Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-24 / 19. szám
TISZASZAIKA Szilacri Piroska a növény- termelésben teljesített MM) munkaegységére több mint 13 ezer forintot kapott. Pracau Irén szintén a növénytermelésben dolgozott és az évi keresete prémium nélkül 11400 forint volt. Lcnáit János a hatvanegyes esztendőt 24 ezer forint keresettel zárta, szintén a növénytermelésben dolgozott. újra példát mutat A tiszaszaikaá Búzakalász Termelőszövetkezet zárszámadást közgyűlésén „újra vidám, megelégedett emberek töltötték meg a pártház nagytermét. Üjra, mert egyszer már volt a környék leghíresebb termelőszövetkezete a tiszaszalkai, de az 1953-os ellenforradalom a szép közös gazdaságot feldúlta. A megyeszerte ismert szövetkezeti vezető, Gulyás Lajos is megvált az elnökségtől. Nehéz évek után kétasztendóvel ezelőtt újra elnöknek választották Gulyás elvtársat. Nemcsak a leromlott munkáét - kolcsöt kellett visszaállítani, hanem olyan két esztendő áll mögöttünk, amikor vagy a víz. vagy az aszály — különösen itt Beregben — óriási megpróbáltatás elé állította a szövetkezeteket. Ilyen előzmények után az 1961- es munkaegységekre 34 forintot fizettek a Búzakalász Termelőszövetkezetben és két forintot ért egységenként a prémium. A termelőszövetkezet tiszta vagyona a múlt évben 2 millió 450 ezer forintról 3 millió 283 ezer forintra növekedett. Az alapszabály szerint 250 ezer forintot kellett volna beruházásra fordítani, ők 322 ezer forintot ruháztak be. Ez a néhány adat is híven tükrözi, hogy Tiszaszalka újra példát mutat a környező szövetkezeteknek. Kálmán Ká- rolyné idős asz- szony már 12 éve tagja a szövetkezetnek, a múlt évben is köze! 6000 forintot keresett. Balázsi Bálint szántóföldi nunkájával 21 ezer 300 forintot keresett a szövetkezetben. Az ácsok sem kerestek rosz- szul, Balázsi Kálmán 22 ezer forintot vitt haza, mint építő brigádtag. Sándor ezer forintját ajf állattenyésztésben kereste a múlt érben. Oláh József KISZ-fiatal 24 ezer forint keresete azt bizonyítja. hogy jó munkája után az ifjúság is megtalálja számítását. Gulyás Lajos, a szövetkezet elnöke a gazdasági beszámolóját ismerteti a tagsággal. Barát ax ír A saöietkeget tagsága nagy figyelemmel hallgatja az elnök beszédét. (Csikós*-Hamsáéi-) L'gy közönséges íróasztal, s 1J mennyi emberi gond nehezedik rajta. Akták, ügyek. És az ajtón személyesen is kopognak az ügyfelek: Sz. Sándor vasutas nem először nyit be a hivatalos helyiség ajtaján. Homlokán összefutnak a ráncok, mikor hallja: nem építheti fel a házát az ősi telken. — Megértjük, kellemetlen nagyon, de nem tehetünk mást. A végleges községrendezési tervek szerint az a rész ma már külterület — magyarázza szokott higgadtságával a tanács titkára. Az ügyfél kissé megenyhül, nem tud ugyan beletörődni a döntésbe, de a szíves szavak megjuhászítják. Töpreng. A titkár tovább mondja: — Természetesen kártérítésről gondoskodni fogunk Tessék megnyugodni... Sz. Sándor ma- gábafeledkezve húzza be maga után az ajtót. Még kiszűrődik az írógépkattogásból, telefon- csengésből néhány szófoszlány: — Hiába, nem nyújtózkodhat a végtelenségig a község, a lakók érdeke a rendezés. Még ha néhány embert rosszul is érint. Kertelés nélküli nyílt szavak. Mennyivel egyszerűbb így feltörni a legnehezebb diót is. Őszintén kiöntik panaszukat az emberek a tanácstitkár asztalánál, ilyen megértést is várnak. S alig csukódik be az ajtó, máris új belépő nyomja le a kilincset. B József évek óta húzódó perén szeretne vÁore pontot látni, a tanács segítségével. És folytatódik a sor reggeltől estig. A titkár halom- nyi iratcsomóba mélyül, melyeken hasonló ügyek-bajok parázslónak. Mindegyikre választ akar találni. Megnyugtató, igazságos döntést. — Valahogy megérzik az emberek, ha őszintén bánnak velük — néz fel az iratok mögül Szabó Gyula, a kisvárdai községi tanács titkára. Két panaszos-közti szünetben váltunk szót, ezernyi kusza ügy rajzolódik elénk. Leginkább a birtokháborítások okoznak fejtörést, csak az utóbbi hónapokban hatvan civakodás mérgét kellett elvennie. Míg pergetjük a napi események kockáit, telefoncsengés szakítja meg a szavak fonalát. Szabó Gyula a járási tanácsosai beszél: — Elvártuk volna, hogy bennünket is megkérdezzetek abban a lakáscsere ügyben... Nem értünk egyet a járás döntésével! Hévvel magyarázza, mennyi bajt szereznek egyes lakáscseréink, akik jogtalanul hasznot akarnak húzni a lakáshiányból. Ilyen rendellenességet láttak M. Miklós és fi. Bertalan lakáscseréjénél, ezért nem jóiulM0 hozzá a kéréshez. Am mi fcő»*r tént? A fellebbezés után a jé* rási tanácshoz kerültek a papírok, s ott engedélyezték a cserét. Most sürgős Iáigazításra vár a dolog. A z őszinte, nyílt beszéd nemcsak az ügyfelek körében létjogosult. Hímezés-há- mozás helyett ebből értenek a felsőbb szervek is. Még ha olykor fel is ötlik a régi mondás: hallgatni arany. Szabó Gyula szemmelláthatóan kételkedik a megalkuvásra késztető mondás igazában. Dehát kevés ütő jut itt as elmélkedésre. Az ajtó szakadatlanul engedi embereit. Fehérarcú idős asszony a soros. Kékfoltos szemhéja elárulja, mi hozta ide. — Csináljanak valamit, segítsenek! Megint megütött a vöm! A gondok orvosa, a tanácstitkár, elkomorulva hallgatja « gyakori diagnózist: családi perpatvar. Sajnos nem „folyhatnak” bele, nincs rá hatáskörük. De az útbaigazítás sok mindennel felér. Tovább kopognak az ajtón. Akaratlanul is adódik a kérdés: vajon bezárulnak-e az emberi gondok kapui a hivatalos idő után? Lehetséges-e? — Nem! Sokszor hazaviszi az ember... Nem meglepő a válasz, a ki- sebb-nagyobb gondokat nem lehet a hivatali szobában bezárni. A titkár fejében otthon is motoz némelyik. Az egyes ügyek mellett megjelenik az immár várossá felnövő Kisvárán sok közös ügye. Sok más mellett néhány utca átkeresztelése is töprengést okoz, naponta érkeznek a lakók levelei a Sztálin, a Molotov utcából. vaját gondjairól is megfeJ ledkezik az ember a másokét intézve. Pedig a titkárnak is van belőlük. Ilyen a tanulás, a jogi-egyetem, melyet egészségügyi okokból abba kellett hagynia. — De nem véglegesen! — jegyzi meg hangsúllyal. Az otthoni pihenő időben készül a kommunista tanácstitkár a szemináriumokra is, évek óta propagandista. Soha ilyen érdeklődéssel nem készült a foglalkozásokra, mint most, a XXII. kongresszus anyagából. Egyetlen kérdés sem maradhat helyes válasz nélkül. Üjabb ügyfelek jönnek, Szabó Gyula minden idegszálával a beszélőt figyeli. Mintha nem is a hivatalos ember, hanem egy közvetlen barát ülne a széles íróasztalnál. fialt Géza. fWutilk m 0 s ű í a BÉKE: 22—24-ig (hétfőtől—szerdáig) TISZTES URIHÁZ. Magyarul beszélő francia film. Csak 18 éven felülieknek. Előadások kezdete: fél 5, fél 7 és fél 9 érakor. DÓZSA: 22—34-ig (hétfőtől—szerdáig) A RIKSÁKUL*. Díjnyertes japán film. Széles változat bon! Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. GORKIJ: 22—24-ig (héttőtől—«aerdáig) A NOSKTY Ft» H&BTB TÓTH MARIVAL. Magyar Sbn. Előadások kezdete: 4, 8 és 8 órakor. SZÉLESVÁSZNÚ MÓRICZ ZSIGMOND MŰVELŐI)t£* Af&t ÚJRA EGYEDÜL. Francia film. Mirhái sével. Előadásaik ■aseriese. fát 6 m ‘M í árakor. «J
