Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-14 / 11. szám
i a világ körül -fc riporter szemmel a világ körül riporter szemmel a világ körül Az 0 milükért millióknak kellett meghalni! »62. január 14. vasárnap. Névnap: BÖDOG Hétfőn: LÓRÁNT A NAP ESEMÉNYEI: 1875. Született Albert Schweit zer, Nobel-békedíjas svájci orvos, zeneszerző, orgonaművész, író. 1900. Született Barcsay Jenő festőművész, művészeti író. 1817. Meghalt Pierre Monsigny francia zeneszerző. A hétfői nap eseményei: 1622. Született J. B. P. Moliere francia vigjátékíró. 1812. Született Peter Ch. Asb- jőrnsen norvég író és természet- búvár. * BÖKI KARTÁRS. ae talán a megye egyetlen televízió nézője sem örül annak, hogy a tokaji adó igyekszik változatossá tenni a műsorokat azzal, hogy hol a hang rossz, hol meg a kép, hol pedig mind a kettő. A nézők nem magyarázatot várnak, hanem kifogástalan vételt, mert ugyanúgy ötven forintot fizetnek havonta, mint azok, akik szerencsés körzetben elvezhetik a műsorokat. Vagy talán az adófizetésnél is lehet üzemzavart jelenteni? SZÁZÖTVENEZER forintot torait az idén könyvvásárlásra a nyíregyházi Móriez Zsigmond Művelődési Házban működő szakszervezeti könyvtár. Tizenkétezer kötetnyi állományukat jelentősen gyarapíthatják az idén. Tavaly 110 ezer forintot fordítottak könyvvásárlásra. * .NYÍRBÁTORI TIT előadókat is bevonnak a nyírbátori járás ismeretterjesztő munkájába. Pénteken például Nyírbogában, Nyírgel- sén és Nyírmihálydiban dr. Rajtik Jenő járási tisztiorvos, dr. Székely József járásbíró és Balogh József agrármérnök, járási tanács elnökhelyettes tartott előadást, a népbetegségekről, illetve a tsz tagok jogairól, a legújabb mezőgazdasági eljárásokról. ★ A NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ MŰSORA Vasárnap: Dunajevszkij: Aranyvölgy. Részletek az operettből. — Beszél a múlt. (Szabolcs megye történelmi emlékeiből.) — Régi magyar muzsika — Táj — táj- művészet. Beszélgetés debreceni képzőművészekkel. — Kodály: Mátrai képek. Hétfő: Hírek, tudósítások. — Részletek Áginé, Bocskay Ibolya dalestjéből. — Hajdúsági Hangos Űjság. — Sárdy János énekel. — Készülődés Nagykállóba. — Tánccsárdás. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS vasárnap estig: felhőátvonulások, több felé kisebb eső, a hegyeken havaseső vagy kisebb havazás. Mérsékelt, időnként élénk délnyugati, nyugati, északnyugati szél. kelet-m agyakorszag a Magjai Szocialista Munkáspárt Szabolcs-Szatmár megyei Dizottsága és a Megyei Tanács lapja. Felelßs szerkesztő: Bálint Lajos. Kiadja s Kelet-Magyarország Lapkiadó Vállalat, felelős kladö: Farkas MI. Szerkesztőség: Nyíregyhaza, Sztálin tér íl. Tel: 16-70. 16-71. 16-72. Kiadóhivatal. Nyíregyháza. Zsdánov u. 1 Tel: 30-00 Beküldött kéziratot nem örzünk neeg és nem adunk vissza. Terjeszti a Magyar Posta. Befizethető a helyi oosta hivataloknál és kézbesítőknél Szabolcs-Szatmár megyei Nyomdaipari Vállalat. Nyíregyháza, Oóeaa Győgy a. 8. 10 Az 1870—71-es farneia—porosz háború 5 milliárd aranyfrankot és Lotharingia ércbányáit jövedelmezte a Rurh-vidék urai számára. A katonák százezrei a német imperializmus megteremtéséért áldozták életüket és vérüket. Az 1914—18-as első világháború a világ újrafelosztásáért folyt. A német iparmágnások vagyonának gyarapítása érdekében ebben a háborúban 8 millió 732 ezer ember pusztult el a csatatereken. — 1939-ben a második világháború kirobbantására azért volt szüksége a német nagytőkének, hogy árui részére újabb piacokat, gyárai résziére nyersanyagbázisokat biztosítson. Az „élettér” megteremtéséért 27 millió katonának kellett meghalnia, közöttük 5 és félmillió németnek. És a Ruhr- vidék urai mindhárom háborúból „győztesként” kerültek ki, mindhárom háborúban megsokszorozták millióikatA Kiilii'-vidél* urai Mikor Krupp Alfréd 1907-ben megszületett, apja az „ágyuk!rály' a Ruhr-vidéken már mintegy 233 millió aranymárkát kitevő vagyonnal rendelkezett. Ennek a vagyonnak az örököseként kezdte meg az ifjabb Krupp fényes pályafutását Az ő igazi ugródeszkája tulajdonképpen II. Vilmos császár volt, akinek a szerepét a Krupp-család életében 15 évvel később Adolf Hitler vette át. Hermann Röchling két világháború fönyertese volt Ma a nyugatnémet hadsereg egyik legnagyobb szállítója és egyúttal a NATO-hadseregeknek is egyik fő szállítója. Fritz Thyssen annak idején nagy szolgálatokat tett Hitlernek, ő telte ugyanis ipari körökben szalonképessé a náci vezért pályája kezdetén. Már 1923-ban ő pénzelte a német nemzeti szocialista pártot és 1945-ben kereken 200 millió márka vagyonnal rendelkezett. Robert Pferdmenges, a kölni bankház tulajdonosa a második világháború alatt, a nácik legfőbb gazdasági tanácsadója és vezéralakja volt. A háború minden évében egymillió aranymárkát keresett. Ma Adenauer kebelbarátja. Hermann Josef Abs, a „Szent Sír Lovagkereszt'’ tulajdonosa és a Német Bank igazgatója a múltban is és jelenleg is a Ruhr-vi- dóki iparmágnások egyik fő erőssége és fő részvényese. Friedrich Flick minden erejével segítette Hitlert a kulisszák mögött. Üzelmeit igyekezett a legnagyobb titokban végezni, azok a háború után azonban mégis napfényre kerültek. 1932-ben Flick 950 ezer márkát ajánlott lel a Német Nemzeti Szocialista Pártnak. Ma a német imperialista törekvések egyik fő szószólója. Ezek az urak tartják kezükben a nyugatnémet hadiipart napjainkban. Apáik és nagyapáik vérrel szerezték meg az első milliókat és ők hűen követik az 6 példájukat. Miután a „Szén és az Acél ’ urad 1933-tól kezdődőleg minden, az államnak szállított szén tonnája után 5 pfennig haszonrészesedést ajánlottak fel a német nemzeti szocialista pártnak, a párt programja egy új paragrafussal bővült: „A nemzeti szocializmus az ország legnagyobb iparvállalatait, ameddig azok magántulajdonban maradnak (mi itt a Knappokra Mannesmanokra, Thyssenekre gondolunk), semmi esetre sem fogja hátrányos helyzetbe hozni, juttattak a Ruhr-vidék urainak. A „Göring-konszem” ebből a zsákmányból a saját maga számára foglalta le a gazdag felső- sziléziai szénbányákat Königshütte és Laurahütte helységekben, valamint ezenkívül még számos gyárat is. 1940-ben az I. G. Farben üzemek igazgatója, Schmutz- ler személyesen kérte Funk biroés halál a hómezőkön. vágj' allami tulajdonként kezelni.” 1940-ben pedig Hitler Hermann Röchlinget „a francia Lo- tharingia. Maas és Mosel provinciák vas- és acéliparának vezérévé” nevezte ki. Az ő évi tiszta jövedelme így egy év alatt megduplázódott. Nem sokkal később Gőring marsall a keleten meghódított területeken berendezett egy gazdasági hivatalt, amely a lengyel és a szovjet gyárakat és üzemeket irányította, illetve osztotta szét a német nagytőkések között. Összesen 294 nagyüzemet, 9 ezer közepes és 76 ezer kisebb üzemet Gálaest.,. dalmi gazdasági minisztertől a Wolo lengyel vegyi üzemeket adja át német kézbe. A lengyel tulajdonos családjával együtt a koncentrációs táborba vándorolt, ae üzemek pedig az I. G. Farben kezelésébe mentek át. A híres vegyi üziem ily módon emelte tőkéjét, amely 1927-ben még csak egymilliárd márkát tett ki, • rövid idő alatt 7 milliárd márkára nőtt. „Haza a Birodalomhoz* A német imperialista kórok rm ismét hangos zenebonával táncoltatják az ő bábjaikat Adenauer 1953 március 16-án a következőket jelentette ki egy gyűlésen: „Nekünk mindnyájunknak tisztán kell látni, hogy a szövetségi köztársaság újrafelfegyverzése csupán előkészület Európa újjáren- dezésének megteremtéséhez.” — Ugyanazok a szavak, melyeket néhány évtizeddel ezelőtt Hitler ajkaitól hallhattak Európa népei. És ezek mögött a szavak mögött, a gyűlölettel telitett revansista jelszavak és a szabadság-frázisok mögött ma is ugyanazok a gazdasági célkitűzések rejtőznek. A közelmúltban néhány nyugatnémet konszern egészen világosan kinyilatkoztatta a kelet-európai országokkal szemben fennálló igényeit. Ezek szerint: 786 keletnémet üzem (ezek között az X. G. Farben üzemei 381 millió német márka alaptőkével szerepelnek), 172 üziem Lengyelországban, 8 üzem Csehszlovákiában és 38 üzem a Szovjetunióból, melyek valamikor a Ruhr-vidék urainak érdekeltségei alá tartoztak, rövidesen vissza kell, hogy térjenek a birodalomhoz. „Haza a Birodalomhoz!” Ismét kísértenek tehát a náci birodalom sokat hangoztatott jelszavai. Ezért követelik tehát a harmadik világháborút Nyu- gat-Németországban a régi tábornokok és politikusok, ezsért követelnek atomfegyvereket, ezér$ költenek milliórdokat a Bundes- wehrre. De 1962 nem 1914 és nem 1939. A véres „üzleti világháború” nem fog harmadszor megismétlődni. A nép százmillióinak békeakarata szerte a nagyvilágban megálljt ■ parancsai a háborús kardesörte tőknek. (Folyt, kftri H.
