Kelet-Magyarország, 1961. december (21. évfolyam, 282-306. szám)
1961-12-03 / 284. szám
Eby amphora és megyénk VII. századbeli története Tiszavasváriban. egy próbafeltárós során érdekes leletre bukkantak a nyíregyházi Jósa András Múzeum munkatársai. A próbafeltárás azért történt, mert már korábban ezen a területen a tiszavasvári Vöröshadsereg útja 8. szám alatt, Eszenyi Miklós telkén, veremásás közben kibukkant egy amphora. A gyönyörű, mintegy félméteres, hegyes aljú, kétfülő égetett edény korát kellett hitelesíteni, megállapítani. S a próbafeltárás igen érdekes eredményt hozott. — A hitelesítő ásatáskor — mondotta erről Csailány Dezső kandidátus, a Jósa múzeum igazgatója, — két és fél- méter mélységben megtaláltak egy csontvázas lovas sírt, amelyhez az amphora tartozott. A csontváz jobb válla mellett volt elhelyezve. Baloldalon egy részleges i ócsontváz feküdt, hosszúfülű kengyelvasakkal, lószerszámokkal. Előkerült kard, harci csákány, vaskés. kovakő csi- holóval, bronz övhorog, vascsat is. Ezekből megállapítható volt, hogy a sír koraavar időkből, a VII. század első feléből származik. Az am- phorának kapcsolata van a gátéri és kiskőrösi avartemető hasonló amphoráival, azonban ezeknek az amphoráknak a feltárása nem hiteles körülmények között történt. Most először ez a lovas sír kapcsolja össze a Duna—Tisza közti bolgár emlékanyaggal, bizonyítva, hogy itt tulajdonképpen nem avar, hanem bolgár sír feltárásáról van szó csak a temetkezés maga az avar rituális, vallási felfogás szerint történt. Részleges vagy egész lócsontvázas sírok csak az avar szokások szerinti temetkezéseknél találhatók. A lovassírban talált törzspáncél mása Kérésből került elő, amiből következik, hogy a Krím félszigetről idevándorolt kuturgur bolgár (30 törzshöz tartozók, ezt jelenti a kuturgur szó), törzs egy csoportjának temetkezési helyét találták meg Ti- szavasváriban. Valószínű, hogy a szomszédos telek alatt, a Vöröshadsereg útja 10 szám telkén, temető húzódik a föld alatt. Ennek feltárása azonban nem lehetséges, mert fölötte szőlőtelepítés van, A kuturgur bolgár törzs tudomás szerint a Duna—Tisza közt telepedett meg. A mostani leletek tanúsága szerint azonban egy részük áttelepedett a Hajdúság, Nyírség területére is, s itt avar fennhatóság alatt élt. A feltárás jelentősége tehát az, hogy bizonyítékot nyertünk: it.t a mi megyénkben. nem avarok telepedtek meg, hanem bolgárok. Lényegében ezt az amphora, illetve az égetett edények törzspáncélok előfordulási helyei, ezek összefüggései világították meg. Színvonalas ismeretterjesztés az Úttörőiiázban Év elején kezdték meg a nyíregyházi Űttöröházban azt az ismeretterjesztő előadássorozatot, amely ma már nagy népszerűségnek örvend a gyermekek között. Az előadások általában kéthetenként hangzanak ei. Eddig négy volt megtartva, az iskolai év végéig még 19 lesz. Az előadások címei is vonzók. Eddig megtartották a „Verne ál- | módik", „Scott és Amundsen versenye a Déli sarkon”, „Honnan I a szivárvány színe?” című előadásokat, és egy Kíváncsiak klubja foglalkozást. Minden őrs elküldi „megligye- lőit” az előadásokra, s ezek a pajtások beszámolnak az őrsi órán a hallottakról. így az előadásokat lényegében ezrek hasz- I nosítják. Nikolai tcuuiLök a teriiielúniuiikákan 4 Z UTÓBBI ESZTENDŐKBEN rendszeressé vált, hogy az általános iskolai tanulók az őszi időszakban is részt vesznek a soronlevő mezőgazdasági munkában, az őszi betakarításban. Ezzel kapcsolatban téves vélemények alakultak ki és jutottak kifejezésre. Hogy ezek mennyire elterjedtek, arra két példát idézek. — Amikor a Csaholci Állami Gazdaság egyik almaszedő brigádja kissé elmaradt a munkában, a munkavezető azzal csipkedte meg őket, hogy „majd jönnek az általános iskolások, és leszedik az almát társadalmi munkában”. A Kossuth- rádió közkedvelt műsorában, a Szabó-családban, Szabó bácsi az egész ország rádióhallgató közönségének nyilvánossága előtt két alkalommal is kifejezésre juttatta, hogy az általános iskolások politechnikai oktatását nagyon rendjén való dolognak tarja, de azt hélyteleníti, hogy a tanulókkal töressék le a termelőszövetkezetek kukoricáját, vagy szedessék fel a burgonyát. — Az idézett példák mindegyike ugyanazt a helytelen nézetet tükrözi, hogy tanulóink ezen foglalkoztatásával a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok kényszerű megsegítéséről van szó. A valóság pedig az, hogy mindez az iskola számára fontos nevelési kérdést jelent. E nevelési probléma igen sokrétű. Ezért az alábbiakban csupán néhány lényeges szempont kiemelésével szeretnék rámutatni valódi jelentőségére. ^ ZOK A SZÜLÖK, akik rendszeresen eljárnak a szülői értekezletre és beletekintenek az iskola munkájába, láthatják, hogy az iskolai nevelőmunkának sarkalatos elve a közösségi nevelés. Ennek a feladatnak tartalmában központi helyet kap a munkához való viszony kialakítása. Az iskolai életben legfőbb munkának kétségkívül a tanulást tekintjük. Ez azonban mint szellemi munka, csak részben ad lehetőséget a közösségi jeUemvonások kialakítására és a szocialista tudat alapjainak lerakására. A munkához való helyes viszony kialakításának legeredményesebb módja a fizikai munka végzése. Erre állandó lehetőség van a „gyakorlati foglalkozás” tantárgy keretében, de nünk kell foglalkoztatásuk formáit, és alkalmat kell teremtenünk arra, hogy a tanulók közvetlen kapcsolatba lépjenek a munkáskollektívákkal vidéki viszonylatban elsősorban a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok dolgozóival. így jutunk el az általános iskolai tanulóknak a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban való foglalkoztatásához, amely tehát a szocialista nevelés igényeiből fakad. Nem csupán arról van szó, hogy a munka gyakorlatának nevelőértékeit felhasználjuk — hiszen ennyi, a politechnikai oktatás is nyújt —, hanem arról is, hogy megismertessük a tanulókkal a szocialista paraszti életformát, a paraszti közösséget. A városi tanulókkal azért, hogy közelebbről érzékeltessük velük e munka jelentőségét és értékét, a falusi tanulókkal pedig az előbbieken kívül azért is, hogy megalapozzuk bennük a paraszti munka szeretetét, megbecsülését. A TERMELŐMUNKÁBA való lends&e- rés bekapcsolódás — tehát a fizikai munka nevelési értékeinek teljes kihasználása — a középiskolában, az 5-f-l-es, illetve a 4+2-es oktatás keretében történik. Az általános iskolának az a feladat jut, hogy lerakja azoknak az erkölcsi tulajdonságoknak, szokásoknak, készségeknek, magatartásbeli vonásoknak az alapjait, amelyekre egyfelől a középiskola építhet, másfelől amelyek a tovább nem t\h»iló gyermekeket hozzásegítik ahhoz, hogy beilleszkedjenek a szocialista termelőközösségekbe, és ezeknek értékes, öntudatos tagjaivá váljanak. így kell tehát szemlélnünk az általános iskolai tanulók közhasznú mezőgazdasági munkában történő foglalkoztatásának kérdését. Mivel ez a szülők körében, amint az idézett példák is mutatják, még nem általános és nem tudatos, szükséges, hogy ezzel a kérdéssel szülői értekezlet alkalmával részletesen foglalkozzunk, Ha így elősegítjük a szülők helyes szemléletének kialakítását, s ilyen vonatkozásban is közelebb hozzuk egymáshoz az otthon és az iskola törekvéseit, ezzel nagy mértekben hozzájárulunk a közösségi nevelés céljainak a termelőmunka útján és a termelőközösség keretében történő megvalósításához. Molnár Mátyás ez a munkterület nem elégíti ki teljes mértékben nevelési céljainkat. Fetlétienül szélesíteM oslanában elég sok szó esik Szabolcsban a vajai várkastélyról. Hogy ez a műemlék népszerű lett, annak köszönheti, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség itt nagy munkálatokba kezdett, melynek folyamán a várkastély képe meglehetősen megváltozott. Legtöbben a régi csúcsíves ablaknyílások javára azt sajnálják, hogy „új” ablakokat kap az épület — ez a faluban is az általánosnak mondható vélemény. Megértjük a község lakosait, az a gótizáló ablaknyílás tényleg része lehet egy népi elképzelésnek a feudális szépségről, mivel templomokon kívül egész Szabolcsban nincsen talán ilyen ablak. Ez a képzet azonban teljesen hamis, minthogy az ablakok Csák a múlt század végén kapták ezt az alakjukat. Tegyük ehhez hozzá, hogy az ablakok formája a művészettörténetben kissé járatos néző előtt rögtön elárulta ügyetlen hamisítás voltál, sem mérmüve, sem rézsűje nem volt. (Különben is a neogótika ebben az időben már régen divatját múlta.) Lehetne mondani, hogy ez a részlet inkább lejáratta az épület történeti hitelét, mintsem emelt volna a régi időknek azon légkörén, mely egyébként körülveszi. A várkastély nagyon régi, ezt körülbelül mindenki tudja. Általában elfogadták az északnyugati torony sgrafiltós feliratának a hitelét, mely az A vajai várkastély restaurálása 1659 évre utal. Voltak azonban, akik középkori eredetre gyanakodtak, tekintve, hogy a Vay család már Zsigmond idejében hatalmas birtokkal rendelkezett, következőleg a középkorban is jelentős épületüknek kellett lennie. A restauráláskor a vakolat leverése és Palmer Nóra régész ásatásai több dolgot megvilágítottak. így kiderült először is, hogy az északnyugati torony későbbi hozzáépítés. Az évszám rajta a torony építési ideje. Az épület tömbje régebbi. Ezt az a körülmény bizonyítja legszebben, — és ez utóbbi szó itt kétszeresen is a helyén van, — mivel az épület északi oldalán egy gyönyörű szép, gazdagon profilo- zott párkányrész lett láthatóvá az évszámos torony mögött. Másutt a főpárkányt leverték, itt a hozzáépítéskor meghagyták, mivel a torony úgyis eltakarta. A vakolat leverésekor előbukkant az ablakok eredeti elrendezése, és legtöbbször másodlagosan befalazva az ablakkeretek és az ablakosztók kövei. Ezek a későreneszánsz profilú kőíaragványok olyan bőségben kerültek elő, hogy az ablakok nagy részét eredetivel lehet visszaállítani. Palmer Nóra ásatásának is komoly eredménye volt. Nagyjából két fontos, bár némileg illuziórorr.boló eredményt hozott. Először is a keleti emeletre vivő íelvonóhidnak nincs történeti előzménye. Így történeti hitelétől megfosztva elvesztette romantikáját a titkos ajtó is. A múlt századi átalakítások előtt a szintek is másképpen voltak. A másik tény, melyet az ásatás hozott, szintén kijózanitó- lag hat. A többfelé húzott kutató-árkokból nem került elő akármilyen csekély lelet sem, mi a XVI. század előtti időkre mutatna. És ezzel az épület középkori eredetét bi- zinyítékok híján egyelőre el kell vetnünk. A vajai várkastély művészeti jelentőségét azonban akkor értjük meg igazán, ha ezen épülettípús egyéb példányainak u ánanázünk. Legelső összevetésül kínálkozik a golopi Vay várkastély, mely fekvésében és alaprajzában azonos a vajaival, azzal az eltéréssel, hogy Golopon az épület egyik sarka le van hagyva olyan módon, mintha oda egy harmadik tornyot is terveztek volna. Ez a várkastély már 1562 előtt fennállott. Más, viszonylag Közeli helyen fennmaradt tömbszerü várkastélyt Monokrol és Pácinról ismerünk, ezek is XVI. századiak. Csehszlovák területen hasonló jellegű épületek Bethlenfalván, • Frigyesvágáson és Friesen maradtak mag. Az első 1551-Oen, az utolso 1630-ban épült. Ezeknek a felvidéki várkastélyoknak fő díszük a faragott ablakkeret, a sgrafittók, s a pártázat. Az épület régi képe, ahogyan a község már megszokta. Ezek teszik élénkké az épületnek tömbszerűségéből adódó komor hatását. Vaján megtalálták a pártázat nyomait, s a sgrafittó a délnyugati tornyon még ma is megvan. Nem tudjuk, hogy az volt-e az eredeti épületen is. Azt hisszük, hogy ezek az összehasonlítások eléggé megvilágítják a vajai várkastélynak a kivételes helyét a magyar művészettörténetben, ér így értjük meg. hog: un ese’ t az Országos Műemléki Felügyelőség választása ennek a fontos történelmi és művészettörténeti jelentőségű épületnek a helyreállítására. Természetesen egy ilyen műemlék az idők folyamán sok átalakításon ment keresztül, és restaurálása sokrétű probléma. Egyes esetekben igen nehéz kielégítő megoldást találni. Minden esetre bízunk a magyar műemlékvédelem szakembereiben. Nóhái. problémát azonban ícáemii- tünk ízelítőül. Hogyan lesz látható a főpárkánynak azon egyetlen része, melyre u délíi torony ráépült? Továbbá; hogj lesz jelölve a régi szint m lépcsőházban, illetőleg a mé-r lyített földszinten? Mi fog; történni a pártázat csonkjai-- val, s az északi torony sgra-j fittónyomaival? Es végül egyj utolsó kérdés: elegendő alapos volt-e az ásatás és a műszaki felvéted? Ugyanis, ha egyszer az épület helyreállítása befejeződött, egyes később felmerülő problémákra választ: kérni már nem lesz mód, Koroknay ,4iy«d« "7
