Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-27 / 48. szám

Szakképzettség;: jeles Gépjavítás: dicséretes Ki újság a NagyktilTói Gépállomáson ? Megbolygatott hangyabojhoz hasonló a szerelőműhely belseje. Olajos kezű emberek sürögnek- forognak, az élettelen vasözön- besn. De minden kiszámított moz­dulatnak célja, eredménye van: újra erőssé, „életképessé’’ vál­nak a munkákban betegséget szerzett masinák. S hogy ez mennyire így van, arról Szász György műhelyvezető tájékoztat. — Előjáróban megjegyzem, hogy SZALAGRENDSZERBEN FOLYIK A JAVÍTÁS — mondja a műhelyvezető. — Lehetővé teszi, hogy dolgozóink szakképzettsége jelesnek mond­ható. Ütőképes a gárda. Igazolja, hogy javításra beütemezett 53 erőgépünk közül 40 már kész!... A gépállomás körzetéből 10 erőgép volt a termelőszövetkeze­tektől későbbi javításra tervez­ve. S ezekből hetet máris telje­sen üzemképessé tettek és adtak át gazdáiknak. Határidőre három UE—28-as generáljavításának nem tehetnek eleget. De nem saját hibájukból. E javítást ugyanis csak Szolnokon tudják elvégeztetni, onnan pedig ezt március végére ígérik. A MASTK fontos lista, a munkagépek rendbehozatalát mutatja. 56 eke várt javításra s máig elkészültek 50 darabbal, 12 cséplőgép közül kész 11, 15 ve­tőgépből 13, 20 műtrágyaszóró­ból 12. Nagyjából hasonló a helyzet a tárcsák, hengerek és egyéb munkagépek javításánál is. Minden feltételt biztosítottnak látnak arra, hogy a betervezett határidőre ezeknek a kijavításá­val is végezzenek. Korábban problémát okozott ugyan náluk a tárcsalapok hiánya, mert nem tudta azt szállítani az AGROKER. De most már. hogy ennél, a szá­munkra szinte elsődlegesen je­lentős megyei vállalatnál is ren­deződtek az átszervezéssel kelet­kezett hiányosságok, a tárcsalap több, eddig nélkülözött alkatré­szekkel együtt rendelkezésükre áll. TÖBB MINT 20 ESSEK FORINT MEGTAKARÍTÁS A Nagykállói Gépállomásnak, bár jelenleg nem éppen a leg­jobban felszereltnek mondható megyei viszonylatban a szerelő- műhelye, mégis, amit csak ke­resztül vihetönek tartottak, nem késlekedtek megvalósításával. Házilagos felújítással jelentősen csökkentették és csökkenteni igyekszenek jelenleg is az alka:- rész-hiányt. Így náluk többek kö­zött sebességváltó és járkerékten- gielyek felújítása eredményes. Sa­ját felújításaikkal, ebben a javí­tási idényben máris több mint 20 ezer forint megtakarítást értek el. A. B. Nagyon kevesen mondhatják el magukról, hogy 22 szakmá­nak mesterei. A zuglói Rózsa Gyula e kevesek közé tarto­zik. Emellett szenvedélyes miniatűr modell készítő és hangszerkonstruktör. Gyűjteményében a másfélcentis meg­szólaltatható hegedűtől a hajómodellen keresztül a legújabb hangszerekig minden megtalálható. Alig másfél centi ez a megszólaltatható hegedű. (Tornai Andor felv.) A zöldségnövények legtöbbjét melegágyakban neveljük elő, úgy ültetjük ki, hogy mielőbb friss, vitamindús áru kerüljön a fogyasztókhoz. A melegágyi palántanevelés sok és körülte­kintő munkát igényel. A palánta akkor iesz erős, egészséges, ha a magot nem vet­jük sűrűn, óvakodunk a túlzott öntözéstől, biztosítjuk a kellő napfényt és szellőztetést. Ha ezek közül egyet is elhanyago­lunk, palántáink fogékonyak lesznek a betegségek iránt, s a gombás és baktériumos megbe­Mit almatermefó tsz íeisniaezeit a csengeti járásitól az Országos Mezőgazdasági Kiállításra A híres Számos-menti almater­melő tsz-ek az idén is ott akar­nak lenni az Országos Mezőgaz­dasági Kiállításon. A múlt esz­tendőben elért eredményeik —1 aminek alapján a jelentkezés tör-| tént — igen szépek Termőfaegy- bégenként a szamostatárfalvi Ady Tsz-ben 171, a komlódtótfalui Két Vadas Testvér Tsz-ben 110,1 a csengeri Lenin Tsz-ben 109, a szamosbecsi Dózsa Tsz-ben pedig 104 kilogrammos termést értek el. JCiiltuvális jegyzetek ; Keres Emit estiéről Akiket dicséret illet Bér ae utóbbi hetekben nem éppen kedvező volt az időjá­rás a mezei munkák végzésére, de a nyíregyházi járás termelő­szövetkezeteinek többsége már a korábbi enyhébb téli napokat is jól iparkodtak kihasználni. Különösen a gyümölcsösök metszésében és az őszi vetésű ka­lászosok fejtrágyázásában értek el jelentős eredményt. Több mint hatezer holdon segítették , műtrágyával az ősziek fejlő­dését. A vetések fejtrágyázásában dicséretes munkát, végeztek a vcncsellői Szabadság- Tsz-ben. Csaknem 1200 holdon szórták . ki a fejtrágyái. Ebből 300 hold nagyhozamú, külföldi búzafaj­ta vetésre. A búji Béke Ter­melőszövetkezet hatarában 650 hold kenyérgabona vetés kao- 0« meg * fctitesceák v züle már három J napja nyomta az ágyat. Mellére ma­lomkőként nehezedett as idő. Ezen a télen már nagyon érezte a hetven­nyolc esztendőt. Lábá­ban, karjában a szagga­tások gyakorinkká vál­tak, s hogy beállt a hi­deg, minden testrésze annyira elnehezedett, hogy ágynak dőlt. Ahogy az ereje engedte, napjában egyszer felkelt, a spór alatti néhány szál fából tüzet ra­kott, hogy teát. kevés krumplit főzzön. Külön­ben a kis házban egész nap dermedt, hideg csend ült. Az ablakra vastagon telepedett a jégvirág, elzárva a kinti fény útját. Szüle ujjasban, fejét vastag kendővel bebugyolálva feküdt-ült nap­hosszat a kockás öreg dunna alatt, amelyben az összecsomósodott toll rakoncátlanul csúszkált ide- oda. Távol élő lányának nem üzent, levelet sem íratott. Gondolta, majd elmúlik az egész mint szokott. Vele jár a téllel. Még lábon volt, amikor egyik nap a Ba- loghék Sanyi fia kinyitotta a rozzant kaput, s egy szekér frissenváyott akácgallyal hajtatott be az udvarra. Ledobálta a favágó tőke mellé, s már indult is, amikor bekiabált az idős asszonyhoz. — Az elnök küldi! Azóta a gallyat vastagon betemette a szél hóval. Csak egy-egy ág meredezett ki a hó­fúvásból. Az utca végén lévő, félreeső kis ház körül még kitaposott út sem volt. Szűzies fehérséggel, sértetlenül csillogott a napfényben a hideg ho- isvel „ Haas nem gcmalitgott * kámenyboL-« ia* JÉGVIRÁG ház hályoQos ablaksze­meivel egy halott látá­sának a benyomását kel­tette. Soós Katit félénk borzongás fogta el, ami­kor az elkódorgott libát keresve bekukkantott Szü­le udvarára. De azét a kí­váncsiság is ösztökélte, hogy mit csinálhat Varga néni ilyenkor. Az aj­tó nem volt kulcsra zárva. Könnyen beme­hetett. Szüle, az éjszakai álmatlanság után, mé­lyen aludt. Hallatszott hortyogó lélegzése, s a dermesztő hidegben csak kicsiny madárarca lát­szott ki a takaró alól. IS ati, feledve a libakeresést, óvatosan be- tette maga után az ajtót, és az istálló felé indult. Lapátot, baltát keresett. Kis idő múl­va, a munkától és a hidegtől kipirulva, karjára pakolt vágott fával tért vissza a házban. Szüle még mindig aludt. A lány begyújtott a spórba. A nyers fa sercegve kapott lángra, s az akác edes-kesernyés illata lassan megtöltötte a szo­bát. A jégvirág előbb áttetszővé vált, majd las­súi felülről lefelé olvadni kezdett. A szokatlan, jóleső melegben Varga néni mocorogni kezdett s kisvártatva felébredt. Eszre sem vette Katit, szeme az ablakra tévedt, amelyen szabadon zuhogott be a téli nap fénye, az ablakpárkányon pedig apró nesszezéssel kis patakokban csurgóit a megolvadt jégvirág. Szüle, vézna karjaival, gyerekként kapott a meleg fénynyalábok felé, szeméből könny gör­dült a párnacihára, s halkan suttogta: — Jön, jön a tavasz.. istenem, ezt a kike- !&*et és ÜM AKÉfflS tegedések tönkre tehetik a fia­tal növényeket, veszélybe kerül a termelési terv teljesítése. A melegágyi betegségek közül legveszedelmesebb és leggyako­ribb a palántavész, amely a gyökérnyakon támadja meg a növényeket, s ezek ott elrothad­nak, a palánták használhatatlan­ná válnak. Védekezés ellene, ha már fel­lépett a betegség — a beteg tö­vek eltávolítása és megsemmisí­tése a további fertőzés megaka­dályozására. A beteg palánták helyén a melegágy földjét egy- három arányban rézgálic és fa­szénpor keverékével szórjuk le, a megmaradt növényeket há­rom-négy naponként fél száza­lékos bordói lével permetezzük. Megelőző védekezésként éven­ként cseréljük a melegágyi föl­det, formalin 3—4 százalékos ol­datával locsolásszerűen perme­tezzük a talajt fertőtlenítés vé­gett, és azután vessük bele a magvakat. Bánházi János a Tiszavasvári ÁG. zöldségkertésze. LELKES, ÜTEMES TAPS, | szinte mindegyik műsorszám j után kivétel nélkül — lehetet­tén nem ezzel kezdeni Keres | Emil, a neves előadóművész egy I teljes műsort kitohő előadásá­nak a méltatását. Csütörtök este vörösre tapsolták tenyerüket a Móricz Zsigmond Művelődési Házban a vers, a „szép szó” 1 nyíregyházi szerelmesei. Ennyit bevezetőnek az est méltatásáról. Folytatni pedig azzal folyta- ; tóm, ami még az előadás meg- i kezdése előtt történt. Több mint egy órát beszélgettünk az elő- ! adóművéssziel a művelődési ház I irodalmi színpadának tagjaival | együtt Az egész beszélgetésből most csak egyetlen mondatot akarok idézni, azt, ami előadó­művészetének az esztétikájáról szól: „nem szabad az előadónak a költő, a vers elé tolakodnia”. | Ezt tapasztaltam az egész elő- : adás alatt, hogy ezen az alapon | áll, bármit is ad elő. Nem úgy ' állt ki, hogy most ő, Keres Emil lenyűgözi az egész közönséget, hanem azzal a szándékkal, az­zal a művészi alázattal, hogy rajta keresztül kedvenc költői, írói szólalnak meg és ő „csak” a tolmács szerepét tölti be. Ta­lán ezért sikerült mégis lenyű­gözni a közönséget. Nem törekedett bravúrokra, látványosságra. Kísérő mozdu­latai soha nem vonták el a hall­gató figyelmét egy-egy gondo­latról, ellenkezőleg kiemelték, még hangsúlyosabbá tették. Nem törekedett színészi ala­kításra hangjával sem. Nem volt harsány, a lehető legegy­szerűbben igyekezett minden gondolatot, érzést visszaadni. Bár megérdemelné minden előadott mű, hogy külön szóljunk róla, ide ezúttal csak egyet-kettőt i'emelek ki. |i Radnóti Miklós: Ikrek hava i'megérdemli az első szó jogát. Remegő drámai feszültség szövi | (át az egészet és talán az egész /műsorból ez csábított a legjob­iban arra, hogy túljátsszék. Az tanyját elvesztett gyermek drá- Smai valóságébredése kitűnő le­hetőséget kínált arra, hogy az i [előadó könnyeket csaljon a hali- igatóság szemébe. > Juhász Gyula: A könyvek és /én előadásában jellegzetesen i [egyéni elbeszélő stílus érvénye- 'iSült. A néha talán túlságosan is j [gyorsnak tűnő tempó kitűnő rit- 'must adott az egész előadásnak. [ JÓZSEF ATTILA hárem ver­ese, az Anyám, a Majd emlé- 'kezni jó lesz és a Kész a lel- [tár az ismert versek közé tarto- izik és mégis. Keres Emil elo- ladása után csak azt mondhat- 'juk, hogy most még jobban i [ismerjük, mini eddig. A több- 1 |Ször olvasott, vagy hallott so­drok nála új értelmet, gazda­gabb tartalmat nyertek. i| Ügy véljük, az estnek nem- \csak az adja meg az értékét, /hogy maradandó emléket nyúj- i'tott, hanem az is, hogy jelentő- ísen növelte a vers kedvelőinek [nyíregyházi táborát. > Gál Béla j 5 KELET-MAGY ABORSZ AG Mind a négy termelőszövetke­zetben az 1962 évi termelés elő­készítése is jó ütemben halad. Védekezzünk a palántavész ellen Tíz évvel ezelőtt, 1952-ben önállósult az Országos Borminő­sítő Intézet, amely jelenlegi for­májában a szakirodalom tanúsá­ga szerint egyedülálló a vilá­gon. A korszerű laboratóriu­mokkal rendelkező intézet leg­főbb feladata, hogy gondos és rendszeres ellenőrzéssel óvja a magyar borok minőségét és gondoskodjék arról, hogy a vi­lágviszonylatban legszigorúbb magyar bortörvény előírásait a termelők és a forgalmazók meg­tartsák. Az intézetben évente több mint ötezer bormintát vizsgálnak meg és az alkohol, sav, cukor, egzakt és az idegen festőanyagok hagyományos meg­határozási módszerein kívül szá­mos más vizsgálatot is végez­nek. A kevert borok fajtameg­határozásánál kvarclámpával, kromatográfiás vizsgálatokat al­kalmaznak. . Tízéves az Országos Borminősítő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom