Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-01 / 26. szám

A legjelentősebb országok nem szavazták meg f a Punta del Este-i értekezlet Kuba-ellenes határozatát: 4> Punta del Este, (MTI): Az amerikai külügyminiszte­rek értekezlete Punta del Esté­ljen két nappal az eredetileg ki­tűzött batáridő után és öt napja Lialyó alkudozásokat követően kedden este megkezdte a sza­vazást a benyújtott határozati javaslatokról. Mint az AP tudósítója írja, az Egyesült Államok küldöttsé­ge végül leladta a harcot, hogy keresztülhajszolja a közös fellé­pés egyhangú elfogadását Kuba eilen és úgy döntött, hogy meg­elégszik a határozati javaslatra adott szavazatok kétharmados többségével, bár ez kifejezésre juttatja az amerikai országok Washingtonban sokat hangozta­tott „egységéinek” felbontását. Az AP tudósítója beszámolójában hangoztatja, hogy bár az ameri­kai küldöttség még a lehetetlent is megkísérelte, a legnagyobb és legjelentősebb amerikai országok nyíltan ellentétbe kerültek Was­hingtonnal. Az elfogadott, voltaképpen el­vi állásfoglalásnak minősülő ha-j tározatok azt állítják, az ame- j rikai ' államok rendszerével ősz- j széf ér heteden, hogy amerikai or­szág marxista-leninista politikát folytasson, mert csatlakozása a szocialista országok tömbjéhez ..megbontja a nyugati félteke egységét', c Kuba «ennek az összeférhetetlenségnek' révén önmagát zárta ki a nyugati fél­teke országainak rendszeréből. Ezt a határozatot elfogadta a Washingtont eredetileg is támo­gató 12 kisebb latin-amerikai or­szág. valamint hosszas huza-vo- na után Haiti és természetesen a washingtoni küldöttség. Argentína, Brazília Bolívia, Chile, Ecuador és Mexikó kül­döttsége mérsékeltebb álláspont­ra helyezkedett, tartózkodott a szavazástól, Kuba pedig a ha­tározat ellen szavazott. A Reuter tudósítójánál: meg­jegyzése szerint a hat ország kül­döttségének az volt az állás­pontja, hogy az értekezlet csu­pán tanácskozó jellegű és vég­leges intézkedések nem tartoz­nak hatáskörébe. A Reuter idézi az argentin küldöttség szóvivő­jének nyilatkozatát, aki megál­lapította. hogy „a szavazás ve­szélyes precedenst teremtett”. A szavazást követően felszólalt Dorticos elnök, a kubai küldött­ség vezetője, az ülés egyetlen szónoka. A kedden hozott határozattal foglalkozva Dorticos felhívta a figyelmet: arra, hogy' a határozat végrehajtásának következtében az Amerikai Államok Szervezete nem lesz többé regionális szer­vezet, hanem az Egyesült Álla­Az Amerikai Államok Szervezete külügyminiszteretnek ás* tekezletc Punta del Esteben (Uruguay) (MTI Külföldi Képszolgálat) **************** HU ..................... IIHI mok imperialista kormányát ki­szolgáló tömbbé válik. „Nem két-1 séges — mondotta — hogy aj szocialista rendszer, a földre­form, a tömegek műveltségének; fejlődése összeférhetetlen a nagy-i birtokok és monopóliumok rend-| szerével. Mégsem lehet megvál-' toztatni Amerika földrajzát és, ezért a szocialista Kuba tovább-; ra is része lesz az amerikai, szárazföldnek” — fejezte be fel-] szólalását Dorticos. ! Az ülést követően a brazil J küldöttség szóvivője kijelöltette,] véleménye szerint az Amerikai1 Államok Szervezetének tanácsa’ február végén ülést tart Was­hingtonban és ott vitatja meg a határozatot. A skóvívő szerint a tanács majd úgy dönt. hogy’ Ku­ba nem vehet részt a tanács és más szervek ülésein mindaddig, I amíg nem hívják össze az ame- j rikai országok újabb értekezle­tét. hogy az találja meg a jogi eljárást, amelynek alkalmazásá­val Kubái ki lehetne rekeszteni az Amerikai Államok Szerveze­téből. Ismeretes, hogy a szervezet alapokmánya nem ad módot a kizárásra. Szerdán az értekezlet folytatta a szavazást a többi benyújtott határozati javaslatról. Megkezdődött a Magyar D ságlrök Országos Szövetség iaeli kétnapos kiiid'jtt-közgyTése A* ElSSZ-köxgyííléx ha ítélte el Portugália angolai eljárásúi Xew York, (MTI): Az ENSZ-közgyűlés kedd esti ülésén 99 szavazattal 2 ellenében (Spanyolország és a Délaírikai Köztársaság) egy tartózkodással (Franciaország) jóváhagyta azt a határozati javaslatot, amely éle­sen elítéli az angolai nép ellen alkalmazott portugál megtorló in­tézkedéseket és fegyveres akció­kat, valamint a lisszaboni kor­mánynak azt az eljárását, hogy nem hajlandó elismerni az ango­lai nép önrendelkezési jogát és függetlenségét. Megállapítja a ha­tározat, hogy a portugál kormány­nak ez az eljárása veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. A határozat többek között kö­veteli az angolai politikai foglyok szabadon bocsátását s szabadon Ha mostanában két em­ber találkozik egymással, né­hány mondat után bizonyosan a világ végére terelődik a szó. A legtöbb esetben tréfás han­gon: „Igen, majd február 5-e után, ha túléljük a világ vé­gét”. Azok, akik tréfának ve­szik a dolgot, nyilván nem is hisznek ilyesmiben. Vannak azonban szép számmal, akik komolyan veszik a babonás rémhíreket. Az emberi fantázia és a hi­székenység bámulatos dolgokat produkál. Kozmikus katasztró­fáról suttognak baljóslatú híre­ket: „ketté válik a Föld”, „üs­tökössel találkozunk”, mely ma­gával ragadja légkörünket, „tü­zet fog okádni a Nap"’ és fel­perzseli a földi életet, ..konti­nensek süllyednek el” — még szerencse, hogy a kis Magyar- ország megmarad, mert távol van a tengerektől, amelyeknek vize elárasztja a parti orszá­gokat. De vannak olyan rém­hírek is, hogy újra kitör a Gellérthegy — amely tudvalé­vőén soha nem volt vulkán, fis ki tudná elsorolni, mi min­den rémületet tudnak kitalálni még az emberek. Mondják, hogy háromnapos sötétség lesz — erre ezrével vásárolják a ’ választott politikai képviseleti szervek alakítását abból a célból, hogy átadják a hatalmat Angola népének. A határozatba foglalt javaslatot aís ázsiai és afrikai/ országok ter­jesztették elő. A gyarmattartó ha­talmaknak előzőleg különféle mesterkedéssel sikerült töröltetni a javaslatból azt a fontos rendel­kezést, amely külön bizottság ala­kítását indítványozta. Az angolai nép függetlenségének előmozdítá­sára. Mint a TASZSZ megállapít­ja, a gyarmatosítóknak úgy látszik egyáltalán nem tetszik a függet­lenség szó. A szigorú szankcióitat ajánló lengyel—bolgár határozati javasla­tot — közgyűlés elvetette. A köz­Szerdán délelőtt az Építők Ró­zsa Ferenc művelődési Házának kamaratermében megkezdődött a Magyar Üjságírók Országos Szö­vetségének kétnapos küldött-köz­gyűlése. A tanácskozáson megje­lent Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, Ko­mócsin Zoltán, a Politikai Bizottság póttagja, a Népszabadság szer­kesztő bizottságának vezetője, Dar­vast István, az MSZMP Központi Bizottsága ágit. prop, osztályának helyettes vezetője. Naményi Gé­za, a kormány Tájékoztatási Hi­vatalának vezetője, Terén.vi Lász- 1 ló, a nyomdász szakszervezet fő­titkára. Szakasdts Árpád, a MUOSZ el- j nöke mondott megnyitó beszédet, i Hálás szavakkal emlékezett meg arról a hathatós eszmei és gya- i karlati segítségről, amit a párt és más illetékes szervek nyújta- : nak a magyar sajtónak, s amely segítség birtokában a magyar új- j ságiról: egyre jobban szolgálják | országunk és népünk gazdasági, j szellemi és erkölcsi megújhódásá- 1 nak, a szocializmus építésének : nagy es magasztos ügyét. — Ha munkánkról, feladataink­ról beszélünk — folytatta —. nem feledkezhetünk meg az első ma­gyar kommunista újságról, a Vö­rös Újságról, amelynek egyszeri sajtóterméknél jóval nagyobb je- lentóségc volt az első világhábo­rú utáni forradalmi időszakban. IA lap mögött ott; állott Kun ‘Bélával az élen a párt akkori, üli re élirednnk iVI»«*«i;tr .1-én? í 2 KEUET-JHAGY AKORSy, ÁG gyertyát es gyufát és megszen­teltetik azt, — de hogy miért lenne sötétség, arra senki nem tud választ adni. A felvilágosultak és azok a józan emberek, akik hallgat­nak a tudósokra, csak moso­lyognak mindezen. Mosolyog­nak és csodálkoznak, hogy ezek a középkori babonák még- min­dig rettegésben tudnak tartani embereket a XX. században is. Ha megkérdezzük a megfé­lemlített embereket, miért kel­lene jönni a katasztrófának, azt mondják: „a Rádió is beszéli róla és az újságok is megírták, meg a csillagászok is kiszámí­tották”. A Magyar Rádió e tekintet­ben soha nem mondott mást, mint ennek az ellenkezőjét, az újságok is csak azt írták, hogy a hiszékeny emberek felülnek az ostoba babonáknak. A csil­lagászok pedig határozottan azt állítják, hogy semmiféle égitest nem jön a Föld közelébe, nem ütközünk össze sem bolygóval, sem meteorrajjal, sem pedig üstökössel. Egyszerűen az tör­ténik, hogy amint az út men­üén haladva a .sürgönypóznákyt nagyjából egy vonalban látjuk, ugyanúgy a Földről nézve most több égitestet, látunk egyvonal- ban. De amint a sürgönypóz­nák nem mennek közelebb egy­máshoz. úgy a bolygók sem Ezer évekre vísszame* nöetl ki tudjuk számítani, hányszor volt már ilyen és ha­sonló helyzet a bolygókkal és mikor Jesznek ilyen helyzetek a jövőben, mert azokat semmi­féle erő nem téríti 1c sza­bályos pályájukról és a Föld tengelye sem íerdülhet d. Tud­juk, azt is, hogy a történelem folyamán hányszor terjedtek el már ilyen rémületkeltő hírek és azt is tudjuk, hogy a titok­zatos jósok mindig szégyent vallottak. Nem vagyunk próféták, de azt mégsem lesz nehéz meg­mondani, hogy mire ébredünk február ötödikén. Ugyanolyan nap lesz ez, mint más évek­ben. Sem a Föld, sem pedig az égitestek nem vesznek tu­domást arröL hogy miket, hí- reszteltek róluk. 4 ma még' mindetosudo .só­sok és a rémületkettő hírek terjesztői pedig egy ideig nem hallatják szavukat. Hivatkoz­nak majd arra, hogy ők ma­guk sem gondolták komolyan, csak másoktól hallották. De azok, akik egyébként jószándé- kúak, csupán hiszékenyek, szé­gyellni fogják magukat, hogy felültek a híreknek. Az lenne a becsületes dolog, hogy akiket megtévesztettek, most már végképpen leszámol­nának magukban a hiedelmek­kel. Szét tudnál: választani, kikre nem érdemes hallgatni, és kikre érdemes figyelni. Legyen ez a nap valóban vi­lág vége Annak a világnak vége, amelyben a sötétség és az irányított babona uralko­dott. Ébredjünk február ötödi­kén egy szebb és tisztább vi­lágba. amely nem dédelgeti to­vább a tudatlanság talaján táp­lált sötét babonákat; amely sza­kít a primitívség átkos öröksé­geivel és inkább élőre tekint és tennivalót kínál mindenki számára. A babonás jósok csak rémítgetnek, de maguk sem tudják, mit várnak. Mi tud­juk, hogy szavuk tévelygés és hazugság. Nem sokat kell vár­ni és kitűnik, kinek volt igaza. Dr. Kulin György, •r. TJránia Csillagvizsgáló igaegatóia nagyszerű forradalmárokból álló központi bizottsága és a fiatal kommunisták harcos gárdája. Ép­pen az a tény, hogy a Vörös Új­ság volt az első kommunista új­ság Magyarországon és zászlaja volt a proietáríorradalomnak 1919-ben, ez teszi indokolttá, hegy­ennek a ragyogó kommunista új­ságnak a születésnapja legyen a jövőben a magyar sajtó napja. Ezután Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára tartotta meg beszámolóját Bevezetőben megállapította, hogy a szövetség legutóbbi köz­gyűlése óta a sajtó munkásai is becsülettel helytálltak, s arra tö­rekedtek, hogy hazánk, népünk érdekeinek megfelelően, a párt útmutatásai alapján sajtónk be­töltse a kollektív szervező, pro­pagandista és agitátor szerepét. — Fejlődő, művelődő népünk mind nagyobb igényességgel te­kint a sajtóra, — mondotta ez­után —. s ez arra kötelezi a lel­kiismeretes újságírót. hogy to­vább tanuljon, fáradhatatlanul gyarapítsa ismereteit és szüntele­nül keresse, miképpen tudná al­kotóképességét politikai és szak­mai munkájában még jobban ér­vényesíteni. Ennek elősegítésére szervezte meg az újságíró-szövet­ség a munkáját és ennek szolgá­latába állította teljes apparátu­sát. A továbbiakban ismertette a MUOSZ oktatási tevékenységét, a szövetség egyre mélyülő és tere­bélyesedő baráti kapcsolatait a szocialista tábor újságíró-szövet­ségeivel. A szövetség részt vett a különböző nemzetközi újság­írószervezetek munkájában, kép­viselteti magát azok kongresszu­sain, nemzetközi konferenciáin. Ezután a magyar sajtó előtt álló legfontosabb feladatokat is­mertette a beszámoló, s ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az újságolvasók egyne inkább felis­merik, hogy a sajtó munkája az emberek átformálását, szocialista nevelését, a közérdeket szolgálja. Ezért a hírlapíró a legnagyobb felelősséggel tartozik munkájáért az olvasónak, az egész dolgozó népnek. Mindez azt is jelenti, hogy a színvonalas sajtóhoz, rá­dióhoz. televízióhoz művelt, sok­rétű ismerettel rendelkező, a magyar nyelv szépségeit jól is­merő újságírók kellenek, akik tollúkkal és magatartásukkal egyaránt képesek a nép széles rétegeiben fejleszteni az igényes művészi ízlést, a kulturáltságot, a szocialista emberi magatartást, az ország ügyei iránti érdeklő­dést. — A magyar sajtónak az iJ- rmilt esztendőkben elért- íenő­se, az újságíró-szövetség tevé­kenységének gazdagodása meg­annyi bizonyítéka annak, hogy politikai és társadalmi életünkben mindinkább meghonosodnak pór­iunk VII. kongresszusának útmu­tatásai. E nagyszerű, felemelő cél­ért vívott harcban az újságírók­nak is megtisztelő szerepük volt és lesz a jövőben is — mondotta hegejeeésül Südos» Tßarfaert gyűlést ezután — magyar idő, sze­rint kedden éjfél ■ után — elnapol­ták anélkül, hogy kitűzték volna legközelebbi ülésénei: idejét. Mint nyugati hírügynökségek jelentik Sir,,. Patrick Dean angol EN$Z fődelegátus, a Biztonsági Tanács január; elnöke Stevenson amerikai küldöttel, a tanács feb­ruári elnökével egyetértésben feb­ruár elsejére (magyar idő szerint 21 órára) összehívta a Biztonsági Tanácsot, hogy megtárgyalja a j kasmirí kérdéssel kapcsolatos in­diai—pakisztáni viszályt. Emléke-' , zetes, hogy a Biztonsági Tanács j összehívását Pakisztán kérte, a | Biztonsági Tanács legutóbb 1957. j decemberében foglalkozott a kas- I miri kérdéssel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom