Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-27 / 22. szám
Vita a mélyforgatásról és az öntözésről A nagy folyókból „öntözőfürt“ módszerrel fogunk vizet nyerni A vitacikkben ée az észrevé- telekben szereplő mélyfor- gatással nem kívánok hosszasan foglalkozni, mivel itt a vélemények már kialakultak. A Tisza—Szamos szögében savanyú, agyagos öntéstalajokat és helyenként réti agyagtalajokat találunk. A savanyú öntéstalajok a folyó vízgyűjtő területéről lekerült alumíniumszulíátok- ból, kvarcból és homokkőből rakódtak le. A magasabb fekvésű helyeken szikes talajt találunk. Ezek javításának a fő formája a meszezés. A hatóanyagtartalomtól függően 60—120 mázsa javító anyagot szükséges bemunkálni a talajba holdanként.] A Túr vizével való öntözhe-' tőségnél — mint már megjegyez-] ték — az a probléma, hogy — kevés a víz. A Szamosból és a Tiszából való öntözéshez az egyedi öntő-] zőtelep létesítéséhez — hogy egy vízkivétellel 2—300 holdas] területet ellássanak — pillanat-1 nyilag nincs lehetőség: az öntöz-] hető területek a vízfolyástól tá-' vol vannak, ezért több kilométe-' rés tápcsatornákra lenne szük-i ség. Ezek a tápcsatornák —] nem beszélve magas létesítési] költségükről — lépten-nyomon' kereszteznék az árvédelmi töl-' tűseket, és csökkentenék azok-i nak az árvédelmi biztonságát;] sok és drága műtárgy kellene a] közutaknál való kereszteződé-] »éknél; a folyók vízszintjének' nagy ingadozása miatt egyedi esetekben sok és drága úszómű válna szükségessé. Mindezek figyelembevétele alapján a Szamosból és a Tiszából való öntözés csak a fürtös vízkivételre koncentrált megoldással jöhet számításba. Az öntözőfürtök — előreláthatóan — először a üszabecs—milotai, tu- nyogmatolcsi és tiszaszalkai gócokon jönnek majd létre. A kölesei Kossuth Tsz-nél 1960 őszén végeztünk 30 cm-es mélyszántást. E területen a nagyhozamú szovjet búza 18 mázsa átlagtermést adott. A középszántásba vetett búza termés- eredménye 6 mázsa volt. A tiszabecsi Űj Élet Tsz-ben 20 holdat szántottunk meg 35 cm mélyen 1960 őszén, olyan területen, ahol 3—4 mázsa fűtermés volt. Az elmúlt évi aszályos nyár ellenére ezen a területen 43 mázsa csöveskukorica termett holdanként. A tsz. az eredmények láttán, az elmúlt év ***♦***•>$■ őszén 250 hold földet szánttatott] meg 40 cm mélységre. ] Körzetünkben a rizstermelő' tsz-ek a Túr vízéből öntöznek, s] a termésátlag 20—21 mázsa volt] tavaly. I A gacsályi Dózsa Tsz-nél cukorrépa alá 60—70 cm mély-] ] forgatást végeztünk. 1959-ben és 1960-ban egyaránt 350 mázsa tér-' > mést takarítottak be egy hold földről. Czalán György főmezőgazdász Kölesei Gépállomás. Vizsgáznak a Soproni Erdészeti Technikum:! levelezd tagozatának hallgatói 1952-ben létesítették a Soproni Erdészeti Technikum levelező tagozatát, ahol azok az erdőgazdasági dolgozók szereztek szakképzettséget, akiknek mindennapi munkájukhoz erre szükség volt. A technikum tíz év alatt közel 200 dolgozónak adott erdészeti középfokú képesítést. Jelenleg 326-an tanulják az erdészeti szakmát a levelező tagozaton. Brase- vich Antal és Bachta Adám fakitermelési feladatát figyeli a vizsgáztató bizottság. (MTI Foto: Bodnár László felv.) JCídtiirútis feyijzeiek : Kié legyen a bevétel: a művelődési házé, avagy a K3SZ-e? Ha vannak is kivételek, általánosnak mondható az a gyakorlat, hogy falusi színjátszóink zöme KISZ tag, vagy legalább abban a korban van. Természetesen nem csak ebből következik, hogy a KISZ-szervezetek maguk tartanak igényt a színjátszó csoportok előadásainak a bevételére: a propaganda, a különböző rendezvények, kirándulások, sport felszerelések kiadását nekik is kell fedezniük. Hudák Miklós, a Nyírbátori Járási Tanács művelődési osztályának előadója és Pásztor István, a művelődési ház igazgatója elmondotta, hogy bizony alig egy-két községben van egyetértés ebben a kérdésben. Az egyik községben például kijelentette a KISZ titkár, hogy ha ő beszél a fiatalokkal, megszűnik minden élet a művelődési házban. Azóta aztán ő szűnt meg titkár lenni, a kulturális élet pedig jobban fellendült, mint bárki is remélhette volna. Ez azonban elszigetelt jelenség, szélsőséges példa. Ha egyébként nincs is nézeteltérés, de a bevétel a legtöbb községben vitatott kérdés. Pedig ha Jánváry Tibor művelődési ház igazgató és egyben KISZ titkár egybe tudja hangolni a KISZ és a művelődési ház munkáját, érdekét Nyírpilisen, akkor máért ne lehetne azt más községekben is? Legyen a bevétel minden esetben a művelődési házé, a művelődési ház pedig támogassa mindenben a KISZ-t anyagilag, akár kirándulásról, akár sportról, akár egyéb rendezvényről van szó Miért nem egyesülnek a községi ás tsz könyvtárak Régi problémája állami könytárhálózatunknak a kisebb könyvtárak egyesítése. A tiszalöki járásban újból napirendre került ez a kérdés. Községi könyvtár minden községben van, téesz könyvtár szintén csaknem mindegyikben található. Miért van szükség két könyvtárra? A téeszek könyvtára általában kisebb állománnyal rendelkezik, nincs megfelelő választék, egy-egy olvasó hamar „kiolvassa”. Nyilvántartásuk rossz, vagy egyáltalán nincs a legtöbb esetben. Csak úgy odaadnak egy-egy könyvet, minden bejegyzés nélkül. Kevés helyen van igazán hozzáértő könyvtárkezelő. E nélkül pedig az olvasó neveléséről még csak beszélni sem lehet. Nem szakszerű a könyvvásárlás sem. Nem mindegy az, hogy a rendelkezésre álló keretből tíz olyan drága, tudományos könyvet vesznek-e, ami alig kerül majd kézbe, vagy pedig száz olyan kötetet, ami rövidesen kézről kézre járhatna. Sok helyen van 150—200 kötet könyv teljesen kihasználatlanul, nem olvassa senki. Mégis, amikor arról van szó, hogy adják át a községi könyvtárnak, ahol betöltheti a hivatását, görcsösen ragaszkodnak a „tulajdonjoghoz.” Lényegében a téeszhez tartozik az egész község mindenütt, tehát téesz tagok a községi könyvtár olvasói is, az övék a községi könyvtár is. Ha a körülmények úgy kívánják, létesíthet a községi könyvtár a téeszben is kölcsönző állomást. Semmi sem magyarázza tehát, hogy miért ne lehetne egyesíteni a községi és téesz könyvtárakat. Nem „elveszik” tehát a téesztől a könyveket, hanem ellenkezőleg sokkal többet bocsátanak a rendelkezésésére. —gál— Lakatos József a megyei tanács főagronóm.; Termeliiszövetöezetemk szeretik a mélyszántás? flarinath—Réti: A ~lfatUb4Á HTEta 33. És eljött a reggel, amikor régi fasiszta művezetője megsúgta Petrichnek: látott a körzetvezető néptárs asztalán egy beadványt, amelyben több aláírással követelik valakik, hogy vegyék el a nyomdát a zsidó sógorától. Ekkor hullott ki Petrich maradék haja is, remegő kézzel, sápadtan járkált naphosszat íel-alá irodájában majd fogta a botját, és húga lakására ment. Az ügyvéd akkor már régen nem lehetett ügyvéd, cementet zsákolt az Ostbahnhofon. Éva egyedül volt, — El kell válnod, most azonnal — kiáltotta Franz Petrich. — Soha — válaszolta a húga. Petrich ekkor kitárta a lakásajtót, kilépett a folyosóra, arti- kulátlan üvöltése most már az egész házat betöltötte: — Szégyellem magam az igazi németek előtt! Te a Birodalom polgára vagy? Te, aki a Reich halálos ellenségeivel adod össze magad? Éva nem hitt a fülének. Ez lenne az ő bátyja? Ez a rettenetes, közveszélyes őrült?! — Könyörgöm, ne csinálj kint botrányt. Gyere be legalább. De Petrich éppen kint akart botrányt csinálni. Ezért jött. Azt akarta, hogy elterjedjen, az öreg Franz nem vállal közösséget a húgával. Aztán elkövetkezett az a nap is, amikor Richard Weiss, az ügyvéd már nem is zsákolhatott. Egy jóakarója közölte vele, hogy másnap jönnek érte és ő elmenekült. Évának volt egy gyerekkori pesztonkája, derék, terebélyes vidéki asszonyság, oda húzódott I az üldözött. ^ e»n különösképpen a vita- ; * hoz kívánok szólni, hanem j a gépállomásunk körzetében lé-; vő termelőszövetkezeteknek a j mélyszántással elért eredményeit szeretném ismertetni, amelyek alapján érthető, hogy a tsz-ek szívesen alkalmazzák mind nagyobb területen a termésfokozó új agrotechnikai módszereket. 'I I Példás büntetést kaptak a fényeslitkei gyilkosok napunkban korábban már közöltük, hogy szeptember 21-én, Fényeslitkén Spane Imre, D. Gyüre András és Szakács József vasvillával, vasge- reblyével felfegyverkezve a késő esti órákban behatoltak idős Csonka András portájára és az idős embert ütőeszközeikkel agyonverték. Gyalázatos gyilkosságuk előtt az j áldozat fiával, a 19 éves Csonka Jó- j zseffel verekedtek az italbolt előtt, i A megsérült fiút édesanyja elsősegélyre szállította Kisvárdára. Öt keresték apja házában, de mert az apát ! találták otthon, fiú helyett az apát! ölték meg. A megyei bíróság ítéletet hozott a | garázda gyilkosok ügyében: Spánr' Imre 7 évi, D. Gyüre András 10 évi, j Szokács József pedig 9 évi börtön- ' büntetést kapott. RÖKA-VADASZ csoportot alakít az év első felében a Magyar Honvédelmi Sportszövetség megyei rádiós-klubja. A rövidhullámú és ultrarövidhullámú rókavadász csoport a megyei róka versenyen is részt vesz majd. A vetélkedésen a megye legügyesebb rádiósai indulnak vadászatra. de nem a földön, hanem az éter hullámain. A körzetben pedig ismét elhangzott a követelés: Franz Petrich most már nem csak egy zsidó rokona, hanem egy zsidószöktető család tagja, vegyék el a nyomdáját! Petrich kétségbeesetten szimatolni kezdett. Egy délután váratlanul beállított húgához. Az ajtó nyitva volt. Éva egy levél fölé görnyedt, mellette ott volt a boríték: „Frau Schirmer. . A pesztonka neve és címe. Mikor az asszony meghallotta az ajtónyitást és a bot kopogását, elkövette élete legnagyobb hibáját. Sápadtan kapott a boríték után. Késő volt, Franz botjával az asztalhoz szegezte a ko- pertát, odasántikált, elolvasta a címzést és kapcsolt. Szó nélkül megfordult, lement a lépcsőkön és a ház előtti telefonfülkébe lépett. A könyv címlapján a rendőrség, a mentők, a tűzoltók és az elektromosok mellett nagy betűkkel ott állt a Gestapo címe és telefonszáma is. Petrich feltárcsázta a számot és Richard Weiss ügyvédet „a berlini Demonsthenest”, ahogy a Kamarában elismerő mosollyal neveztek egykor — néhány órával később örökre elnyelte valamelyik láger kapuja. A nyomdatulajdonos elismerő levelet kapott a Gestapotól, azt lobogtatta, amikor aláírta a Nemzeti Szocialista Párt belépési nyilatkozatát. Recsegő szónoklatokat tartott az Űj Európáról és a körzetben már szó sem volt a Pet- rich-nyomda elkobzásáról. A húgát a konyhaajtóban fekve találták egyik reggel. Még órákkal az ajtó feltörése után is gázszag terjengett az egész házban. — Szép volt a temetés? — kérdezte meggondolatlanul a főnököt egy öreg nyomdásza. — Nem járok zsidómentők temetésére — hangzott a válasz. ★ Ez volt az a köpcös, joviális öregúr, akit Kruger bemutatott a 19-es barakk halálraítélt lakóinak, így érdemelte ki az SS, majd a titkosszolgálat megkülönböztetett bizalmát Franz Petrich nyomdatulajdonos. Igen, megkülönböztetett bizalmát, hiszen 6 volt a 19-es barakk egyetlen munkatársa, aki alma- zöld Opeljén minden este hazament Berlinbe. Nyomdáját bar- naínges művezetőjére bízta. — Nem hittem volna, hogy akár ideiglenesen is otthagyom a cégemet, de a birodalom áldozatokat követel és mindössze fél évről van szó — mondta neki a tulaj. A Sachsenhausenzben húzott fantasztikus fizetésről azonban hallgatott. Petrich azzal az elhatározással kezdett munkához, hogy megszolgálja mind a pénzt, mind a bizalmat. Ebben a társaságban továbbra is félt attól, hogy kölöncként csüng rajta a zsidó sógor emléke — mégha ő ölette is meg. Ezért, ahogy a lélektan tudósai modanák, kompenzált: nácibb volt a náciknál, kegyetlenebb a kegyetleneknél, aljasabb az aljasoknál. Egész nap hallatszott magas, kellemetlen kappanhangja: — Gyorsabban, nyavalyások, Ezzel a munkával v::g a fekhelyeteket sem szolgálnátok meg nálam, nem a kosztotokat! Gütig az első pillanatban szemet szúrt neki. — Na, te csodabogár, neked egész nap hálálkodnod kellene, hogy egyáltalán élsz. Már régen ki kellett volna irtani az ilyen élősködő korcsokat, mint te. Az elkínzott bohóc máskor fénytelen szeme most kigyúlt. Beléidegződött, hogy az egyenruhától rettegjen. Megszokta, hogy szabályos arcú, szép szál legények durváskodjanak véle. De ez... ez itt civilben volt, ez itt biceg, ez itt majdnem olyan nyomorult féreg, mint ő. Esztendők gyűlölete bugyborékolt a mondatban, amikor kitört belőle: (Folytatjuk) KELET-MAGYARORSZÁG 5
