Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-25 / 47. szám

1962. február 25. vasárnap. Névnap: GÉZA. Hétfőn: SÁNDOR. A NAP ESEMÉNYEI: 1948. Csehszlovákia dolgozói­nak történelmi Jelentőségű győ­zelme a reakció felett, a hatalom átvételének napja, a népi demok­rácia megteremtése. 1707. Született Carlo Goldoni olasz vígjátékíró. A hétfői nap eseményei: 1803. Született Victor Hugo francia író. 1852. Meghalt Thomas Moore angol költő. 1857. Született Both Menyhért festőművész. 1902. Meghalt Szigeti József színész és színműíró. ★ BÖKI KARTARS egy darab senki földjét talált Nyíregyházán. És pedig a villa­mos Cuszevi megállója és a va­súti átjáró között. De különösen senki földje a betonkerítés men­ti rész. Hogyhogy, hiszen egy ki­sebb községre való lakosság jár ott el a Guszev-telepről?! No, nem is azért mintha elhagyatott lenne, hanem mert a két méter­nyi széles teknőszeríí „út" kar­bantartásáról senki sem gondos­kodik, amikor legalább bokáig járnak ott a sárban. Nagykállói tanyai tanítók s 7,0] gala ti Iá- Kását tették otthonosabbá azzal, hogy harminc! cserépkályhát építettek be. Egyes tanyasi iskolákban ifjúsági könyvtárakat létesítettek és a tanítók­nak központilag folyósítják a napi sajtót. SZÍNHÁZ, A nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Művelődési Ház Gyermekszínháza ma délután 3 órakor nyitja kapuit a „Gyöngy­virág Palkó,, és a ’’Nekeresd Sán­dor,, cimű zenés táncos mesejá­tékkal. Helyi szerzők műve a két mesejáték, a hozzáírt zene és a koreográfia is. A szerepeket nagyrészt felnőttek alakítják. Az előadás iránt nagy az érdeklődés, elővételben szinte minden jegy elkelt. ★ REKORD forgalmat ért el az elmúlt hétfőn a vásárosnaményi járási könyvtár kölcsönzője: 262 kötet könyvet adott ki egyetlen nap alatt. Az előző napokon jó­val kevesebben kölcsönöztek a vihar miatt, de hétfőn kipótolták. Egyébként átlag 130-150 kötetet kölcsönöznek naponta. ★ A MEGYE gépállomásai és tsz--i negyedévenként 120-140 fiatalt küldenek közösen a szabadszállá­si traktoros i skálára. Negyven fia­talt képeznek ki az idén gép és traktorszerelőnek a hajdúböször­ményi iskolán is. ★ Nagykáiió községben jelenleg 11 ter­melőszövetkezet van, és 10657 hold föl­dön gazdálkodik. Ez azt jelenti, hogy a község földterületének több, mint SS százaléka a közös vagyont képezi. A járásban 303 teljes és 214 félanal­fabéta van. A művelődési osztály tervbe vette, hogy legalább az ötven éven aluliakat megtanítják az írás­olvasás tudományára. , *■ VÄRHATÖ IDŐJÁRÁS vasárnap estig: felhős idő, több helyen havazás, vagy kisebb •»hó­fúvás. Mérsékelt, helyenkint élénk északkeleti szél. Várható legma­gasabb nappali hőmérséklet nulla —mínusz 3 fok között. a világ körül * riportén: szemmel a világ körül riporter szemmel a világ aőrül Wineíou unokái IIL &ELET-MAGYARORSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Sanbolcs-Szatmár megyei Bizottsága és a Megyei Tanács tapia. Felelős szerkesztő: Bálim Lajos. •Sadja a JCelet-Magyarország Lap­kiadó Vállalat, relelős kiadó- Farkas Pál. Szerkesztőség: Nyíregyháza, Benezú tér 21. Tel: 16-70. 16-71. 16-72. Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdánov u. L Tel: Stwio. Beküldött kéziratot nem Srzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Szabolcs-Szatmá > megyei Nyomda­ipari Vállalat Nyíregyháza, tv*—» «V«*y a. C. A z indiánok valódi élete és hamisítatlan történel­mük sokkal izgalmasabb, szí­nesebb és sokkal ..romantiku­sabb” minden álromantikus indián kalandregénynél. Ilyen szűk keretek között lehetetlen lenne a történelem folyamán Észak-Amerikában élt mind a harmincöt indián törzsről, és mind a 19 Dél-Amerikában élt, illetve még ma is élő indián törzsről, életükről és történel­mükről írni. Meg kell eléged­nünk azzal, hogy most egyet­len középkori indián állam történelmével foglalkozzunk. Választásunk az inkák biro­dalmára esett. „Az inkák” — mily ragyogó szó! A leghatal­masabbat testesíti meg, amit az indián kultúra alkotott — mielőtt az Atahuallpa ara­nyára éhes „szakállasok” (fehér emberek) jöttek volna. Kik voltak az inkák? Talán egy nyelvcsoport? Egy törzs? Egy nép? Nem, egyik sem, az inka nem nép, hanem dinasztia, uralkodó nemzetség, olyan, mint Európában a Habsburgok, es uralmuk aligha kezdődött az idő­számításunk szerinti XII. évszá­zad előtt. Az inka birodalom csak röviddel a fehér hóditók megérkezése előtt érté el leg­nagyobb kiterjedését: a mai Ecuadortól a chilei Maule folyóig nyúlott Az inkák történetének követhető számadatai az 1438-as évvel, a kilencedik inka, Pacha- cuti, a „nagy hódító” és „nagy szervező” koronázásával kezdőd­nek Atahuallpa, akit Pizarro meg- ker észtéi téteti, és miután már nem győzött aiég aranyat, zsa­rolni tőle, megfőj tatott, a. ti­zenharmadik inka volt, — má­sok már nem is követték, mert a későbbi báburalkodók, ellen­állási kísérleteik ellenére, nem voltak már a Nap Fiai. Az in­kák számtalan törzset igaziak le és Dél-Amerika területének mintegy egy harmadát tartották uralmuk alatt Az inkák gazdag és művelt birodalmának közép­pontja a Titicaca-tó környékén terült el Ez a tó Dél-Amerika legnagyobb és földünk legmaga­sabban (3812 m) fekvő tava. Va­lamikor a tó szigetein is élt egy nép, az uro-csipaya nyelvesaiád- hoz tartozó uruk, akik azt állí­tották magukról, hogy ők a föld legrégibb népe, mely „már a nap előtt is létezett.” A csodálatos tótól északra és délre, az Andok hófödte csúcsai alatt, a mai Pe­ru és Bolívia köztársaságok te­rületén élő indiánok, az inkák késői leszármazottai, és az egy­kori hatalmas indián birodalom népeinek utódai ma is őrzik még őseik számos szokását és magas kultúrájuk emlékeit. A z inkák — behunyja sze- * mét, ki e szót olvassa, s pompás, idegenszerű dolgokról álmodozik: láma csordákról, hát­térben az Andok havas ormai­val; harsakról — a kék tükrű. szent Titicaca tavon ringó, to­tóra — kákából kötözött vitork •• csónakokról; álarcot viselő, be pólyáit, kriptákban nyugvó, kin­csekkel meg ember, állat és nö­vényalakú, szűk torkú korsók­kal körülvett mümiákró.; tarka felékszerezett hölgyekről, szol- gálólányok viszik utánuk a ko­sárkát az orsóval; a tiahuanaca napkapuról, s madár-, hal- és pumaíejdf szításéiról; a láma cserzetten nyakbőrébol készült szandálokba bujtatott, szép,-kes­keny lábakról melyeket gyak­ran kis arany maszkok ékesítet­tek; a narkotikumot rejtő, amu­lettekkel teleaggatott kis koka- zacskókról; szövőszékekről, s azokon csodás technikával ké­szült, páratlan mintájú kelmék­ről, az évszázadokon át fenn­maradt, habarcs nélkül összeil­lesztett kövekből épült építmé­nyekről; utakról, melyeknek hossza és tartóssága a klasszikus Róma utait is felülmúlja; ezen­kívül a vallással, papokkal, gyó­nással és énekekkel, szüzessé­gük magasztos érzésével eltelt napszűzekkel elegy kultusszá lett régi varázslatról; — s mind­zen felül aranyról: aranyi'ejken- dőkről, fantasztikusan kovácsolt aranymunkákról, gallérokról, tá­nyérokról. kelyhekről. -maszkok­ról és az éjfekete hajba tűzött arany lói 1 a.kró i. a közvéleménnyel egyetértésben, mint bűncselekményt megtorol, ták. Óriási férfitartalékok álltak a birodalom rendelkezésére. Állami munka volt: csatornák; hidak, utak, templomok, paloták és erődök létesítése és karban­tartása a lámanyájak gondozása, az állami földek megmunkálása és részvétel a hódító hadjára­tokban, melyeket szükségképpen megkívánt az inkák imperialista politikája. Mivel a férfiak min­den idejüket, ezeknek a mun­káknak szentelték, az inka ál­lam gondoskodott szállásukról és ellátásukról. A katonák élel­mezést, ruhát és fegyvert kap­tak; az útépítők és épületmun­kások élelmet. Aki a Nap, a csá­szár, vagy az özvegyek és árvák földjein dolgozott, azt ugyan­csak az állam tartotta el. Min­dent megszerveztek: a gabona Ősi indián táncmaszkok Csodálatos és tökéletes volt a perui inkák magas . kultúrája. És mégis, hiányzott belőle a fű. rész, fogó, fúró, csavar, szög, a vas és a íüjíató. Mert e magas kultúrájú nép szerszáma csu­pán a kőkalapács, bronz véső, vörösréz balía, és toliecset volt; a szöget a zsineg helyettesítette és tövisek vagy íaszilánkok pó­tolták a sokkalta ritkább fém­tűket. Bizony a magas kultú­rájú inkák nem ismerték sem az enyvet, sem az üveget, nem ismerték a boltíves épületszer­kesztést, a fegyverkovácsolást, a cipőkészítést, a szabómestersé­get, a varróeszközöket, az ekét, a kereket, de a pénzt és az írást sem. És mégis megalkották az előbb felsorolt tárgyakat és in­tézményeket t francia Louis Baudine. aki ' * sok jelentős tényt gyűj­tött csokorba az inka-birodalom, ról, könyyébén a ' következőket írja: ..Az inkádnál az egész élet egy- uralkodó osztályban és fő­ként annak államfőjében össz­pontosult; ő rajta és családján kívül nem léteznek emberek, mert a többi ember , a gazdasági gépezet részeivé vált, és csupán számadat a kormányzati statisz­tikában. ,Az újonnan megszer­zett földbirtokokat felosztották a császár és a Nap között. De a Ingázott törzsek megtarthattak masuknak annyit, amennyi éle- "' fenntartásához szükséges ük. Az emberek nem pénzben a mit nem ismertek), hanem munkában rótták le a külön­böző adókat. Pontos előírás szabta meg kinek-kinek mennyi munkát kellett végezni a földe­ken a császár, a papok és végül a családi közösség számára. A munkakerülőét és a lustaságot, a bolíviai karneválon, és más termékek tárolását, a rostok és a ruházkodáshoz szük­séges bőrök megőrzését. Társa­dalmi tulajdont képező tambok- ban őrizték e javaikat,: és kiosz- tották azok között, akiknek szükségük volt rájuk. A gyap­jút és gyapotot az asszonyok, gyerekek és öregek között osz­tották ki, az ő dolguk volt a szövés és fonás. z volt a helyzet a szigo- rúan szervezett, rendkí­vül bölcsen igazgatott és „ró­mai fegyelemmel” felépített in­ka államban, így festett e hó­dító állam, melyet az istenség igényével. kormányoztak ' és melynek élén egy mi toss á vált személyiség • állt: az inka, aki egy függöny mögött fogadta lá­togatóit, mint az afrikai isten­királyok, és akiknek., orcáját csak kevesen pillanthatták meg. Az inka nem akarta, hogy. zsar­noknak tekintsék. Béke, böl­csesség és — fölöttébb hatásos- sátéve — az „isteni” sugárzott iá alig eltelhető, szutotitis j*7 lenlétéből, és sokkal inkább vai-- -t lási, mint politikai oka volt, hogy borzongás futott végig azokon,, akik a megalázkodás Jé- léül mezítláb és fejükön súlyos teherrel közeledhettek fe|é. Trónlalépésekor minden inka új palotát építtetett magának. Cuz- cóban, miután elődjeit, azok halálakor szentségeknek nyilvá­nították, Az inka a birodalom minden államában külön az, 6 számára épített házzal rendel­kezett. Odabenn lépcsőkkel ma­gasított trónszékén ült ő, „Az egyetlen inka”, „A nap' üaó - „Ö, aki a szegényeket szereti”, jogarral kezében, melyen arany- csillag tündökölt, a királyi zász­lóvivők között. A mindössze 40 cm-és, négyzetalakú zászlókra olyan vastagon festették rá az uralkodói címert, hogy szinte úgy tűnt, mintha fémből met­szették volna őket. Mint min­den egyéb ruházati tárgyait, öl­tözékét is, melyet mindössze egy ízben öltött magára, s minden alkalommal újat vett fel, a ko-. lostor napszűzej készítették. Le­vetett ruháit és étkezéseinek gondosan megőrzött maradékait egy erre a tisztségre külön ki­nevezett hivatalnok évente egy­szer ünnepélyesen elégette. Leg­finomabb alpakka gyapjúból ké­szült, térdigérö zekét viselt, fö­lötte kabátot, hozzá fonott gyapjúzsinegekkel tartott, cser­zetten lámabőr szandált. Olykor, selymes denevér-irha körgallért vetett magára. Olda­lán a kokatarsoiy csüngött, fe­jét drága kendő borította: az arany- és drágaköves ékszerek­től tartott többszörösen kör él­tekért lautu, rajta a kis arany- csövekből kicsüngő vörös rojttal, a királyi jelvénnyel. Hatalmás drágakövek lógtak le füleiről, nyalta körül smaragdlánc. és igen rövidre nyírott haja fölött a szent coraquenque madár két tolla lengett. Körülötte azúrkék egyenruhába öltözött harcosai és udvartartása állott, arany és ezüst ékszerekkel díszített, „ra­gyogó, tarka ruhákban. Amikor evett, aranyiszóken ült, finom kákagyékényen arany és ezüst edények sorakoztak előtte, me­lyekkel asszonyaik és leánytest- vérei kínálták. Egyetlen egyszer ivott ■ csak az ■ aranykehelyböl, használat után mindig újat ál­lítottak elé. V ajon hogy is született meg ~ az inka-birodalom, ho­gyan vált lehetségessé létezése? Kimerítő választ mindeddig senki sem adott erre a kérdésre. Napjainkban is a tudósok százai foglalkoznak az indiánok erede­tének és történelmének tanul­mányozásával és kutatásával és a misztikus kérdőjelek megfej­tésével. Horváth Sandán 5EKE: 22—25-ig (csütörtöktől—vasárnapig) ÚJRA EGYEDÜL. Francia film. :ii 1 Előadások kezdete: fél 5, fél 7 és fél 9 árakor. > DÓZSA: 22—28-ig (csütörtöktől—szerdáig) FELMEGYEK A‘ MI­NISZTERHEZ. Széles változatban. Űj magyar filmszatíra. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. lORKIJ: 23—25-ig (péntektől—v asámapdg) A GYŰLÖLET ÁLDO­ZATA. Színes angol bűnügyi film. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. SZÉLESVÁSZNÚ MÓRICZ ZSIGMOND MÜVSLÖDfiSI HÁ» 23—28-ig (péntektől—szerdáig) AZ ÉNEKESNŐ HAZATÉR. Magyarul beszélő román színes film. Előadások kezdete: fél «to'íéJ t árak«*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom