Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-28 / 23. szám
CFoiytatäs ax L oldatról.) Vényét veszti és a «szükségletek szerinti elosztás elve kizárólagossá válik, amikor az anyagi ösztönzést a társadalmi élet minden területen teljesen kiszorítja a morális ösztönzés, akkor valósul meg a teljes kommunizmus. Az anyagi termelés igen magas színvonala mellett a kommunizmus nélkülözhetetlen feltétele a kommunista morál általánossá válása is. A köz javára végzett munka a kommunista társadalom emberének elsőrendű életszükséglete és minden ember megbecsülésének alapja. A kommunista morál azonban csak akkor válhat a társadalom általános moráljává, amikor a kommunista termelési viszonyok anyagi alapjai már létrejöttek. A szocialista társadalomnak is és a kommunista társadalomnak is alapvető erkölcsi követelménye, hogy tagjai a társadalom javára minél eredményesebben dói-] gozzanak. A szocialista társadalmi erkölcs a szocialista társadalom érdekeit szolgálja, amikor elismeri és védelmezi az any agi érdekeltség elvének elsődlegességét a több és jobb munkára való ösztönzésben. Az anyagi érdekeltség elvének elsődlegessége mellett azonban a társadalom javára végzett munka erkölcsi ösztönzője, erkölcsi elismerése is nélkülözhetetlen. A javak szükségletek szerinti elosztásának az elemei is megvannak és növekednek már a szocialista társadalomban. Az ingyenes orvosi ellátás, a díjmentes iskolai oktatás, az ösztöndíj rendszer széleskörű kifejlesztése, a családi pótlék és sok más szociális és kulturáli vívmányunk tanúsítja ezt. A kommunista társadalomban, ahol az osztály különbség megszűnt, az anyagi termelés rendkívül magaa színvonala lehetővé teszi a szükségletek teljes kielégítését, elveszti érvényét az anyagi érdekeltség elve. Amikor az emberek megszabadulnak minden anyagi gondtól, s a bőség szarujából mindenki egyaránt vehet, akitor az anyagi ösztönzés értelmét veszti; csak az erkölcsi ösztönzők maradnak meg és ezek elegendők is annak a biztosítására, hogy minden ember képességei szerint termeljen. Az erkölcsi ösztönzők elegendő volta, más szóval: a kommunista morál általánossá válása egyben nélkülözhetetlen feltétele is annak, hogy teljes mértékben valóra váljon a kommunista elosztás elve, mely szerint mindenki szükséglete szerint részesedik a javakból. A szovjet fáin fejlődése, a városok és faltak közli k&Jönbség fokozatos megszűnése Nagyon tanulságosak a Szovjetunió Kommunista Pártja programjának megállapításai a falu társadalmi viszonyainak a fejlődéséről, s különösen a kolhozokról, A szovjet falu fejlődésének útját a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága csak akkor tehette világossá, amikor elvetette Sztálinnak a mezőgazdaság fejlődésével kapcsolatos hibás nézeteit. Sztálin ugyanis J azt vallotta, hogy a terménybe-: szolgáltatás rendszerének teljessé j válása fejleszti a kolhoztulajdont össznépi tulajdonná. Ugyan- ! akkor mereven elutasított minden javaslatot arra vonatkozóan, hogy a gépállomások gépeit adják el a kolhozoknak. Sztálin elmulasztotta megvizsgálni, hogy a termelés fellendítésének érdeke mit köve- . tel. Holott a termelőerők fejlődésének meghatározó szerepe van a termelési viszonyok fejlődésében. A szocialista áruforgalom növekedésétől való dogmatikus félelme elhomályosította előtte az anyagi ösztönzés lenini elvének jelentőségét és előidézte eme elv súlyos megsértését. Ez vált a kolhoztermelés súlyos fékjévé. Mindez tápot adhatott olyan törekvéseknek, amelyek a kolhozoknak szovhozokká alakításával akartak, kiutat találni a kolhoztermelés megrekedését eredményező helyzetből. Az élet teljes mértékben igazolta azt a kolhozfejlesztési politikát, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Sztálin halála után Hruscsov elvtárs vezetésével követett. E politika szerint nem a Végénél kezdik a kolhoztulajdon Össznépi tulajdonná fejlesztését, hanem az alapoknál; a termelés fejlesztésénél. Ez pedig megkövetelte a kolhozpolitikában is az anyagi érdekeltség elvének követését. A kolhozok további erősödése lehetővé teszi a saját erőforrások minél teljesebb kihasználását, s ennek során az áttérést a szovhozok fejlettebb munkaszervezési rend- f irc is. A kolhoztalu továbbfejlődésének útja a különféle kolhozközi vállalkozások , valamint a mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozását végző közös állami és kolhozvállalatok létesítése. Ebben a fejlődésben természetesen fontos szerepet kap a szervezett termékcsere is; az alap-1 vető azonban a termelés széles-' körű továbbfejlesztése. Általános érvényűek a város és falu közti különt^^ fokozatos megszűnéséinek aflpvető feltételéi is, amelyeket a program megjelöl. A falu városiasodásának alapja a mezőgazdaság gépesítésének magas fokra emelése. A falu városiasodásában természetesen elsőrendű szerepet játszik a kulturális és egészség- ügyi ellátás, a közművek, a kommunális szolgáltatások fejlő- ! dése. A kulturális, egészségügyi j és kommunális fejlődés egymaga ! nem oldhatja meg a falu és a város közötti különbség megszüntetését, de nélkülözhetetlen része és alapvető célja a falu városiasodásának. A kommunizmus anyagi-műszaki alapjainak megteremtését kővető fejlődési szakaszban valószínűleg igen hamar teljesen megszűnnek a maradványai is a város és falu közti különbségek- i nek. A kommunizmus anyagi-műszaki alapjainak megteremtése időszakában létrejönnek a szellemi és fizikai munka közötti határvonal elmosódásának feltételei és e határvonal elmosódásának a folyamata messze előrehalad. Ez a folyamat a termelés magas fokú gépesítésének, a nehéz fizikai munka kiküszöbölésének, az automatizálás széleskörű fejlődésének alapján mehet csak végbe; feltételezi, hogy a dolgozók egészének általános kulturális és műszaki színvonala technikusi és mérnöki színvonalra emelkedjen. A Szovjetunió Kommunista Pártjának új programja feladatul állítja, hogy ebben az évtizedben minden iskolaköteles gyermek kötelezően megszerezze a középfokú általános cs politechnikai végzettséget, általános érettségi műveltsége és sokoldalú gyakorlati miiszaki ismerete legyen. | 2 KELEI-MAGYAROKSZAG A továbbtanulás mind általánosabbá válik. A tudomány és i technika rohamos fejlődése mel lett — állapítja meg a program •— állandóan tökéletesíteni kell a. szakmai-technikai képzés és a termeié^ oktatás rendszerét, hogy a termelésben dolgozók a szaktudásuk mellett gyarapítsák társadalom- és természettudományi ismereteiket, szerezzenek mérnöki, technikusi, agronómusi, orvosi vagy egyéb szakismereteket. A kommunizmus anyagi-műszaki alapjainak megteremtése idejére a most felserdülő új nemzedék általános 1 veltsógi és szakmai színvonala már olyan lesz, amely biztosíthatja a szellemi és fizikai munka közli határvonal teljes elmosódásai. Az idősebb munkaképes korosztályúak nagy része szintén erre a színvonalra emelkedik, de egy résszé még nem. A szellemi es a fizikai munka közti határvonal teljes elmosódása csak a kommuaizmus anyagi-műszaki alapjainak megteremtését követő időszakban valósul meg. A kommunizmusban a hivatásos tudósok és a műkedvelő tudományos kutatók, a hivatásos művészet és a műkedvelő művészet között is megszűnik az éles határvonal. A munkaidő megrövidülése mindenki számára lehetővé fogja tenni, hogy alapvető munkája mellett a tudomány, a technika, a művészet bármely ágában bővítse ismereteit és kedvére kísérletezzen, alkosson, tudását a köznek megmutassa. A* állam jellegeinek ▼állozása A Szovjetunió Kommunista Pártjának új programja rendkívül fontos új tételükből, gazdagítja a marxi-lenim .államelméletet. Mindenekelőtt a programnak azt a megállapítását kell említenünk, amely szerint a szovjet állam már betöltötte a proletárdiktatúra történelmi funkcióját és össznépi állammá fejlődött. Az államelmélet szerves része av. osztály harcéi méletnek. Ha valaki hibát vét az osztályba rcelmélet alapvető kérdésében, c hibának közvetlen kihatása lehet az államelméletre és eltorzítja azt. ismeretes, hogy Sztálin az egyik legsúlyosabb elméleti hibát az osztályharc kérdésében követte el. Felállította azt a tételt, mely szerint az osztályharc a kizsákmányoló osztályok felszámolása után is állandóan élesedik. Ez a torz osxtáJyharcelmélet végül is ahhoz a tételhez vezetett, mely szerint az ellenség a szocialista társadalomban csak párttagsági könyvvel a zsebében tud hatékony aknamunkát folytatni, s az ellenséget elsősorban a párt soraiban kell keresni. E szörnyű tétel szolgált elméleti igazolásul a személyi kultusz árnyékában elkövetett súlyos törvénysértéseknek: a szükséges politikai éberség rendkívül káros általános gyanakvássá torzult, amelynek ártatlan emberek, a párt derék harcosai estek áldozatul. Amíg a hibás sztálini tétel, a személyi kultusz velejárója gyanánt, dogmaként érvény- j ben volt, addig a proletárdiktatúra államának össznépi állammá fejlődését nem lehetett (elismerni. A Szovjetunió Kommunista j Pártja nevezetes húszadik kong- ' resszusa leszámolt az itt említett j hibás sztálini tételekkel. Az osztályharcelmélet sztá- , lini eltorzításával való esz- | mei leszámolás a forradalmi törvényesség helyreállításának és megszilárdításának, valamint a szovjet demokrácia további fejlődésének eszmei megerősítését szolgálta- Maga után vonta azonI ban az államelmélet továbbié j- | lődését is. Emiek eredménye az j a nagyszerű felismerés, hogy a i szovjet állam a proletárdiktatúra I történelmi feladatát már elvégezte és össznépi állammá váll, A szovjet állam fejlődése arról tanúskodik, hogy a proletárdiktatúra állama nem az állam utolsó formája, mert a proletárdiktatúra megszűnik, mielőtt még az állam megszűnhetne, a proletárdiktatúra a szovjetunióban megszűnt a kommunizmus építésének széleskörű kibontakozása kezdetén; az állam elhalása viszont csak a kommunizmus anyagi-műszaki alapjainak megteremtése után következhet be. A Magyar Népköztársaság a proletárdiktatúra állama, mely azonban már messze előrehaladt az össznépi állammá válás útján. Államunk cs népünk döntő sikert aratott a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Az értelmiség bekapcsolódása a szocialista építésbe már évtizedes múltra tekint vissza. S bár az utóbbi évtized első fele súlyos megrázkódtatásokkal volt terhes, a munkásság, a parasztság és az értelmiség politikai szövetsége ma erősebb. mint valaha, a szocialista építés előrehaladásával megszilárdult és tovább fejlődik. Ismeretes. hogy ebben döntő szerepe van annak, hogy’ pártunk új vezetése, a Szovjetunió Kommunista Pártja 1 huszadik kongresszusának tanulságaira támaszkodva táját tapasztalataink kritikai értékelésével helyes lenini irányvonalat dolgozott ki, amelyet pártunk, kormányzatunk és társadalmi szervczoteiBk közös munkája a gyakorlatban érvényre juttatott. ‘ E politika követésével gyorsul j államunk össznépi állammá va- I lása, amely a szocializmus felépi- ! lésével együtt valósul meg. Államunk e fejlődése során a volt • kizsákmányoló osztályokból származókkal szemben a politika) éberség és egyben a szocialista humanizmus elvét követjük. Tény ként és számottevő politikai sikerként kell megállapítani, hogy az osztályidegen származásunk jelentős résre rendesen beilleszkedett az új rendbe, átnevelődött és tisztességesen dolgozik. Az osztályidegen származásit állampolgárainknak lehetőségei biztosítunk arra, hogy ne kelljen lapulniuk, ha törvénybe ütköző cselekmény nem terheli őket, ha becsületes munkával és magatartással akarnak .jogot szerezni ahhoz, hogy egyenjogú állampolgárai legyenek a szocialista hazának. Viszont keményen kell fellépnünk a még létező, helyenként és időnként aktivizálódó reakciós elemek minden zavarkeltő kísérlete ellen és rendszeresen le kell csapni a külföldi imperialista ügynökségeknek országunkba benyúló csápjaira. A párt jelleerének változása A Szovjetunió Kommunista j Pártjának új programja a párt; jellegéről is elvi jelentőségű, új j megállapítást tesz: a Szovjetunió j Kommunista Pártja a munkás- osztály pártjából az egész nép partja lett. A Szovjetunió Kommunista Pártja jellegének ez a változása, a pártnak az egész társadalom pártjává válása a szovjet társadalom fejlődésének velejárója. > Amikor a munkásosztály kommunista eszméi az egész nép általános eszméivé válnak, akkor válik a maga teljességében a munkásosztály pártja az egész nép pártjává s elveszti értelmét annak külön kiemelése, hogy a párt a munkásosztály pártja, A Szovjetunió Kommunista Pártja össznépi jellegének e fejlődése a szovjet állam össznépi állammá válásával együtt ment végbe. Pártunkról, a Magyar Szocialista Munkáspártról is. úgy gondolom, szintén megállapíthatjuk: a munkásosztály pártja, mely az egész nép alapvető érdekeit képviseli és társadalmi viszonyaink fejlődése során mindinkább az egész nép pártjává válik. Végül még egy kérdést kívánok érinteni a Szovjetunió Kommunista Pártja új programjával kapcsolatban. Ez pedig a vezető szervek állandó felfrissítésének új elve mind a pártéletben, mind az állami életben. Azt hiszem, hogy ez az elv is méltán váltott ki nagy érdeklődést. A mi múltbeli tapasztalataink is aláhúzzák eme új elv nagy fontosságát mind a pártéletben, mind az állami életben. Gondolkodnunk kell nekünk is rajta, hogy a vezető szervek állandó megújítását, a vezetés folyamatosságának megőrzése mellett, intézményesen biztosítsuk. Természetesen csak pártunk kongresszusa illetékes megfelelő döntést hozni. De a tanulság addig is mindenkinek figyelmébe ajánlható, különösen pedig azoknak, akik különböző vezető területek tagjai, vezető tisztségek viselői. A vezető szervek e rendszeres felfrissítésének elve kétségtelenül nagy gyakorlati jelentőségű les/, mind a pártélet, mind az állami élet demokratizmusának további fejlődésében. Biztosítja a vezető szervek munkájában részt vettek körének állandó bővítését. Az sem fog ártani, hogy nem az alkalmatlanság vagy alkalmatlanná válás lesz a vezető szervből való kimaradás egyetlen vagy éppen fő oka, hanem a választhatósági idő lejárása fog mind nagyobb szerepet játszani. ★ A Szovjetunió Kommunista i Pártjának új programja új elvi | tételek egész sorával gazdagítja ; a marxizmus-leninizmus tudomá- ! nyát és nagyszerű ösztönzést ad a marxi-lenini gondolat fejlődésének a napirendre kerülő új kérdések vizsgálatában és megoldásában. E harci okmány előbbre viszi a kommunizmus győzelmét mindenütt, ahol e felbecsülhetetlen értékű fegyverrel hatékonyan élnek. S bizonyos, hogy ennek az eszmei fegyvernek hatóereje a kommunizmus építésének új sikereivel a szocialista világ- rendszer további előretörésével növekedni fog, az egész szocialista világ és az egész emberisé? javára. Nyugat-Berlin szenátusa ismét megkezdte a hangszóró "háborút Berlin, (MTI): Nyugat-l?erlin belügyi szénát«- i rának utasítására négyheti szünet után ismét megjelentek a szenátus hangszóró-kocsijai a Német Demokratikus Köztársaság berlini államhatáránál. A Neues Deutschland szombati számában foglalkozik a ,.hang- s zóró-h a ború ”-vaj és megjegyzi, hogy miután a szenátus semmibe vette figyelmeztetésüket és a nyugat-berlini lakosság óhaját, a demokratikus Berlin hangszórói válaszoltak. A szienátus majd megérti, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nemcsak jóba érvekkel, de erősebb hangszórókkal is rendelkezik. \ szellemi és fizikai munka közötti különbségi elmosódása
