Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-25 / 47. szám
L á I v ff I t á „(fyai'tya & tsJtiujbuu “ KarácsiniyfSk. «xn)eté$napi torták díszítői köiíőtt A mintegy ötven munkást foglalkoztató Nyírbátori Gyertyagyárban csendben folyik a munka. Olvasztanak, öntenek, csomagolnak. A ragyogóan tiszta, faggyúillatú üzemben Strzalka József művezető kalauzol. Nyolcféle gyertyái gyártunk — mondja —. naponta körülbelül 3,5—4 tonna összsúlyban. Megtalálható itt a hatalmas templomi . gyertyáktól kezdve a közkedvelt diszgyer- tyákon keresztül a parányi tortagyertyákig minden. Egy deltas. két dekás. öt dekát, fáklya. mécses stb. — Hány darabot készítenek el naponta ? A művezető elmosolyodik. ~~ Hogy őszinte legyek, ezt idáig még senki sem kérdezte töleví. De azért összeszámolom. Éiökerül a papír, ceruza, egy kis számvetés és máris kész az eredmény. ■— Pénteken 216 ezer darabot *• gyártottunk — Ez a mennyiség olyan keres. hogy még a hazai fogyasztást sem vagyunk képesek kielégíteni. Külföldről kell importálni. — Mi az alapanyaga ennek a keresett cikknek? — Parafin, amit részben külföldről szerzünk be szintetikus formában, részben a hazai kőolajfinomitásnál melléktermékként kapott anyagból kerül ki. A hazai parafin különben külföldön is nagyon keresett cikk. — Mióta termel az üzem? — Két eve. Amikor megindultunk, csak a Rákospalotáról kapott elavult, hatvan éves gépeink voltak. A múlt év decemberében kaptunk tíz új gépét, aminek az lett az örvendetes következménye, hogy a termelés máról holnapra két tonnáról négy tonnára emelkedett. — A nagyfokú kereslet kielégítése érdekében hogyan kívánják tovább fokozni a termelést? — 4z év végére nyolc írj gépet cárunk De a gépek mellett: újításokkal. Jelenleg két újítás van felterjesztve, mindkettőt egy technikus kollégámmal közösen dolgoztuk ki. Az egyiknek az a lényege, hogy a régi, elavult forma helyett a gyertyákat nem öntéssel, hanem házassal készítjük. A másik újítás, amit lényegében már be is vezettünk, a tortagyertyák vágását és hegyesését könnyíti és gyorsítja meg. — Mélyek a soronkövetkezö feladatok? — Egy olyan berendezési akarunk szerkeszteni, amely ünnepi KISZ-gyülés a szovjet hadsereg megaiaKuSásánaU 44. évfordulója afHaintáiióf jegy ellenséges gép megsemmisítéséhez egy, esetleg másfél rakéta szükséges. Megvitatták a XXII. pártkongresszus egyes pontjait, melyek a napi eseménnyel felszínre kerültek. Pl. Sztálin ténykedésének pozitív vonásait, hibáit. Zsu- Kov túlkapásait, és a személyi kultusz kialakításával kapcsolatos problémákat. Végezetül a két KlSZ-szerve- zet határozatot hozott, hogy a közeljövőben a sorra kerülő nevezetesebb ünnepek alkalmából szintén rendeznek hasonló megemlékezéseket. bf. télen—nyáron egyenlő hőmérsékleten tartja a r üzemet. Ez mind a felhasználandó anyag, mind a munkások egészségvédelme szempontjából egyaránt fontos. De van itt még egyéb is! Slrzalka elvtars az íróasztal fiókjából egy dobozt húz elő, amelyben kilenc különböző szinti díszgyertya sorakozik. Piros, kék, sárga, zöld és ezeknek különféle árnyalatai. Anyagira szépek, hogy szinte kár meggxújtani oh et — Ezeknek a gyártását még csak most kísérleteztük ki, de a vendéglátóipar, a szállodák és a színházak részéről máris olyan nagy az érdeklődés iránta, hogy félő, ha szériában gyártjuk őket. es a keresletet ki akarjuk elégíteni. akkor másfajta gyertyák készítésére már nem is lesz idő. Búcsúzunk az üzemtől. Kívánjuk, hogy szerezzenek még több örömöt az egybekelö fiataloknak, a születésnapjukat ünneplőknek, a lelkes színházi közönségnek és a szálloda halijában békésen pipázgató bácsi Icáknak. Bogár Ferenc Egy a többiek közül ló eredménnyel folyik a szai.igrendszerű gépjavítás a Tisza- vasvári Gépállomáson. S ebben az eredményes munkában Varga István a gépek „lelkét ’, az adagolókat hozza rendbe. Precíz hozzáértéssé jelentősen segíti a sikeres gépjavítást. (Foto: Hammel J.) Bomber öröme AZ. ORSZÁGUTAK egyik vándora. a budapesti | Bomber Béla gépjco- j csivezető február '23-án. pénteken i Nyíregyházán .,sorolt be'’ a Malinovszkij utca eleji benzinkúl-. 1 hoz. Útra készülőd- jnek, minden perc drága, s nehéz . ki- I várni, amíg az era- : bérré rákerül a sor. ; Nyilván, Bombemek í is minden gondolata 1 utasai kötötték , le, .s . amikor végre a kút- j hoz ért. szerette vol- ! na duplázott gyorsasággal feltölteni a tankot. Sikerült, s a ! „jóllakott " kocsi új erővel fordult rá a végtelen országúira! ■ Később, tálán valamelyik kisvárosban vágj faluban, kinn a határban ijedten kapott mellény zsebéhez Bomber Béla: nincsenek meg az iratai, a pénztárcája sehol, s oda van ezer forint értékű benzinjegy is,. Tehet. hogy így történt. Még nem tudjuk, hiszen Bomber nem jelentkezett. Meglehel, hogy még mindig azon töpreng, hol veszíthette el iratait? S közben a nyíregyházi rendőrkapitányságon már jegyzőkönyv adatait képesük Bomber értékei. Ha tudná, megnyugodna. S ha az is tudomásara jut majd. hog • mindezt egy szerény, becsületes nyíregyházi benzinkutasnak, Szikszai Imrének köszönheti, aki a megtalált értékes iratokat, igazolványokat azonnal a rendőrségre juttatta. .. . , Ütóvégre is saak- unabeli ember vizsgázott jelesre becsületből. (—gyal) Konzultáció Az elmúlt napokban az OIP es pénzintézeti KISZ-szervezetek tagsága ünnepi megemlékezést tartott a Vörös Hadsereg megalakulásának 44. évfordulója al- 1 kaiméból. Katona Éva szavalata : után Bíró Imre tiszt elvtárs tar- ' tott ünnepi beszédet. Bitó 1 «jlvtars beszédeden ele- i mezt« a szovjet hadsereg meg- i alakulásának történelmi körül- 1 menyeit; a párt szerepét. Párhuzamot vont a szocialista álla- : mok fegyveres erőinek felszere- ; lese. kiképzése, erkölcsi és po- t litikai nevelése tekintetében a 1 nyugati hadseregekkel szemben. Végezetül a szocialista hadseregek együttműködéséről, a varsói szerződésről és annak jelen-* tőségéről beszélt. • A hallgatásán Bíró elvtársnak» ezt az újszerű, érdekes előadását* mindvégig nagy érdeklődéssel* hallgatta. Az előadás vegén a* két KISZ-szervezet vezetősége * összegyűlt és a késő esti órák-* ba nyúló beszélgetést folytatott* Bíró elvtárssal. Különösen ér-« dekelte a fiatalokat a rakéta-J technika félhasználása a har- • cászatban. Ezzel kapcsolatban J Bíró elvtárs elmondotta, hogy a* második világháborúban egyj bombázó, vágy égy vadászgép« lelövéséhez 240—270 lövedék fel- • használása volt szükséges. Ma a« tudomány már ott tart, hogy*- - .....— • •* , : Onltix/uluálu |)én/lái'2 A ! Szombathelyi és a Bony-» hadi Cipőgyár, a Soproni Posz-J tógyár, a Tisza Cipőgyár egy- • egy részlegében és több masj könnyűipari üzemben a bérki-* / fizetésnél új módszert vezet-* tek be. * A bérfizetés, illetve a pénz* átvétele a gépek, futószalagok* mellett, közvetlenül a munka-* helyen történik. A bérlistátj megkapják az „ömlesztett."* pénzzel együtt, s ki-ki annyit* olvas Je saját magának. • amennyiért megdolgozott, ami-* Jyen összeg a neve mellett áll.* Az egyik üzemben becsület- J pénztárnak, a másikban önki-« szolgáló bérfizetésnek neveztékJ ezt el. • Az egyre terjedő kezdenie- J nyezésnek eredményes erkölcsié nevelő hatása van: eddig még* sehol egy filer hiányt sem ta-e pasztaltak az önkiszolgáló* pénztáraknak. • V em tévednek azok, akik ’ ’ azt vallják, hogy az ú.i kor embere más lesz, mint a mostani, olyan jellemvonásokkal, tulajdonságokkal rendelkezik majd, mint amüj'et a kommunista társadalom együttélésének szabályai megkövetelnek. Világszerte ismert, hogy’ a kommunista társadalom felépítése a szovjet nép közvetlen, gyakorlati feladatává vált. mely a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet objektív törvényszerűségéből következik. Ebből fakad, hogy az ember nem egyszerre alakul át, hanepi a fejlődéssel, az előrehaladással együtt'. Olyan mértékben , fejlődnek ki új vonásai, anplyen mértékben előre halad a társadalom a végcél: a kommunizmus felé. Helytelen lenne tehát időhöz kötni az ember átváltozását kommunista emberré, mert e fejlődés hosszéi történelmi folyamat következménye. Vannak akik nem hisznek az ember átalakulásában. Aki elismeri, hogy a fejlődés törvény, s minden élő anyag változáson, fejlődésen megy keresztül. az nem tagadhatja, hogy. az ember is megváltozik, s képet tud magának alkotni arról, milyenné is válik holnap. Ez a Szovjetunióban tudatos törekvés, melyet a szocialista társadalom egesz eddigi fejlődése és a párt tevékenysége készített elő. Korántsem véletlenül beszélünk új ember születéseiül. Természetes, hogy ezt nem ti ziológiai értelemben gondoljuk. Ez törvényszerű, mert minden eddigi társadalmi rendszerrel szemben a kommunizmus is teljesen új. A ma embere és nemzedéke az új életre készül fel. melynek valamennyi anyagi, és szellemi értékét maga teremti meg. E folyamat közben alakul áí maga az ember is, s nem máról holnapra. Egyrészt a kommunista pártok céltudatos nevelő tevékenységének eredményeként, másrészt- a munka hatására \ zt tudjuk, hogy a munka ' * tette emberré az embert. Ue ez a munka már mely az egész társadalom átalakulásának az ügyét szolgálja, s mely megteremti a kommunizmus anyagi és technikai bázisát magasabbrendű. Igen, mert e tevékenység következtében a munka is megváltozik és csak természetes, hogy ennek magasabb az embert formáló, nevelő és átalakítható hatása is. Nézzünk néhány tényt ennek bizonyítására. A Szovjetunióban a második évtizedben — 1970—1980-ban — befejezik az egész ország villamosítását, mely alapját kepezi a komplex gépesítésnek és automatizálásnak. Tehát áttérnek az automatizált műhelyek és üzemek létesítésére és meggyorsul a tökéletes automatikus vezérlésű- rendszerek bevezeiese. Ezek alapján megváltozik a munka jellege is. Hogy mit jeleni ez? Azt, hogy a kézi munkának géppel való felváltása következtében csökken a fizikai erőkifejtés és növekszik a szellemi tevékenység részaránya. így tehát a munkás munkája fokozatosan minőségi munkává változik at. De az új ember formálását szolgálja az is. hogy a régi. a munkás izomerejére épülő szakmákat újak váltják fel, melyek a szellemi tevékenységgel lesznek kapcsolatban. Nyilvánvaló, hogy ez a folyamat növeli a technikusok es mérnökök részarányát, mert e fejlődési lökön mái az emberek egy-egy automata gépsort kezelnek majd. így a munka jellegének a megváltozása nemcsak a munka létszükségletté válásában válik döntő jelentőségűvé, hanem magának az embernek az átalakulásában is. Ügy hiszem ennyi, elég bizonyítéknak. Ezért vált a mindennapok feladatává a Szovjetunióban a kommunista embei kinevelése. S bár igaz, hogy a szocialista es a kommunista társadalom embere és ezek jelleme nem választhatók el egymástól. mégsem azonosak, mert most az egész nép kom-i munista neveléséről van szó. s ez a szocialista nevelés továbbfejlesztése magasabb fokon. Igen. mert nézzük, mit is jelent a kommunizmus e tekintetben? A szabad és öntudatos dolgozók magas szervezettségű társadalmát, melybén mindenki számára elsődleges létszükségletté válik a társadalom javára végzett munka. S ezt a képességét minden embei a legnagyobb mértékben gyü- mölcsözteti a nép javára. | ermészetes, hogy ennek felisiherése és. az említett tulajdonságok . nem egyszerre fejlődnek ki az emberekben, hanem fokozatosan, azon akuton, hogy a - kommunizmusban teljesen megszűnnek az osztályok és azok a különbségek. amelyek korábban a társadalmi, gazdasági és kulturális viszonyokban megvoltak Ezen az alapon válik minden ember társadalmilag egyenlővé. s alakulhat ki ar. új kor embere. S amikor az emberek megszabadulnak az anyagi gondoktól, azok helyét a kommunista emberre jellemző erkölcsi tényezők, az itt kialakult együttélés szabályai váltják fel. Ezért tűzte ki legfőbb feladatának most az SZKP. hogy az embereket a magasfokú eszmeiség, a kommunizmus építése iránti odaadás szellemében neveljék, teljesen leküzdjék a kispolgári és polgári nézeteknek még a maradványait is. Ezt biztosítja a párt, » kommunizmus építése, mely új embereket fonnál. tarkas Kal man ,*í KELET-MAG VAKOK»/VC. Ű j et il bei t formáló munka
