Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-06 / 4. szám

Bürokrácia. avagy szervezetlenség ? Miért nem tudja megkezdeni a tenne Lést a Szatmárvidéki Faipari Vállalat? A Mátészalkai Vegyesipari Vállalat január elsejével meg­szűnt. Levált a régi vállalatból a gumis-részleg, az építőipairí rész­leg, s a helyében alakult Szat­márvidéki Fai pan Vállalat pro­filjába kizárólag asztalos, illetve bútoripara munkák tartoznak. As új vállalatnál sem a dol­gozók létszáma, sem az éves ter­melési értéle nem csökken. Sőt... Nagyon helyesen, a lakosság igényeinek megfelelően az ősvál- ialatnáí gyártott fényezetlen, ayersúruk termelését csökkentet­ték. Helyükben, a csökkentés mértékének megfelelően szép. fényezett bútorokat készítenek. Aa eddigi 80 asztalos helyett így most 168 asztalost foglalkoztat­nak. Az üzem idei tervében 1400 modern, festett garnitúra gyár­tása szerepei. Tavaly 3000 fénye­zett párizsi dohányzóasztalt ké­szítettek, idén már 8000-et ír elő a terv. 1000 darab újfajta, szép kivitelezésű kombinált szekrényt is készítenek az idén. Az üzemhez tartozó győrteleki fűrésztelep 1961 utolsó negyed­évéig jóformán kihasználatlan volt, csupán magánszemélyek ré­szére vállaltak bérfűrészeléseket iSs rönkmanipulációkat végeztek. A megyében eddig is nagy prob­lémát jelentett a láda-ellátás. Az üzem a tanács és a többi illeté­kes kérésére elvállalta hát a lá­dagyártást is, hiszen nyilvánva- .óan olcsóbb a megye ládaellá­tása a megyéből, mint eddig Bé­késcsabáról, vagy más távoli, du­nántúli üzemekből. Az utolsó ne­gyedévben, tavaly gyártottak is 50 000 ládát. Tavalyi, 61-es tervét 109,1 szá­zalékra teljesítette a vállalat. S ez mind ez idáig szép is, he­lyes is. Azonban most nem terv­teljesítésről, sem munkaverseny­ről, sőt termelésről sem lehet be­szélni. Állnak a munkák, a dol­gozók egy részét el kell bocsáj- tani, s a Szatmárvidéki Faipari Vállalat sok dolgozója aggódva várja a jövőt... Ki ezért a felelős? A problémákat az anyaghiány okozza. S elsősorban ami hiány­zik — az a fa. A fát Romániából szállítják. Az áru meg is van, ott vár el­szállításra Kétegyházán, de a vasút arra hivatkozik, hogy nincs elég vagonja. Márpedig ahhoz, hogy az új vállalat megkezdje teljes kapacitásával a termelést, a fát legkésőbb decemberben Mátészalkára kellett volna szállí­tani. Az üzem 1962-ne 320 000 láda gyártását vállalta. Az anyagke­ret rendelkezésére is áll, de a már említett szállítási probléma miatt az anyag mégsincs az üzemben. Ugyanez a helyzet a bútorok­kal is. Az Erdért-telepek a disz­pozíciót már decemberben meg­kapták — de fának se híre, se hamva. Ahhoz, hogy az első negyedév termelését biztosítani tudják a vállalat dolgozóinak szükségük lenne 15 000 négyzetméter furnér- lemezre. 170 köbméter bútorlap­ra, 140 köbméter fenyő- és bükk- íűrészárura és legalább 60 mázsa szegre. Ezzel szemben az Erdért-nél az üzem rendelkezésére áll 16 300 négyzetméter szín és vakfurnér, 100 köbméter bútorlap, 230 köbméter fényű-fűrészáru, és 98 köbméter bükk-fűrészáru-keret. S ha a rendelkezésre álló keretből mégsincs még mindig Mátészal­kán a szükséges anyag — ez vé­leményünk szerint, a vállalat hi­bája is, mert ha nem állt ren­delkezésre megfelelő számú vas­úti kocsi, miért nem fordult idő­ben más szállítási vállalathoz? Ami pedig a szeget illeti — Képek a Dunaújvárosi Hideghengermű építéséről ez a fontos anyag nem tartozik központi anyaggazdálkodás alá. Ettől függetlenül mégis hiánycikk. Javasuljuk, hogy az országos szervek ezt is vonják myaggaz- dálkodás alá. hogy biztosítani tudják mindé» vállai <v szegei lá­tását. A határidő sem lehet mindig dogma A furnérlemezt az Erdért-nek kellene szállítania S hogy ezt mikor szállítják, ez részben az Erdért-től, részben magától, a vállalattól, elsősorban pedig a szállítási lehetőségektől függ. Hasonló a helyzet a vasalkat­részeknél, a záraknál, sarok va­saknál, sarokpántoknál. A Vas­nagykereskedelmi Vállalat 245 nappal előbb kéri a megrende­lést. Októberben sem tudta azon­Sürgős segítséget A vállalat az ötéves terv kere­tében korszerű, hatalmas bútor­gyárrá fejlődik. A termelés el­kezdéséhez a szükséges kereteket megkapták, mégsem láthatnak a munkához. Véleményünk szerint alaposan meg kellene vizsgálni, hogy miért nincs mégsem az üzemben a kormány által bizto­sított anyag? Egyébként is igen költséges mulatság minden csavarért, vagy enyves-dobozért a fővárosba utaz­gatni. S az üzemben a hiányo­kon úgy próbálnak segíteni, hogy Csengertől kezdve járják autó­val az ország üzleteit és kiske- j reskedelmi áron vásárolnak — j amit tudnak. Mondanunk sem; kell, hogy ezzel jóval több leszj a rezsiköltségük is. valamint j minden hiányt ilyen módon úgy­sem tudnak pótolni. Ez a mód­ 15 szer egyébként is igen helytelen, mert a felvásárolt cikkeket a la­kosságtól vonják el. Az idő sürget. Nincs helye a sok huzavonának, akik úgy dön­töttek, hogy a vállalatot — he­lyesen — átprofilirozzák, adja­nak több segítséget a szállítási és előrendelési problémák meg­oldásához. Ez pedig nemcsak az üzem érdeke, hanem a sokezer fogyasztóé is, aki várja a szebb és olcsóbb bútorokat. Reméljük, ez a cikk az illeté- aesek kezébe is eljut és legköze­lebb arról tájékoztathatjuk ol-! vasóinkat, hogy a Szatmárvidéki j Faipari Vállalat teljes kapacitása- j val megkezdte a bútorok és a megyeszerte hiányolt ládák gyár­tását... Győri Illés György A 120 méter hosszúságú „gödör j*. ír aktorvon látású borona és fogas után útihenger tömöríti a cementtel erősített ta­laj. A Dunaújvárosi Hideghengermű távlati képe. (MTI Foto: Szilágyi Pál felv.) 15 — Annyira nem — mondta Schellenberg, hogy tegnap bejött hozzárít, és közölte, hogy szeret­né abbahagyni az egészet. Hiába — mondta nekem — úgy látszik, túlbecsülte a képességeit, azt hi­szi, mégis a filozófiánál kell ma­radnia. Még kedélyeskedett is. Közölte, ha kell, valóban megír­hatja az „Ösztönös és tudatos faji motívumok a világnézet ki­alakulásában” című munkát. Kér­te, szerezzük vissza neki a bécsi tanszéket. Hozzátette, hogy Ber­lint tulajdonképpen soha sem tudná megszokni és derűsen is­mételgette, hogy „Wien, Wien, nur du allein.. — El vagyok ragadtatva a gon­dolattól — morgott a Mészáros —, hogy ez az úr akár Bécsben, akár másutt, akkor kürtői világgá mindent, amikor kedve tartja. Himmler most mozdult meg először. Higgadtan bólintott. r­Schellenberg is bólintott, ami­kor jelentették neki, hogy Lange megjelent. Aztán azt mondta a titkárnőnek: — Engedje be, küldjön el min­den várakozót és szóljon Müller- nek. Az asztalon éppen kialudtak a piros lámpáeskák, amikor Lange belépett. Sugárzott. Az arca piros volt; a mozgása ruganyos. — Régen láttam ilyen jó szín ­ben, Lange. — Amióta megmondtam magá­nak, hogy abbahagyom, újjászú- lettem. , Vége az átvirrasztott éjszakák- i nak, az őrjítő és az ember sze- j mébe röhögő problémáknak. Nem j győzők hálálkodni magamnak. I hogy elég nagy voltam a beisme­Uarmath—Réti: leshez: nem vagyok a gyakorlat embere, nem tudom megcsinálni, amit vállaltam. Ezzel viszont ma­ga az ötlet, az ötletem semmivel sem lett kisebb, önök előbb- utóbb megtalálják azt az em­bert, aki meg is tudja valósí­tani az ötletet. — Majd igyekszünk — ígérte Schellenberg. — És a tanszék? — Természetesen intézkedtünk. Néhány nap múlva utazhat, pro­fesszorom. Wien, Wien, nur du allein — és Schellenberg mosoly­gott elbűvölően. — Hát akkor én megyek is — mondta Lange és felemelkedett foteljéből. Müller — igen, ugyanaz a Ges- tapo-ember, aki egykor Heydrich megbízásából mérget, majd ellen­mérget töltött Schellenberg poha­rába, bejött, belekarolt és lekí­sérte. ... A másnapi lapok kis hírben közölték, hogy dr. Albert Lange egyetemi tanár, a filozófia pro­fesszora tragikus autóbaleset kö­vetkeztében elhunyt. Űj, piros Mercedesét felfordulva, összezúz­va találták meg az árokban. Dr. Lángénak családja nincs, Berlin­ben temetik el. — Semmi más nem érdekelte, csak a tiszta tudomány, az em­beri gondolat gyönyörű szárnya­lása — mondotta ünnepi beszédé­ben a nyitott sírnál a Humboldt- egyetem rektora. III. KRUGER SZÁZADOS SZÍNRE LÉP. Schellenberg türelmetlenül do­bolt íróasztalán. Ujjai először egy gyors thüringiai népdal taktusait verték a keményfán, aztán indu­lókba csaptak át. Wir fahren ge­gen Engelland — dünnyögte és szinte kísérte saját magát. Hirte­len legyintett egyet, mérgesen fel­ugrott, kétszer-háromszor gyors, határozott lépésekkel végigsétált a szobán. Ismét visszaült a kar­székbe és kis zománcozott naptá­rával foglalatoskodott. Kattintott egyet rajta és a jelzés engedelme­sen váltott május 9-ére, ami any- nyit jelentett, hogy május 8-a van, péntek. Schellenberg naptá­ra — ez köztudomású volt — mindig egy nappal előbbre mu­tatta az időt. A jövő embere va­gyok — adomázott — és gondja volt rá, hogy a Házban — amint központjukat nevezték — mon­dása minden illetékesnek a fülé­be jusson. Ezúttal az idegesség felhői ho- mályosították el nyugalmát. Dél­előtt 11 órára hivatta a Mészáros, és ő pontosan tudta, miről lesz szó. Megint ezekről az átkozott fontokról. Néhány hónapja csend volt körülöttük, már remélte, hogy az egész ügy feledésbe ment. Nem kellett volna elfogad­ni annak a hóbortos professzor­nak ajánlatát. De miért éppen most jutott ez valakinek eszébe? 1942 tavaszát írják és nem 1940 nyarát. A csaták a belorusz ős­erdők peremén folynak. Sztálin­grádról már múltidőben beszél­nek, a háború tüze emészt a Csendes-óceán pálmafás szigete­in és az invázió terve egyelőre az Atlanti-fal építésévé módosult. Kinek van most szüksége a fon­tokra? Megémé-e az egész cir­kusz a fáradságot, amikor meg­bízható kezekre ezer helyen len­ne szükség? Vagy mégsem a font-ügy? Kai- tenbrunner telefonhívása határo­zottan ingerült volt és különben is, Kurt mindig igazat állít. Kurt — a Mészáros egyik magántitká­ra volt és rendszeresen tájékoz­tatta Schellenberget mindarról* amiről nem szerzett tudomást hi­vatalból. Nem ingyen. Az én költséges, de biztos villámhárí­tóm — így könyvelte el magában Schellenberg a titkárt. Három perccel tizenegy ón» előtt érkezett. Kaltenbrunner elő­szobájában Kurt kifejezéstele« arccal fogadta és udvariasan a belső ajtó felé mutatott. (Folytat*** i . ban még staiia, hogy a váltat ai ; mit fog termelni Sürgősen javasoljuk, hogy az ; országot tervek a határidőtől j tekintsenek el azoknál a válla j latoknál, ahol új termékek gyár- i tását kezdik Amit a me aye megkap, szét­osztja. A szálkái üzemben akad ! bőven nvmtaitsrő, hely is, kapa j citás is - csrk éppen anyag nincs times • mar említett prob- I lémák miatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom