Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-17 / 13. szám
Mit tettek as oktatási reform megvalósításáért a ssalkai járásban Ivondok — feladatok Feljegyzés egy hangversenyről Eiőször van Magyarországon olyan oktatási törvény, amely rendszerbe foglalja valamennyi iskolatípus — általános iskolától az egyetemig — oktatási célkitűzéseit. A torvény elfogadása óta rövid idő telt el és máris jó-eredményeket értek el a mátészalkai járásban. A közelmúltban számolt be részletesen a járás művelődési állandó bizottsága az iskolai nevelés helyzetéről. A beszámoló részletesen elemezte a tanulók világnézeti, közösségi, kommunista nevelését. Az iskolák által nyújtott ismeretanyag birtokában fejlődött a tanulók világnézete, csökkent az idealista nézetek térhódítása. Egyes községekben, mint ököritóiülpösön, Győrteleken Rápolton és Szamoskéren nagy eredményeket értek el a tudományos materialista nevelés terén. Külön nevelési értekezletet tar-j tottak a járás, tantestületei a kö- j zösségi nevelés törvényszerűségé- I nek érvényesítése érdekében. Hiba, hogy a közösségi nevelés még nem vált általános gyakorlattá es csak egyes iskolák, a mátéÜjfajta gépek gyártására tér át a mezőgépipar A mezőgazdasági gépipar az idén llű millió formt értékű áruval növeli termelését. Ennél a számszerű fejlődésnél azonban még sokkal jelentősebb a műszaki színvonalban, a gyártmányok minőségében -várható változás. Különösen nagy fejlődés előtt áll a szőlészet és a borászat gépesítése. Számottevő változásokon mennek keresztül a különféle betakarítógépek, kombájnok, fokozatosan rátérnek korszerű kertészeti gépek sorozatgyártására. A következő években azonban szinte teljes egészében megoldják a szőlő talajművelési munkáinak gépesítését, a présházak részére pedig korszerű gépsorokat készítenek. szálkái Zalka Máté iskola, a vál- laji és a győrteleki iskolák értek el jelentős eredményeket. A szocialista világnézet tudatos alakítása és formálása fő feladata az iskoláknak. A járás szakfelügyelői közös látogatást végeztek Győrteleken. A nyolcadikosakkal történt beszélgetés során meggyőződtek arról, hogy a tanulók elfogadják és nem kételkednek a tudomány eredményeiben, az irodalom és történelem órákon meggyőződéssel állnak a pozitív hős oldalára és elítélik a reakciós elemeket, A közösségi nevelés elősegítését jelenti például a Zalka Máté iskolában a felelősi rendszer kiépítése. A beteg társaikat meglátogatják, a jó tanulók segítik a gyengébbeket, közösen készítettek szemléltető eszközöket és magukénak érzik az iskolát. A járás csaknem valamennyi iskolájában kirándulásokat szerveztek az elmúlt évben, és a kirándulásokon szórakozva, tanulva ismerkedtek tneg hazánk tagjaival. Nagyon fontos az iskola és a család, az otthon helyes kapcsolata. Ahhoz, hogy a helyes kapcsolat kialakuljon szükséges a szülők és a nevelők, illetve a tanulók közös bizalma. A bizalom elmélyítését a családlátogatások szolgálják leginkább. Szinte egyedülálló ez a kezdeményezés, amit a járás területén vezettek be először. A szülőket meghívják a tanítási órákra, a szakköri és politechnikai foglalkozásokra. Sajnos még sok szülő van, aki lenézi a fizikai munkát mondván, én nem dologra nevelem a gyereket, hanem továbbtanulásra szánom! A politecnikai oktatásban egyesek falun csak felesleges munkát látnak. Az oktatás megkönnyebbítés érdekében a falu vezetőinek segítségére van szükség. Kívánatos, hogy az iskolák és a tsz-ek vezetői közötti együttműködés elmélyüljön és a közös célt szolgálja. Xakáts Ferenc VASÁRNAP ESTE 7 órai kezdettel Nyíregyházán. a TIT Bessenyei klubjában tartották meg a „Legyen a zene mindenkié” hangverseny- sorozat első előadását. Áginé Bocskai/ Ibolya ária- és dalestje volt a sorozat nyitánya. A klub zsúfolásig megtelt, igen sokan ismerik és szeretik Áginé Bocskay Ibolyát, a ! zeneiskola művészta- i nárát, aki nemcsak mint művész, éne- I kesnő, hanem mint | számos tehetség útnak indítója vívott ki nevet megyénkben és országosan is. A műsoron többek között Gluck. Liszt, Brahms dalok szerepeltek. Áginé nagy átéléssel. kifejezésben gazdag, hajlékony stílussal, bensőséges hangulattal tolmácsolta a zenei remekeket. Szép volt előadásának első része is, de a második részben már a tőle megszokott nívót is túlszárnyalta, teljesen uralni tudta a dalok hangulatával, érzésvilágával a termet, s ama ritka perceket teremtett, amelyek csak kivételes színházi, zenei előadásokon születnek: a teljes átélés perceit. Liszt: Loreley, Wolf: Elrejtőzés, Massenet: Elégia — ezek a dalok voltak műsorának kiemelkedő számai. SZÜLNÜNK KELL Straky Tibor két számáról is, amelyeket fölényes tudással, nagy pontossággal, és ihletetten játszott a zongorán. Különösen szép volt Liszt: Petrarca-szonett tolmácsolása. Jellemzően, ráadást is kellett adnia Straky Tibornak. Forró sikert hozott az est, jó példájaként annak, hogy intim, kisebb helyiségben még inkább érvényesül a tehetséges előadás, s így lehet igazán meleg, bensőséges hangulatot teremteni. Á hangverseny-sorozat első előadása felhívja a figyelmet magára a sorozatra is: megrendezéséért köszönet illeti a rendező szerveket, elsősorban a zeneiskolát. Ahik elősegítik a tsz-ek zárszámadásait Már hírt adtunk arról, hogy a földművesszövetkezetek számviteli dolgozói rendszeres segítséget nyújtottak a termelőszövetkezetek részére a zárszámadás. előkészítéséhez. Az elmúlt hónapokban gyakran felkeresték a tsz-ek vezető könyveiéit és megbeszélték velük, mennyi és milyen segítséMagyar orvostudományi mussíca orosz nyslven A legutóbbi években az Akadémiai Kiadó szovjet megrendelésre tizenkét magyar orvostudományi munkát jelentetett meg orosz nyelvén. Á napokban három mű orosznyelvű kiadása hagyta el a sajtót. Kiss Ferenc: Tájanatómiája, Kiszely György: Gyakorlati mikrotechnika és hiszto- kémia című könyve és Radnót Magda: Szembetegségek atlasza című munkájának első kötele. get adjanak, hogy időben és jól elkészüljenek a zárszámadással. Most ezekben a napokban, amikor már megkezdődtek a zárszámadások, ugyancsak megtalálhatjuk ott a földművesszövetkezeteket. Legutóbb például a íülpösdaróci és ököritói tsz-ek zárszámadásán a mátészalkai földművesszövetkezet vásározó részlege pakolt ki és így helyben megvásárolhatták az árucikkeket a tsz-ek tagjai. A fentiek mellett jelentős forgalmat bonyolított le az ököritói 1. számú bolt is, amelynek szokásos forgalma 6—7000 forint naponta és a zárszámadás napján közel 25 000 forint értékű árut adtak el Erdélyi Károly boltvezető és társai. Különösen a téli, melegebb ruházati cikkeknek volt nagy a kelendőségük, .ami arra figyelmezteti a boltvezetőket, hogy időben és kellő mennyiségben rendeljék meg azokat. Tízezer lakáshoz szállítanak feszített födémpanelt A belunelemgyártó ipar a lakóházak és az ipari üzemcsarnokok építésének korszerűsítésére az idén bővíti a feszített acélhuzalokkal erősített épületszerkezetek gyártását. Ebben az évben már mintegy tízezer lakás mennyezetét tudják elkészíteni. Az ipar főleg az idei műszaki fejlesztéssel készíti elő második ötéves tervének teljesítését, amelynek eredményeként 1965-ben már a betonelemeknek több mint 40 százalékát erősítik feszített acélhuzallal. A Rákóczi tanya sem marad el Vajához tartozik a távolesö Rákóczi tanya. A községi tanács nem hanyagolja el a tanyát. Az elmúlt évben például felújították az iskolát. Az újjáépítésre a községfejlesztésből közel 34 ezer forintot szavaztak meg. Szeretnek olvasni is a Rákóczi tanyaiak, ezt bizonyítja az a tény is, hogy idén a tanyai fiók könyvtár ezer új könyvet kap a községfejlesztésből. Több mint 86 ezer holdat öntöznek az idén az állami í£azdasá»ok Az állami gazdaságok elkészítették idei öntözési terveiket. Állandó jellegű öntözőtelepek segítségével 86 200 holdra juttatják el a vizet, ezen kívül az öntözőművek jobb kihasználásával és ideiglenes csatornák nyitásával mintegy húszezer holdra még egyszei'i öntözést biztosítanak. Az idén 12 ezer holdon termesztenek rizst, 18 ezer holdon legelőt, hétezer holdon zöldséget, ********* **************>j megjegyzés: dzsungel. Pedig\ már nem az. j — Már a tanácsülésen is töb-x ben tiltakoztak a dzsungel el-3, nevezés ellen. Vannak is már,x akik kis Bogdánynak nevezik3 — magyarázza Hajnal elvtárs az elnökhelyettes. — Meg las-3 san már teljesen összeépül ax faluval is. S, hogy ez mihama-3 rabb így legyen, erről döntött* a tanácsülés is. Tavasszal már3 kezdjük a munkát. Utat épí-x tünk a „dzsungelba”. Igazi jó3 kövesutat. Kell, nagyon kell ez, x mert tavasszal meg ősszel szin-3 te megközelíthetetlen jármű-j vekkel. ■> i Ssústisenhéiever farín-3 tot fordít rá a tanács a köz-3 ségfejlesztésből. Harmincegycser* forint értékű munkát pedig az3 itt lakók ajánlottak fel. Mérj várják a tavasz hírnökét, hogyi kezdődjön a nagy munka, az* útalapozás. Így tűnik el az el-\ maradottság, s remélhető, hogy3 a levélborítákokról is a záró-3 jelbe írt csúf jelző, s a fejek-j bői a rossz emlék, a régi tör-3 vény, mely idegen a mi vilá-‘, gunktól... 3 Farkas KálmártJ gyümölcsöt és szőlőt, ezenkívül szántóföldi növényeket öntöznek. Az elmúlt évben mintegy tízezer holdat öntöztek csőkutak segítségével. Ezt a területet most újabb hétezer 'holddal bővítik, iS az idén már több mint 700 cső- kút adja a vizet az állami gazdaságokban. Megkezdődtek az előkészületek az új telepek létesítésére is. Az idén 29 000 holdon teremtik meg a rendszeres öntözési lehetőséget* s az új telepeket 1963-tól hasznosítják. 3787 könyvet kölcsönöztek a nyírbogán könyvtárból Elkészült a nyírbogát! könyvtár múlt évi mérlege. A könyvtárban összesen 677 könyv van, melynek értéke meghaladja a 11 ezer forintot. Az állandó tagok száma 231. Főleg a 14 éven aluli általános iskolások és idősebb dolgozóit' olvasnak. A legszorgalmasabb olvasók egyike Balogh Erzsiké, aki mindössze még csak harmadik osztályos és tavaly két kartonra fért rá csak az a kilencven könyv, amit olvasott. A könyvtár vezetője a jövő év legfontosabb feladatúnak azt tartja, hogy a 14—20 éves fiatalokat is minél nagyobb számban bevonják az olvasótáborba. A múlt évben 3787 volt a kölcsönzött könyvek száma. Es alltalommal nem valamelyik afrikai őserdő áthatolhatatlan rengetegéről esik szó. Csáki Jóska bácsi mégis találóan nevezte el dzsungelnak, hisz egykor itt még a fehérek között is az erősebbek szava döntött, farkas törvény uralkodott. Az „egyik” állam óncsaházakat tervezett ide, de a■ „másik”, a Székely Elek földbirtokos úré viszont keresztül húzta. Tehették, hisz ők alkották, de ha az érdek úgy kívánta, ők is semmisítették meg azokat. Pedig már kutat is fúrtak, ideszállították a köveket, meszet, faanyagot. Csaknem egy évig hevert a jegyző udvarán. A zsellérek sóvárgóan nézték, s a pert — mely tizenkét hónapig folyt — elvesztették. Csak a reményük maradt meg, melyet■ a nyári csillagos esteken a temető árkában táp- lálgattak egymásban. — Elkeseredésünkben adtuk neki ezt a nevet — emlékezik Hajnal Ferenc, a tanács vb. elnökhelyettese. — Én is ott lakom: Az első házat mi építettük a. „Dzsungelban” a felszabadulás után, meg Soltész Ist(llt a ,, Dzs iuiijtihúi vánék és Támba Györgyék. Ki mihez értett, abban segített. Közösen építkeztünk. S így sokasodtak a házak évről évre. S az esztendők megmutatták már a jobblétet is. Oda van ez írva a házakra, mert bíz ugyancsak elütnek egymástól a negyvenhalos és hatvanas évjáratúak. Az utóbbiak már verandásak, tágasak, nagy ablakúak. S a számuk megközelíti a kétszázat. Ha esténként erre jár az ember, s végigsétál a széles 10—12 méter széles Párt-, Szabadság-, Vasvári Pál-, Néphadsereg- és Rákóczi Ferenc utcákon, akkor csaknem minden otthonba a rádió hangja hívogatja csaloga- íóan. .. A S Új hnjá'i vízrebocsátás- kor pezsgővel avatják fel, itt viszont a kőműves üti a pálinkás üveget az első megfaragoit kőhöz, s mikor a bokrétakendőt felkötik a ház „ormára”, lakodalomnak beillő házavatót tartanak. — Én is részt vettem jóné- hányon — mosolyog Rácz Pali, a tiszteletbenálló ács. — Tavaly legalább húsz házat építettünk, nagyrészt OTP kölcsönnel. Új házba költözött a három Sin- ka testvér, pedig az apjuk cseléd volt egykor. Petrányi Pistánál lakodahni vacsora volt, mikor leraktuk a padlót. Jó másfél kilométerre esik Nyírbogdánytól a „Dzsungel”. Két éve sincs, hogy kigyúlt a fény az egykori zsellérek, a mostani tsz-tagok, üzemi munkások, állami gazdasági dolgozók otthonában. Több mint 358 ezer forintba került. Bakó Ferenc javaslatára a Rákóczi es a Szabadság utcákon közel hétszáz szilvafát ültettek el a gyermekek örömére, mely ez évben már gyümölcsöt hoz. Megváltozott az életük a „dzsungelbelieknek” az utóbbi tizenhat év alatt. De ha valahonnan levél érkezik még most is olvasható a címzés alatt a 3
