25 sebe­sültről szól. Egy algíri villában holtan találták Jen Bianconi szá­zadost. az OAS elleni harc egyik irányítóját. A gyilkosok hátra­kötötték a kezét és íéjheiőtték. Piitermaiin osztrák alKancellár V arsóból visszaérkezett Bécsiie Párizs, (MTI): De Gaulle hétfő esti beszéde alatt Algír európai negyedeiben es más városokban „fazék-hang­versenyt” rendeztek az OAS uta­sítására. Oránban egy órával a beszéd előtt merénylők felrob­bantották a rádi-aöóállomási, miután előzőleg elrabolták a műszaki igazgatót és a személy­zet két tagját Bone-ban 16, Mostaganemben 25 plasztik bom­ba robbant a beszéd ideje alatt. Több hullámhosszon az ÓAS ka­lózrádiója szólalt meg. ************************************************************ ************************************************************** Bécs, (MTI): Plttermann osztrák alkancellár kedden Varsóból visszaérkezett Bécsbe. A lengyel—osztrák gaz­dasági kapcsolatok kibővítéséről folytatott négynapos varsói tár­gyalásait az osztrák nehézipar külkereskedelmi perspektívái szempontjából rendkívül hasznos­nak minősítette; ugyanakkor azonban cáfolta azokat a nyu­gatnémet hírügynökségi jelenté­seket, amelyek tudnivélték. hogy a varsói lengyel—osztrák meg­beszélések Ausztriának a többi szocialista országgal való keres­kedelmi kapcsolatait, sőt a KGST-hez való közeledését ille­tő kérdést is érintették volna. Legfontosabb változások Magyarország politikai térképén Szuha/c, lédarfalva, tiómorszóifos, Xefemar. ■éistisiuhai Serényfa ha, Üövényj JakfaJvti, Hét. Bánréve. Dubicsáqy Putnok, Smga.igtíi'. Sajóveföő, Vádria; Sdjóivékka, Sa/méérse. Ságybarca, bánhorváti,péilestdpotcsány, Tarőona', Mély inka, Sejópüspökr J'ÁgnlelékJrizs. kr,oá, Sáró, Ratfály, Zubogy. Fehokelscséng. fe/ső- nyarad, Sajókaia a i c s-sz rfui e 1bnyo«n«itte«­i''3MaoMíííiC6> ? ‘■*'w'-,5alg6farján (Zagyvaiöifílva) N ÓiHk0 . apsény, Mrásmffyoryg baiaipnóozsák Kist mg. Jésiszentandrás. Jaszddzse. Jéglapét/, Jász/vár/j/Jászkisér, i Bngütjj, Mé/íiasdot/ré Jaszapan, Jas/a/sdszentpydrgy Jászberény Jászladén}/. Tiszasiliy. / c | Székestóhérvér ’»V'J t ° t* 5 Vastptvm\\ t T 8 v 8alahmvilágos„y t , <■’ Z Szolnok ^ragkul,«* ibeafCiiWÜk, .Dunaújváros (ívott Sfíáliwároá* iér bogaid ■ ppgjajoskcmérem, Mezé ke ma ram, fgar, Mezősnitt, Siabírigdre Stmmtprny*. fvinanémedi. d/sszrkvly, (iawszékeiy.. b«fecske, Keszoriidegkvt, Száraid. SySMiQifsberény, Siakedát ferdéd Ml szia\ Udvart db!esd. Kistormás j tiedmewásán/rpig ó* disk untra fai , Saks zárd , ff ágy esz, Keíawó j Féfsa nana __ donghád tij meqyexékli tly' —- meyyettaíá-­A Miig var Népköztársaság Elnöki tanácsának 1961. év folyamán hozott határozatai alapján hazánk államigaz­gatási beosztásában az alábbi változá­sok történtek. Területileg a legfontosabb változást négy járás megszüntetése jelentett. Fejér megyében az ENYINGI járás 1961. május 1-1, Tolna megyében a GYÜNKI járás* 1962. február 1-i, Szol­nok megyében a JÁSZAPÁTI 1961. november 1-i, Borsod—Abaűj—Zemp­lén megyében a PUTNOK-i járás 1961. december 31-1 hatállyal megszűnt. Az enyingi Járáshoz tartozó községeket a sárbogárdi, illetőleg a székesfehérvári járás területéhez,, a gyönki járás köz­ségeit a bonyhádi, a paksi, a tamási és a szekszárdi járáshoz, a jászapáti járás községeit a jászberényi* illető­leg a szolnoki, a putnoki járás köz­ségeit az edelényi és az ózdi járás területéhez csatolták. A f elosztót négy járás egj'es községeinek új terü- leli hovatartozását mellékeit térképünk ábrázolja. + További járáshatár-változási jelen­teitek az Elnöki Tanács azon határo­zatai, amelyek alapján 1961. október 1-i hatállyal a Veszprém megyei deve- cseri járáshoz tartozó ÚRKÚT köz- séget a Veszprémi járás, területéhez, 1S62. február 1-i hatállyal pedig a Bács—Kiskun mégyei. kiskőrösi járás területéből PIRTÓ község et a kiskun - halasi járás területéhez csatolták. 1961. folyamán egy új község ala­kult, négy községet összevontak, to­vábbá két község nagyobb államigaz­gatási egységgel egyesült. Ezek a változások az alábbiak:’ ★ 1961. március Ucvei Veszprém megye \eszprémi járásában. Balatoni okaiér község területén fekvő Balatonvilágos és jBalatonaliga külterületi lakotthe- 1> ek és környékük „BALATONVIúA- GOS’» néven községgé alakult. 1961. március l-ével a Veszprém me­gyei cievecseri járáshoz tartozó Padrag és Csékút községeket „PADRAGKÜT” néven, 1961. november l-éveí a Sza- boles-Szatmár megyei fehérgyarmati járáshoz tartozó Tunyog és Matolcs községeket „TUNYOGMATOLCS” né­ven egyesítették. A Heves megyei Felnémet községet az Elnöki Tanács 1360. október 14-i határozatának alapján 1961. január 2­ával Eger járási jogú várossal vontak össze, továbbá 1961. december 1-i ha­tállyal Nógrád megyében Zagyvapál- falva községet Salgótarján járási jogú városhoz csatolták. Az elmúlt évben Magyarország terü­letén egy város neve változott meg, Sztálin város dolgozói képviselőinek javaslatára az Elnöki Tanájcs 1961. novtmber 25-én Sztálinváros nevét „DUNAÜJVABOS”-ra változtatta. •ör Csongrád megye székhelye 196^. január l-töl Hódme/ővásárhely helyett SZEGED lett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom