Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-07 / 5. szám
80 millió méter játékfilm — 5 millió látogató 43 ezer előadás Egy év a Ho/iii/rnii Vállalatnál Pontos év végi statisztikát most még nem sok vállalat, üzem, vagy hivatal tudna adni. A legutóbbi jelentéseket nem dolgozták fel még a Moziüzemi Vállalatnál sem, így érthető, hogy Kecskovszky József igazgató is mindjárt azzal kezdte a beszélgetést, hogy az adatok — ha nagy eltérés nem is lehetséges — nem egészen pontosak. Hogyan alakult az előadások és a látogatottság száma? — összesen több mint 43 ezer előadásra került sor az elmúlt évben, ha nem csak a vállalathoz tartozó mozik előadásait számítjuk. A látogatók száma körülbelül ötmillió. Érdemes külön megemlíteni az ifjúsági előadások számának örvendetes növekedését: ezerkétszáz előadást tartottunk 165 ezer fiatal előtt. — Van sok társadalmi mozi? részt hétköznapokon tartja előadásait. — Milyen községekben leglátogatottabb a mozi? — Az egy lakosra jutó előadás — látogatás — száma alapján talán a tiszaeszlári Szurkos tanya vezet huszonnyolccal. Ga- csályban 24, Fehérgyarmaton 23, Kisvárdán 17, Csengerben 17 alkalommal volt minden lakos — átlagot számítva — mozielőadáson. — Nehéz lenne-e íz első műanyag lakóház a Szovjetunióban — Ötvennyolcat veszünk át az idén. Nálunk lesz minden nyilvántartásuk. Eddig nem sokat tudtunk a működésükről, statisztikai jelentésekben csak saját adataink szerepeltek. A fejlődést pedig csak pontos, egységes kimutatásokkal lehet lemérni. Leg- j alább ilyen fontos azonban az j is, hogy most már egységesebb { műsorpolitikát tudunk folytatni, j mivel mi készítjük el a megye t minden mozijának a műsor be- j osztását. — Tehát ötvennyolccal több mozival kezdik az újévet? — Ezek a mozik megvoltak eddig is, hanem saját beruházásból készül 18 keskenyfilmes és öt normál, illetve szélesvásznú mozi. Ezzel most már 26 normál és 130 keskenyfilmes mozink van a megyében. Vetítés azonban 210—215 helyen folyik rendszeresen, mert 13 kiskörzeti és két vándorautó több helyen is vetít. Ez ugyan nem tartó zik az elmúlt évhez, de érdé- i mes megemlíteni: a íelszabadu-' lás előtt körülbelül egy tucat-1 nyi mozi volt csalt a megyében. — Mennyi volt az évi beruházás? — Üj mozik építésére, felújítására összesen 3 millió 175 ezer forintot fordítottunk. Érdemes megemlíteni a társadalmi munkák értékét is: negyedmillió forint! A mozgalom Kék községben indult el még 1960-ban. Márton Frigyes pedagógus a helyi KlSZ-szervezet bevonásával gondoskodott a mozihelyi- ség tatarozásáról, festéséről. Azóta szépen elterjedt ez a mozgalom. 1961-ben már negyven helyén vállalták és végezték el vállalatunk dolgozói a helyi tömegszervezetek hathatós segítségével helyiségeink tatarozását, belső festését. — Hány százalékos jelenleg a megye mozival való ellátása? — Near állunk rosszul: 98 százalékos. A hiányzó két százalékot az idén feltétlenül pótolni akarjuk. Csak egy jellemző adatot: a mozival el nem látott helységek lakosainak a száma 8650. A megyeben elsőnek Nyí»-bélieken kap helyet mozi emeletes épületben. Az idén elkészül itt az új művelődési ház és ebben kap helyet egy nagyon szép mozi is. Űj, szélesvásznú mozit kap az idén Mándok. Megyei székhelyhez méltó, reprezentatív mozit kap az ötéves tervben Nyíregyháza. A körülbelül tízmillió forintos beruházásból épülő móri tervezését még az idén megkezdik. — Mutatkozik*« a korszerűsítés eredménye a látogatottságban is? — Hogyne, nagyon kézzelfoghatóan. Legjobb példa erre a balkányi mozi. Ismeretes, hogy tavaly milyen modern mozit adtunk át. Azelőtt keskenyfilmes volt. 1961 hat hónapjában I960 hasonló hat hónapjához viszonyítva több mint nyolcvan százalékos volt az emelkedés! 1960- ban 15 ezer látogató volt, 1961- ben pedig 27 ezer. Üjfehértón 42 százalékos az emelkedés. Vá- sárosnaményban húsz százalékos. Mindezek az adatok azt bizonyítják, hogy falusi dolgozóink is egyre igényesebbek. Hasonló példákat lehetne felhozni a kiskörzeti helyek ízesítéséről is. Tavaly nem egy helyen megkétszereződött a látogatók száma ahhoz az időszakhoz viszonyítva, amikor csak kiskörzeti mozi vetített. Ez viszont akkor is éatbetö lenne, ha csupán azt »ennénk figyelembe, hogy ha egy mozinak négy, esetleg öt vetítési helye is van és így nagyig. — Fon to* ügyem van a szamodra, Walter — fogadta a Mészáros, elmellőzve a köszönést is. Schellen berg veszélyt érzett a szívélyesség ellenére is. Kaltenbrunner közben a festett üvegű szekrényhez lépett — ezt soha ki nem álhatta, magában mindig ízléstelennek tartotta — két poharat vett elő és töltött egy üveg rajnavidékiből. — A győzelemre! — A győzelemre! — hangzott ! a válasz és a koccintásban bi- : zonytalanui csengett össze két po- | hár. Kaltenbrunner itta, harapta : a bort, azonnal utánatöltött a ! kiürült pohárnak. Schellenberg I eppe-n csak szájához értette. — Egyszóval Walter tért rá ] a lényegre — a Führer hivatott tegnap. Maga a Führer. Szemrehányást tett a fontok miatt. — A fontok miatt? — csodálkozott a másik, elhúzva a szavakat. — Igen, Méghozzá milyen szemrehányást tett. A fontokra szükség van. Kifogás nincs, kitérő nem lehet. A bankjegyecskékre minél előbb szükség van. — Felújítjuk a tengeri-farkas tervet? — kérdezte önkéntelenül Schellenberg, a német inváziós I tervek fedőnevére célozva, i — Egyszer bizonyosan. Egyelőre te is jól tudod, a Todt-szer- vézet a védővonallal buzgólko- j dik. A fontokra mégis szükség j van. I — Ha szükség van rájuk, meglesznek. De mire használjuk? — Tudom, Walter, hogy nem szereted a rajnavidékit. Látom, bele sem kóstoltál. Viszont tarkiszámítani, hány méter filmet vetítettek tavaly?, — Beszorozzuk a lejátszott i normál- és keskenylilmeket kü- * lön-küiön az átlagos hosszúság- : gal — mondja Kecskovszky elv- ! társ — és megkapjuk, hogy ősz- j szesen nyolcvanmillió méter játékfilmet vetítettünk, i Versenytárs-e a televízió? . ... . j — Készben. Néhány helyen j szerintünk helytelenül bevételes i televízió látogatást terveztek. Érthetően hatással volt a mozi t látogatottságára. Még rosszabb ha- | lássa! volt a televízió a mozira ; azokban a községekben. ahol I egyenesen azt követelték, hogy j szüntessük be a hétköznapi- elő- ; adásokat, mert nem tudják ho- j vá tenni a televíziót. Termesze- ! teSen ezek csak kivételes jelen- : ségek. Hogy a televízió további fej- > lődése, elterjedésé sem érintheti - érzékenyen a mozik látogatott- | ságát, arra kiváló példa a Szov- i jetunió, Ausztria és Üjzéland. Ezekben az országokban nagyon j elterjedt és népszerű a televízió I és mégis a mozik a leglátoga- j tottabbak a világon. (GB.) í Az első műanyagból készült lakóházat a Szovjetunióban, Leningrádban építettéin (MTI Külföldi Képszolgálat! Nyelvlecke Harmath—Hétit A UfiÜtí-tÁ. Tlfli togalok egy meglepetést szamodra. Whiskyt Eredeti angol, bocsánat, skót whisky. Madridban különösen kedvelted ezt a fajtát. — Jólértesült vagy. — Szakmánkhoz tartozik. Én maradok a rajnavidékinél, te töltő magadnak belőle. — A whisky egyike azon kevés dolgoknak, amelyeket még az angolok is jól csinálnak. De hogyan jutottál hozzá? — Tisztelőm küldte Svédországból. Érted; Svédországból, ahol bármelyik üzletben megvásárolhatod. természetesen nem márkáért. És sok mást is megvásárolhatsz. —■ Kezdem érteni. — Vagyis kár lenne a hamis fontokat repülőgépről leközölni London felett. Hagyjuk meg az angoloknak a mi számyasraké- táinkat. Ezeken a fontokon pedig vásárolni fogunk sok mindent; whiskyt, de acélt is. — Ha már vásárlásról van szó — szakította meg a Mészáros gondolatmenetét Schellenberg — érdeklődnék a VII1/4-es átiratom ügyében.' — Ez az a törökországi fickó? — Igen, az angol nagykövetség inasa. Afféle amatőr, aki kulcs- lenyomatot készített gazdája páncélszekrényéhez és most Mata Harinak képzeli magát. Emlékezetedbe idézném, hogy egy spéci- ál fényképezőgépet kért és tételenként 15 ezer fontot a szállítandó anyagokért, — A javaslatod? — A gépet átadnánk, természetesen abból a fajtából, amelyet az isztanbuli bazárokban is megvásárolhatna. A fonttal már rosszabbul állunk. Különben is kételkedem, hogy az öreg Churchill éppen ankarai nagykövetére fogja bízni titkos haditerveit. — Kis hal is lehet jóízű. Márkát nem fogad el? — Ragaszkodik a fonthoz, —Ezért kell nekünk fontot gyártanunk. Fintorognak a márkától? Majd ellátjuk őket fontjainkkal. made in Germany. Vagyis visszatértünk eredeti témánkhoz. Először is megfelelő ember kell hozzá. Csak ne professzor legyen. Schedenberg összeráncolt hóm lókkal gondolkodott, ahogyan erről beszélni szeretett: koncentrált. Tudta, hogy kiket fog felsorolni, három névvel készüli fel a beszélgetésre. Várt, hogy mindez rögtönzésnek tűnhessen. Büszke volt emlékezetére, szerette annak legendás hírét kelteni a Házban. De mielőtt megszólalhatott volna, Kaltenbrunner hirtelen megkérdezte: — Glubhof őrnagyról mi a véleményed? Schellenberg nem szerette a törtető tisztet, aki nemrég került át a Wehrmachtból: — Attól félek, hogy meggondolatlan. — Nagyvonalú. — Igeu, azok a fontok gyorsan elkészülnének, de legfeljebb hasonlítanának az eredetiekhez. A pénzhamisításhoz pedig precizitás kell. Lenne viszont egy javaslatom, Ha megengeded. — Várom. . — Bernhard Kruger százados — nyomta meg a nevet S eh elten berg. — És mit tud ez a Krugered? — A személyi lapját majd átküldőm. 1937 óta dolgozik kötelékünkben. az úi leveleseknél. Ö bonyolította ie a mexikói ügyef. — Emlékszem rá, aff. jó marka volt. — Szakértetem es meggyőződés. ebből a házasságból születhetnének fontjaink: (KM.vtart jak.)