Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-02 / 27. szám

A nyírkércsi határ adja : 10 holdon szÍTgyofifTszcr Nyíregyháza egynapi füstölnivalója Konyhakertészet, korai dinnye Üj növénnyel ismerkedik az idén a nyírkércsi határ. A Lenin Termelés/»vetkezet meghonosítja a digitálisát A Budai hegyekben vadon termo digitálisz, magyarul: gyűszű-virág, tulajdonképpen mér­gező növény, azonban levele di- gitalint is tartalmaz. így válik életmentő növénnyé, levele a szívgyógyszerek fontos anyagává. Ny ír kérésén az idén terem elő­ször, — 10 holdon —, a gyűszű­virág. Korábban mindössze néhány holdon termeltek dohányt a köz­ségben. Munkaigényessége, jöve­delmezősége azonban felhívta a figyelmet ama, hogy megérne na­gyobb területen foglalkozni vele. Az idén már 2# holdon terem dohány a Lenin Tsz földjein, melyből hozzávetőleg 55—60 ezer doboz cigaretta készül majd. Csaknem annyi, mint Nyíregyháza egynapi cigaret­ta szükséglete. Kifizetődőnek találják a nyir- kércsiek a borsót is, ebből 20 holdat vetnek a tavaszon. Ha­sonlóan a dinnyét, 20 hold gö­rög- és sárgadinnyét bíznak a pásztorokra. Palántázással ter­mesztik a dinnyék egy részét, hogy minél előbb piacra küidhessék. Minden hónapban osztani akar­nak előleget az 1962-es évben. Miből? Még a tél folyamán tető alá hoznak egy konyhakertésze- tet, már megérkezett a meleg­ágyak egyik fontos kelléke az Szülők tapasztalat Nyírmadún A VAJAI ALTALÁNOS iskola szülői munkaközössége nemrégi­ben tapasztalatcserére ment Nyír- madára. Erről a látogatásról kap­tunk tőlük levelet. JrA legelső amit értékes megfi­gyelésként könyvelhettünk el, az volt, hogy- milyen példás rend­ben, fegyelmezetten vonultak ha- sa a gyermekek az iskolából. A tanteremben lépve kellemesen hatott ránk az otthonosságnak az a légköre, amelynek megteremté­sében kétségkívül nagy szerepe volt a szép függönyöknek, a ren­geteg virágnak, a falakon levő díszítéseknek, a gondosan készí­tett faliújságoknak. De a szülői munkaközösség nemcsak ezeknek a külsőségeknek megteremtésé­vel járul hozzá az iskola nevelő­munkájának javítását», kwtek­lődnek a szülők az ^la belső élete, az időszerű nevelesi kerde sek iránt is: megismerik az is kola feladatait, hogy' azoknak megvalósítását as& otthoni mun­kával elő tudják segíteni, vagyis, hogy közelebb kerüljön egymás- hoz az otthon és az iskola. Ezek a szándékok nyilvánultak meg nemcsak abban a tényben, hogy oittétünk alkalmával mintegy 130-an vettek részt a szülök is^°' iájának előadásán, hanem a hoz­zászólásokban is. Az a szülő pél­dául, aki az italbolt kornyéken álldogáló gyermekekre felhívta a figyelmet, nyilván felelősséget ér­zett minden egyes tanuló iránt. Bizonyára szivén viselte az egész tanulóközösség fejlődésének, ne- velödésénefc ügyét. SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉ­GÜNK és a nőtanács vezetősége arra törekszik, hogy e látogatás értékes tapasztalatait gyümölcsöz­Országos fotohiáUítás Nyíregyházán Február 4-én délelőtt 10 óra- kór a TIT Zrínyi Ilona utcai klubhelyiségében országos fotoki- áJlítáat rendeznek. A kiállításra 101 szerző 415 felvételét küld­te be. A részt vevők között ott találjuk Kecskemét, Kaposvár, Budapest, Békéscsaba és Mező- berény fotósait Megyénket nyolc fényképész képviseli. A vasárna­pi megnyitó után, — amit Sán­ta János tart — Balogh Ferenc tári átvezető értékelést ad a fényképekről. í; ’kiállításra 68 szerző 130 képét fogadta el a zsűri bizottság. A felvétetek változó témáját a szocialista sae­áogBzdaság adjak lesse. Igyekszünk meg nagyobb számban mozgósítani a szülőket a | nálunk is folyó Szülők Iskolája előadásainak meghallgatására, a szülői értekezleteken való részvé­telre, hogy ezeken keresztül is bekapcsolódjanak az iskola belső életébe. Távolabbi célként pedig azt tűzzük magunk elé, hogy mi­re elkészül a már épülő nyolc tanterem, mi is kész legyünk a függönyökkel és egyéb díszítmé­nyekkel, s a külsőségeket tekint­ve hozzájáruljunk az új iskola otthonossá tételéhez, ezzel is elő­segítve a nevelők munkáját. így mire sor kerül látogatásunk vi­szonzására, egy sem külsejében, sem belső tartalmában nem ki­sebb értékű iskolát mutathassunk majd nyírmadai vendégeinknek, mint aminőt ők most elibünk tár­tak. SZMK és Nőtanács Vezetősége üveg, 140 négyzetméter. A bese- nyődi-út mentén létesítendő; konyhakertészetet 3 bővizű kút! látja majd el. Az állattenyésztés, hizlalás hozza majd a forintok másik részét. 30 hízott sőrét adnak át közfogyasztásra áprilisban. Egész évben jó lehetőségük lesz az állathizlalásra, jelen­leg 650 mázsa kukorica, 100 mázsa árpa és egyéb takar­mány áll a raktárukban. A juhok gyapja is jó pénzt ígér. Jelenleg 325 juha van a tsz-nek, a tavalyi gyapjú-átlag 5 kiló 30 deka volt. Az idén is megközelí­tőleg ilyen nyírási átlagra számí­tanak. Az anyajuhok számát pe­dig 100-zal növelni fogják. A ser­tések száma is növekedni fog, mindennap egynal több malac, í egész évben 500 lát majd napvi- j lágat. I Halad a munka télen is. A mo- I hó étvágyú föld igényeit igye- í keznek kielégíteni. A számvetés 'szerint eddig 10 ezer mázsa is- ' tállótrágyát hordtak a szántó­földekre és a 150 holdas új telepí­tésű gyümölcsösükbe. Néhány év múlva, az új jövedelmező növé­nyek és az állattenyésztés mellé feltárják a harmadik kincsesbá­nyát is, a gyümölcsöst. <Pg) Munkásőr-laktanya Nyírbogdányban Ebben az épületben kapott helyet a munkásőr-laktanyán kí­vül a párt-, és szakszervezeti iroda, valamint a közös ta­nácsterem is. A 250 ezer forint értékű épülethez a vállalat 61 ezer forint értékű használt és kiselejtezett anyaggal já­rult hozzá, míg a munkát teljesen társadalmi úton oldották meg. A mintegy ötezer óra társadalmi munka 60 százalé­kát a nyírbogdányi munkásőr szakasz tagjai adták. Sokat segítettek a párt-, KISZ-, és a szakszervezet tagjai is. (Hammel Foto.) Növelik a személyi felelősséget az ibrányi Dózsa Tsz-ben Az. elmúlt esztendő gyakorla­ta több fontos, a nagyüzemi gazdálkodásban nélkülözhetetlen tényezőkre hívta fel az ibrányi Dózsa Termelőszövetkezet tagsá­gának és vezetőségének figyel­mét. így a tapasztalatokon okul­A havas utcán bú­san ballagott haza­felé az iskolából Karcsi és öcsi. Nem érdekelték őket a szánkózó, hóembere­ket építő barátok, hógolyót gyúrni sem hajoltak le. pedig most jöttek haza az iskolából a lányok is. Meg is volt min­den okuk a szomo­rúságra, ma kapták a bizonyítványt. Apu megoldja a nadrág- szíjat és Öcsit kettő­ből is: számtanból és magyarból „húz­ták”. Karcsi „csalt” egyből bukott. Ro­mantikus gondolatok cikáztak fejükben. — Te Karcsi, jó lenne, ha most olyan erős lennék, mint a Papp Laci, apu ak­kor biztos nem mer­— Vagy úgy tud­nék futni, mint az Armin Harry — tet­te hozzá Karcsi. Hall­gattak egy sort, az­tán öcsi újból rá­kezd te. — Hallottam, Ko­vács néni mondta, hogy február 5-én világvége lesz. Karcsi felsóhajtott. — De jó lett volna, ha hatodikén adják a bizonyítványt... <TH va, az idén ebben a tszt-ben is jegyzőkönyvileg átadott és meghatározott területen gazdál­kodnak az egyes növénytermesz­téssel foglalkozó brigádok. De jegyzőkönyv rögzíti a brigádo­kon belül használatba kerülő gazdasági felszereléseket és egyéb közös értéket is. Ugyancsak tovább fejlesztik a személyes felelősséget az állatte­nyésztésnél. Most pontos szám­bavételt készítettek a különbö­ző etető, pucoló, fejő és tiszta­sági célt szolgáló stb. eszközök­ről. összességükben jelentős ér­téket képviselnek mindezek és éppen ezért nem lehet közömbös a sorsuk és a velük váló bánás­mód. Mert gyakorlatból mind­jobban megtanulja a tagság, hogy a tervszerű rendszeresség és a közös értékek felelősség­teljes védelme, megbecsülése mindanmyiuk érdekét szolgálja. Hnrimií?—Réfí : A Ztyditi-tá TITKA 38. A kagylóban azonban izgatott női hang szólalt meg, olyan len­dülettel és erővel, hogy kényte­len volt kicsit távolítani fülétől. — A nagykövetségről beszélek, kérem üljön azonnal kocsiba. A látogató már várja hivatalában. Rendkívül fontos ügyben. Bemutatkozásra nem volt szük­ség, felismerte az első titkár fe­leségének hangját, ott laktak a nagykövetség épületében. Az első titkár régivágású diplomata volt. Moyzisch lenézte és csak úgy be­szélt róla. mint a követség ház­őrző kutyájáról. Az ankarai nagy- követségen és az isztanbuli kon­zulátuson már régen nem a klasz- szikus szamárlétrái beosztás szá­mított. Moyzisch ugyan ..csak” gazdasági attasé volt, beosztását tekintve, valójában ő irányította a törökországi német titkosszol­gálatot. A nagykövettel, Papen- nel egyenrangú félként beszélt és igazában egy riválisa volt: Max Willi Götz, aki Ankarában Ca- naris kémelhárító szolgálatát kép­viselte. Hivatalosan együtt dol­goztak, valójában pattanásig fe­szült volt közöttük a helyzet. El­tértek jellemükben is. Moyzisch óriási terveket forralt. Kalten- brunner közvetlen környezetébe akarta felverekedni magát, titok­ban Schellenberg posztjára áhíto­zott. Götz pontosan elvégezte, amit rábíztak, a pénzt gyűjtötte, és az volt a vágya, hogy Magyar- országon, valahol Szeged környé­kén uradalmat és birtokot vásá­roljon magának. Miért éppen Sze­ged környékén? — nehéz lenne inas pedig — nemhiába sadigStt az angol nagykövet mellett — a fonthoz ragaszkodott. A fényké­pezőgépeket is időben átadta, csak éppen eredmény nem mutat­kozott. Moyzisch ezért nem a leg­nagyobb melegséggel, türtőztetve magát, de hangjában bujkáló ide­gességgel kérdezte: — Mi újság, Pierre? — Hobo«» valamit a részemre? — A dcüog úgy á"H, — keedte zavaros mondókáját Danrétlo-Pi- erre-Cicero — hogy már megten­ne a kért imt, de... — De pénzre lenne szüksége. Készpénzre. Fontra — szakította félbe Moyzisch, aki pontosan is­merte emberét és tudta, hogy mi­re akar kilyukadni — Megkérem, várjon. Szobájába sietett, hármasával vette a lépcsőket, kinyitotta pán­célszekrényét és kivett belőle két bankjegyköteget. Milyen szeren­cse, hogy Berlin éppen tegnap küldött fontot. Hónapok óta vár­ta már ezt a küldeményt. Magá­ban átkozta a központot, hogy azt hiszik: itt lelkesednek az em­berek és ingyen jelentkeznek az ügynöki munkára. Első eset két év óta, hogy végre egy összegben kapott százezer angol fontot. Mi­kor visszatért a fehér fogadó elé, pillanatra megtorpant, kifújta magát, könnyedén lépett be, ke­zében a bankjegykötegekkél ját­szott. — Húszeeer — seölt csendesen. (Folytat jaki KELET-MAGTABOWS3A« j megmondani. Talán azért, mert eddigi legnagyobb sikerét ma­gyarországi kapcsolatainak kö­szönhette. Megzsarolt egy Grosz György nevű budapesti menekül­tet és megfelelő fedőnév alatt ar­tista-ügynökséget hivatott életre vele. Csak olyanok jöhettek szá­mításba jól fizetett turnéra, — szakmai feltételek jóformán nem voltak — akiknek hozzátartozóik Magyarországon maradtak. Az el­ső állomás Törökország volt, ott rábírták őket, hogy tegyenek né­metellenes kijelentéseket, s pró­bálják meg folytatni útjukat a Közel-Keletre, Palesztinába, Mál­tára, amerre csak lehet. A náci kémszolgálat azonban csak egér- utat adott a szerencsétleneknek, az ügynökök követték és zsarol­ták őket, valamennyit megfenye­gették otthonmaradt szeretteik el­pusztításával. így szerveztek em­bereket. Max Willi Götznek ez az akció előléptetést jelentett, Moy­zisch pedig irigykedett és meg­próbálta kifogni a maga nagy ha­lát. Gyorsan feltárcsázta a szőke Bessiet, lemondta a találkozót. A borotválkozás befejezésére most már kevesebb gondot fordított, amint kész lett, száguldott a kö- vetségi palota irányába. A szürkeruhás fiatalember nem hivatali szobájában, hanem a hí­res fehér fogadóban várta. Ven­dégén minden átlagos és közepes volt, termetétől öltözködéséig. Azok közé az emberek közé tar­tozott, akikről úgy mondják ti­zenkettő van egy tucatban. Szár­mazására nézve albán, de évek óta él Törökországban, az angol nagykövetnek, Sir Hughe Knatch- bull Hugessennek az inasa. Ne­ve Daniello, Pierreként mutatko­zik be és Moyzisch nyilvántartá­sában a Cicero nevet kapta. Az attasé-kémfőnök jót mosolygott magában, amikor a római szóno­kot választotta fedőnévül, az inas­ból meginduló végtelen szófolyam váltotta ki benne ezt a reakciót. Csak azt sajnálta, hogy szelle­mességét mások nem csodálhat­ják, hiszen erről még legbizal­masabb barátai előtt is hallgat­nia kellett. Moyzisch eleinte nagy fantá­ziát látott a fiatalemberben, több­ször kért pénzt Berlinből, kapott is márkát, csak fontot nem. Aa

Next

/
Oldalképek
Tartalom