Kelet-Magyarország, 1961. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1961-11-12 / 266. szám

1®64. november 12, vasárnap Névnap: JÓNÁS Hétfőn: SZANISZLÓ A NAP ESEMÉNYE: Jacques Charles, a léghajózási kísérleteiről híres francia fiziktis 215 évvel ezelőtt született. A HÉTFŐI NAP ESEMÉNYEI: M. N. Jefimov, az első orosz pilóták egyike nyolcvan évvel ezelőtt született. Jaroszlaw Dombrowszki, len­gyel forradalmi demokrata, a Pá­rizsi Kommün hőse 125 évvel ezelőtt született. itr BÖKI KARTÁRS ismételten szóvá teszi a nyíregy­házi színház büféiének magas árait, mert az október 31-i böké­sét szóra sem méltatta a Vendég- látóipari Vállalat. Mivel a büfé nem önálló, hanem kitelepített — I az Anna presszóból — o rendelet j értelmében az üzletnek megfelelő j — másodosztályú — árban lehet csak árusítani! Hm... Csak má­sodosztályú üzletei vannak a vál­lalatnak? Vagy azt is előírja a rendelet, hogy csak másodosztá­lyú üzletből lehet alkalmi büfét kitelepíteni? SZÍNHÁZ Hotel operett cím­mel november 15-én fél hat és fél 9 órai kezdettel jelmezes, két­részes, zenés játékot rendez a nyír­egyházi színházban az ŐRI. A keretbe foglalt, korhű jelmezek­kel előadott műsorban fellép töb­bek között: Latabár Kálmán és Árpád, Margareta Petrova szov­jet vendégszínésznő. Közreműkö­dik a Harmónia Tánczeneegyüt- tes. A műsorban Offenbach, Jo­hann Strauss, Kálmán Imre és Lehár Ferenc legszebb művei szerepelnek. ■ír MA ESTE 7 ÓRAI KEZDET­TEL az Állami Déryné Színház Heinrich Kleist Az eltört korsó című vígjáiékával szerepel Nyír­egyházán. ★ MEGKEZDŐDÖTT a KISZ Me­gyei Bizottságán a jelentkezés a jövő évi társasutazásokra. Az első csoport március húszadikán indul Drezdába és Weimarba. Jú­lius 3-án Weimarba és Lipcsébe, lúlius nyolcadikén Prágába és Karlovy Varyba, július 10-én Za­kopanéba és Varsóba, július 24-én a Magas-Tátrába és Bratislavába indul egy-egy csoport. Részvételi díj 980—1500 forint. Az utazások időtartama 8—10—12 nap. Még meg nem határozott időpontban a román tengerpartra is szervez­nek társasutazást a nyáron. Bő­vebb felvilágosítás és jelentkezés r megyei bizottságon. fr NYOLCMILLIÓ forinttal több » megyei tanács 1962. évi költscg- y etési előirányzata, mint az idei költségvetés összege. Ezt az ősz- szeget főleg kórházi ágyak, cse­csemőotthon:, szociális otthoni, óvodai férőhelyek bővítésévé! kapcsolatos kiadásokra, általános és középiskolai tanulócsooortok működésével kapcsolatos kiadá­sokra fordítják.- e a a » r * a a a • • KELET-MAGY AHORSZAG a Magyar Szocialista Munlíáspárt Szabolcs-Szatmár . megyei oizrt'sáan és a Megyei Tanács lapia felelős szerkesztő- Bálint i Kiadja a Kelet-Magyarország Lap , kiadó Vállalat Felelős kiadó: Farkas Pál. Szerkesztőség: Nyíregyháza. Sztálin tér SÍ. Tel: 16-70. 16-71. 16-72. Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdánov u. i. Tel: 50-0(1 Beküldött kéziratot nem őrzünz meg és nem adunk vissza Terjeszti a Magyar Posta. Eiófizet- '•tő a helyt postahivataloknál es kézbesítőknél szatírát megye. Ny mi: Ja arat Nyíregyháza. Dozm Gyógy u. L „Tollas Kígyó44 földjén em is olyan régen 4TMA még elhanyagolt tu- Wmj dományág, a tudo- * mányok mostoha­gyermeke volt a ré­gészet. M-a már az egyik legnépszerűbb tudomány­ágnak nevezhetjük. A sajtóorgá­numok nap, mint nap jelentetnek meg régészeti felfedezésekről szóló cikkeket, a könyvesboltok kirakataiban gyakran láthatunk megjelenni új könyveket, ame­lyek letűnt korok titkait tárják fel, a nagyobb múzeumok nép­szerűsítő kiállításokat rendeznek és mindezek nagy népszerűsége arról tanúskodik, hogy a széles néprétegekben korunkban mind­egyre növekvő érdeklődés mu­tatkozik a régészeti tudomány eredményei iránt.. A régészet ki­lépett régi. „tudományos” elszi­geteltségéből és ma már arra tö­rekszik. hogy mirháját, s ered­ményeit a fiol góró tömegek neve­lésének ve' műveltségük emelésé­nek »zolfTátats--a tllftsá A rogés'fr története bővelke­dik IsgalniAratibná! izgalmasabb fejezetekben, gondoljunk csak a görögobfxági. »agy a krétai ása­tásokra, Pompei titkainak feltá­rására. '»> egyiptomi piramisok rejtélyének megfejtésére, vagy éppen Tu'-Ankh-Ámen sírjának megtalálására. A tudósok és ré­gészek minden esetben ezer aka­dályt küzdöttek le a tudomány érdekében és ezer kalandon men­tek keresztül munkájuk közben, nem egyszer életüket is feláldoz­va a szent cél érdekében. De a régészet történetének va­lamennyi fejezete közül mégis a legérdekesebb és legizgalmasabb az ősi maya birodalom titkainak feltárása volt. Mexikó és Guate­mala járhatatlan őserdeiben évszázadokon át szunnyadjak a hatalmas indián birodalom vá­rosainak romjai és csak 1839-ben akadt New Yorkban egv fölöt­tébb kíváncsi ember, John L. Stephens, aki a kíváncsiságtól hajtva. bejárta már a világ jó ré­szét és akinek érdeklődését fel­keltették a mayák elhagyott vá­rosairól szóló kusza legendák. Különös, gondolta, hogy eddig még senkinek sem jutott eszébe, hogy alaposabban felkutassa eze­ket a romvárosokat. Mi lehet ott. azokban a trópusokban fekvő ős­erdőkben? Micsoda művészet emlékei maradtak fenn azokban az ismeretlen romokban? Es. hála Stephens kíváncsisá­gának, ma már szerte a világon mindenki ismerheti könyvekből és fényképekről a közép-ameri­kai dzsungelek titkát, egy el­süllyedt világ egyedülálló művé­szetét és az ősi maya birodalom történelmét. A legrégibb dátum, amelyet a kutatók a maya emlé­keken találtak, a mi időszámí­tásunk szerinti 68. év volt, ebben 7Z időben alapították a mavál; ’ső nagy városukat, TJaxaktun városát. Kb. 120 évig laktak eb­ben a városban, azután tovább­mentek és vagv 15 mérföldnyire onnét Tikal városát alapították. Igv épült az egyik ősi város a másik uíán, míg aztán a 16. szá­zadban a hódító, spanyolok Cor­tez vezetésével végleg meg nem pecsételték ezeknek a városoknak és az egész maya népnek a sor­sát. Maguk a spanyol feljegyzé­sek is elismerik azonban, *hogv eleinte nem az ő kezükben volt a vezetés és a parancsolás. Az el- ' ső találkozás alkalmával a mayák bizonyultak erősebbnek. A tör­ténelem tanúsága szerint isii­ben húsz spanyol férfit és két nőt vetett partra a tenger Yucatán közelében. Néhány férfi és a két [asszony hamarosan maghalt, a I többiek a mayák kezébe kerül- i tek. Ezek nem fogadták szívesen a spanyolokat, öt spanyolt azon­mód feláldoztak ősi szokásaiknak megfelelően, vagyis úgy. hogy az áldozati oltáron aló testükből tépték ki szívüket. Azután, — az éleiben maradottak legnagyobb rémületére, — az áldozatok testét felszolgálták és szertartásos la­komán elfogyasztották. Mikor a megmaradottakat faketrecbe zár­ták, ezek tudták, hogy társaik szörnyű sorsa vár reájuk is. És csakugyan, kél spanyol kivételé­vel valamennyi foglyot feláldoz­tak a mayák. Ez a két fogoly, Geronimo Aguilar, egy jámbor pap, és egy Gonzalo Guerrero nevű matróz úgy látszik nagyon sovány lehetett, tehát alkalmat­lan az áldozatra és ezért ott hagyták őket a ketrecben, etet­ték, itatták őket, hadd hízzanak egy kicsit. Csakhogy a két spa­nyol nem adta meg magát sor­sának. Egyszer, mikor őreik fi­nem tudott divatosan kancsítani,. mert kicsi korában nem tettek viaszgolyót a két szeme közé, a szakálla növését sem tudta meg­állítani forró borogatással, de úgy látszik, hogy a maya lányok sze­mében mindez nem volt akadály. Feleségül vette a törzsfőnök leányát, egy szép, művelt, min­den tekintetben kiváló maya lányt, és tisztelt, megbecsült tagja lett a törzsnek. Mikor a hódító spanyolok meg­hallották Guerrero hírét, rögtön üzenetet küldtek neki és hívták, hogy csatlakozzék hozzájuk, áll­jon az ő szolgálatukba és segítsen nekik a maya nép leigázásában és mérhetelen kincseik elrablásá­ban. Egy pillanatig sem jutót' „Tollas Kígyó” > templomát őrző ősi maya kőszobrok Guate­mala földjén. gyelme másfelé fordult, a két eszükbé. hogy valamelyik honfi­spanyol kitört a ketrecből és az társuk inkább a mayákat választ- Ó6erdőbe menekült. Inkább a ^a’ mi^or módjában van vissza- dzsungel rémségeit választották, l^in' sPany°l honfitársai közé. mmt a borzalmas halait. Napp,. rerQ ^ fe!elt a hívásra hogy mindig meghúzódtak valami rej- harcot hirdetett ellenük. És har­tekhelyen, éjjel, pedig továbbha- _ ___________________ ladtak. Néhány szenvedéssel teli nappal és éjszaka után barátsá­gos maya csapattal találkoztak. Ezek nem bántották őket, mert hadilábon álltak azzal a törzzsel, amelynek körmei közül a két spanyol elmenekült. Mindkettő­jüket ' íoglyulej tették, de nem bántották őket.. Aguilart később eladták egy másik törzsnek és a pap így rövid idő .múltán visz- szakerült az: 1 újabban partra- szállt spanyolok táborába. Guer­rero azonban a mayákkal ma­radt. Megtanította * őket min­denre, amit ő tudott és minden tekintetben mayává vedlett át ő maga is. Kifúrta a füleit és olyan nagy . fülbevalókat tett bele, ami­lyeneket a mayák viseltek. Nem szoríthatta laposra a fejét, mint a mayák, meri ezt gyermekko­rában kelletet volna meglenni, qolt is, mégpedig európai módra* mert erre is megtanította maya társait. Nyolc évpn keresztül si­keresen küzdött á beözönlők el­len a mayák élén és ha ekkor meg nem hal, — ki tudja, — ta­lán egészen más fordulatot vett volna Amerika történelme. Guerrero azonban meghalt, és halála után megszűnt a mayák szervezett ellenállása. Eleinte még harcoltak, makacsul, fokcsi­korgatva, de azután a xiuk a spanyolokhoz pártoltak és segí­tettek testvéreik leigázásában. A spanyolok kegyetlensége nem is­mert határt. A spanyol inkvizl- , ciö minden kegyetlenségét igény­bevették, hogy megtörjék a mayák utolsó ellenállását is. A maya krónikás így meséli el ezt: ..Az- u'án következtek a kivégzések, akasztással, tűzzel, kötéllel. If­jabb testvéreink gyermekeit adó fejében vitték e!.” Uralkodóikat elűzték, papjaikat megölték, val­lásukat eltiltották, könyveiket el­égették és a maya kultúra elké­pesztő gyorsasággal vált semmi­vé. Alig náhány esztendő alatt a spanyolok elvégezték azt, amit háborúk, járványok, éhinség szá­zadok alatt sem volt képes ke­resztülvinni. Azt mondják. Nagy Sándor, az ókor nagy hadvezére sírt, mert attól félt, hogy nem marad szá­mára meghódítani való ország. Szomorú és véres ambíció, annyi bizonyos... Dehát régen történt. Az archeológusok szerencséseb­bek. Az ő számukra bőven van és mindig lesz meghódítani való terület. Ahol valaha ember élt és dolgozott és — akar nyers lándzsahegy. akár finoman for­mált ékszer alakjában — nyomát hagyta keze munkájának, ott megjelenhet a régész és elvégez­heti a hódítás művét. A mai archeológia nagy úttörő elődei­nek bámulatraméltó eredményei után is annyi sok tennivaló ma­radt még mindig, hogy száz év alatt sem lehetne a végére járni. Valóban minden egyes újabb le­let mutatja, milyen keveset tu­dunk még mindig az ember múlt­járól, mennyi minden vár még felderítésre. Minden ország föld­je tele van meglepetéssekkel és senki 6em tudhatja, mi minden kerül még elő a föld alól. Így van ez az egész világon. A világ má­sodik meghódítása, — vagyis a régész feladata, — lassú és nagy türelmet igénylő munka, de meg­éri a fáradságot. Célja az ember történetének kikutatása, és leg­szebb elégtétele, ha néhány sor­ral, vagy néhány lappal hozzájá­rulhat ennek a történelemnek • bővítéséhez. (H. 84 sZÉLESVASZNO DÓZSA MOZI: Milliók keringője. (Széles vál­tozatban!) Fiatalság, szerelem, muzsika... Színes csehszlovák filmvígjáték. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor 3ZÉLESV ASZNÜ MÚRICZ ZS1GMOND MCVELÖDÉSl HA»: Szerencsés Tóni. Oj lengyel filmvígjáték. Előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. BÉiíE MOZI: A szerelem és a másodpilóta. Vidám, zenés NDK film. Előadások kezdete: fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. BORKIJ MOZI: Danáin György. Francia vígjáték magyar filmen. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom