Kelet-Magyarország, 1961. december (21. évfolyam, 282-306. szám)

1961-12-10 / 290. szám

A műszaki ismeretterjesztésért

Korunk rohamosan fejlődő tudományos eredményei, nagyszerű műszaki és technikai sikerei sürgetően vetik fel a dolgozók tömegei között vég- , .zendő megfelelő fokú ismeret- .< terjesztés és műszaki propa- ' ganda szerepét. Az ismeretek különböző szintű gyarapítása feltétele a műszaki fejlesztésnek, a technikai fejlődésnek. Ez utóbbinak szerepét második ötéves tevünk célkitűzései, annak termelési, termelékenységi vonatkozásai külön hangsúlyozottan emelik Id. A műszaki propaganda és ismeret- terjesztés van hivatva pótolni a maga területén azokat a fogyatékosságokat, amelyeket a kapitalista társadalmi rendszer oktatási és művelődési politikája elmulasztott. De ezen túl a hazánkban most épülő szocializmus — tehát az új. magasabb rendű társadalom építése — sürgetően követeli a ma alkotó emberének magasabb technikai-műszaki ismereteit. Ma a technikai forradalom korában az új és új felfedezések holt dolgok maradnak, ha nem válnak ismertté az anyagi javakat előállító milliók előtt. Nagyszerű ^ feladataink, távlataink, a műszaki és természettudományok^ eredményeinek megismerése és alkalmazása nehéz, de nemes feladatot ró megyénk műszaki értelmiségére. Ezeket végrehajtani és erre munkásainkat felkészíteni alapvető kötelesség.

Igaz megyénk gazdasági adottságai, viszonylagos ipari elmaradása nem hatott sürgetően a műszaki ismeretterjesztésre. Azonban az utóbbi időben történt ipari előrehaladás, méginkább a várható jelentős arányú fejlődés más helyzetet teremt e téren. Ma már elkerülhetetlen megyénkben is. hogy az eddig indokolatlanul elhanyagolt műszaki ismeretterjesztés mennyiség és színvonal tekintetében elmozduljon a holtpontról. Annál is inkább, mert egyre követelőbben jelentkezik üzemi munkásaink részéről az az igény, hogy a TIT a vállalat vezetéssel együtt segítse elő a műszaki ismeretterjesztést. Üzemeink

I „Könyvárát“ mozgalomról tárgyal itolnao a Hazafias Népfront megyei elnöksége

A „Könyvbarát” mozgalom megyei tervezetének megvitatására kerül sor holnap, hétfőn délelőtt azon az ülésen, amelyet a Hazafias Népfront megyei elnöksége a Megyei Nőtanács és a MÉSZÖV igazgatóság részvételével rendez a nyíregyházi Bessenyei klubban. A megyei elnökség kibővített ülése fél tízkor kezdődik.

Öveges József tart előadást Nyírbátorban

December 18-án ...Jólét és ener- . 3ia” címmel előadást tart Nyírbátorban a járási tanács nagytermében öveges József Kossuth- díjas tudós. Az előadást nagy érdeklődéssel várják a nyírbáto- ’i-iakl

; fc

egész sorában, — mint a Húsipari Vállalat, a VAGÉP Vállalat, Nyírbátori Növényolajipari Vállalat, Mezőgazdasági Gépjavító, stb. — a tervezett létszám többszöröse jelentkezett a szervezett „munkás akadémiákra”. Jelenleg 19 ilyen akadémia végzi tevékeny munkáját, bővítve munkásaink műszaki és társadalmi ismereteit.

A TIT által végzendő ismeretterjesztés fő vonala kettős: Egyrészt az üzemek saját feladatainak végrehajtására, műszaki fejlesztésére, a munkások, műszaki középkáderek ismereteinek bővítésére, új technológiák, újítások, fejlett módszerek elterjesztésére irányul. Másrészt ennél szélesebb körben ismertetni a technika és tudományos vívmányok, (atomenergia, rakétatechnika, kibernetika, stb.) legújabb, általános érdeklődésre számottar- tó eredményeit, ezzel fejleszteni a műszaki szemléletet.

Megyénkben fokozott jelentőségű — különösen a nagyüzemi gazdálkodás kereteinek megteremtése után — a falusi dolgozók körében végzendő műszaki ismeretterjesztő munka. Az általános kultúra terjedése, a politechnikai képzés, a falvakban már tömegesen jelentkező technikai vívmányok. gépek, építkezések, új, anyagok, stb. szükségszerűen vetik fel az ismeretek terjesztését a szövetkezeti parasztság, mezőgazdasági munkások, gépállomási dolgozók körében.

Egyre inkább igénylik is a gépbemutatókkal egybekötött gépkezelési és karbantartási előadásokat, a mezőgazdasági építkezések gazdaságos és célszerű megoldásait, a motorok működését, a villamossági alapfogalmakat, ,a rádió és televízió működését, kezelését, ház- .artási gépek megismeréséi stb. Mindezek felismerése indította a TIT megyei vezetését, hogy átszervezve bővebb keretek között lendüljön munkába a műszaki szakosztály. Az ebben kialakuló öt szakcsoport fontos feladata, hogy témakörüknek megfelelő előadásokat készítsenek és ismertessenek a dolgozók különböző rétegei között. Emellett tovább kell szélesíteni a műszaki értelmiség bekapcsolását a tudományos ismeretterjesztő munkába nemcsak a megye székhelyén, hanem azokon a járási székhelyeken, ahol erre lehetőség van, mint Kisvárdán, Mátészalkán, Tiszátokon és így tovább.

Szükséges, hogy ehhez az igyekezethez még nagyobb segítő készségét nyilvánítsa a TIT megyei és országos elnöksége, valamint az egyre tevékenyebben dolgozó megyei műszaki egyesületeink. Nyilván nem marad el a rendkívül fontos és hasznos ismeretterjesztés és propaganda munka támogatása társadalmi szerveink részéről sem.

Kollonay Béla. megyei tanács vb.

' elnökhelyettes.

KRECSMARí LÁSZLÓ:

EMLÉKKÖNYVBE

/ ’ ondok zümmügő méh-raja 'Jr agyunkat dongva ellepi, az örök-mozgó pillanat — mint fürge kovács — pengeti agy sej tjeinknek üllőin a tettek forró vasait — s ha a zsibbadt lábú késő-est bennünket végre hazavisz, s az ernyedt karú fáradtság fejünk párnánkra fekteti: szívünk folyton csak így dobol: holnap újra kell kezdeni, —

s lesz erőnk újra kezdeni, mert nem csügged az altarat — mert nem fogy el a mi erőnk, hisz úgy emelünk falakat, hogy alapja a bizalom és téglája a hit legyen, és összefogó cementje a szorgalom és türelem; s mert olyan házat építünk, melyben mindenki megleli helyét — s jövője tiszta lesz. világos szép és emberi ...

MAROKKA IMRE:

Ragyogj, rprnénv

K agyogj remény,

mert meg nagyobb les/, az ember;

Id munkájával értelmet teremt.

Ki hős harcokból küzdve nő a/ égig, s a Földön túl, a messzi csillagáén vig kezében vörös logobót emelt. Remény, ragyogj,

mert nagyobb lesz még az ember; ki sötét barlangból Indult egyszer cl. Kinek terve szép jövőt ápol s kedve a felhők fölött táncol,

Cj ember, letiport többé nem leszel! Ragyogj, remény,

mert még nagyobb lesz az ember; ha fényedben mindig küzdelemre kész. S ha ma gátat vetsz atompokolnak, holnap már büszkén robogva rakétáiddaJ a csillagokra lepsz.

Mostanában mind gyakrabban esik szó a kultúra fontosságáról, az esztétikai nevelés időszerűségéről. Hivatkozunk a XXII. kongresszus idevonatkozo téziseire, tanulmányozzuk, elemezzük, boncolgatjuk annak reánk vonatkozó megvalósíthatóságát, egyszóval előtérbe kerül a művészetek kérdése. Ez természetes is. A szocializmus építésében az anyagi alapok lerakása után, de már vele egyidőben is

— mind jobban előtérbe kerül a felépítmény egyes részeinek kiemelése, fontossága.

A régi burzsoá elmélet szerint a művészet önmagáért van. semmi köze sincs az ember hasznossági tevékenykedéséhez, vagy erkölcsi törekvéseihez. Ez az elmélet megfosztja a művészetet minden társadalmi szerepétől, eszmei mondanivalójától, s pusztán önmagáért valónak tartja. Ezzel szemben a marxista esztétika azt tanítja, hogy a művészet kezdettől fogva a valóság megismerésének egyik eszköze, s célja: a valóság átalakítása. Tehát nem ön- céi, nem valami haszontalan játék, nem felesleges dísz és üres cicoma, hanem a maga sajátos eszközeivel fontos segítő társa az embernek a haladásért folytatott harcában. De ha ez így van, — már pedig így kell, hogy legyen

— akkor a művészetek jelentősége nem elhanyagolható tényező a szocialista ember életében. Elengedhetetlenül kívánatos és szükséges a művészetek terjesztése és ápolása, az esztétikai nevelés minél szélesebb néprétegekre szóló kiterjesztése.

R/ek ultin nézzük meg, hogy szűkebb hazánkban: városunkban és Szabolcs-Szatmár megyében vajon milyen előrehaladási értünk el a zenekultúra területén és milyen hiányosságokat

Esztétikai nevelés és zenei tömegmozgalom

Ház zenekari kisegyüttese pedig — melynek tagjai az állami ze- nesikola tanárai és növendékei — rendszeres zenei ismeretterjesztő hangversenyeket ad az egyes iskolák ifjúságának, ezzel is elősegítve az ifjúság esztétikai nevelését, zenei élményszerzését; S ez a munka nemcsak zenekarral, de énekkarral is megvalósítható, mert | a zenei ismeretterjesztés egyike ' a legfontosabb zenekulturális munkának. Sok műkedvelő szín- , játszó együttes előszeretettel

• nyúl olyan zenés operettekhez,

* melyek nagyobb igényű zenekari ' kíséretet kívánnak rteg. A kísé- j * l'et itt néhány vonós hangszer- , re, esetleg zongorára és dobra | korlátozódik. Vitatni lehet, az

ilven megcsonkított, hiányos elő- ' adás komoly zenei értékét.

j Pc idkívíil megnőtt a zenét , lan ülni akarók száma nemcsak- Nyíregyházán, de vidéken is. S , ez önmagában örvendetes jelen- ; ség. A nehézség csak az oktatók ) hiányában és képzettségében van.

Megoldást kellene találni arra,- hogy a sok jóakarattal, de kevés . szakmai képzettséggel rendelkező

i v idéki zeneoktatókat rendszeres

szakmai továbbképzésben részesíthesse az állami zeneiskola, hiszen szakmai felügyelet dolgában úgyis odatartoznak.

Sok irányú és nagy jelentőségű a vidéki öntevékeny együttesek és zeneoktatók munkája. Sok időt, fáradtságot és törődést fektetnek : bele ebbe a munkába. De érde- j mes! Mert aki igazán szereti a szépet, jót és igazat, aki igazán dolgozni akar a közösségért, an- : nak semmi fáradság, munka, tö- \ rődés nem. sok, hogy csalj egy | lépéssel is, de előbbre vigye a- szocialista embert formáló művészet ügyét.

VIKAR SÁNDOR,

. az állami zeneiskola, igazgatója.

és kívánatos, hogy népi hangszer együttesek alakuljanak helyen ként, — mint. a paposi citeraze- nekar. Ezek egyúttal komoly se gítséget nyújthatnak a helyi tánc- csoportnak is, a táncszámok kíséretében. Sok helyen alakulni a pedagógusok bevonásával kisebt vonósegyüttes, mint példáu Ibrányban, de némi segítség« volna szükségük. Például égj nagybőgőre, hogy megindulhass« a munka. Mégcsak venni sen kellene új hangszert ezeken ; helyeken, hiszen számtalan he lyen hevernek a megyében eltek vő, használaton kívüli hangszerel (mint például Mátészalkán fúvó: zenekari anyag. Kemecsén nagy bőgő, Kisvárdán tolóharsonái stb.), melyeket csak oda kellene irányítani, ahol azt tényleg használnák is. Pedig egyrre inkábl sürgető a vidéken felállítandó zenei együttesek dolga, hiszen ezel az együttesek oldhatják meg elsősorban a családi ünnepek mi még kevés helyen megoldott kérdését.

Az éneit és a zenekarok, valamint a hangszerjátszók és énekesek sokat segíthetnek és színesebbé tehetik az irodalrhi színpadok műsorát. Ennek a műfajnak nagy nevelő és ismeretterjesztő értéke mindenki előtt ismeretes s muzsikusainknak érdemes azi segíteni. A Nyíregyházi Állami Zeneiskola tanárai és növendékei e tekintetben komoly segítséget adnak a helyi, s a vidéki (Mátészalka stb.) irodalmi színpadnak és írói találkozóknak. A Nyíregyházi József Attila Művelődési

kell még felszámolni. A világért sem törekszünk teljességre sem az eredmények, sem a hiányosságok felsorolásában, inkább csak mintegy kiragadott érdekességet említünk meg egyes dolgokat.

Talán legnagyobb előrehaladást értünk el az énekkari művészei terén, s ez nemcsak a számsze- rüségre vonatkozik, hanem a minőségi javulásra is. Ma már kevés olyan helyiség akad, ahol legalább gyermek énekkart ne vezetne valamelyik lelkes pedagógus. De a lelkesedéshez szakértelem is kell. S az új tanítóképzőkből kikerülő fiatal pedagógusok — ha korábban nem foglalkoztak zenével, a rövid két évi képzői oktatás után nem valószínű. hogy nagy segítséget tudnak majd adni a falusi öntevékeny kórusmozgalomnak. Részben ezen segítenek a kólönbözj karnagyi tanfolyamok, s azt hisz- szük komoly segítséget tud itt majd adni a nemrégen létrehozott Népművelési Tanácsadó szerv is. Ismét új életre lehetne hívni sok olyan ének- és zenekart, melyek most tetszhalott fíllapo ban vannak, mint például a kisvárdai, valamikor jó hírű pedagógus énekkar és zenekar.

Zenek rnű I nehezebb a helyzet. S ez természetes. Zenekaroknál nemcsak a vezető karnagynak kell zeneileg sokkal képzettebbnek, s járatosabbnak lenni, hanem a zenekari tagoknak is nagyobb zenei és hangszer készséggel kell rendelkez- !ük. De még e magasabb kívánalom mellett is megvan a lehetőség sok helyén, hogy helyi zenei együttes jöjjön létre. Örvendetes