Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-19 / 15. szám

(liiKenga U Tlmui-tol kérte biztonsága szavatolását — II Thant semmitmondó válasza meg a szükséges intézkedéseket. Mint a szóvivő bejelentet«, U Thant a távirat nyomán érintke­zésbe lépett — Adoula kongói miniszterelnökkel. U Thánt üze­netének ismertetett részletei sze­rint az ENSZ-főütkár kínos gond­dal kiemelte, hogy nem kíván be­avatkozni Kongó belügyeibe. A szembeszökően erőtlen köz­belépés még a sajtóértekezlet részvevői között is feltűnést kel­tett, de kérdéseikre, hogy miért Adoulától, Gizenga politikai el­lenfelétől teszi függővé Gizenga biztonságát, a szóvivő nem tudott kielégítő választ adni. Leopoldville: Leopoldvilleből újabb hír ér­kezett, amely közli, hogy az Adoula-kormány bővíti kapcsola­tait a gyarmattartó országokkal. A kongói kü lügytinnifizteriurn] | szóvivője ugyanis bejelentette,' • hogy a közeljövőben megnyitják* Kongó párizsi diplomáciai képvi­seletét. Jólértesült körök szerint!! ezt a lépést követi a brüsszeli,j j washingtoni, londoni képviseletek* létesítése. ' Washington: ! Időközben Washingtont egyre* erőteljesebben foglalkoztatja Kon-] gó jövője — amerikai módra.' Mint az AP jelenti, az amerikai! | szenátus afrikai ügyekkel foglal-' ■ koeó albizottsága, amely eddig!! is helytelenítette, hogy Washing-' > ton nem teljes vértezetbén tá-J! mogatja Csomóét, Kongó egyse-'■ gének esküdt ellenségét, csütör- töktől megvizsgálja a Kennedy-' kormány kongói politikáját. ! (MTI) Amerikai propaganda Laosz ügyében Genf, (ADN): Boun Oum bejelentette, hogy ma elutazik Géniből, hadügymi­nisztere, Phoumi Nosavan egye­lőre még marad. Ilyen körülmé­nyek között jóformán kizártnak látszik, hogy sor kerülhessen még egy megbeszélésre a három herceg között a laoszi problé­mákról. New York: Az ENSZ New York-i központ­jának egyik szóvivője a sajtó képviselői előtt bejelentette, hogy Gizenga kongói miniszterelnök­helyettestől távirat érkezett U Thant ideiglenes ENSZ-íőtitkár- hoz. A szóvivő a táviratnak csu­pán egyes részleteit hozta nyil­vánosságra. E részletek szerint Gizenga tiltakozik a kongói parlament­ben csupán 71 képviselő jelenlé­tében teljesen önkényesen hozott határozat ellen, amely megrója Giaengát. Gizenga megállapítja, hogy a határozat csak egyik meg­nyilvánulása azoknak a mester­kedéseknek, amelyekkel kész té­nyek elé akarják állítani őt és meg akarják fosztani szabadságától. Felhívja a fi­gyelmet rá, hogy az em­lített határozatot nem lehet ér­vényesnek tekinteni mindaddig, amíg nincs módjában személye­sen megjelenni a parlament előtt. Hangoztatja, hogy csak ezután dönthet arról, indokolt-e hogy be­nyújtsa lemondását. Gizenga végül figyelmezteti U Thant-ot, hogy az ENSZ, amely vállalkozott a kongói rendfenn­tartásra, felelősséggel tartozik személyi biztonságáért is, és fel­kéri az ENSZ-nek e felelősségben osztozó ideiglenes főtitkárát, hogy ennek garantálására tegye Modern reguláris hadsereggé fejlesztik a vietnami néphadsereget Hollandiai támaszpontot kapott az USA I Az amerikai küldöttség jelen-! leg nagy propagandatevékenysé-' • get folytat és azt akarja megma-f gyarázni a Genfben tartózkodó' ■ diplomatáknak és újságíróknak,] hogy nem az Egyesült Államok' áll Boun Oum szabotázs-politiká-:! ja mögött. Az amerikai kormány — mondják — éppen ellenkező­leg, erős nyomást fejt ki Boun Oum küldöttségére, hogy mutas­son hajlandóságot a megegyezés­re. Ezt a tételt az értekezlet valamennyi szocialista küldött­sége, mint valótlant utasítja él. Az Egyesült Államok veszélyes kettős játékot folytat, amely a laoszi polgárháború újra fellán­golására vezethet — hangsúlyoz­zák. — Ha az amerikai kormány valóban akarná, akkor nem len­ne nehéz számára, hogy Vientia­ne: megbízottai útján jobb be­látásra bírja a Boun Oum-kor- mányt. Véget ért Fanfani angliai látogatása London, (Reuter): Fanfan: olasz miniszterelnök Segni kül­ügyminiszter társaságában csü­törtökön délben repülőgépen ha­zautazott az angol fővárosból. Fanfani és Segni Londonban tárgyalásokat folytatott nemzet­közi politikai kérdésekről és a két ország kapcsolatairól. — Kisasszony, úgy emlékszem, mi már találkoztunk! (Endrődy István karikatúrája) Külpolitikai jegyzetelt Gyakorlat a gyalogsági és harckocsizó alakulatok hadmoz- dutatainak összehangolására. (MTI Küllöldi Képszolgálat) Még a kutyának is árt Robert Kennedy, az Egyesült Államok igazságügyminisz­tere ingerültséggel és csodálkozással vegyes hangon bejelen­tette, hogy az országban tovább emelkedett a bűncselekmé­nyek száma. A statisztikában New York áll a nem éppen irigylésre méUó első helyen: 9 nap alatt 351 gyilkosságot, hűl nemi et^kkot, 4478 rablás, 9255 útonállást, 27 640 be­töréses loyfl^Bl 018 tolvajlást, s 16 306 gépkocsilopást kö­vettek Mi az oka ennek? Az Egyesült Államok kormánya ter­mészetesen rendőrséggel és börtönökkel igyekszik útját állni a különös elharapódzásnak. Ezt teszi az egyik kezével... és a másikkal? A bűnre oktató és csábító szennyirodalom, mpzi^ és a televízió szinte egymással versenyeznek. Halasuk? — Oroville városban egy televízió kritikusnak annyira elege volt az izlésrontó rengeteg vadnyugati filmből, hogy nem bírta tovább, — előkapta a pisztolyát és hatszor belelőtt a képernyőbe. A new-orleansi televíziós társaság egyik műsora előtt pedig a bemondó a következő figyelmez­tetést intézte a nézőkhöz: „Figyelem, kedves nézőink!... ne felejtsék el a kutyákat eltávolítani abból a helyiségből, ahol a televíziós készülék áll, mert ellenkező esetben az adás so­rán nem kívánatos események történhetnek.” A növekvő bűnözésen csodálkozik Kennedy? Hiszen az idézet szerint az amerikai televízió adása még a kutyának is árt... Hatlövetű a rdlhülbcn c Al p ári {jjyjulu e n teker« Nem ismerte a meg­hátrálást, nem viselte volna, hagy folt essen becsületé*. Már egész fiatalon felébredt érdeklődése az élet legdön­tőbb kérdései iralit. A század elején a harcos szocialista újságírók között találjuk. 1907-től kezdve különböző nemzetközi szocialista fóru­mokon Lenin szellemében küzdött a megalkuvó szociáldemokrata vezetők ellen. Alpári Gyula messzebb látott a magyar szociáldemokratáknál. 1910-ben nézeteltérése támadt a jobboldali veze­tőkkel, de a nemzetközi iroda döntőbírósága előtt maga Lenin és Clará Zetkin áll ki mellette. 1918-ban a kommunista párt egyik alapítója lett, 1919-ben külügyi népbiztosként képviseli a Magyar Tanácsköztársaság érdekeit. A bukás után emigrációba kényszerült, ahol még határozottabb, széles látókörű kommunis­tává, mélyenszántó újságíróvá vált. 1921-ben, — Lenin javaslatára — kinevezték az IMPREKOR nevű kommunista sajtótájékoztató iroda élére. E sajtóorgánum megszervezése, irányítása talán a legfontosabb ténye Alpári Gyula gazdag éle­tének. Aztán következett az üldöztetés, a már­tírhalál. uiiii/lintim maradandóbban Alpári Gyula emlékének, mint úgy, hogy minél több emberrel ismertetjük meg küzdelmes élet­útját, egyéniségének, jellemének nemes vonásait eszményképül a mai nemzedéknek. Most lenne nyolcvan éves. Szemtanúja, sőt ré­szese lehetne mai éle­tünk kiteljesedésének. Sajnos nem érhette meg. Elnémította őt is, — mint annyi küzdő embert — az embertelenség A náci-hóhérok hajtották végre az ítéletet, Al­pári Gyula 1944 júniusában kiszenvedett. Kortársai harcos embernek, igaz kommunis­tának ismerték. Hogy tudott küzdeni szóval, írással, tettekkel a mások, az ember tömegek igazáért, a jobb életért. Csak önmaga életét nem tartotta oly értékesnek, hogy megmentse azt. Azaz inkább oly értékesnek tartotta, hogy az árulás helyett a halált választotta. Kegyetlen szenvedések után halt meg. Vé­gigjárta a nácik kínzókamráit, a szinte ember- íeLetö megpróbáltatások kálváriáját. Nem, ö sem született hősnek, az ütlegelt kíméletlenül égették a testét, a kínok marcangolták a lelkét. De talán éppen a megpróbáltatások edzették hőssé, győzték meg arról, hogy az ügy, amelyért küzd feltétlenül igaz, nemes. Szerette az életet, az embereket, mégis mikor a börtönben felaján­lották neki, hogy szabadon engedik, ha megta­gadja elvét, ha becsmérli a kommunizmust, a szovjet kormányt, — nemmel válaszolt! Később a sachsenhauseni haláltáborban újra alkalma nyílott, hogy megmentse életét. Alpári Gyula azonban nem volt hajlandó erre, hű maradt önmagához, hű a forradalmi eszmékhez. A női retikül legfőbb ismérve ősidők óta, hogy tartalma akkor is kigurul, amikor nem kellene. Az ilyen baleset csak Dél-Afrikában okoz galibát. Mert a fehér nők ott egy idő óta olyasmit is cipelnek kézitáskájukban, ami eddig nem nagyon szerepelt a kimondottan női holmik leltárában, A rúzs, zsebkendő és púderpamacs társaságában a legtöbb fe­hér nő retiküljében csillogó fémdarab is szerénykedik: hat­lövetű revolver. Dél-Afrikában az a legújabb divat, hogy egyetlen lépést sem tesz fehér nő e „veszedelmes szerszám” nélkül. S mivel minden divatnak megvannak az őrültjei, Dél- Afrika fehér női közül sokan nemcsak hordják, hanem hasz­nálják is a fegyvert. Egyelőre csak gyakorlatképpen. A ka­binet tagjainak feleségei például csoportosan járnak a rend­őrségi lőtérre és a legjobb céllövö rendőröknél vesznek órá­kat. Nagyon tévednénk azonban, ha azt hinnénk, hogy Dél- Afrikában a fehér nők a sport kedvéért hódolnak a céllö­vészet szenvedélyének. Hivatalosan a következő indokolás járja: védekezni kell az utóbbi időben nagyon elszaporo­dott betörök és más gonosztevők ellen. Vannak azonban olyan vélemények is, hogy a fehér nők a fekete férfiak ellen készülnek hadakozni, a néger lakosság felkelésétől való fé­lelem kergeti őket a pisztolyviseléshez és a lögyakoralatok- hoz. A svájci Tat eimü lapban olvastuk, hogy egy dél-afrikai fehér asszony szembeszállt a „hatlövetű divattal.” Vélemé­nye szerint a többiek is jobban tennék, ha a lövészklub lá­togatása helyett otthon maradnának és olyanná nevelnék gyermekeiket, hogy Dél-Aírika. ne a gyűlölet, hanem a sze­retet országa legyen. Ez valóban inkább anyákhoz méltó fWadat mint a céllövészet — élő emberekre. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom