Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-04 / 29. szám

Hideg szélben, ELMEGYÜNK MELLETTE? •Apó« fütyui a moeg. A koz- seg-saéii legelőn semmi sem tartja vissza a csontifi maró szél nyargal úszását. De a csa­pat férfi hátat fordít az idő trombitálásának és nézik, csak nézik vasnyeregben ülő társai­kat. És egyáltalán nem kisebb izgalommal, mint egy jó fut­ballmeccset a lelkes szurkoló tábor.-' Ahogy közéjük állok, először Lubicki Mihállyal ismerkedek meg. Öt faggatom. — Mi van itt? — kérdezeti i tőle. — Tanuljuk a traktor vezetési. — Mindannyian? . — Mind. Már ugyan az ok­tatók kivételével. Mint Róka l.aszlő, Simon Miklós, Alacs József. Ök ide, a Tiszavasvári Gépállomáshoz íartomak. — ál maguk? — Ki hova. Vagyunk itt több községből. legtöbben tsz- tagok. Én például a tiszaeszűári Győzelemből jöttem. Aztán a gépekre, a vasnye- reghen kegyeskedő Kisari Mik­lós, Asztalos László és Hajler Gyula mellé most az oktatók is felugranak. Mert nemcsak előre kell ám mindig menni es nagy kört kanyarítva for­dulni, hanem hirtelen fékezni, megállni, egy bizonyos helyet lói megcélozva hátra tolatni és még sok egyebet is tudni kell ám. A vizsga márciusban lesz és mind a 95 meglett férfi bizton Iwsz sikeréből. S ez már jó jel. — INo. menni kell annak — magyarázz* Róka kaszt« aktató a gyors fékezés csinját-binját Kisari Miklósnak. Asztalos Bálint Foto: Hammel József Az oktatok közvetlen felügyeletével most egyelőn- mégis csak könnyebb, biztonságosabb a vasparipakkal való bánás. RövTcl hírek Könyvankel lesz február tj-an, kedden este ti órakor a Móricz Zsigmond Művelődési Ház klub­jában. Solohov: Feltört ugar cí­mű regényét ismerteti Margócsy József. 100 termelöszövetke/.eti elnök ismerkedik hétfőtől a Nagykállói Állami Gazdaság' szakmunkás- képző intézetében a nagyüzemi mezőgazdaság irányításával, szer­vezési kérdéseivel. A tanfolyam egy. - hónapig tart. <. Af tj asszony Például: Bejött hozzam a -napokban egy cigány asszony, újságolta, hogy világra jött a hatodik gyermeke, s azt beszé­lik a népek, ilyenkor segelyez az állam. Könnyű ügy az ilyen, de tudja mennyi türelemre volt szükség, amíg az asszony el tudta sorolni, hogy melyik gyermeke, mikor született...? Máskor sürgős dologban igazolásért jönnek, és nem tudják megmondani, mire van szükségük. Vagy idősebb bácsik nyugdíjügyben kopognak, s a szükséges igazolások elkészítése után még órát, félórát megpihennek, beszélgetni szeretnének... A kérdés így hangzott: árulja el, mi az ön ’bepszerüségének titka? Kersánszki Györgynét, a aagydobosi községi tanács adminisztrátorát előbb zavarba hozta a hízelgő érdeklődés: kérdezzen ■könnyebbet, egyébként is, kitől tudja így...? Aztán egyszerű szavakkal idézte a tanácsnál eddig eltöltött kilenc év ..saenzációtlan1’, csendes ésomenyeit... Három évig a legkritikusabb munkakörben dolgozott, u begyűjtésnél. ..Elkép­zelheti, nem leányálam vWt...” Akkor még lány volt, most már két életrevaló gyermek anyja, ötvenhat óta adminisztrátor, de ha keli elnök, titkár, artyakönywezeto, járlatlevélkezelö egy- «aemélyben. Ittléte óta mindig elnöki problé­mákkal küzd a falu, most is nélküle vannak, a titkár pedig szomszédik tuba való. így Ker­sanszkine a ..mindenes'’ a nagydobosi tanács­nál: intézi a segélyfo­lyósításokat, kiállítja a a fitlvár já liaii munkakönyveket, gon­doskodik a házasságon kí­vül született gyerekekről, a teljesen, árvákról és a falu nyugdíjasairól. — Ha megszületik a gyermek, bejegyzőm az anyakönyvbe, ha felnő és nosül. férjhez megy, előttem mondja ki az igent, s nekem szólnak, ha halálozás alkalmával hagyatéki leltárt . kell készíteni Kersanszkine munkája tehát hozzanőtt a dobosiak életéhez, nélkülözhetetlen. Eddig több mint 70 ifjú párt adott össze, s hirtelenjében meg sem tudja mondani, hány ingyenes csecse mőkeleugye juttatást intézett el. Fiatal még', életerős, közel egy évtizedes közszolgálat után is türelemmel, kedvvel végzi munkáját. ..Nincs időm elfáradni” — mondja kedélyesen, s hozzáteszi: munka után azért jó otthon megpihenni. Megpihenni? Ugyan mit is beszél ő, hiszen akkor következnek az anya, a háziasszony teendői. S hányszor megesik, hogy a lakásán is ..fogadóórát” tart: képtelen mon­dani, hogy jöjjön fel holnap... Szeretik, tisztelik íaluszerte, s ő a titkári előszobában pontosan rögzíti papírokra a/ két és félezer lelkes falu gondjait, örömeit. / S boldog, ha kevesebb a probléma. — angyal — A rohanó élet- tempóban, a ' mindennapi gondok és örömök között talán éppen csak megjegyezzük, hogy ekkor és ékkor tárgyalta a tanács a megye, illetve a város idei költségvetését. Nem. igazan nem kívánhatjuk az olvasótól, hogy megjegyezze, s elraktá­rozza tudatába a száraznak és olyan távolinak tűnő adatokat. Mégis, azok a számok, ame­lyekkel a napokban a városi tanács végrehajtó bizottságán megismerkedtem, nagyon meg­érdemlik, hogy ismertek legye­nek a legmeghittebb családi fészek falai között, olyan em­berek között is, akik különben sohasem foglalkoztak adatok elemzésével. Úgy igaz, termé­szetesnek tartjuk, hogy Nyír­egyháza szép és tiszta legyen, az utcák és a terek gondozot­tak. este világosak legyenek, le­gyen jó ivóvíz, a sóstói stran­don megtaláljuk mindazt, ami­re a kellemes pihenéshez szük­ség van. Nem újság már, hogy a város bölcsődéiben, óvodái­ban, napközi otthonaiban a gyermekek ezreit óvják, tanít­ják, nevelik féltő gonddal. Mindennapos, hétköznapi a ténv-. hogy általános, középis­kolákat kell fenntartani, háza­kat tatarozni és még száz és száz feladat megoldását segíte­ni az erre hivatott vezetők­nek és a köz egyszerűbb mun­kásainak. Ez évben mindezt 50 millió forintból. Nem érdemtelen egy mon­datban visszatérni a felszaba­dulás előtti városi önkormány­zat ezzel kapcsolatos szerepé­re. Akkor a város fő bevételi forrása1 az adó volt, az önkor­mányzat pedig távol volt ah­hoz a néptől, hogy valakitől is megkérdezze: mire fordítsák az innen beszedett összegeket. Ez­zel szemben ma a városi költ­ségvetés bevételeinek csupán 20 százaléka származik adóból. A másik 80 százalék jelentős részét a népi állam adja más forrásokból, különböző állami jövedelmekből. A . tanácstagság, de vájtuk keresztül szinte az egész vá ros lakossága tudja, — és he­lyesli — mire költik a kiadás rovatban szereplő összegeket. Csak néhány példát, mit csi­nálnak idén az ötvenmillióból? I ízmilliót fordítunk a vá­1 ros további szépítésére, utcáink, tereink, parkjaink fenntartására, felújítására. Más­félmillió forint ezek tisztántar­tására és öntözésére kerül. Fá­sítás. cserjésítés, közvilágítás, parkosítás — mindez milliók felhasználásával történik. (Va- jón gondolnak-e ezekre a no­tórius’ rongálok, szemetelők, s azok, akik- mi meet a*oti*»«! eltűrik?) A kiadások több, mint 88 százaléka, vagyis köael 31 mil­lió forint segíti idén a kultu­rális életet, de annak csupán egy részét öldi fel, mert a megyei tanács és a minisztériu­mok költségvetéséből gondos kodnak például a technikumok ■ ról. az ipari tanulóképzésről, a vállalatok pedig saját alap pal rendelkeznek. Nem árt vi­szont részletesebben megismer­kedni azzal, mire is költik tu­lajdonképpen ezt a 31 milliót? Előbb már említettük a gyermeknevelési intézményeket Kiszámíthatjuk, ellenőrizhetjük: egy óvodás egy évi ellátása 4552 forint. Egy általános is­kolás tanévi oktatása 1272 fo­rint, napközi otthoni ellátása 3304 forint. Az a gyermek te­hát. aki napközis ellátást kap, államunknak havonta 500 fo­rintba kerül. A szülők ebből mindössze 100 forintot téríte­nek. Egy gimnazista oktatására fordított költség 2530 forint. Az a diák, aki otthonban lakik, kilenc hónán alatt 10 471 fo­rintba kerüi. vagyis havonta 1163 forintba. A befizetett át­lagos térítés ugyanakkor csak 200 forint. Még ennél is többe kerül egy gyermek bölcsődei ellátása. Évente 11 ezer forint, amely­hez a szülők 2400 forinttal já­rulnak hozzá csupán. Illetékesek kiszámítottak, hogy egy család — s ilyen nem ritka Nyíregyházán — ahonnan öt gyermek jár intéz­ménybe. vagyis bölcsődébe, óvodába, napközi otthonos is­kolába. középiskolába, vagy egyetemre, nos egy ilyen ess tad tanulására, nevelésére az állam évente 35 ezer forintot fordít. És mondani sem keli: ehhez az összeghez egy ilyen család egy—másfélezer forinttal is alig járul hozzá. Mindeae kért becsületes tanulást, meg­felelő magatartást vár el a népi állam. Az egészségügyi és szociális kiadás összege 1962-ben négy és félmillió forint. Ez anya- és csecsemővédelemre,, köz- és iskolaegészség ügyié, szociális gondozásra szolgál. És ennek is köszönhető, hogy idén már minden körzeti orvosi állást be­töltenek a városban, s a ta­nyák népének egészségét is fo­kozottan óvhatják. VI a még hó borítja a varost hol- nap már serken a fű, aztán szüreteljük az idei munka gyü­mölcsét — öregedtünk egy év­vel. De egyúttal gazdagodtunk is. Tudásban, anyagiakban Mindannyian, Még akkor Is, ha ezt olykor nem tartjuk nyilván. Kopks Jaaps. is állami gazdaságok ösztöndíjasai A mezőgazdaság szakember- ellátottsága egyik fontos ténye­zője a nagyüzemi termelés elö- revitelének. ,4 szakemberek biztosításának mindjobban te­ret hódító formája az, hogy a termelő üzemek szerződést köt­nek az egyetemeken, főisko­lákon és más szakintézményben tanuló fiatalokkal arra, hogy tanulmányaik befejezése után a velük szerződést kötő gazdasá­gokban helyezkedjenek el a szákma gyakorlására. Ennek ellenében a gazdaság ösztöndí­jat biztosit a tanulónak. A megye állami gazdaságai is ilyen alapon igyekeznék megol­dani a mind sürgetőbben Je­lentkező szakember-igéngWiei. l iz&rihárom állami gazdaság hanninchírom gazdáss, kertész, gépész, állatorvos hallgatóvad, technikumot végző tanulóval kötött ösztöndíjas-szerződési, ezeken kívül négyen mér el is foglalták helyüket a gazdasá­gokban a végzett szakemberek, A szakemberutánpótlás ilyea formája különösen jól halad a balkányi. mátészalkai, nyírlu gősi, hodászi gazdaságban. 5 *El.ET-MAGYA*0«SZjl<S

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom