Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-04 / 29. szám

Visszaüf-e a bumeráng ? Igazuk van azoknak, akik azt vallják, hogy az őszinte szó nemcsak a tiszta légkör -ki­alakításának feltétele. hanem előrehaladásunk egyik fontos szellemi „hajtóereje” is. Tanúként idézhetem ennek bizonyítására fejlődésünket, a régebben elkö­vetett. hibák felett mondott és tiszta szívből vallott ítéletet, mely után erősödtek a bizalom szálai. Az igaz szó, az őszinte kommunista kritikai légkör ad erőt és magabiztosságot a hi­bák elleni küzdelemben s bár már sokkal kevesebb a szemet­hunyás mint annak idején, mégis előfordul napjainkban is, hogy különböző okok miatt ké­sik az igazság feltárása, mely­nek' bizony busás az ára, sú- lydsak a gazdasági következmé­nyei, rossz az erkölcsi hatása, s rombolja a bizalmat Ha pedig ez ilyen Veszélyes, tűzzel vassal küzdeni kell a kri­tikátlanság ellen, irtani a „ne szólj szám, nem fáj fejem” régi burzsoá, de még mindig ható és sok helyütt érvényesülő szelle­met, mert az ilyen elveket val­lók szó nélkül nézik a nép va­gyonának a pazarlását, s nem izgatják őket a közösség kárá­ra történő felelőtlen intézkedé­sek. Akadtak és még ma is van­nak olyan vezetők, akik viszont fittyethánynak a jószándékú elv­társi figyelmeztetésnek, magu­kat csalhatatlannak s pozíció­jukban — melyet a nép bizal­mából élveznek, vagy élveztek — megingathatatlannak képze­lik. Ezt gondolta magáról P. Nagy Dezső a berkeszi Bajcsy- Zsilinszky Tsz elnöke is. S hiá­ba olvasták a fejére a hibákat, elengedte a füle mellett, gon­dolván, hogy ő stabil ember. Hosszú ideig nem is történt semmi, s már-már a kommu­nisták is megingathatatlannak hitték. De egyszer aztán betelt a pohár. Az új pártvezetőség nyílt „kártyával” játszva bizo­nyította, hogy az elnök hanyag­sága miatt sokezer forint kár érte a közöst. Még sokan ezután is azt hitték elsimul az ügy, de amikor gyökeres intézkedést láttak, s a zárszámadás előtt megvonták a bizalmat P. Nagy Dezsőtől, egyre többen hangoz­tatták: kár volt eddig hallgatni, s nem cselekedni. Sok embert vezetőt, lehetne megállítani a lejtőn, ha érvényesülne az őszinte és nyílt szó ereje, ha nem tartanának még most is sokan attól, hogy visszaüt a bumeráng. Kétség­telen, hogy a pártunkban kiala­kuló és érvényesülő új légkör már kedvezően éreztette és érez­teti hatását, s ezt erősíti a VII. kongresszuson elfogadott módo­sítás is a Szervezeti Szabályzat­ban, mely szerint aki elnyomja a bírálatot, azt pártfegyelmi utón vonják felelősségre. Csak ennek alkalmazása nem könnyű, hisz igen nehéz megállapítani, vajon hogyan is történik az őszinte szó elíolytása, mert egyes vezetők a bírálat elfolytá- i sának a legváltozatosabb és ki-« finomult módszereit és foz-máit! alkalmazzák. Később aztán rendszerint kiderül, hogy ezek. akik. nágyhangon beszélnek a nép és a párt iránti hűségükről, i valójában nem tűrik, az őszinte j hangot, s elnyomják a kritikát. Jellemző példa erre a Tisza- szalkai Gépállomás leváltott] igazgatójának esete. Letanóczkyí László durván, gorombán bánt! a munkásokkal, s aki bírálni] merte, annak kiadta ,az útját.] S mindezt azért tette, hogy« meglétem lítse az embereket, hogy' azok ne merjenek szólni] •»ekncórői. Pedig ez is akadt« bőven. Haza építéséhez „feke­tén” fuvaroztatott a gépállomás vontatójával a népgazdaság ro­vására. Fát vásárolt Lónyán s ellenszolgáltatás nélkül szállít­tatta Gödöllőre, a gépállomás gépével. Vajon egészséges kritikai lég­körben elkövethette volna-e ezeket? Eljutott volna-e a párt­ból való kizárásig, ha hallgat a kommunisták, az emberek fi­gyelmeztetésére, ha nem folytja bele az emberekbe az igazsá­got? Azt hiszem nem. Csak az a baj, hogy vannak vezetők, akik jobban szeretik az olyan em­berit, aki nem törődik a prob­lémákkal, közömbös a hibákkal szemben, mint aki igazat mond. Ezek állandóan csak dicsérnek, „udvarolnak”, körül hizelgik a vezetőjüket, s a világ kincséért sem mondanák amikor baj van: állj, s ne tovább! Ferde szemmel néznek viszont az olyan munkásra, tsz-tagra, vagy hivatali dolgozóra, aki elé­gedetlen a munka eredményével, s szemébe mondja vezetőjének baklövéseit, igazságtalan intéz­kedéseit. Sajnos így fogadta a nyírbogdányi Rákóczi Tsz elnö­ke és aaronómusa is a kommu­nisták figyelmeztetését, akik kö­vetelték. hogy ismerjék el a közgyűlés előtt: igen is a hibá­jukból érte közel 100 ezer fo­rint kár a közösséget, mert fe­lelőtlenül kezelték a köztulaj­dont. A bírálat elfolytása és a korrupció juttatta börtönbe a bírt Táncsics Tsz elnökét is, aki rokoni klikkel vette körül magát s ezekre támaszkodva te­vékenykedett. Saját sertéseit ki­cserélte a közösség tulajdonát képező, jobb kondícióban lévőik­kel, italozott a közösség kasszá­jára. s feketén fuvarozott a tsz rovására, a maga javára. Hosszú ideig tétlenül nézték a szövet­kezet tagjai, nem mertek szól­ni, féltek a retorziótól. Sajnos ludas ebben a járási tanács mezőgazdasági osztálya is, ahol tudtak az ügyről, de szemet hunytak felette. Igaz, vatimifc nSBg veze­tők. akik megtorolják az őszin­teséget, azt, ha a munkások szó­vá teszik, hogy az igazgató nem tartja be a Munkatörvénykönyv­ben foglaltakat, nem biztosít munkaruhát vagy védőételt s megfaragja a törvény biztosi tol­ta szabadságokat is. De ez már egyre kevesebb. Fel tehetné a kérdést valaki: leváltottak-e már azért igazgatót, mert ha­sonló és még súlj'osabb hibákat követett el? Igen. Elmúlt az az idő, amikor a néphatalom ká­rára egyesek kiskirálykodhatnak, s megkárosíthatják a munkást és a társadalmi tulajdont bün- . tetés nélkül. Tanulságos például szolgál erre a Nyírbátori Gépállomás leváltott igazgatója Kovács Já­nos, aki az üzemben hosszú ideig nemcsak elfolytotta a bí­rálatot. de visszautasította a já­rási pártbizottság jóindulatú elvtársi figyelmeztetését is. Kri­tikát nem tűrő, és magút kor­látlan úrnak képzelő magatar­tása eredményeként 21 rokonát helyezett el á gépállomáson kü­lönböző beosztásokba és súlyo­san megkárosította a közva­gyont, Családi háza építéséhez munkaidő alatt vette igénybe a gépállomás dolgozóit: Dohai Sándort, Hudák Mihályt, Hudák Sándort és 11 tanulót. Hason­lóan cselekedett háztáji földjé­nek a megművelésével is, s1 csak „természetes”, hogy a munkabérüket a gépállomás fe­dezte. Elmúlt az az idő, amikor a pártot figyelmeztető jószándákú emberek ellen, s nem a hibákat elkövetőkkel szemben cselek­szenek. S ha ití-ott elő is fordul, hogy a hibákat őszintén íeltá-, róki-a visszaüt a bumeráng, ez- csak időleges, mert mint a jó magyar közmondás tartja: a vé­gén csattan az ostor. S azokon, akik ezt megérdemlik. Van egy másik közmondás is: ..Aki sze­reti a hazugságot, az igaz ba­rát nem lehet”. Ha ehhez tar­tanák magukat a kritikát nem tűrök is s jószándékkal fogad­nák az őszinte elvtársi szót, s megszívlelnék a jóindulatú fi­gyelmeztetéseket, akkor ilyen hibák nem következnének be. Sok tanulsággal szolgált ne­künk is az SZKP XXII. kong­resszusa a helyes kommunista bírálati légkör meghonosítása szempontjából. A bíráló légkör legjobb ösztönzője az, ha a ve­zetők a dolgozók helyes észre­vételeit és javaslatait elfogad­ják, s nem ők használják a bu­merángot, hanem még maguk is fellépnek a megtorlókkal, az őszinte szó elfolytóival szem­ben. A tömegek részéről kezde­ményezett bírálat nem fejlődik ki önmagától, ösztönzés nélkül. Ezért szükséges olyan légkör megteremtése és kialakítása, amelyben mindenki megmond­hatja őszintén és nyíltan a vé leményét. Taunls^wul a' XXII. kongresszus és az emlí­tett példák arra is. hogy a nyílt és őszinte szót becsüljük meg. Pártszervezeteinkben akkor1 mondhatjuk, hogy igazán jó a! szellem, ha mindenki eá meri mondani nyíltan a véleményét, észrevételeit, s nem tart attól,' hogy á bumeráng ezért vissza üt. Minden ember véleménye fontos, s javaslataikat figyelem­be kell vennie a vezetőknek, mert az emberek így érzik csak igazán, hogy részesei a mun­káshatalomnak. S ez egyre in­kább kifejezésre jut napjaink­ban, hisz érvényesül és hat a XXII. kongresszus szelleme, s egyre kevesebb az olyan üzem, tsz, vállalat vagy intézmény, ahol attól kell tartania a dol­gozóknak, ha megmondják az igazgat, „betörik” a fejét. Igen, mert a párt ezekkel szemben fellép a munkáshatalom érde­kében és a nép javára cselek­szik, dönt. Ezért nem üthet vissza a bu­meráng! Farkas Kálmán Képek a Kisvárdai Fém- és Faipari KISz-lii)l A műhelyben egymás mellett sorakoznak a munkaasztalok, kiváló szakemberek, szerelők, lakatosok, műszerészek. Igen t sokrétű munka folyik a Kisvárdai Fém- és Faipari KTSz- i ben. Néhány képünk ezt szeretné érzékeltetni. Bárdi Mihály KISZ fiatalt az i akik szívesen veszik idősebb , ,, ,, ... i szakemberek tanácsait, Ehhez ra­esztergapad mellett örökítette megi kQsgatja saját elképzeléseit, s a fényképezőgép lencséje. Azon j így v£lt sokoldalúvá a fémeszter- szerény fiatalok közé tartozik,] gályozó szakmában. Előadás a Felsőfokú Tanítóképző Intéz?df>e« Pénteken este hat órai kezdet- Orosz Ferenc elvtárs, az MSZMP tel mintegy kétszáz tanár részére megyei bizottságának titkára, to­előadás hangzott el a Nyíregyházi vábbá Szücs La;ios elvtárs’ az eioaaas nangzoa ei a íNynegynazi SZMT vezet6 titeira is _ mjnt­Felsofoku Tanítóképző Intézet egy 200 részt vevő előtt került sor. dísztermében. A nagy tetszéssel Részt vettek az összejövetelen fogadott előadást a megyénkben a város valamennyi alsó- és tartózkodó, nyíregyházi Péter Er- felsőtagozatú, valamint a közép­nő elvtárs, a Pedagógus Szak- iskolai és tanítóképzős tanárai. [szervezet főtitkára „Pedagógusok a hasznos útmutatásokat tar­feladatai az SZKP XXII. kong- talmazó előadás után a főtitkár resszusa címmel tartotta meg. . _ , Az érdekes, népszerű, nagy tét- «? az ofct meaelerU mes'ei veze’ ;széssel fogadott előadásra — ante- lók barátságosan elbeszélgettek a lyen megjelent többek között tanárokkal. A ktsz-ben húszezer pár kapu­pántot készítenek negyed év alatt. Ez a lakosság építkezéseit segíti. Ugyanis éppen az ilyen vasalások, pántok, sarokvasak a ] bokon dolgozik, leginkább keresett cikkek. Ha be­fejezik a gyártás előkészületeit, ezekben sem lesz hiány a vas- üzletekben. Gyártanak eleget belőle. A képen: Fidler Kálmán és Szilágyi István az első dara­fialla Miklós régi gyakorlott kezű [szakember. Gyalugépén egy szü­letendő új gyalugépek alkatrészét -mmkálja. Dicséretére válik, hogy figyelmes munka mellett sem sajnálja az időt és a fiatalok tanítására. (Hammel J. fejvjt 5 KELET-UAGYAItOH^iffi]-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom