Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-28 / 23. szám

A szocialista bri^ádmoigalotn szerepe a nevelésbe«

A pedagógusok ma már nem egyedüli művelői az ifjúság nevelésének. A KISZ, a különbőz» társadalmi szervek, a munkásosztálynak aktív segítői. Kállai elv társ áz országgyűlésen mondott referátumában kiemelte: „A munkásosztály ma már mint aktiv, közvetlen nevelési tényező jelentkezik az iskolában.” Hogy ez mennyire így van, a gyakorlat, az elet igazolja. A munkásosztály célratörő pedagógiáját, nevelési célokra .«olgáló eszközeit nekünk, pedagógusoknak sok esetben bátran alkalmaznunk kell munkánk során. Egyet a sok közül. A nevelés, a művelődés, a termelékenység fokozása, a tömegsport érdekében a munkásosztályunk körében olyan gondos pedagógiai, nevelési kezdeményezés, — ma már mozgalom — jött létre, min a „Szocialista Munkabrigád” mozgalom.

.\ szocialista munkabrigádok életében a szocialista közösségi vonások, normák hatnak. Az egy mindenkiért, mindenki egyért nemcsak jelszó, hanem a gyakorlatban alkalmazott követelmény a közösség tagjaitól, amelyet az adott közösség követel még. A közösen végzett munka, a közös örömök és feladatok, a saocialisla jövő perspektívái, az egységes világnézet kialakulása

* *

*

á máskülönben is nagy ttílterhe-* lést, hanem a tanulmányi munka* elősegítését, bizonyos formában* elmélyítését, a szocialista együtt-? ólés normáinak tudatos gyakorló-* sát szolgálják. Minden kollégium* a szokásokat, hagyományokat, sa-* játosságokat figyelembe véve ál-* litotta össze a szocialista brigád-* dá válás direktíváit. Ezek általá-* nos pontjai: a.z „Ifjúság a szocia-jj lízmusért” mozgalomban válót részvétel, fejlődési tendencia a* tanulásban, adottságának megfe-t lelően részvétel szakkörön, közös* mozi-, színház-, lciállíláslátogatás.i film- és könyvankéton való rész-* vétel, tevékenyen dolgozzon a* KISZ-szervezetben, az osztály-* közösségben végezzen társadal-t mi, fizikai munkát, a szocialista* országok fiataljaival való levele-* zés, személyes, vagy levelezési* kapcsolat üzemi szocialista mun-* kabrigáddal. a bírálat és önbírá-* lat kialakítása, a szabadidő kő-« zös és helyes felhasználása, az is-* kólái mulasztások minimumrat való csökkentése, takarékosság,* a társadalmi tulajdon védelme, * aktívan vegyen részt az iskolai* kollégiumi sportbajnokságokon * stb. Bár nem sorrendben, de a* direktívák a nevelési területeken,* az eszmei -erkölcsi -poll tikai neve-* lés, tanulmányi munka, kulturá-* lis nevelés, testi nevelés, munkára* nevelést átfogják. Az elsődleges kö- iösségek a megadott szempontok ilapjáh állítják össze munkatermüket.

Kalász Márton:

RENDET!

Rendet, rendet, magunkban! Az ének ilyen sűrű évszázad kölykének önmagában már nagyon kevés.

Habzanak a napok, mint a hátak, s villogunk, hol éppen belevágtak, mint páncélos izmokban a kés.

Mi legtöbbször sebezni tudunk csak —- érzékeink álma agyunknak olyan bonyolultak, Oly kuszák.

De hiába üt érte, hiába kemény-kéz, ha végső oltalmára rá nem nyitja szemünk, a világ.

Ezerszer a termékeny makacsság, s, rosszallóit tűz jelezze inkább eszménket, mint hamis fegyelem.

Hogy többé ne a szájunkra vert pő'rt — íölfédjük a rejtező aranykort, s hé pislogjunk benne dicstelen.

De rendet! Mostantól ne a játék -- belül szítson szigorú irányzók vadságunkra nemet mondani.

Mámorból a kor igazi hősét meggondolt, tudatos felelősség zajtalan férfivá bontsa ki.

Csók István

emlékmúzeumot létesítenek

Csák. István festőművész egykori ecccl lakóházában múzeumot rendez majd be a Fejér megyei Tanács. A múzeumban a festőművész egykori használati tárgyait, számos festményét, vázlatát és rajzát helyezik majd el. Helyet kapnak a múzeumban olyan Csók-festmények is, melyeket eddig a Nemzeti Galériában őriztek. A múzeum megnyitását 1962. április 4-rc tervezik, addig rendbehozzák a ház környékét és a tornácon levő két eredeti kb. 50 esztendős Csók freskót is restaurálják.—A ház bejárata, az ajtó mellett kétoldalt Csók István eredeti íaJircskói. (Járai Rudolf fdv.)

C’ nnek alapján megyénk kol- *■* légiumaiban 14 közösség teljesítette a feltételeket és kapta meg a megtisztelő „Szociálisa brigád" címét. (Fiúkollégium Kis- várda 8, leánykoll. Kisvúrda 2, „Benczúr Gyula” koll. 2. Mátészalka 1, „Rozgonyi Piroska” koll. 1.) A többi kollégiumban még nem volt értékelés. Dicséret illeti a fiatal úttörőket, ifjú kommunistákat, pedagógus elvtársakat. Feladatunk, hogy e kezdeményezést mozgalommá szélesítsük ki a szép eredményeket elérő üzemi, és most már kollégiumi szocialista munkabrigádok tapasztalatainak felhasználásával.

Persze nem ez az egyedüli, amit átvehetünk és alkalmazhatunk a nevelésben. A munkásosztály har- j cos kiállása, öntudata, a termelés fokozásában elért eredményei, újítások stb. mind, mind olyan jelentőségűek, amelyeket sajátos módon felhasználhatunk. Ezek nek a módszereknek alkalmazásával, a szocialista közösség kialakításával egy nagy lépést teszünk előre az egységes dolgozó osztály kialakításáért, a város és a falu, a fizikai és szellemi munka közötti lényeges különbségek megszüntetéséé!' t.

Tar János

Uj szerzőket keres

a Budapest Filmstúdió

üt játékfilm forgatására készül tűk, hogy a következő betekben

az ideái a Budapest Filmstúdió

alkotó csoportja, s a dramaturgián huszonkét téma — készülő forgatókönyv, illetve novella — között válogatnak. Az elmúlt hónapokban jó kapcsolatot teremtettek a fiatal írónemzedék számos tagjával, s most is arra tülekednek, hogy újabb tagokkal gyarapítsák szerzőik számát Ezért elhatározjónéhány budapesti írót hívnak meg baráti beszélgetésre a filmstúdióba.. s ugyanakkor vidékre is ellátogatnak. Így például tana- vadászatot tartanak Debrecenben és Szegeden és más varosokban ahol elbeszélgetnek a helybeli írócsoport tagjaival, s elmondjál', nekik: szívesen látnák, ha va lamelyik izzig-vérig mai tárgyú történetükből filmet írnának.

Tudón lán yos iroda lmunk

üerés Imre könyve, „A termelőszövetkezetek megszilárdításának főbb jogi kérdései” lószletesen foglalkozik a terme- iík.zöve,. :zaü tulajdon. a termelési és termény ártékesí t.ési szerződések problémáival,

a termelőszövetkezeti munkaviszonnyal, fegyelmi joggal, belső igazgatással és az állami irányítás egyes kérdéseivel. Igen

hasznos mű ez, amely hozzájárulás a termelőszövetkezetek megszilárdításához.

A nagyüzemi gazdálkodás kérdései című sorozatban jelenik meg Manczel Jenő művé, „A szarvasmarha-tenyésztésünk és ta- karmánytermedósünk helyzete és tájbeli eltérései”. E jelentős munka célja az. hogy szocialista nagyüzemeink állatállományának et> takar- mánytermelósének megszervezéséhez, de főként a távlati tear- - vekhez a tájak sajátosságait. figyelembe vevő Útmutatást nyújtson. Hasonlóképpen időszerű mű Jankó József „A takarmányozási költségek csökkentésének lehetőségei és eszközei a tehenészetben” című munkája.

(Akadémia Kiadóé

(Folytatás a 6. oldalról.)

tolta, hógy majd eltört benne a porcogo. Aztán fulladozni kezdett az erőltetéstől.

— Most már a miénk vagy.' — kiáltotta diadalmasan az öreg, s leszorította. hogy ne vergődjön, — Nem tetszik neked? A fene egyen meg.

— Csak meg ne hallják! — intette az ifjabb. — Menjünk feljebb inkább.

— Menjünk. Most már me- hetünk. Most már velem jönne a világ végére is. Így tehetetlen. Látod? Ez a fogása. Egy kezem a pofán, másikkal leszorítani.

4 Jelelem UH őrülten

csillogott a fekete kutyaszem.

— Majd megtanítom én a szomszédodat a magánjogra — folytatta az tépa, ahogy jöttek

felfelé az ösvényen. Egyenes derékkal, egyszerre lépve.

— Magánjog? — legyintett a fiatalabb. — Miért nem tartja megkötve a kutyát.

A ház mellett a táskámra. Odamentek.

— Na. te kis cigány — lépett be az apa. — Kitörni a kerítést. mi?! — azzal szorosabbra fogta ujjait a kutya lábain. Rekedt, hörgő hang jött a pofáján, jelezve, hogy fáj a szorítás. de sírni nem tudott. a másik tenyér miatt. — Fiam, kötelet.

— Kötelet? — csodálkozott a másik.

— Hát. .4- a legjobb. Na, gyorsan.

— Kötél a házban van.

Besietett,

— Magdiként, kötelet — közölte röviden a feleségével.

— Minek? — csodálkozott most az.

— Megvan a kutya.

— A kutya? Es minek a kötél?

— Felkötjük, minek,

— A kutyát? — az asszony megborzadt. — Dehát az nem a miénk.

— Miért nem tartja láncon? Hagyjam, hogy kitörje az egész kerítést az a dög? Hol a kötél?

Annyi durvaság csapolt ki a hangjából, hogy az asszony megrezzent. Est még nem tapasztalta. Együtt keresték meg a kötelet, aztán a férfi kiment. Magdi tovább beszélgetett a; anyósával, de közben titkolt rémülettel hallgatózott, mit hall? - Furcsa volt ez a csend, egy pisszenés se jött az udvar

felől. Aztán nem. bírta tovább. Kiment.

A kamra elé akkor jöttek ki a férfiak, amikor ó is odaért. .

— Ez se töri ki többet a kerítést.

— Ez már nem.

Elégedetten mosolyogtak az

asszonyra.

Magdi benézett a kamarába. Engedték.

Fekete gombóc lógott a kötélen, még remegett a lába.

Magdi felsikoltotl. Nem kellett volna benéznie, de valami azt. parancsolta, hogy néznie kell. Ezt mégsem várta.

— Mit csináltatok?! — kiáltotta iszonyodva. ■— Ezt a kiskutyát?! Ezt a cseppséget?!!

— Gyere <mna,n, szivem — húzta cl a férje gyengéden. — Nem neked való.

— Eressz!! — lépte ki magit az asszony.

Szembenézlek

S Magdi kénytelen volt hátrálni. Két férfi nézett vissztá. rá. szemükben éhes mohóságú ujjongó öröm. S mintha csali, egy szempár volna, arcnyirM egyforma mind a kettő. \

A kutyát aztán cl föld ették W almafa aló. Jó trágya lész — vélekedett az idősebb Kende- rés.

Még üldögéllek « napae randán, dehát ciparctiai ha.4 nélkül olyan unalmas weg Uycn gyönyörű tavaszi délután' is. hogy ritkán' szóltak. s csak • bámulta!;, maguk elé. moso lyogva.

MUAáJkMAOY AKOHÍSjCAív 7

eggyé, szocialista közösséggé ko- ' r ácsolja őket.

Dehet-e ma a pedagógus előtt szebb, nemesebb feladat, mint munkáján, magatartásán, példa- mutatásán keresztül kialakítani ezt az igazi, szocialista közösséget osztály, vagy iskolai, brigád, vagy kollégiumi szinten?

P elismerve a szocialista mun* kabrigád mozgalom szerepét és jelentőségét, a szocialista nevelési célok megvalósításának egyik fontos eszközét, a KISZ támogatásával megyénk kollégiumaiban alkalmazzák mór.

Nevelésünkben ez rövid egy éves múltra tekint vissza, de hatását közösségeinken keresztül

már is érezzük. (A szocialista közösségi jellemvonások kialakulása, egyéni és közösségi érdek, a tanulmányi munka szintjének emelkedése, a fizikai munka stb.) Elsődleges közösségeinkben (van ahol ezt brigádnak, vagy családnak nevezik) a szervezeti kereten túl nem sok mindent találtunk. E mozgalom tartalommal, élettel tölti meg közösségeink munkáját. Persze a szocialista brigáddá válásnak feltételei is van- I nak. A feltételek nem fokozzák