Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-16 / 12. szám

63 jelentős építészeti emlék helyreállítását fejezik be az idén Az országos műemléki fel­ügyelőség tavaly érte el a leg­nagyobb eredményt a hazai épí­tészeti emlékek gondozásában, megmentésében. A múlt évben 34 műemléket állítottak helyre, kétszer annyit, mint az előző évben. Többek között befelez­ték a nagyvázsonyi Kinizsi vár, valamint a gyulai és a kisvár- dai középkori erősség építését. Pécsett restaurálták a jakováli Hasszán Dzsmái (török templom) es Idrisz-Baba sírjának türbé- jét. Ráckevén kiemelték a Duna vizéből és újra ácsolták az utol­só magyar hajómalmot, és ki­javították, impregnálták az or­szág egyetlen fából épült görög­keleti templomát Mándokon. Ma Tiszalökön — holnap Vásárasnaményhan nagyiontosságű megbeszélésen vesznek részt a tiszalöki, illet­ve a vásárosnaményi járás ter­melőszövetkezeti nöbizottságainak képviselői. Mindkét helyen a kö­zös munka során eddig szerzett tapasztalatokat összesítik, s megvizsgálják azokat a lehetősé­geket, melyek kihasználásával tovább javíthatják a nőmozga- lom munkáját, — különös te­kintettel a termelőszövetkezetek messailárdítására. A műemléki felügyelőség épí­tésvezetőségei most jobban össz­pontosítják erejüket, hogy ne húzódjanak sokáig az építkezé­sek. Ezzel segítik, hogy a mű­emlékek gondozásának idei prog­ramja még a sikeres múlt évi munkát is jóval felülmúlja, s befejezzék az előirányzott 63 jelentős építészeti emlék helyre- állítását. A kőszegiek a jövő évben ünnepük a város fenn­állásának 700. évfordulóját, s ezért az építők még ez év vé­gén átadják a Jurisics várat. Komárom megyében elkészül a korszerű turistaszállóval beren­dezett várgesztesi erősség és Sümegen is elvégzik az utolsó simításokat a régi várfalakon. Ezenkívül folytatják a régi vá­rak szépítését Esztergomban, Egerben, Diósgyőrött, Sárospata­kon, Siklóson és Szigetváron. j\agygéci rejtvények 11961 Teljes menetrendje van a nagygéci művelődési háznak, szinte minden nap van benne va­lamilyen rendezvény vagy foglal­kozás. Érdemes megemlíteni a népszerű foglalkozások közül a klubestek egyik műsorát, a rejt­vény műsort. Növénytermesztési és állattenyésztési ismeretterjesz­tő munkájukban egészen új for­mát alkalmaznak: a témakörhöz kapcsolódó felvételekből tételeket csinálnak, ezekből húznak egyet a „vizsgázók”. Az ábrázolt do- lcgról mindent elmondanak, amit csak tudnak. A feleteket osztá­lyozzák és a legjobb eredményt elérteket jutalmazzák. A Nyírség legszárazabb Uj létesítmények Szabolcsban Több kulturális és szociális lé­tesítménnyel gazdagodott Sza- bolcs-Szatmár megye. Mezőla- dányban és Űjkenézen műve­lődési otthont, Jánkmajtison 30 férőhelyes bölcsődét és 50 férő­helyes óvodát adtak át rendelte­tésének. Valamennyi községfej­lesztési alapból készült. A lakos­ság mindenütt nagyobbarányú társadalmi munkával támogatta az építkezéseket. Szakköri foglalkozás a könyvtárban A nagykállói járási könyvtár raktárában két kislány ellenőrzi az új könyveket a mellékelt jegy­zék alapján: Szabó Éva és Lö- rinczy Edit. Mindketten a helyi gimnázium harmadikos tanulói. Hogyan lettek bennfentesek? Ügy, hogy másik két lánnyal és három fiúval tagjai a könyvtár vezetője által szervezett könyv­táros szakkörnek. Most éppen ők Cserepes dísznövények föld nélkül A Kertrmag Vállalat szakem­berei hosszas kísérletek alapján kidolgoztak a szobanövények úgynevezett vízkulturás nevelési módszerét. A városi háztartások­ban eddig gondot okozó virág- föld beszerzés, illetve utánpótlás nagyrészt megszűnik, az új mód­szer szerint ugyanis steril ka­vicsban gyökereznek majd a dísz­növények, s vízben oldott álla­potban veszik fel a fejlődésük­höz szükséges tápanyagokat. A poshadás megakadályozására a vízbe faszenet tesznek. Az eddiginél kényelmesebb és higénikusabb vízkulturás dísznö­vénytermesztés elterjesztése ér­dekében a Magyarszombatfai Ke- rámiagyár máris többezres szé­riában kezdte meg a kettős be­osztású és ízléses kivitelű, zo­máncozott cserépedények készíté­sét. A külső edényt a nitrogén, a foszfor, és a kálium, valamint a szükséges nyomelemek oldata Tovább lépnek x tiszabereeTiek Tavaly még csak negyedéven­ként osztottak előleget a tisza- berceli Bessenyei Termelőszövet­kezetben. Most azonban tovább akarnak lépni: havonként akar­ják azt rendszeresíteni. Mindjárt az év elején 10 darab kiselejte­zett, meghizlalt tel*“*' és 3 hízott bika ntán kerül pénz a közös kasszába. Márciusban további 30 hízott marhát értékesítenek. Ugyancsak márciusban 50 darab hízó sertésük is átadásra kerül. Az első félévi értékesítési ter­vüknek megfelelően 150 hízó ser­tésre, illetve azok leszállítására kötöttek szerződést. Szép bevé­telre számítanak majd a gyapjú­ból is. De a növénytermesztésnél is iparkodnak kihasználni a szerző­déses termelés előnyeit, kedvez­ményeit, bogy a havonta meg­szerzett munkaegységekre — ter­vük szerint — 10 formt előlegei adhassanak. számára képezik ki, a belsőt pe­dig a kavicsréteg és a növény befogadására. A széria első né- hányszáz példánya elkészült, s kielégítő eredménnyel haladnak a különböző dísznövényekkel foly­tatott vízkulturás termesztési kí­sérletek is. 23 23. IdőmiH-imosok voltak, harma­dik napja ültek együtt a 19-es- ben. Nem háborgatták őket, őrt is csak akkor láttak, amikor élel­met hoztak. Ez sem volt kis vál­tozás: őrök cipelték a maguk fel­sőbbrendű kezeikkel a leveses- kondért és nem csíkosruhás fog­lyok. Nagyon nagy lehet az a titok! Ültek, előbb-utóbb szavuk is kiapadt, nem volt kedvük mi­hez kezdeni. A bemutatkozás megtörtént, mindenki mondott valamit magáról és egyformán szűkszavúak maradtak. Mind­egyik úgy érezte, hogy annyi mindent tudna elmondani, sőt kellene elmondania az életről, aztán mondatokra futotta csu­pán. Elsorolták kinti ügyeiket is. először még vetélkedtek benne, ki tudja megemlíteni a legna­gyobb kínzást, a legvészesebb órákat, de belefásultak. Csitul­tak a találgatások is, aki elkezd­te, hogy „három lehetőség van...”, már maguk torkolták le. Akko­riban nem hallottak sebes elekt­ronikus számológépekről, ame­lyek a magabiztos gép pontossá­gával vesznek sorra minden es­hetőséget. De ha lettek is volna ilyenek, szárnyaló agyuk a gép­nél is gyorsabban haladta volna fürkészve végig a lehetőségek minden útját. Némán ültek. A szenvedélyes dohányosok, akik nagyon óhaj­tották a cigarettát, az elszórt szalmaszálakat emelték fel és rágták. Akinek volt még ereie az idegességre, fel-felugrott és sétált. Éjeaak« motor-berregésre éb­vannak foglalkozáson. A szak­körnek ugyanis elsősorban gya­korlati ismeretek nyújtása a cél­ja. A legegyszerűbb könyvtári munkáktól haladnak a nehezeb­bek felé. Egyeztetés a kísérőjegy­zék alapján, leltározás, kölcsön­zés, katalógus készítés. Gyakor­latilag ismerkednek meg mind­egyikkel... Szeretik a könyvet, szeretnek olvasni, ezért jelentkeztek a szakkörbe, ezt vallják mindket­ten. Egyszer lenne egy héten fog­lalkozás, de alig múlik egy nap is, hogy ők ketten be ne nézné­nek, mondják a könyvtár dolgo­zói. Nem is csoda, hiszen Éva magyar-történelem szakos tanár­nak készül, Edit pedig egyenesen ide szeretne jönni érettségi után. Ök még nem kölcsönöznek egyelőre, de osztálytársaik máris bizalommal fordulnak hozzájuk, ha igazán jó könyvet akarnak ol­vasni. Márpedig ki ne szeretne jó könyvet olvasni?... A NYÍREGYHÁZI HOMOK- hiány mutatkozik. De KäiÄö- KÍSÉRLET1 TELEP gazdasági sen feltűnő a nagy csapadék« vezetője Korchma József agrár- hiány a nyári talajeiőtcéscsVé- mérnök január 5-én elvégezte sek és az őszi vetések kje jen. évzáró meteorológiai adatainak Augusztus havában az összes összeállítását. E szerint az 1961. csapadék 18 mm, szeptember 1 év a legszárazabb esztendőnek mm októberben 13 mm. így bizonyult a legutóbbi három tehát a 3 hónap összes csapa­évtized alatt. A Homokkísér- déka 32 mm. Ez egynegyed ré- leti Gazdaság 1929. évben kezd- sze, tehát csupán 25 százaléka te meg vetésforgórendszerű ki- annak a csapadéknak, amely sérletezését, de ezen 32 év alatt rendes évben szokott leesni a egyik évben sem volt olyan jelzett 3 hónap alatt. így te- hosszantartó szárazság, mint az hát egyáltalán nem lehet cso- 1961. évben. dálkozni azon, hogy a szeptem­Köztudomású, hogy a me- bér és október havában elve- teorológiai intézetek milliméte- tett őszi gabonafélék csak no- rekben mérik a napi. a havi vember havában keltek ki. és az egész évi csapadékot. Az Kiadós esők csak november 1929. évtől—1961. évig terjedő 5-én és 6-án jöttek meg. Ezek időszakban a legszárazabb évek hatására a laza homoktalajo- voltak az 1934, 1935, 1946. és kon a rozsok november 20-a 1947. évek. Az egész évi csapa- táján keltek ki, de nem teljes dék volt 1934. évben 444 mm, mértékben. A rozs és egyéb ko~ az 1935. évben 467 mm, az rai elővetemények után no- 1946. évben 431 mm és az 1947. vember 20-án kikelt a vetőmag évben 490 mm. Ezekkel szem- 70 százaléka, burgonya előve- ben az 1961. év csapadéka 405 temény után azonban csak 56 mm. összehasonlítás kedvéért százaléka. A november közepén felemlítjük, hogy a Homokká- bekövetkezett nagy esőzések sérleti Telepen mért egész évi után csak december 3-án lett csapadék 30 évi átlagban 602 a kikelés 100 százalékos. A ké­nun. így tehát a sok évi átlag- sőbben. vagyis október havában gal szemben 33 százalékos a elvetett búzák azonban novem- hiány. Ez gyakorlati értelem- bér 20-án már 80 százalékos ben igen nagy szárazságra mu- álladókkal keltek ki, és ezek­tat. nél az utókelés már csak 20 A GAZDASÁGI ÉLETBEN százalékos volt, úgy, hogy de­nemrsak az eeész évi csanadé- cember 3-ra a búzák vetőmag- nemcsak az egesz évi csapade .g 1()0 százalékban kikeit. T”v tehát a nagy szárazság da­cára az őszi gabonafélék kikelt kot vesszük figyelembe, hanem szem előtt tartjuk azt is, hogy mennyi volt a csapadék a te- ""1“ ££ nyészidő alatt, nevezetesen áp- aZdZaielía teiJeK 05 alladekuk rilis 1-től szeptember 30-ig •" terjedő 6 hónap alatt! Ha ezt MOST AZ LENNE A Ki­tartjuk szem előtt, akkor a VÄNATOS, hogy az őszi veté- jelzett tenyészidő 6 hónapja sünket tartós, összefüggő hóta- alatt volt a csapadék 1934. év- karó borítsa legalább 10—15 ben 270 mm, 1935. évben 281 cm vastagságban, mert ez eset- mm, 1946. évben 237 mm, és ben jól kibírják a 18—20 fo- 1947. évben 221 mm. Ezzel kos fagyot is. Összefüggő hó­szemben 1961. évben ez a csa- takaró nélkül azonban nem kí- padék mindössze 208 mm. Te- vánatos, hogy a mostani télben hát mindenképpen a legnagyobb — 12 foknál nagyobb fagyok szárazság uralkodott 1961. év- bekövetkezzenek. Különösen az berj. összehasonlítás érdekében őszi árpák vannak kitéve na- meg kell jegyeznem, hogy 30 gyobb fagy veszélynek, mert évi átlagban a jelzett tenyész- szokatlanul későn, csak no vem- idő 6 hónapja alatt a csapadék bér havában keltek ki. 361 mm. Tehát ezen az ala- Dr. West sík Vilmos pon 43 százalékos csapadék- Nyíregyháza. Uurmath—Réti: ,4, TóftiUi-íá TITKA mmmmmummmmm máig sem árulta el. Ruháját el­vették, meztelenül hajtották a fürdőbe, ám tűzön-vízen át, még­is megőrizte azt a fényképet. Egy fiatalasszonyt ábrázolt, kar­ján szőke kislánnyal. Ha már a sör anekdotái sem adtak vigaszt* Nősek elővette a fényképp együtt nézték. Ez volt a tábor­ban az egyetlen fotográfia. As asszonyban és a szőke kislány­ban mindenki a saját családját látta. A fényezés lekopott róla* alja felrójtosodott, de az a fény­kép mindig ellenálló erőt töltött a szívekbe. — Tüdőgyulladás lehet, leg­alább negyven fokos lázzal, adta tovább a két Fayerman, akik or­vos híján ápolták. Egyikük a bankszakma előtt orvostanhall­gató volt, három szemeszteren át. — Van remény? — hangzott tompán. — Ha kórház lenne, ha gyógy­szer lenne, ha orvosi kezelést biztosíthatnánk, ha... ha... ha... Nősek félrebeszélt, feleségét és kislányát hívta az egész éjszakán át. Könnyíteni igyekeztek kín­jain, de nemigen tudtak. Őrnek akartak szólni, a néma deözka- xallal találták magukat minde­nütt szemben. Másnap reggel je­lenthették. Egy addig sohasem látott SS- hadnagy jelent meg rövidesen és néhány lépésnyi távolságból szemügyre vette Nőseket. Próbál­tak olvasni arcvonásairól, de azok merevek maradtak. Elment* anélkül, hogy egy szót is odave­tett volna. Nősek igen ro&sexA volt. iirt 1 i redtek. Teherautók rakodtak kurta, pattogó vezényszavak hal­latszottak. Egy-két bátrabb, vál­lalkozószellemű, vagy egyszerűen kíváncsi megpróbált kisurranni, de visszalökték. Már a deszka­falig sem mehettek, a barak fog­lyai voltak. Csak a zajokból tud­tak következtetni. Autók jöttek, persze a deszkán belülre, hiszen akkora rést hagytak, hogy be­férjenek. Valamit rakodtak. Ügy látszik, maga az őrség dolgozott. A gépkocsik azután — motor­hangjukból ítélve — kifaroltak, újra csend ült a világra. Aludni tovább egyikük sem volt képes. Reggel, vagy inkább délelőtt tájban elhagyhatták a barakot. A deszkafal mellett szabályos rendben óriási ládák sorakoztak. Gondos csomagolás, a gépeket küldték így messzi országokba, kalandos hajóéira. Gépek lenné­nek? Orvosi műszerek a kísérle­tekhez? Nem mertek közeledni a ládákhoz, de égő szemmel für­készték a nyomokat, feliratokat. De a ládák nem adtak választ. Egyetlen áruló betű sem maradi rajtuk. Talán majd délután töb­bet tudnak — gondolták maguk­ban, de az eseménydús éjszakát eseménytelen nap követte. Estére Nősek belázasodott. Az örökké mosolygó Nősek, aki mes­terien tartotta a lelket a többiek­ben is. Pilseni volt, a Skoda Mű­vek szerelő-gépkocsivezetője és a sör igaz barátja. Amikor legna­gyobb volt a kétségbeesés, sze­mük csillagokat szórt az éhezés­től, Nősek a pilseni sörről tartott, ahogyan ő maga bevezette — tu­dománytalan előadást. Már a kö­zépkorban titokzatos receptje volt a pilseni sörnek, és nem volt elég megfőzni, ki is próbálták. Egy padkát leöntöttek a kitűnő nedű­vel, ráültették a söríőzőket és pár perc után csak annak a sö­rét mondották ki valódinak, aki­vel ha felegyenesedett, együtt emelkedett a pad is. Ezeken a sör-történeteken mindig mosoly­gott. Még az sem igen zavarta őket, hogy Nősek történelmi pon­tossága, két-három évszázadot ide, vagy oda, bizony eltért. És volt a pilseni szerelőnek egy cso­dálatos kincse. Hogyan sikereik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom