Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-30 / 24. szám
Vita a mélyiorgatásrél és az öntözésről A tudomány segítségével... A kísértetek és a gyakorlati eredmények igazolták a mély- és mélyítőszántás létjogosultságát, fontosságát. Nekem is az a véleményem, hogy minél mélyebb szántásokra van lehetőségünk — a többi tényezővel együtt — annál nagyobb termésátlagokat tjlunk l'ztoüiani. Azt javaslom, hogy csak azokon a területeken menjünk mélyebbre merészebben a szántást sál, ahol a felforgatandó altalaj jó, tápláló anyagokban dúsabb mint a kilúgozott feltalaj. Ahol nem ismerjük az altalaj minőségét, a termőréteg vastagságát, ott feltétlenül szükséges talajvizsgálatot kérni a szántás mélységének a meghatározásához. A gépállomások laboratóriumaiban túlnyomó többségében már elkészültek a községek talaj hasznosítási térképei, s ez a munka 1962-ben teljesen befejezést nyer a megye területén. Ahol már elkészültek ezek a térképek, ott már tudományos alapossággal lehet dönteni a szántás mélységének a kérdésében. Általában a mezőségi. a réti agyagtalajok, a közömbös kémhatású, vastagabb, barna színű erdőtalajok és homoktalajok nagy része az, ahol az altalajok olyan jók vagy jobbak mint a feltalaj — itt lehet merészebben mélyíteni a szántásokat. Ami az öntözés szükségességét illeti, elég megjegyezni azt, például az őszi búza 340—580, a tavaszi árpa 320—520 liter vizet igényel egy kilogramm szárazanyag előállításához — és akkor, amikor a mi vidékünkön a legnagyobb a szárazság. U zükséges még megjegyezni, ^ hogy a mélyművelés és az öntözés önmagában még kevés a nagyobb terméshozamok eléréséhez s különösképpen állandósításához, valamint továbbíokozásá- hoz. A nagy hozamok biztosításához nélkülözhetetlen a folyamatos tápanyagutánpótlás — a hozamoknak megfelelően mind nagyobb adagokban —, szükséges az egységnyi területre jutó vetőmag- vagy növényszám biztosítása, a munkáknak (vetésnek, növényápolásnak) mind nagyobb arányban gépi eszközökkel való elvégzése. A magas terméseredményeket csakis az alapvető módszerek és munkafolyamatok egységes alkalmazásával lehet elérni és tovább ] fokozni. Horváth Miklós üzemszerv. o. vez. > Gépállomások Igazgatósága. I Közel kétszeresére teljesítette tervét #► a kállósemjéni Növényvédő Állomás A Kállósemjéni Növényvédő Ál- j iomás nagy szolgálatot tett ta- > valy a mezőgazdasági kártevők pusztításával a megye termelő- j szövetkezeteinek és gazdaságai-: nak. Területi tervét az általános gyümölcsvédelemben több mint' háromszorosára, az amerikai fehér szövőlepke ellen közel háromszorosára, és a burgonyabogár elleni védekezés területi tervét kétszeresére teljesítette, és 4 A/AGW/tl /HII&£ H végül, terven leiül, jelentős területen végzett növényvédelmi munkát a dohányültetvényekben. Az állomás 54 erőgéppel rendelkező kilenc brigádja 183 százalékra teljesítette növényvédelmi tervfeladatát. Kedvező eredményt mutat az önköltség alakulása is. A holdanként tervezett költségnek az 59 százalékát használták fel erre a célra. A növényvédő állomás zárszolgálati osztálya a mezőgazdasági növények exportszállítmányainak az ellenőrzését végezte növényegészségügyi szempontból. Munkájuknak nagy része van abban, hogy e népgazdaságilag fontos exportszállítmányoknak csupán kéttized százaléka esett kifogás alá. Az üzemben a téli időszakot a gépek javítására, az új feladatokra való felkészülésre fordítják. A növényvédelmi laborató■iumban feldolgozzák a hazai és külföldi új védekező anyagokkal folytatott kísérleteik vizsgálatát, s ezáltal még alaposabb szakmai tanácsadást adhatnak a termelő- szövetkezeteknek a védekezési munkák végzéséhez. Az idén — az üzemi növény- védelem kiterjedésének az elősegítésére — a növényvédő állomás munkagépeket biztosít a termelőszövetkezetek részére. Már tavaly is értékesítettek hét darab felújított Rapidtox I. típusú motoros permetezőgépet. Az idén sokkal nagyobb lehetőségük van a termelőszövetkezeteknek a növényvédő gépek vásárlására. A növényvédő állomás ötven darab új Rapidtox II. és 12 darab felújított Rapidtox I. gépet ad el a termelőszövetkezeteknek. Most már a tsz-aken múlik, hogy éljenek is az adott lehetőségekkel!... (sa) Budapestre érkezett Mihail Komm világhírű szovjet filmrendező (szemüveggel) és B. V. Metalnyikov forgatókönyv író. (Keleti Éva felv.) Huzavona a dolgozóit Kárára — avst«vy : miért Kerül háromszorosába egy i^azotványliép Yáüárosnaménylmn? Talán sehol az országban nincs olyan értékes a fénykép mint a vásárosnaményi járásban. A kép értékét — akármennyire is hihetetlen — nem a művészi kivitel, hanem a kilométer, a távolság határozza meg. A naményi járásban, a járási székhelyen az elmúlt év augusztusáig egy fényképész kisiparos működött. Augusztusban a helyi tanács — jogos indokok alapján — bevonta működési engedélyét és a község, sőt a járás is fényképész nélkül maradt. A Nyíregyházi FÉNYSZÖV meg akarta oldani a problémát és helyiséget igényelt. A helyi tanács ki is utalta a volt fényképész műtermet, de... A műtermet azonban még máig nem kapták meg. így történhetik meg az, hogy ha valaki Vásárosnaményban akárcsak igazolványképet is akar készíttetni, a legközelebbi fényképészhez kell utaznia Nyíregyházára, vagy Mátészalkára. A képek árát is úgy kalkuláljuk: útiköltség plusz a fénykép ára. A községbeliek, joggal elvárják a tanácsi szervek sürgős intézkedését!, —takáts— A gomb már megvan, csak kabát keli..! Még az elmúlt év őszének elején történt, hogy erőgépet vásároltunk a FÖMÁV-tól pótkocsival és tárcsával. A pótkocsi és a tárcsa az üzletkötés után néhány napra meg is érkezett. Azóta igen sok idő telt el, de az erőgép azonban mindig nem jött meg. Arra kérjük a FÖMÁV-ot, illetve a jogutódját, ha a gombot elküldték, ne feledkezzenek meg a kabátról sem. A jól bezsírozott pihenő tárcsával és a szép pótkocsival erőgép néjkül ugyanis nem sokra megyünk...! Dózsa Tsz vez. Ilk. Elkészült Afrika földrajzi lexikonja LerUngrádi tudások a legújabb tudományos adatok alapján elkészítették Afrika első földrajzi lexikonját. A lexikon körülbelül 2 ezer ismertetést tartalmaz Afrika fizikai, gazdasági és politikai földrajzáról. A művet 1962-ben kiadják. Elhunyt a képtávíró első feltalálója Az amerikai Newarkban (New Jersey) 72 éves korában meghalt Richard Ranger, az else tengerentúli drótnélküli kép- távíró feltalálója. Rangernel más jelentős találmányai is voltak, többek között a síp nélkül működő villanyorgona és a villamos harangjáték. 12 évi bSrlenifOnietSst kapott az aiaftomos slki gyilkos Október elsején Lazó István segédmunkás budapesti munkahelyéről hazaérkezett III. re. Ugyanekkor itthon tartózkodott a hasonlókorú Bíró Bajos is. Ketten korábban iskolatársak és barátok voltak, de az utóbbi időkben haragosak lettek. AzdSíjJ’. az italboltban találkoztak és öslfeeszólalkoztak. Lazó István kést rántott, de a kocsmabeliek a kést kicsavarták a kezéből. Lazó erre egyik közeli rokonához sietett, •kitől egy hatalmas disznőölőkést emelt el. A disznóölőkéssel tért vissza az Italboltba, a mit sem sejtő Bíró Lajos közelébe settenkedett és teljes erővel, váratlanul egykori ba rátja hasába szúrta a kést. A szerencsétlen fiatalember a halálos szúrás következtében percek alatt meghalt. A megyei bíróság az alattomos gj-flkosi ií esztendei börtönbüntetés- n ítélt«. 35. Ezek voltak a nehéz napok legnehezebb percei. Nappal nem értek rá gondolkodni, az éjszakát a fáradtságtól álmatlan ájultság völgyébe zuhanva aludtak végig, de ez a néhány perc... ez a tétlen ébrenlét a követelőző gondolatoké volt. Ilyenkor árnyak népesítették be a sötétséget, élő, vagy halott szeretők, feleségek és barátok árnyai. És elsősorban gyermekek árnyai, akik — ha vannak még — kenyérről álmodnak és apa nélkül nőnek fel. — Nem — jött Berhardson leheletszerű válasza. — Fáj? — Semmiség. Oslo ifjúsági ökölvívó-bajnokságán egyszer ezüstérmet nyertem. Bírom. — Hja, akkor vissza lehetett ütni. — Mindig meg kell próbálni visszaütni. Eleget mondtuk mi ezt még idejében. Norvégiában is, másutt is. — Mit jelent ez a „mi”? — Mi, kommunisták. — Nem tudom. Norvégiában hogv volt. Németországban nem hallgattunk rátok. Én sem. Untam, hogv folyton falra festitek aiz ördögöt. Békés ember ve<*vok. norvég. Egy kicsit jobb életet akartam és kész. Ti meg örökké nagy szavakat mondtatok, harcról papoltatok — egyszerűen idegesítettetek. — Logikus. Az embert mindig idegesíti, ha szunnyadni, bóbiskolni akaró lelkiismeretét éb- resztgetik. Hallgattak egy sort. aztan Knebsböl tószakadt Harnath—Rt’ti: I SÍKI — Miért tetted? — Mit? ■ — Hát DávidkávaL — Emberként akarunk élni. — Mi a fenének használod folyton ezt a többesszámot? Én Bernhardsent kérdezem egy kriptában, egy nyomorult prics- csen — és mindig a kommunista párt válaszol. — Ezen fog megbukni a fasizmus Krebs. Ezen a többesszámon. Hogy van egy óriási ország már a földön, ahol győzött ez a fajta többesszám. A ti Führere- tek az oroszokba fog belepusztulni. — A ti Führeretek... ez is igazságos többesszám? — Nero, Krebs, ez nem igazságos többesszám. Bocsáss meg öregem. Újra csend, sóhajok és árnyak csendje. — Norvég'! — Hm? — Igazatok volt. Mindenben. Tudod, mit csinálok először, ha túlélem ezt a dögvészt? — No? — Belépek abba az idegesítő pártotokba. Petrich egyre kibükíü-íülanabb lett. Túl jó szakember volt ahhoz, hogy ne vegye észre akár a legkisebb hibát is és túl aljas ahhoz, hogy megtorlatlanul hagyja. Bgyik nap új kínzást eszelt ki. Ez minden eddigit túlszárnyalt. Egyetlen tiszt és altiszt sem volt a nagyteremben, csak a szokásos SS-őrök. — Ide figyeljetek nyavalyások! — sípolt a nyomdatulajdonos hangja. — Valószínűleg érdekel benneteket, mi van kint. No, persze nem teljesen kint, az túlzás lenne, ahhoz semmi közötök. Csak itt, kint a deszkafalon túl. Hát én megmondom nektek, lusta disznók, mert nekem ez a feladatom, hogy minden eszközzel serkentselek benneteket és én ezt jó eszköznek tartom. Felemelte botját, száját torz vigyorra húzta és folytatta: — Hullanak a kinti nyavalyások. mint a legyek. Ott nincs kesztyűs kéz és meglehetős kaja, mint itt. ott korbács van, gázkamra van, mérőléc van és gramofon van. Botjával most kopogni kezdett az egyik gépen, bal mutatóujjával az úraláncát fricskázta ütemesen, és megkérdezi«; — Nyilván azt kérdezitek magatokban, mi köze a mérőlécnek és a gramofonnak a korbácshoz és a gázkamrához? Van kint két pompás fickó, a legtöbben ismerik őket: a Höhn-fiúk. Na. hát két ilyen segítséggel én itt is kétszer annyit produkálnák veletek. Ahogy elmondták nekems az egyik Höhn-fiú egy gramofont kezel, váltja rajta a lemezeket. A másik közben fehér köpenyben, mintha orvos lenne, megméri az odarendeltek magasságát és közben nyakszirten lövi a pacienst. (August Höhn és Otto Höhn büntetlenül élt a Német Szövetségi Köztársaságban, csak az Eichmann-ügy nyomására ítélték el őket 1960. szeptember 14-én Düsseldorfban.) Talán most, hogy tudjátok, mi van kint, jobban igyekeztek megbecsülni magatokat itt bent — fejezte be épületes monológját Petri eh és a sápadt arcokon úgy látta, elérte, amit akart. Aznap este Bernhardsen és Krebs sokáig suttogott a prics- csen. — Te nem szólhatsz, norvég. Rád úgy Is kirúgtak a Dávidka- ügy óta. Majd én. — Rendben. Köszönöm. Délben a hannoveri gépmester odalépett. Wegnerhez. Félrevonta a főhadnagyot és vagy tíz per* cen át magvarázott neki valamit. Az bólintott. Utálta a szakértőt, aki kiszorította őt a kürt Időleges részleg második helyéről. (Folytatjuk^ KELET-MAGY^BOKS^ÁC
