Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-03 / 1. szám

SPORT A pillanat,„ Csak papíron ment el az ősz kéményseprő T962, .január 3. Szerda Névnap: GENOVÉVA A mai nap eseményei: — Ezen a napon. 1869-ben je­lent meg Táncsics Mihály lapja, az Aranytrombita. — 1915-ben született Piere Courtale francia író és kommu­nista publicista. — Százhat éve halt meg Pol­lack Mihály magyar építész, a hazai klasszicizmus építészetének legkiemelkedőbb alakja, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum építője. ★ BÖKI KARTÁRS keresi azt, vagy azokat, akiknek feladatuk lenne a Guszev alul­járó bejárata és a járda közötti rész tisztántartása, gondozása. Hogy mostanában senki sem csúszik el a letisztítatlan beton­ról, azt csak annak lehet kö­szönni, hogy olvadás van. Böki kartárs kéri az illetékeseket, hogy minél előbb bízzanak meg valakit az aluljáró környékének gondozásával. ★ SZÁZÖTVEN FÖ részvételére számítanak a január 9-én 10-én és 11-én tartandó moziüzemi ve­zetők és gépkezelők egyéves le­velező tanfolyam vizsgájára. Az elmúlt évben a vállalat három normál és két keskeny gépkeze­lői tanfolyamot működtetett. ★ A ZSURKI KOSSUTH TSZ ez évben jelentősen növeli az állat­állományt. A takarmányellátás érdekében növelik a pillangósok vetésterületét. A lucernát húsz holddal, a vörösherét pedig negyven holddal növelik. ★ ELKÉSZÍTETTE ZÁRSZÁM­ADÁSÁT a géberjeni Győzelem Termelőszövetkezet. Egy munka­egységre 38.60 forintot osztottak ki és egy tagra átlagosan tizen- ncgyezerhatvanegy forint jöve­delem jutott. Jelentősen nőtt a termelőszövet koz; vagyona is, összes vagyonuk december 31-én 7 millió 450 ezer forin volt. ic. CSALÁDLÁTOGATÁSOKAT SZERVEZTEK az elmúlt évben a szerződéskötések növelésének érdekében a megye nőtanácsai­nak tagjai és a földművesszövet­kezeti dolgozók. Az agitátorok között is sokan példamutatóan kötöttek szerződést. Nem egy olyan szerződő akadt, mint a .számosán gyal ősi nőtanács el­nöke. aki harmincöt hízott libát, 125 darab csirkét és nyolc da­rab negyvenkiiogrammos süldőt szerződött. Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férjem, édesapánk, nagy apánk és dédapánk FAZEKAS MIHÁLY december 30-án elhunyt. Te­metése január 3-án 14 órakor lesz az Északi temető rava­talozójából. Gyászoló család. ___________________________ U) KELET-MAGYAKORSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt szaboics-Szatmár megyei olzottsága és a Megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: Bálint Lajos. Waöja a Kelet-Magyarország Lap­kiadó Vállalat. Felelős kiadó: Farkas Pál. •eevkesztőség: Nyíregyháza; Sztálin tér Sl. Tel: 16-70, 16-71; 16-72. Kiadóhivatal; Nyíregyháza, Zsdánov u. L Tel: Sü-oo. Beküldött kéziratot nem örztink meg és nem adunk vissza. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és ___________ kézbesítőknél. Szaboics-Szatmár megyei Nyomda­ipari-. Vállalat Nyíregyháza, Dózsa Gyógy u. t. I Elérkezett az 1962-es esztendő. A sportoló, aki nagyon sok csatán vesz részt, sokszor küzdött a győzelemért, a jobb eredményért az elmúlt évben is. De a szurkoló is sok-sok izgalmas * és szép pillanatnak, sporteseménynek volt tanúja az eltelt S65 nap alatt. Idézzünk fel néhány érdekes, izgal­mas pillanatot az egyes események­ből. Úgy gondoljuk könnyű visszaemlé­kezni. . ­.. .Az emlékezetes mérkőzésén zú­gón a debreceni, nagyerdei stadion. A pályán öldöklő, kínos harc folyt a két csapat között. A DVSC nagy­arányú gyöaelmet, a nyíregyháziak pedig a legminimálisabb vereséget szerették volna elérni. l:0-ra vezettek a debreceniek, amikor középcsatáruk kapura tört. Hargitai II. tigrisugrás­sal vetett* elé magát. Már már gól­nak látszott a csatár lövése, amikor a vetődő nyíregyházi kapus a mel­lette elsuhanó labdát az utolsó pil­lanatban. estében bravúrosan fejelte ki. Nem lett gól! S talán ez a pilla­nat jelentett sokat, s segítette elő, hogy a nyíregyháziak nem gólzápor­ral kaptak ki a végig rohamozó deb­receniektől, mert azután szinte szár­nyakat kapott a szabolcsi csapat, s szervezetten védekezve áthághatatlan falat alkottak a debreceni támadók előtt. motoros utasszállító repülőgép, amint Nyíregyháza felett Körözve kapaszko­dott egyre magasabbra. Pár pere után apró fehér gombák jelentek meg a magasban, s lebegtek könnyeden a föld fele. Később rekkenö hőség lett, de a nyíregyházi ejtőernyősök állták a meleget, s végül világrekordot! értek el. Láttam a sikeres ugrás után a re­kordereket, Kovács Györgyöt és tár­sait. .. Hallatlan szerénységgel csak ennyit mondtak: „Sikerült!” Az ar­cukra azonban oda volt írva, hogy nagyon boldogok, örülnek a szép sikernek. .. .A nyíregyházi stadion röplabda- pályáján a játékosok és a nagyszámú szurkoló sereg egyaránt boldog volt. A Spartacus női és férfi csapata is hazai pályán játszotta utolsó NB II-ős banokt mérkőzését. És az utolsó har- sanó bírói sípszó után a női és férfi csapat játékosai gyorsan eltűntek, majd kezükben egy-egy csokor virág­gal tértek vissza. A fiúk a lányok­nak. a lányok pedig a fiúknak gra­tuláltak a nézők Vastapsa közben. Mindkét csapat ezen a tavaszi va­sárnapon jutott be .az NB l-be! ★ .. .Már korán reggel felébresztett néhány embert késői álmából a két­. . .A Nyíregyházán megrendezett kézilabda osztályozó legizgalmasabb mérkőzése — és tegyük hozzá, a be­jutás szempontjából legfontosabb mér­kőzése is — a Debreceni GÜCS— Nyíregyházi Munkás találkozó volt. A GÖCS elhúzott, s a Munkás nagy hajrát kezdett, s már-már teljesen le­dolgozta a debreceniek előnyét... Amikor a nyíregyházi nézők hangos­kodása miatt a játékvezető néhány percre félbeszakította a játékot. Míg a rendzavarokat elcsitították, a deb­receniek ki tudták fújni magukat, s a Munkás nem tudott győzni. Ha a nézők nem hangoskodnak a szabolcsi fiúk talán meg is nyerték volna a mérkőzést. Kellemetlen pillanatok voltak. Igen sok epizódot, villanasszerü eseményt lehetne felsorolni az 1961-es év sporteseményeiből, de biztosak vagyunk, hogy még így is nagyon sokat kihagynánk. A találgatás helyett annyival meg­elégedhetünk, hogy sok szép és izgal­mas küzdelmét értünk meg, sok kel­lemes eredménynek örülhettünk, de azt is be kell tárgyilagosan ismer­nünk, hogy voltak olyan pillanatok is, melyek kissé elszomorítottak ben­nünket. Úgy gondoljuk, hogy az 19«2-ős év is sok-sok színvonalas sporteseményt, kedves élményt hoz számunkra. Kéméijük, hogy így lesz! MINTHA TEGNAP történt volna: felhúzta a papucsot, belebujt az | „egyenruhába”, s néhány órával ké­sőbb reszkető sírás lett úrrá rajta. Jól emlékszik — pedig már fél év­százada —: azon a délutánon hó esett, a kéményseprő-papucsot a hóna alá vette és Debrecenből mezítláb tette meg az utat Öbatpusztakóesig... Elrepült a nagy idő és a kis Fer­kéből ősz téri bácsi lett. S lám, most újra kibuggyant a könny a sze­méből. Fáj rádöbbenni a valóságra: búcsúzik. Ö, Veres Ferenc kémény­seprő. .. Debrecen, Budapest, Pös- íyény, majd Nyíregyháza. Ezek az ál­lomások az életében. Számolni próbál: havonta legalább kétezer kémény tisztítása váj« rá, — ötven év alatt ez jóval több, mint egymillió. S köz- | ben mennyi utat kellett végig gyalo­golnia, hányszor fogták meg a gomb- 1 ját az utcán az emberek...? i HA <IRA SZÜLETNE, megint ezt í 9 szadniát választaná. Megszerette, nehéz most megválnia tőle. a korom fekete, de az ó szakmája azép volt, munkája, becsülete tiszta, hófehér, mint most a haja. Szinte hihetetlen, hogy Feri bácsi milyen rajongással tud beszélni a kéményseprő azakma szépségéről. „Segíteni az embereken. nincs ennél szebb. Én életemben ezt csináltam. Tiszta, szellős kémény nél­kül hidegek maradnának a szobák, ahol családok, gyermekek élnek.. .és tűz lobbanhatna ki, pusztító vesze­delem. .Jó volna még jót tenni az emberekkel, hosszú időn át, — de az egykori kéményseprő inas elfáradt, pihenni tér. JELKÉPES az ünnepség, amit Nyír- egyháza 2« kéményseprője — mind, a 12 éve művezető Veres Feri bácsi beosztottja — rögtönöz 1961 utolsó napján: az újévi szerencsekívánások megtestesítői, a kéményseprő munka­társak fogják körül, amikor Feri bá­csi átveszi a „Kiváló Dolgozó” okle­velet és a vele. járó jutalmat. Valaki kedélyesen mondja: — Feri bácsinak nem kell majd „megfogni a gombot”, ha kémény­seprőt lát. Az ö szerencséje a mi gondoskodásunkban, nagyrabecsülé­sünkben van... Jólesik ez. És Feri bácsi így viszo­nozza: — Ha szükség volna rám, üzenjetek, jövök, segítek.. . Csak papíron megy el. Valójában köztük marad. — angyal K e o i R é t k ö z Szilveszteri mozaikok i Alaposan elbúcsúztattuk az ijeszten­dő!. Igaz, soha nem látjuk viszont, t hl is kellett hát tisztességesen búcsúz­nunk tőle. Zsúfolásig teltek a nyíregyházi szó­rakozóhelyek, vidám, papírcsákós, trombitás családapákat lehetett látni mindenfelé, akik úgy fújták azt a trombitát, mintha külön szerződést kötöttek volna erre az új esztendővel. Na és persze, a házibulik, az úgyne­vezett „maszek-szilveszterek”, ezek­ről sem szabad megfeledkeznünk. Osszehordták Kovócséknál, meg Nagyéknál a mindenféle földi jót, volt eszem-iszom, meg gyomorrontok- becsiccsantok! Szóval jól telt a szil­veszter, még most is zúg tőle a fe­jem ... Most pedig lássunk belőle néhány apróságot, Hogy is volt csak? A vállalati muri Hő, micsoda muri volt a vállalat­nál! Még az a stréber Homola is az asztal alatt intrikált a górénál... Az úgy volt, hogy már három hete leállt a termelés, mindenki a vállalati szilveszterre készült. A könyvelés az év végi csasztuskát állította össze, a ; bérszámfejtés pedig a bort fejtette valahol Tokajban. Szorgos munkáju­kat olykor-olykor csak egy kis gyo- j mormosás zavarta meg. i Aztán felvirradt a nagy nap, s most jöhet a többi, hogy kipihenjék... Mondani sem kell, hogy otthon már roindenkt jói elő-szUveszterczett, gon­dolván, hogy kevés lesz majd a nyakolaj. Hiszen ismerték már a ve­zetőség takarékosságát. Másnap délelőtt tízkor még az egész kollektíva nagy egyetértésben dalolta a „Lánc, lánc, eszterlánc>'-ot, s csak erélyesebb hatósági, illetve hitvestársi környékemC. *arUis «cn<1 » Cukrászdái ürömök a ^zwe-S ■ zenés cukrászda már í , ?é utanl arákban megtelt hely- a.luk úgy jöttek foglalni munt egykor Árpád a Vereckei hágón w=mer\a ,heIy igy is k=vés volt - felkiXssM nagy he,yen elférnek m1nde»dpaótsZ7kértkOZe!harCM Aztán jött a szomorodni, hogy vi­gadjanak, s a vidám műsor, hogy szomorkodjanak. Tombola is volt, min­denki Recege Tónit ünnepelte, aki egy egész, eleven malacot nyert. A malacnak meghúzták a farkát, mire szegény jószág körmarathónit rende­zett az asztalok között, feldöntötte a pezsgősüvegeket, két konyakos és egy feketés-ibriket öntve Sikoly. Ro­zália divatos bolyhos-estélyijére. (Zá­rójelben megjegyzem, hogy a visítás nem a malactól, hanem a hölgyektől származott.) Mindent megettek, megittak, még a háromhetes, enyhén avas sütemé­nyek is elkeltek a raktárakból, s most az egyszer azokat sem rúgták ki, akik berúgtak. Remek volt! Egy kis maszek-szilveszter Két hónappal ezelőtt Gurgulya Ven­del maszek golyőstolljavítö kérvényt intézett a rádióhoz és a Miniszterta­nácshoz. hogy szilveszterkor két órával korábban kezdjék el a „Jó­éjszakát gyerekek”-et a rádióban, mert a hagyományos, messze földön híres Gurgulya-házibulit idejében akarják elkezdeni. Szép számmal össze is jöttek Gur- gulyéluiál, s természetesen mindenki hozott valamit, csak az a piszok Hubernyák szúrta ki a háziak sze­mét egyetlen hosszúnyakuval. Volt, aki a tévé műsort akarta néz­ni, volt, aki a rádió mellett kardos­kodott, ki pedig táncolni szeretett volna a magnetofonra. A szolidabbak megelégedtek azzal is. hogy a büfé­asztal körül helyet biztosítsanak és feszt ettek és ittak. Mindenki jól szórakozott, s most Gurgulyáék kétheti szabadságot kér­tek, hogy helyreállíthassák kies lak­osztályukat. .. gy .1. gy Az egykoii Hétköz Szabolcs me­gye északi részén terült el, mocsa­ras, lapos, zsombékos, vizi vidék volt, ma már teljesen a múlté. A vizek lecsapolása után — az Ecsedi- láphoz hasonlóan — termő, művelt területté változott. Kiss Lajos, Kos- suth-dljas néprajzudós, hosszú évek kutató munkájával dolgpzta fel, s irta meg a régi Rétközről szóló müvét. Leginkább a szájhagyo­mány aktáiból, valamint a legkülön­bözőbb célokra készített térképek­ből merített. Bejárta az egész terü­letet, és személyesen hallgatta meg közel kétszáz adatközlőjét. Az ek­ként kialakított kutatómunka a maga nemében egyedülálló, több­rétegű, magasszínvonalú tudományos művet eredményezett. A kötei'oen számos tudományág kap adattárat; elindító fotiásmdvel: nemcsak a néprajz, földrajz, gazdaságtörténet, hanem az egykori jogszabasok leírásán keresztül a jogtörténet, hasonlóképpen a helynevek eredeté­ről és jellegéről — a nyelvészet is. A térképek (tagosítási, peres, job­bágyi, földesúri és hatósági map­pák) valósággal megelevenednek és a földterület társadalomtörténetéről beszélnek. A községek pecsétéi a lakosság foglalkozásairól vallanak: a pecséteken szereplő halak, mada­rak, szárnyasok, szerszámok és más kézi eszközök megannyi ősfoglalko­zásra utalnak. A régi Rétköz c. mű elsőként eleveníti meg az egykori' vízi világ szegény paraszti népének letküzdelmett, szokásait, gyűjtögető munkáját. Az Akadémia Kiadó je­lentette meg megyénknek sajátos tájegységéről eat a rtagyérlékű könyvet. Holnaptól kezdve... "Mielőtt az óra elütötte az éjfélt mindenki a lelke és a Dohár fenekére nézett. Megvizsgálta lelkiismeretét és hangosan vaav magában - ki mennyit ivott - ígéretet tett, „hogy holnaptól kezdve megváltozik”. Persze ezeket az Ígéreteket később elfelejtik, hogy jövő szilveszterkor újra megfogadhassák. A szilveszter: forga­tagban lesbenállv-a néhány ígéretet feljegyeztünk: A RÉSZEG: — Pajtlkáml Hegyezzétek a fületeket, jól néz­zetek meg, utoljára láttok az asztal alatt. Hatvankettőben nem iszom. Mit mondasz? Hogy tavaly is ezt ígértem? — Na és, a magamét iszom. . . A POTYAS: — Köszönöm, még ezt az egy pohárral meg­iszom a te számládra. többé már nem potyázom, leszokok az ivasról és a cigarettáról. Azt mondod, bogy már a te vacsorád eszem? — Hát enni azért kell, arról nem tudok leszokni. A FUTBALLISTA: — Az új szezonra megváltozom. Nem én fogok berúgni, hanem a labdát rugóm be az ellenfélnek. A PINCÉR: Holnaptól kezdve mindenkit észreveszek; kiszolgálok. Ne szóljon a nyilatkozatomba kedves vendég, nem az én asztalom. És különben is még 1961. december 31-ike, 23 óra 57 perc van. A FÉRJ; — Jövőre nem fogok más nők után szaladgálni. 1962. január 1. 0,30 perc. — Szivecském, esküszöm, ez nem is ruzsfolt, skarlátom van. — Szent isten, milyen csúnya kiütések. A PLETYKÁS: — Hogy én mindenkiről tudok valami rosz- szat mondani. Ugyan kérem. És különben is megígérem, hogy 1962-ben senkiről sem pletykálok és én be is tartom a szavam, nem úgy, mint Ica, akinek kapcsolata volt Sopronival és. . . AZ ÚJSÁGÍRÓ: — 1962-ben csak jót fogok írni — ez még l«t. december 31-én készült. (Takáts? kisebb tengerjárókat építenek A „Queen Mary’’ és a „Queen . Elizabeth” Anglia két legnagyobb utasszállító hajója (az egyik SZÉLESVÁSZNÚ DÓZSA MOZI: Jó utat autóbusz. (Széles válto­zatban!) Üj magyar film. Előadások kezdete: 4. 6 és 8 órakor. SZÉLESVÁSZNÚ MÓRICZ ZSIGMOND MŰVELŐD ESI HÁZ: Jó utat autóbusz. (Széles változatban!) Üj magyar film. Előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. BÉKE MOZI: Próbaút. Új magyar film. Előadások kezdete: fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. GORKIJ MOZI: Egy pikoló világos. Egy pesti szerelem története. Magyar film. Előadásuk kezdete: 4, 6 és 8 órakor. 81 327, a másik 83 673 toraié®) előreláthatólag már csak néhány évig közlekedik. Helyettük csu­pán negyvenezer tonnás, de ha­sonló sebességű tengerjáró hajók építését tervezik. Az olyan óriás­hajókat, mint a két„Queen’‘ ma már nem igen sikerül utasokkal ..megtölteni”, mert a hajóutasok száma tíz százalékkal csökkent és a jövőben előreláthatólag még kevesebben akarnak majd hajón utazni. Az utasok számának csökkenése elsősorban a repülő­gépek konkurrenciá javai, má­sodsorban Kennedy elnök ama felhívásával magyarázható, amely­ben felszólítja az amerikaiakat, hogy töltsék szabadságukat kül-, földi utazások helyett inkább ha­zájukban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom