Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-06 / 4. szám

r Uj mezőgazdasági szakembereket A vencseliöi szövetkezeti gaz­dák hűek maradtak a híressé vált hagyományos burgonya ter­mesztésükhöz- A közös terület­nek közel egyharmadán, 1280 holdon termeltek burgonyát. A korai burgonyájuk igen szépen sikerült: holdanként kereken 60 mázsa termett. Az újburgonyá­ból 3,6 millió forint bevételük volt. Az ^iszály az őszi szedésű burgonya [terméseredményét igen lerontotta.) Ennek ellenére 354 vagon burgonyát adtak el a MÉK-nek, i s 88 vagonnal értéke­sítettek vetőmagként. Fő jövede- lemforrásufk, a burgonya 7,4 mil­lió forint bevételt jelentett. A növénytermelésben tervezett áruértékesítés nyolcmillió forint volt, s ezt a tervet burgonyából, cukorrépából, dohányból, hüve­lyesekből, í aprómagból és zöldség­ből — a terméskiesések ellenére is — sikerült teljesíteniük, sót valamivel túl is haladnak a ter­uevelnek a január bau induló kihelyezett technikumi osztá­lyokban. A Nyíregyházán nemrégen megtartott felvételi vizs­gákon több mint 200 jelentkező vett részt. Közülük kerül­nek ki a Kisvárdán, Ibrányban, Nyírbátorban, Nagykálló- ban és Rakamazon létesítendő osztályok hallgatói. Valójá­ban levelezésszerűen kapják anyagaikat, de hetenként két­szer ne\ elök segítségével osztályfoglalkozások keretében ta­nulnak. ami igen megkönnyíti majd a tanulmányi előmene­telüket. A képen: Felvételi vizsgán. A vcrsmegveii Micsurin Tsz-ben vénytermelés és az állattenyész­tés egyaránt szükségessé tette. A termelőszövetkezet hét traktort, két gépi permetezőt, két burgo­Az Idén is folyósít gyorsan visszatérő hiteleket a Magyar Beruházási Bank Az eternit években jól bevál­tak az önköltség-csökkentő beru­házásokra nyújtott hitelek, ame­lyeket a beruházás hasznából egy-két ev alatt fizetnek vissza a vállalatok. 1957 óta a Magyar Be­ruházása Bank 964,4 millió forint gyorsan visszatérülő hitelt nyúj­tott s ebből 755 millió már meg­térült, ezt az összeget vissza is fizették a banknak. Az idén is nyújtanak hasonló kölcsönöket. A hitelek engedélyezésénél fi­gyelembe veszik az ország anyag- készleteit,} ezért kölcsönt nem építkezési célokra, hanem gépek beszerzéséire, üzemek korszerű sí­Fildmüvesszövetkezeti vezetöségválasztó tagértekezletek A Szövetkezetek Országos Szö­vetsége március végén összeülő kongresszusát megelőzően minden szinten újraválasztják a föld­művesszövetkezeti szervek veze­tőit. A falusi vezetőségválasztó tagértekezletek és közgyűlések február- 19-ig, a megyeieket pe- dgi március 5-ig választják meg. A vezetőségválasztó gyűléseken összegezik földművesszövetkeze­tek két kongresszus között vég­zett munkájának eredményeit és hibáit, meghatározzák a követ­kező e^-ek tennivalóit. , tésére a szervezettség javítására nyújtanak. A takarékosság elve itt is érvényesül, általában legfel­jebb félmillió forintos összegű hi­telt igényelhetnek a vállalatok. Az idén ismét körülbelül 150 millió forint hitelezésére készült fel a Magyar Beruházási Bank, s ettől a segítségtől további szá­mos üzem műszaki színvonalá­nak javulását, a termelési fcöit- ségek ^.csökkentesét várnák. A vasmegyeri Micsurin Tsz-ben így tartják: mindenkor biz­tos jövedelem forrás az állattenyésztés. A kép: Hízónak- való sertéseik egy tálkáját mutatja. (Hammel felv.) A téli hónapokban választókerületenként találkoznak a lakossággal a népfront oizottságok és a tanácsok tagjai ismertetik a választókkal a a tavalyi községfejlesztési ter­vek végrehajtását, az idei ter­vek előkészületeit, a terme- melöszövetkezetekkel kapcso­latos problémákat, sőt a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseit is. A jelentések szerint a kezde­ményezés nagy visszhangra ta­lált. s összesen 31 községi és 13 tanyai népfront bizottság — va­gyis valamennyi — kapcsolódott be a munkába. Eddig kereken száz népes kisgyűlést tartottak a járás­ban. Ezekre szívesen elmen­nek a választók és ott őszin­tén mondják el véleményü­ket a különböző kérdésekről a tanács és népfront bizott­ság tagjainak. Több helyen pedig felajánlásokat is tesznek a községfejlesztési ter­vekben előirt feladatok mielőbbi megvalósítása érdekében. Balsán eddig 33 kisgyűlést tartottak, s a kölcsönös beszélgetések hatásara ezzel egyidőben több mint tíz­ezer forint értékű társadami munkát végeztek el az iskola és bekötő út építésénél. Nagyhalászban egy hosz- szabb csatornát készítettek a felgyűlt talajvíz elvezetésére. A találkozók lényegében csata november második felében kez­dődtek, s a tavaszi munkák meg­kezdéséig mintegy ezerhárom­száz kisgyűlést rendeznek a já­rásban. s cxm ki i kár út uj két kandák an A zt mondta, eley ‘* 1 * * * * * ha csak úgy Írom j a nevét: S. B. juhász. | Hogy nem akar ő az I esetből semmi nagy dol- j got. Ha megtette, a sa- I ját szavaival az vitte rá: „Mert a miénk a nyáj”. Két éve történt, épp karácsony tájt. Több I anya már megszülte ! kicsinyét. De az egyiké nem maradi meg. Alig 1 élt valamit. Egy másik ! viszont kettőt ellett. I szépeket, életrevalókat. •— Na mit leheteti tenni? — húzza felvas­I tag sövényú szemöldö­két. — Az ikrekből egyi­ket az alá az anya alá Aztán ölebe vette a két- bundás kisbárányt és a magában maradt anyá­hoz vitte. Párszor búj­tatva ..átirányította’' a hasa alatt s utána a lágyhoz dörzsölte az or­rocskát. Az anya szagolta, szag­lászta a kis idegent. De mert a kicsi bundája ismerősnek sejlett, meg- megállt szoptatására is. S. B. juhász pedig még egy éjszakát is a hodály- ban töltött, hogy minél jobban sikerüljön a szoktatás. .. L s sikerült! Ugy­Í J annyira. hogy pár nap múlva amikor vezetten. A tényleges terméski­esésük azonban — elsősorban őszi szedésű burgonyából — két­millió forint körül van, s ez érzékenyen érinti az eredménye­ket. Amíg a növény termelésben a szorgalom ellenére az időjárás volt a gond. addig az állatte-; nyésztés terveinek a teljesítését j az alapok hiánya befolyásolta. Ez sajnos az első év velejárója l a közös gazdaságokban. Ebben az ; évben a törzsállomány kialakí­tását kezdték meg. Az állatte- j nyésztés jövedelme mintegy 600 ezer forintot tesz ki. Ebből ki- | emelkedik a tehenészet, a tej ter- j melés. A tej termelési tervet — ' tehenenként 2000 liter — már j augusztus végére teljesítették, j annak ellenére, hogy7 a tervezett | 55 tehénnel szemben csak 40 da- ; rab van. Fejési átlaguk mo»t is : meghaladja a tíz litert. A kezdet esztendeje Az első zárszámadás előtt a vertese Hői Szabadság Tsz-ben i Egy esztendeje annak a nagy- változásnak, amelynek tanúi, ré­szesei lettek a vencsellői dolgo­zó parasztok; a Szabadság Tsz taglétszámban, területben tízsze­resére növekedett. Vencsellő tsz- község lett. AM ismeri ezt a köz­séget, az tudja, hogy nem volt könnyű az út odáig, de az első közös esztendőben sem volt asz­faltozott az az út, amelyiken a nagyüzemi gazdálkodás megin­dult... Az 1960-as év nem bocsátotta el szerencsésen az 1961-et Az egyéni gazdaságok a felét sem | vetették el a szokásos gaboaaAerü- [ letnek. Ennek egyik magyarázata j ! a rendkívül csapadékos ősz volt. I Tavasszal a sok pangó talajvíz | hátráltatta a termelés kibon tako-1 zását amellett, hogy itt i» meg-! voltak a kezdéssel járó nehéz- I ségek... Most. egy gazdaság, ev távla­tából visszatekintve a vezetők is és a tagok is elmondhatják, hogy az aszályos nyár ellenére kiállta a próbát a vencsellői szövetke­zeti gazdálkodás, s megteremtő­dött a tehetősége a még nagyobb arányú kibontakozásnak. 1 nyasaedő és egy aratógépeí és j más munkagépeket szerzett be I Építettek egy félezer férőhelye: | süldöszállást, 480-aa hizlaldát, öt- I vagonos górét. Most készül « I tanyaközpont törpe vízmüve | amelynek segítségével a szarvas- i marha-istállóba, a hizlaldába, a fiaztaióba biztosítják a vizet Elvégezték a területkijelöle munkákat és megkezdték egy száz holdas gyümölcsös telepíté­sét A gyümölcsös pár év múlva fontos ága lesz gazdálkodásuk­nak. Az 1962. e>vi tervükben még nagyobb elképzelések szerepelnek a beruházás terén. Száz férőhe­lyes szarvasmarha-istállót telje­sen saját erőből akarnak felépí­teni, egy másikat állami segít­séggel. Tervezik egy tízezres csi­benevelő és egy ötezres tojató- ház építését is. Tovább akarjak gyarapítani gépállományukat. Tizennyolc fia­talembert küldtek el traktoros- képző iskolára, hogy a gépész­szakember utánpótlásban se le­gyen iennakadás. Nagy terveik vannak az öntözés kibővítésére. Tavaly tíz holdon volt öntözéses kertészetük, az idén 80 holdat akarnak, ötszáz hold legelőn szin­tén öntözéssel kívánják fokozni a hozamot . I.j>v ni unitnegyséjí <*rt«*Ue S5 lóri ni Az ev kezdetein nem sok gon­dot fordítottak a termelésben va­ló anyagi ösztönzésre, alig tervez­tek valamicskét prémiumra. Az élet azonban hamar ráébresztette a vezetőséget ennek a fontossá­gára. Év közben alakították ki sajátos premizálási reiid.s7,eriii:et, s ezt az idén tovább tökéletesítik. A tehenészetben például a több­lettej 40, a többlettejzsír 45 szá­zaléka volt a prémium. A termelőszövetkezet 35 forin­tos munkaegységei tervezett A mostani felmérés szerint ez az összeg a prémiummal együtt meg is lesz. Nem megvetendő ered­mény ez Vencsellőn sem az élsr évben. Főleg akkor, ha figye­lembe vesszük beruházásaikat, s azt, hogy7 minden esedékes tarto­zásukat rendezték és közel két­millió forintot fizettek ki a ta­goknak a tavaszi vetőmagvakért. Ez évre a jól előkészített, nagytáblás földek hozama, az ál­lati ' termékek előállításának fo­kozása szebb kilátásokat biztosít, s még jobban megtalál­ják majd számításukat, mint az első esztendőben. Samu András Burgonyából 7,4 millió lóri«í Kelmilliié henilia/n* A. kiégi kis szövetkezet létesít­ményei, felszerelései korántsem voltak elegendők az új viszo­nyok között A fejlesztést a no- _______ 1 ............... — ■ " ­A Hazafias NépfrorA nyíregy­házi járási bizottságának kezde-; ményezésére újszerű feladatra vállalkoztak a járás községei- i ben a tanácsok és népfront bi­zottságok tagjai. Elhatározták: a j téli hónapokat felhasználják ar- j ra, hogy választókerületenként j találkoznak a lakossággal és a. szokásos tanácstagi beszámolókon j kívül általánosan tájékoztatják a, dolgozókat, az őket érdeklő kér-1 désekről. így többek között tenni, amelyiknek egyet­lené is elprusztylt. — Helyes. Csak ott volt a bökkenő, hogy a kicsinytelen sem mikép­pen nem akarta elfogad­ni. Miután megszagolta, elkergette magától. Ha a juhászok ma kezdenék mesterségüket, nem is sikerült volna. De nem ám! Mert ho­gyan is juthatna eszé­be, amit S. B., a régi juhász megcsinált?! Gyakorlott, ügyes kéz­zel megnyúzta a kis él­lettel ént és takaroson ráhúzta a meg gyéren óundás bort a már em­lített ikrek egyikére. a kis mostoha el-elcsa- ta ngolt, aggódó anyai hí­vó szó kereste.-r-Aztán mi történt a kisbárányra húzott felső bundával? — No ugye, ezt már nehezebb kitalálni? — mosolyog S. B. juhász bölcsességgel. — Szóval, az történt; ahogy szokta a kicsit az idegen anya, úgy vágtam le egy-egy darabkát a ráhúzott bundából. Míg végül el­fogyott. És megnőtt, mint a többi. Ekkor mondta: mert mienk a nyáj. a. b.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom