Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-18 / 41. szám

Az egész világon páratlan le­letekre bukkant Urkuton két magyar paleontológus, dr. Kecs­keméti Tibor, a Természettudo­mányi Múzeum kutatója és Kopek Gábor, a Magyar Állami Földtani Intézet geológusa, ütven-hatvanmillió évvel ez­előtt élt nummuliteseknek, olyan keményvázú egysejtüek- nek megkövesült maradványait gyűjtötték, amelyek nemcsak a tudomány számára érdekesek, hanem puszta jelenlétükkel támpontot adnak a nyersanyag- kutatásnak is. Ezek a lágytestű állatkák kí­vülről lapos, többnyire kerek korongnak látszanak, átmérő­jük általában az egymilliméter és a nyolc centiméter között váltakozik. A sima külső réteg mögött azonban valójában egész „palota” rejtőzik, egy középső és számos, csigavonalban köré­je épített teremmel. A váz met­szete olyan mint egy piskóta­tekercs, amelyen azonban a fel­csavart tészta is darabokból áll — ezek a „kamrák”. Az állat­ka a házat a tenger vízéből „kitermelt” mész felhasználá­sával építette: először a közép­ső szobát, majd — amint egy­re növekedett — körben-kör- ben mind többet és többet. Az inár nem újság, hogy egyes esetekben a kamrasor — nem tudni miért —' valahol ket­téágazik és innen vagy végig két sorban csavarodnak egymás mellett a kamrák, vagy a két Rovart, búst, sújtott „esznek“ az állat kept! pálmaliáz ragadozó nlivénvei A budapesti állatkert pálma- házában éppen virágzik egy különös mocsári növényfajta, a Borneo szigetéről hozott kan­csóka. Bár valódi gyökere nincs, szára a vízben lebeg, iga­zi növénynek számít: levelei \lorofilt tartalmaznak, s a nap­fény hatására szerves vegyüle- teket készítenek. A növény ro- varíogó szerve s egyúttal gyom­ra a kancsóka — amelytől ne­vét is nyerte — tulajdonképpen módosult levélnyél. A kancsóka belsejében állati gyomai-nedv­hez hasonló összetételű emész­tőnedv képződik, amellyel a kitinréteggel védett rovarokat is kikezdi, s a résen kiszívja az cmésztőanyagaikat. Külön baktériumflórája van a kan­csókának. Általában röpködő rovarokkal táplálkoznak, de szívesen és szinte maradék nél­kül „megeszik” a bedobott hús­darabokat, sőt a sajtot is sze­retik. A kutatók megállapítása szerint a kancsóka azért vált „ragadozóvá”, mert a mocsa­rakban, lápokban, ahol a kan- csókatelepek kialakultak, nem kapott elegendő nitrogént, sigy állati táplálékkal kellett kiegé­szítenie étlapját. Érdekes, hogy a pálmaházban élő három kan- csókafaj növényei — noha lát­szólag semmi hiányt nem szen­vednek — egyáltalán nem sza­porodnak. A szakemberek sze­rint a kancsókák valószínűleg azért meddők, mert nem fog­hatnak elegendő muslincát, le­gyet, s azt étrendjük nem elég változatos. sor tobb-keVesebb kamran t.uJ — mint valami vasúti kitérő' két vágánya — ismét egymás ba olvad. Mos azonban hármas^ elágazással büszkélkedő num- mulites került elő, amilyet eddig sehol sem találtak még Ugyancsak páratlan hazai kü­lönlegességnek, első előfordu­lásnak számít az az urkuti pél dány is, amelyet eleinte meg­kövesedett mogyorónak, vagy közönséges kavicsnak néztek, mert fel sem tételezték, hogy a lapos, korongszerű nummuli- tesek között gömbalakú is akad hat. De amikor egy kalapács­ütésre kitört belőle egy „ge-1 rezd”, a törési felületen tisztán látszott a finom belső szerkezet: a világ talán egyetlen gömbala- kú-nummulitesénck „egyéni slí lusban” épített palotája. A tudomány számára kevésbé jelentősek, de önmagukban na­gyon érdekesek azok a példá­nyok is, amelyek szinte vala­mi hajdani „társasházépítés” emlékeit őrzik. Ilyeneket is csak hazánkban találtak eddig. Csiszolatuk rajza elárulja, hogy eredetileg két egysejtű kezdett házépítésbe ugyanabban az idő­ben, de nyilvánvalóan annyira közel feküdtek egymáshoz a tengerfenekén, hogy a „faiak” előbb-utóbb egymásnak szalad­tak. A két egysejtű — úgy látszik — valóságos „társas- házépítő szövetkezetét” alakí­tott. Egyesítették anyagi és munkaerő „kapacitásukat”, tes­tük lágy anyaga egybeolvadt és most már együtt építették to­vább a „társasházat”, amely végül is csak annyiban külön­bözött az önálló palotáktól, hogy a közepén nem egy, liá­néin — egymás szomszédságá­ban — két belső terme maradt. Feleltek bűnesete km énjeikéi*! az OTP sikkasztó! Megölte a pipája a magyarszéki öreg juhászt Pillári Péter öreg juhász az egyik januárvégi verőfényes na­pon pipázgatva legeltette nyáját a magyarszéki határban. Legel­tetés közben leheveredett a szá­raz fűre és hamarosan elnyomta az álom. Többé nem is ébredt fel. Még akkor sem, amikor a szájában maradt pipából kihul­lott a parázs és meggyújtotta a ruháját. Előzőleg, amint a vizs­gálat megállapította, bort ivott az öregember és ezzel magyaráz­ható, hogy nem ébredt fel a tűz­re. Az égő ruha lángralobban- totta körülötte az avárt is. A pipa által okozott tűz és a nagy füst álmában ölte meg a 68 éves embert. Körülötte egy holdnyí területen leégett a le­gelő is. Birkái szanaszét futot­tak, csak két kutyája — a ma­gányos juhász hűséges társai — maradtak mellette. A falubeli emberek, akik keresésére indul­tak, másnap délben akadtak rá a holttestre. A kutyaszimat és a szarvasgomba A magyar erdészem az utóbbi időben széleskörű kísérletekbe kezdtek a nyári szarvasgomba termő területek bővítésére es a földalatti gombák felkutatására. A Franciaországban jól bevált eljárás szerint a felkutatott ter­mőfoltra 100—100 kőrist, töl­gyet, fenyőt vagy mogyoró­csemetét iskoláznak, amelyek­nek gyökerére rátapad a nyári szarvasgomba micéliuma. Ez­után a facsemetéket szétültetik és a tapasztalatok szerint 8—9 év múlva már nagy területen terem a szarvasgomba. A föld alatt termő gombámat a szarvas, a vaddisznó, a mó­kus és több más erdei vad is felkutatja. A gyűjtést disznókkal vagy kutyákkal lehet megszer­vezni, A disznó azonban meg­eszi a feltúrt szarvasgombát és csak kötéllel lehet elvonszolni es kukoricával kell kárpótolni a talált csemegéért. Az erdészek ezért most szarvasgomba kutató kutyákat idomítanak, s ezek se­gítségével keresik meg a termő- foltokat és a föld alatt rejtőző gombákat. Hetveniitéves a dohostorta Világhírének és népszerűségé­nek teljében február 19-én töl­ti be 75. életévét Dobos C. Jó­zsef egykori szakácsmester nagy müve, a dobostorta. A fi­nom piskóta-rétegekből. tojás, vaj és kakaómasszából, ropo­gós barna cukorlapkából fel­épített tortafejedelem szinte valamennyi kortársát túlélte. Sülthús — tűz nélküi Ojszerü módon, a vendég asztalánál zsír és tűz nélkül sü­tik a húst az Astória Szálló éttermében. Hosszas kísérlete­zés után dolgozta ki ezt, a régitől merő­ben eltérő sütési mó­dot a szálló egyik dolgozója. A nyers­húst — ae újfajta re­ceptora szerint —le­heletvékony ónfóliá­ba csavarják ét kü­lön e célra ké­szített kézi infra- nvárson sütik ropo­gósra. Zsírra azért nincs szükség a sü­téskor. mert az ón­fólia légmentesen el­zárja a húst, így az infrasugarak hatásá­ra saját, úgynevezett sejtközi zsírjában is megpuhul. Az újfaj­ta sütési mód nem­csak olcsó, de igen gyors is. A legkemé­nyebb hús atsütése sem tart tovább há­rom percnél. A zsír és tűz nélküli sütés­sel egyelőre csak az Astoriában kísérle­teznek, de ha a Ven­déglátóipari Főigaz­gatóság elfogadja az újítást, rövidesen minden büfében ren­delhet a közönség zsírmentes sültet. Meghódította az egykori Chan­tilly az Ananász, az Augusta és a Paganini torta híveit, a mák- torta, a próféta torta és a bé­csi csiga rajongóit egyaránt. Hetvenöt év alatt harmincféle torta merült a feledés homá­lyába, a dobos azonban legyőz- hetetlennek bizonyult, sőt nap­jainkban új fénykorát éli. Meg­található az angol, a fracia, belga cukrászdákban ugyanúgy, mint Ausztriában és Hollandiá­ban. A svéd cukrászok most érdeklődnek e nemes tészta le­írása után. Az eredeti recep­tet, mint afféle születési ok­mányt id. Tóth Ferenc cukrász- mester őrzi, s az ősz mester bizony csóválja a fejét, amikor egyik-másik cukrászdában a dobostortára nem illik rá az eredeti személyleírás. A 75. születésnapon azonban minden rendben lesz, mert azt az öt ven dobostortát, amelyet az ünneplő közönségnek szolgálnak fel a Hungáriában, a legerede­tibb recept szerint készítik el cukrászipáhink nagyjai. I-Í oeszú hetekig tartó tár­gyalás után hozott íté­letet csütörtökön a megyei bíróság egy nagyszabású bűn­ügyben. Kolozsi Sándor, aki 1955-től letartóztatásáig volt a nyír­bátori OTP-fiók vezetője, rendszeresen csalt, lopott, sik­kasztott — és az így szerzett Pénzt úgy tüntette fel, mint­ha kifizette volna olyan igénv- lők részére, akik házépítési kölcsönt kértek. Kihasználta a laza ellenőrzést, körmönfont módszerekkel hamisított, sik­kasztott összegekkel törlesztet­te korábbi sikkasztásait. Bi­zonylatokat semmisített meg, régi bizonylatokat használt fel, s machinációit munkatársai­nak félrevezetésével éveken át. zavartalanul folytatta. Kyen módon több mint fél­millió forinttal károsította meg a Magyar Népköztársa­ságot, Vajon milyen ember lehet az, aki lelkiismeret-furdalás nélkül, rendszeresen, előre ki­agyalt fondorlatokkal nyúl a társadalom vagyonához? Mi sem jellemzőbb Kolozsi jellemére, mint az, hogy sa­ját pénztárosát is meglopta — és 10 000 forintot emelt el kasszájából. Elvetemültségét bizonyítja, hogy azok nevében is, akik valóban kértek ház­építési kölcsönöket, de vala­milyen ok miatt nem vették fel az összegeket — Kolozsi zsebrevágta a kiutalt hitele­ket. Mesterien hamisított: a fe­lek aláírását az ablaküvegen keresztül kopírozta a bizony­latok alá. 1 Nagylábon élt. Telt a sok taxira, a lottózásra — sőt ba­rátnőjére is a lopott pénzből. Mulatozott, barátnőjének ház­részt vásárolt. Erre az élet­módra jellemző, hogy ami­kor Pétervásán-a hívták be légoltalmi kiképzésre — a nagy távolságról kétszer is taxival jö'-t haza. Mit számí­tott neki a 4000 forintos taxi­költség? Kolozsi fizetése, amit mun­kája után kapott, naponta mintegy 60 forint volt. Még­is, nem egyszer taxival érke­zett nyírbátori munkahelyére is, s a taxiköltség ilyenkor meghaladta a 300 forintot. It'gy átlagfizetésű dolgozó­nak 50 esztendeig kell becsületesen dolgoznia azért a pénzért, amit Kolozsi Sándor öt év alatt elköltött — a köz pénzéből. S míg a becsületes dolgozók fáradságos munká­juk jutalmát összegyűjtötték és takarékba tették, a fiók­vezető eltékozolta. A dolgozók közvetlenül nem károsultak meg. mert az ál­lam a betétekért felelősséget vállalt és kifizette az elsik­kasztott összegeket — de meg- károsult nagy mértékben ma­ga az állam, a dolgozók ösz- szessége. A vádlottak padjára került Kocsis János is, aki az OTP megyei igazgatója volt.- Bűnös ö is, mert azért helyezték eb­be a felelős beosztásba, hogy feleljen a reá bízott társadal­mi tulajdonért. Ö azonban el­nézte még a revizorok által feltárt súlyos szabálytalansá­gokat is, nem hajtotta végre az országos központ utasítá­sait. A bíróság az üggyel kapcso­latban másokat is felelősség­re vont. ítélkezett Hutflesz Gusztávné felett is — aki a mátészalkai OTP-fiók vezető­je volt. Hutfleszné is arra használta fel vezető beosztásai, hogy munkatársával, az idő közben öngyilkos lett Futó Lászlóval megkárosítsa a társadalmi tulajdont. Hutflesznéék a tsz-tagok tü­szőre biztosított háztáji állat­vásárlási hiteleket hamisítot­ták és saját céljaikra hasz­nálták fel. Ilyen módon mint­egy 20 000 forintot sikkasztot­tak cl. Ezenkívül a lelkiisme rétién vezetőnő olyan légkört teremtett, hogy a dolgozók csak akkor kaphatták meg gyorsan a hiteleket, ha meg­ajándékozták az OTP alkal­mazottait. Erre a célra Hutf ­leszné felhajtókat is beszerve­zett, akik felkeresték a dolgo­zókat és közölték velük, hogyha kölcsönt akarnak, „meg kell kenni a kereket". I téletet mondtak még Ke 1 lozsi volt pénztárosa és sze­relmi partnere. Vágány! Ilona felett, akinek hanyagsága kö­vetkeztében tudott Kolozsi olyan nagy összegeket eltu­lajdonítani; a belső ellenőr. Szép Imre felett, aki szintén felelőtlen munkát végzett: Fu­tó Zoltán, Hutfleszné feihaj- tója felett; az öngyilkos Futó apja. Futó Sándor felett, aki tudott fia manipulációiról és részt vett azok elsimításában, ítéletet hoztak Moravszki László és Mikecz Tamás hús­ipari dolgozók ellen is, akik 1000 forintért vállalták,- hogy Kolozsi t felmentik katonai behívása alói. Az ígéretüket természetesen nem tudták va­lóra váltani és a pénzt elosz tották. A megyei bíróság főbünte­tésként Kolozsi Sándort 15 évi, Hutflesz Gusztávnét 3 évi. Kocsis Jánost 3 évi, Vá- gánvi Ilonát egy év és hat hó­napi, Szép Imrét hathavi fel­függesztett, Futó Zoltánt négy­havi. Futó Sándort háromha­vi felfüggesztett, Moravszki Lászlót és Mtkecz Tamást pe­dig három—három havi vég­rehajtandó börtönbüntetéssel sújtotta. 4 bíróság ítéletével egyet­'* értünk. Az a kártevés, ami az ilyen módon kezeit társadalmi tulajdonban kelet­kezik — mindannyiunk ellen elkövetett súlyos bűncselek - mény. S ilyen esetben nine.' helye az irgalomnak... Győri Illés György Kellő pillanat — Most írasd alá vele a fizetésemeléseid, amíg tart a tele­víziós riport: (Endrödi Istváa rajé») » ^rdekességek, ' "Íz. furcsaságok * „Egybekeléshez“ vezetett az Stven-hatvanmillié évvel ezelétti „társasházépítés“ — Világraszóló ritkaságok Urkúton

Next

/
Oldalképek
Tartalom