Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-12 / 9. szám

Kennedy elnök nyilatkozata az amerikai kongresszusban *» a% Egyesült Államok helyzetéről WoMMStoii, mtii: Kennedy amerikai elnök csü­törtökön a kongresszusban — a kepviselőhás és a szenátus együttes ülésén — beszédet mon­dott, amelyben eietnetzte az Egyesült Államok helyzetét. A szokásos év deli elnöki nyilatkozat első részében az el­nök az Egyesült Államok belső helyzetével foglalkozott. Kennedy rámutatott arra, hogy az elmúlt hét esztendőben az Egyesült Államokban három íz­ben is gazdasási hanyatlás kö­vetkezett be és jelenleg is ma­gas a munkanélküliek száma. Kérte a kongresszustól, hagyja jóvá javaslatait és adjon meg­hatalmazást arra. hogy a mun­kanélküliség fokozódása eseten megnövelhesse a közmunkákra és munkanélküli segélyekre for- ' fűtött kiadásokat. Ezt követően Kennedy az Egyesült Államok külpolitikáját ‘ elemezte. Közölte, hogy hivatal- balépése óta IS százalékkai nö­velték a fegyverkénéin kiadáso­kat, Poláris atomrakétákkal fel­szerelt tengeralattjárókat gyár­tottak, 30 százalékkal növelték a bevetésre kész nukleáris bombá­zógépek számát és megkétsze­rezték a Minuten*» rakéták gyártását. Megkétszerezték a bevetésre kész hadosztályok számat is, ka­tonai megerősítéseket küldtek Európába, nagyszámú katonát képeztek ki gerilla-harcra. 70 hadihajóval erősítették meg a hadiflottát. A hadsereget 155 000 d uzzasztották fel Kennedy At igen röviden ki­tért a leszerelés kérdésére is. noha igen kívánatosnak nevezte meg a fegyverek nyugvását és az amerikaiak leszerelési kész­ségét bizonygatta, érdemben mégsem foglalt állást, s szerin­te a leszerelés megvalósulása, a »A A AU A »» *■*-■*■»■*-*+ J mikor a mm ntemeetkösn hírügynökségek munkatár­séi az éjféli koccintás után el­foglalták helyüket a gépek mel­lett, ez volt az egyik első je­lentés, amelyet a kígyózó táv­írószalagra kopogtak az automa­tikus billentyűk: Újév hajnalán fegyveresek támadták meg és foglalták el a gyalogsági lakta­nyát a portugáliai Beja város­ban. Zavargásokat jelentettek kér másik portugál város, Couco és Santo Tirso laktanyája körül is. •.. Nemrég jártam ebben az országban és tapasztalataim alapján egyáltalán nem lepett meg ez a hír. Naphosszat ba­rangoltam a hírhedt Tejo-parti sikátorokban, a nyomor birodal­mában. Émelyített a hihetetlen szenny, a halhulladékok és. sze­méthalmok bűze. Láttam fél­meztelen szurtos gyerekeket aludni a kanyargó utcácskák középkori kövein. Benéztem c lakásoknak csúfolt odúkba és amikor szemem megszokta a félhomályt, láttam, milyen kö­rülmények között él egy félfev- dális diktatúra igájában ez e nép. Láttam a portugál Riviéra Estoril hófehér villapalotáit, a maroknyi gazdag paradicsoméi: és láttam Olhaot meg a több, halászfakut, ahoi. az emberek 2 végleges fegyverszünet napja csak a messzi jövő ígérete. A továbbiakban azt. kérte a kongresszustól, hagyja jóvá a latin-amerikai országok megse­gítésé* célzó’ gazdaságfejleszté­si programot. Ez a orograrn. amely biztosítaná az amerikai tőke behatolását Katin-Ameriká­ba, hártxnmilliárd dolláros alap megteremtését irányozza elő. Kennedy célul szabta meg más gazdaságilag elmaradott orszá­gok „megsegítését is”, hogy azok sikeresen szembeszállhassanai úgynevezett kommunista veszély- lyél. E segítség példájául hozta fel a Dél-Vietnamnak adott pénzügyi és katonai támogatást. Az elnök kívánatosnak jelölte meg a NATO erejenek íokoza- . sát, katonai (nukleáris és ha- . gyományos) ütőképességének megnövelését. Ezzel összefüggésben kifejtette, hogy a nyugati hatalmaknak biz- tosítaniok kell „nyugat-berlini ér­dekeiket”, nem mondhatnak le ottani „jogaikról”. Ugyanakkor annak a reményének adott han­got, hogy a nyugat-berlini kér­désben tartandó kelet—nyugati tárgyalások gyümölcsözőek lesz­nek. s a tárgyalófelek „békés és kölcsönösen elfogadható” megol­dást találnak Beszéde befejezd reszeben nagy ; teret szentelt az amerikai elnök í az Egyesült Államok kereskedel- J mi politikájának is. Hz Amerikai Kommunista Párt üldözése ellen LONDON, (TASZSZ): Dr. Hew­lett Johnson Canterbury érseki helynök csatlakozott a demokra­tikus jogok védelmének bizottsá­gához. A bizottságot Angliában azcm célból hozták létre, hogy til­takozzanak az Amerikai Kommu­nista Párt üldözése ellen. Dr. Johnson szerdán a követke­zőket jelentette ki: „Mélységesen felháborít az amerikai kommu-X nisták üldözése és teljes erőmből* támogatom a demokratikus jogok X védelmére alakult bizottságot”. ♦ Az utóbbi napokban több is-f mert személyiség csatlakozott a i bizottsághoz, így John Osborne \ drámaíró, valamint Hill, a Brit j Szakszervezetek Szövetsége Főta- | nácsának volt elnöke. KülpoliiUiai jegyzetek És mi lesz az ENSZ-szel ?... Az újesztendőre mindenki megkapta a nekijúrú jökfvxn- ságokat. Táviratok jöttek és mentek, az államférfiak tit­kárságai bontották az üdvözlő leveleket, válaszokat fogalmaz­tak. Az esztendő fordulóján nyilatkozatok Is hangzottak «I, ki-ki vérmérséklete és hangulata szerint készült a jövő fo­gadására. De az idén valahogy a nyugati vezetők mostohán bántak egyvalamivel: az ENSZ-szel. Pedig a washingtoni, lon­doni és párizsi nyilatkozatokban szinte már hagyománnyá vált minduntalan ismételni a frázist: „Arra törekszünk, hogy a világszervezet jövőre eredményesebben tölthesae be hiva­tását. hatékonyabban szolgálhassa a megértés és az egye­temes béke ügyét,” •> ­1962 beköszöntésekor a szokásos mondat elmaradt. He­lyette kesergéseket hallhattunk. Stevenson, az amerikai ENSZ-képviselő drámai szavakban fakadt ki: „lebet, hogy megkezdődött a világszervezet haldoklása”. Lord Home angol külügyminiszter éles szavakkal bélyegezte meg ab ENSZ-t, s azon már nem is csodálkozhatunk, hogy a por­tugál kormány és Verwoerd délafrikai miniszterelnök egye­nesen megátkozta. Mert a nyugati kesergések, szidalmazások, borúlátó nyilatkozatok egyetlen okra vezethetők vissza.- a tagállamok többsége ma már, a szocialista országok melleit, fiatal, függetlenségét nemrégen elnyert ázsiai és afrikai or­szág. s ezek szavazataikat a gyarmati rendszer ellet) adjak lé. Stevenson azért temette el az ENSZ-t, mert Goa ügyében nem az amerikai NATO-szövetséges, Portugália mellett állt ki. Az angol külügyminiszter azért haragos, mert a kongói kérdésben az ENSZ nem a „brit demokrácia jóbarátját”, Csombét támogatja és ezzel nem jár a londoni nagytőke ked­vében. Arra már alig érdemes szót vesztegetni, hogy a dél­afrikai miniszterelnök szerint a világszervezet akkor állna hivatása magaslatán, ha lelkesen üdvözölné a fajüldöző ter­rort, a néger-lincscléseket. Ez a korszak azonban valóban véget ért az ENSgrben. S nemcsak haldoklik, hanem már meg is halt aa az ENSZ, amelynek egykori imperialista többsége teljesen mellőzte az ázsiai és afrikai százmilliók érdekeit, minden kérdést a gyarmattartó hatalmak szemszögéből vizsgált. Elismerjük, hogy- ez kellemetlen és kiábrándító Stevenson-nak, Lord Honie-nak és Salazarnak, de annál jobb a világszerv estnek, amely csak most kezdett elindulni azon az úton, an}ely igazi hivatásának betöltéséhez vezeti. Kibővített ülést tartott az Országos Béketonáes A MSnisztertauács ülése .4 itormáiiy Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács; csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jó­váhagyta az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság vezetőjének beszámo­lóját azokról az előkészületekről, amelyeket az esetleg bekövetkező magas vízállás és belvíz elleni vé­dekezés érdekében tette. A kormány megvitatta es elfo­gadta a földművelésügyi minisz­ter jelentését a növénytermesztés 1961, évi eredményeiről. Megálla­Tegnap délelőtt, a parlament Vadász-termében kibővített ülést tartott az Országos Béketanács. Az ülést Szakasits Árpád nyitotta meg, majd Dezséri László főtit­kár számolt be a béke-világmoz- galom és a magyar békemozgalom elmúlt évi munkájáról. Dezséri László beszédében kitért arra, hogy az imperializmus elnyomó gépezete vadsággal és kérlelhetet- lenséggel tör a népek szabadság­mozgalmaira és a gyarmati sorból i felszabadult fiatal államokra. — Napjainkban a békemozgalom — hangsúlyozta ezután — mindin­kább antiimperialista jelleget is ölt. Az elnyomott gyarmati sor­ban sínylődő országokban össze­fonódik a nemzeti függetlenségért A bejai laktanya astrama _-S -> '^1 ttí?"« V-í'i (íS") «cPI • í '. II ben, a köztársaság kikiáltásakor eltöröltek. A gyarmati kereske­delmi cégek, amelyek értékes import, export, bányaiipari és egyéb monopóliumokat kaptak a kormánytól. A tábornokok, mi­niszterek és baráti körük hely­zetét elfoglaltsággal nem járó, de jól jövedelmező megbízatá­sokkal teszik kellemessé. Tudok egy miniszterről, aki 4 200 000 dollárt helyezett el egy svájci bankban — igazságos ember lé­vén — részben a felesége, rész­ben a barátnője nevére. A leg­nagyobb haszonélvező kétségte­lenül a Salazart hatalomra segítő egyház. A vízienergia-ipar a Jézus-Társaság ellenőrzése alatt áll, a dominikánusok a beton­piacot uralják, Lisszabon bíbo­ros pátriárkája pedig — ami­kor eppen nem elnököl a jatimai csodáknál — egészséges érdek­lődést tanúsít a textilipar iránt. I laktanyák elleni felkelést 1 portugál hivatalos körök szerint leverték. De a Santa Ma­ria útja, az angolai harcok, Goa felszabadulása után van valami mélységesen szimbolikus abban, hogy Salazar számára így kez­dődött 1962. ,. Harmat Endre azonban tovább küzd az illegali­tásban, elsősorban a Portugál Kom­munista Párt, amelynek főtitkárát, a ponichei középkori erődből vakmerőén megszökött, Alvaro Cunhalt oly nagy szeretettel üd­vözölték a XXII. kongresszus küldöttei. A pártnak — központi lapján, az Avante-n kívül — jó- néhány olyan újságja van, amely a társadalom egyes rétegeinek speciális problémáival foglalko­zik. Elképzelhetjük, milyen ha- láltmegvető bátorság kell pél­dául az O Militante, a fegyve­res erők számára készülő párt­lap terjesztéséhez. jJaul Johnson angol polgári újságíró igy rajzolja meg néhány mondatban Salazar Es- tado Novojának plasztikus ké­pét: „Ki húz hasznot ebből a re­zsimből? Elsősorban az az öt­ven család, amelynek a gazda­sági és politikai kulcspozíciók vannak a kezében. A mintegy kétezer nagybirtokos, aki — hála Salazarnak — sok feudális szo­kást felébreszthetett, amit 1910­folytatott küzdelemmel. Büszkén mondhatjuk, hogy a béke hívei világszerte sokasodnak, s mozgal­munk az elmúlt időszakban is sok szép sikert, nagyszerű ered­ményt ért el. Az előadó beszámolójában ki­tért a magyar békemozgalom ered­ményeire és feladataira. — Cé­lunk — mondotta, — hogy minél több olyan emberhez is eljussunk békemozgalmi munkánkkal, aki eddig még nem érdeklődött a nemzetközi politika kérdései iránt, s hogy az eddiginél szélesebb köt­bér megértessük: egész népünk szava és tettei, mindennapi mun­kája is hozzájárul az emberiség nagy álmának megvalósulásához, a fegyverek és háború nélküli vi­lág megteremtéséhez. A vitában számos értékes hozzászólás hang­zott el, majd aa Országos Béke­tanács felhívást fogadott eí, amely örömmel üdvözölte a Béke Világtanács stockholmi ülésének határozatát, mely szerint az idén béke világkongresszuson vitatják meg a leszerelés kérdését A fel­hívás ezután rámutat arra, hogy a jelenlegi világhelyzetben csak a tárgyalások, a nemzetközi kérdé­sek békés megegyezés útján tör­ténő megoldása biztosíthatja as: emberiség boldog jövőjét. Az Országos Béketonáes felha­talmazta az Elnökséget, hogy a magyar békemozgaloen nevében foglaljon állást egyes nemzetközi kérdésekben, majd" jóváhagyta az elmúlt évben végzett munkáról szóló beszámolót és az 1962-es évi munkatervet Önélté RITO-atMütr« mielőbbi megvsiisításárif társainak BONN, (MTI): Adenauer kan­cellár csütörtökön délelőtt fogad­ta Dirk Stikkert, a NATO főtit­kárát. Hivatalos közlés szerint Stikker a „NATÖ-szervezeti kér­déseiről” tárgyal Bonnban. Sajtó­körökben azonban olyan informá­ciók terjedtek el« hogy a.NATO- fötitkár bonni látogatásának fő célja az úgynevezett önálló NATO-atomért) létrehozásának tervével kapcsokéi*» pítotla. hogy az aszályos időjárás tenméscsökkentő hatását a nagy­üzemi módszerek alkalmazása je­lentősen mérsékelte. Az egészségügyi miniszter elő­terjesztése alapján a kormány meghatározta az állami és társa­dalmi szervek feladatait a túlzott alkoholfogyasztás elleni küzde­lemben. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) minden nap kétségbeesettebben próbálják elhódítani a szeszé­lyes óceántól a betevő falatot. W indössze néhány méternyi­dre a Tejo-parti labirintus- tói, all a San Bento-palota. Itt lakik a földkerekség egyik leg- : gyűlöltebb embere, Antonio de , Oliveira Salazar, aki több, mint ; három évtizede az ország diktá­tora. As egykori klerikális pro- ! fesszort az egyház és a nagy- . birtokos arisztokrácia segítette , hatalomra és elmondhatjuk: mindmáig hű maradt megbízói­hoz, Az ö segítségükkel és képmá- \ sukra megteremtett egy kleriká- ■ tts-korporációs államot, melyei 1 szemérmetlenül Estado Novonak. Új államnak. nevezett el. A kis- \ létszámú munkásosztályban is . felismerte a föveszélyx. i Betiltotta a szocialista, a kom- , munista, majd az összes többi j pártot. Megteltek a börtönök, t. megszülettek a koncentrációs i táborok, számuk azóta is szűn­ik telemül gyarapodik. Számos párt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom