Kelet-Magyarország, 1961. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1961-11-21 / 273. szám
Magyar-bolgár est Nyírmadán Újabb kulturális intézménnyel gazdagodott megyénk • • Ünnepélyese«» Nftegnyi(wtták h nyírbátori múzeumot A Bolgár Népköstársaság budapesti nagykövete is resst vett a% esten Vasárnap délelőtt H órakor megyénkbe érkezett Jancso Georgiev eivtárs, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagy. követe abból az alkalomból, hogy Nyírmada dolgozói magyar—bolgár esten méltatták a két nép barátságát. Vele együtt érkezett Nyíregyházára Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront főtitkára, alti a megyeszékhely-, ről Nyírbátorba, a múzeum megnyitására folytatta útját A Hazafias Népfront megyei bizottságán fogadták a vendégeket. A baráti beszélgetésen ott volt Benkei András elvtárs, az MSZMP Központi Bi- fcottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Fek- xzi István elvtárs, a megyei tanács elnöke, valamint a Hazafias Népfront megyei elnökségének több tagja. A kora délutáni órákban indult el Jancso Georgiev Nyíregyházáról Nyírmadára, s megyénkből! útjára elkísérte Benkei elvtárs is. Nyírmadán a Hazafias Népfront járási és községi elnökségének képviselői, a falu vezetői, dolgozói fogadták és üdvözölték a kedves [ vendégeket. A baráti est kéz- j dele előtt a bolgár nagykövet és megyénk vezetői megtekintették az Országos Sertés- tenyésztő és Hizlaló Vállalat nyírmadai telephéíyét, valamint a Nyírmadai Állami Gazdaság korszerű almatárolóját és feldolgozóját. Este 6 órára, az ünnepély kezdetére zsúfolásig megtelt a község művelődési háza, ahol Nyírmada dolgozói előtt Jancso Georgiev a bolgár nép életéről, küzdelméről, eddigi sok szép eredményéről, valamint távlati lerveiről beszélt. A Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete méltatta a magyar és a bolgár nép egyre tartalmasabb és egyre szebb barátságát, amely már megbonthatatlan. Nagy érdeklődéssel kísért előadása után Jancso Georgiev elvtárs a nyírmadai dolgozók több kérdésére adott választ A magyar—bolgár est a helybeli általános iskola kultúrcsoport- janak színvonalas műsorával ért véget. A dolgozók összefogása, néhány lelkes ember áldozatkész munkája, a párt és a tömegszervezetek segítsége tették lehetővé, hogy vasárnap ünnepélyes külsőségek között megnyitGép segítségével vontatják már a savgyaa tavai teát csilléket a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat vazelinüae- mének dolgozói. A 250 köbcentis Pannónia motorral felszerelt csillevontató mozdonyt a gyár ezermeetere — Gégény Béla lakatos — vitelezte ki, Tóth Sándor gépészmérnök műszaki tanácsai alapján. A három ember helyett dolgozó alkalmatosság egyszerre négy tele csillét is könnyedén továbbít a síneken, s nemcsak az emberek fizikai ereiét kíméli, hanem egészségüket is védi. A savgyanta ugyanis egészségre ártalmas gázokat bocsát ki, de a gép segítségével a szállítást végző dolgozó távolabb kerül a kellemetlen illatú mellék- terméktől. Betakarítás utáni hasznos munka a csengeri Lenin Tsz-ben Már közel három hete, hogy mindenféle határbeli betakarítási munkával végeztek a csengeri Lenin Termelőszövetkezetben. A tagság azonban még mindig keresi a hasznos tennivalókat. így jutottak — Juhász Béla főagro- nómus javaslata alapján — arra az elhatározásra, hogy még most elkészítik vetési területeiken a vízlevezető árkokat. , Elhatározásukat azonnal tett követte és vetésterületük nagy réstón máris elkészítették a szükséges árkokat. S ez az előrelátó tevékenységük máris igen hasznos, mert erősen kötött talajú határukban gyakran „meg áll” és kárt okoz a téli csapadék. Nevet kapnak Tokió utcái Régi hagyományt készülnek felszámolni a japánok: Tokió fő útvonalai nevet kapnak. Az elhatározásra főleg az adott okot, hogy 1964-ben Tokióban rendezik meg az olimpiai játékokat és meg akarjgk könnyíteni az olimpiára utazó sok külföldi tájékozódását hatlak az új nyírbátori múzeumot. Az ünnepélyes megnyitásra zsúfolásig telt vendégekkel a múzeum hatalmas épülete. A vendégek soraiban volt dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, akadémikus, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem rektora, Orosz Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Szabolcs- Szatmár megyei bizottságának titkára, dr. Liptai Ervin, a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári és Múzeumi Főosztályának vezetője, a történettudományok kandidátusa. Gulyás Emil- né, a megyei tanács elnökhelyettese, Kokas Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára, a nyírbátori járás és község vezetői és sokan mások. A vendégeket Kádár András járási tanácselnök üdvözölte, majd Ortutay Gyula mondott megnyitó beszédet. A Hazafias Népfront főtitkára beszédében felsorolta a Nyírbátorhoz fűződő személyes emlékeit, köszön«* tét mondott a múzeum úttörőinek és megnyitotta az új kulturális intézményt. Ezután a nyírbátori úttörőcsapat köszöntötte a megnyitóra egybegyűlt vendégeket, majd dr. Liptai Ervin mondott a minisztérium nevében ünnepi beszédet. Ezután Gulyás Emilné. a megyei tanács végrehajtó bizottsága nevében átadta Szalontai Barnabásnak, a Báthori István Múzeum szervezőjének és igazgatójának a megye új büszkeségét. Szalontai elvtárs meghatott szavakkal vette birtokba a múzeum kulcsát, amit Báthori- korabeli tányéron nyújtottak át. Ezután a járási művelődési ház leánykórusa szerepelt Kollár András tanár vezényletével. A megnyitó műsora után a vendégek megtekintették a múzeumban megnyílt régészeti, helytörténeti, néprajzi, természettudományi, bútor-, kép-, Báthori- emlék és fegyvertörténeti kiállításokat. Ahonnan átrakelnek a mosolygó Jonathán ok Jonnek-mennek a tehergépkocsik a Nyíregyházi Almatároló szélesre tárt kapuján. Az iparvágányok mentén is folyik a kiberakodás. Naponta átlagosan 15—20 súlyvagon alma érkezik az üzembe és 10—15 vagonnyi csomagolt áru hagyja el az almatárolót. Az elmúlt vasárnap például 27 vagon Jonathán érkezett. A feldolgozás megkezdése óta már több, mint 260 vagon almát szállítottak el vasúton, s ebből osak negyven vagonnal került belföldi fogyasztásra. Ausztriába húsz, a Német Szövetségi Köztársaságba 100, az angoloknak 12, Csehszlovákiába kilencven vagonnal szállítottak már el eddig. Az idén nagy a kereslet külföldön a szabolcsi Jonathán iránt. Űjabb és újabb fogyasztók jelentkeznek az európai piacon. Pénteken NEM TUDOM MIÉRT mondják a házbeli gyerekek, hogy én istállóban Születtem. Néha észreveszem, hogy elhúzódnak tőlem. Miért? Nem értem az egészet. Az egyik gyerek a múltkor ezt mondta: .,Anyukám tudja, hogy te istállóban születtél, és azt mondta, ne barátkozzunk veled”. Ki érti ezt? Engem nem dobott el az édesanyám, sem az édesapám! Nem igaz! Az apám meghalt a háborúban. Méghogy az egyik fiú azt mondta: „Neked nincs igazi édesanyád”. Nekem? Hát, hogyne lenne! Láthatják különben. Méghogy nem igazi édesanya! Milyen buták a gyerekek. Az édesanyák mind igaziak. S az enyém mind közül a legjobb. Mikor beteg voltam, lázas, és egy farkas kergetett, ó ott ült mellettém mindig és vigyázott rám. Ügy szeretem őt, ha nincs itthon, szomorú vagyok.-*• NE HAL/LGASS most ide kislányom. Majd ha nagy lessel mindent elmesélek, el én... De majd csak akkor... Most eredjél ki szépen az udvarra játszani. De vigyázz, le ne ess a kerékpárról... falóban az édesanyád va- 91/ok! Te avattál azzá! Nem emlékszel rá? Hogyan is emlékeznél! A csecsemőotthon kis ágyaira sem, ahová a vérszerinti szüleid beadtak. Tudod, én nagyon egyedül maradtam az életben. Hatan voltunk testvérek igaz, de valamennyien más-más vidékre szakadtak. Ketten maradtunk édesanyámmal, az apámat — mozdonyvezető vált — baleset érte. Talán nem fogod megérteni a körülményeket: mégis, hogy maradtam társtalanul. Magam sem tudom,i csak any- nyit tudok, a háború elvitte a magam korabeli fiúkat, az évek teltek... Később már nem is bántam, hogy nem mentem férjhez, — majd fogadok magamhoz egy árva kislányt, anyja helyett anyja leszek, — gondoltam. Nem leszek bánatos, ha gyerekeket és szülőket látok, És elmentem a máriapócsi csecsemőotthonba. Nyolc éve már ennek. Ö, mennyi ártatlan apróság! Mennyi sírás csöppség! A szüleik jutottak eszembe, akik nem sajnálják ide adni őket. A könnyem is kicsordult... Végül anyámmal megállapodtunk az egyik kis ágynál. Megtetszett az egyik almaarcú lányka. S ekkor! Az egyik percben! Te odaszaladtál hozzánk! Megfogtad a ruhám szélét! Rám néztél, melegen és azt: mondtad: mama. .. Ekkor avattál édesanyáddá, Erzsiké. Valahogy megéreztem, hogy a sors melléd rendelt, téged kell választanom. De a másik csöppség is a szívemhez nőtt.- Nem is tudtunk dönteni. Tanácstalanul indultunk az 'állomásra, amikor az egyik gondozónő utánunk szaladt. „Erzsiké nagyon sír, jöjjenek vissza”. Két hétre próbaképpen elhoztalak magunkhoz. Azóta nyolc év telt el. S itt maradtál velem, az édesanyáddal. Hidd el, én olyan természetes vérszerinti gyermeknek tartalak, mintha én szültelek volna. Mikor nyiladozni kezdett az értelmed, egy napon elém álltái: — Mond Anyukám, hol van az én apukám? Ekkor... Mit is mondhattam, .. Az igazat? Ügy jártál volna, attól féltem, mint a zsenge növény, melyet hirtelen fagy ér. Nem árultam el a valót, de hidd el, a te érdekedben. Becsületes, jóravaló ember volt az apád ■— ezf mondtam —, meghalt n háborúban. És letöröltem a köny- nyed, mikor panaszkodtál, hogy csúfoltak, mert „elhagyott" gyerek vagy. Nem, te nem tehetsz semmiről, te nem szenvedhetsz emiatt. AZ ANYA ÉS KISLÁNYA vallomása még tovább folyik, minden nap. H. Erzsiké csak később, néhány év múlva hallja és érti meg az anya vallomását. Gondtalanul kari- kázik kerékpárján a bérház udvarán. Boldog. Már elsős, délutánonként kiszűrődik szobájából a zene, nemrég hegedűt, kottákat kapott ajándékba. Az iskolai ünnepélyen pedig tündérruhában lép a színre. Anyuka varrta,.. És az anya? Naponta kartonokat rak egymásra, nyilvántartó egy városi vállalatnál. Tizenkét éve rakosgatja a kartonokat. Nem túl sokat keres, Erzsiké mégis meleg téli holmit kap, az édesanyának pedig marad a régi , megvéknyult télikabát. Ahol a kartonok fölé hajol, nem is tudják róla sokan, hogy egy kislányról is gondoskodik. De! Az egyik goromba ember tudja, meg is jegyezte: „Jól megy magának, még állami gondozott gyereket is tud tartani..Ilyen ember is akad. H. Mária, az édesanya visz- szakapott az élettől, — ha késve is — valamit, amit csak az édesanyák éreznek. És Erzsiké már ki-kitakarít, megtisztítja a krumplit, kimossa a zokniját. Még csak ennyit. De bizonyára többet is nyújt majd édesanyjának, De mindez titok marad, egy bérházi seobácska titka, a két egymásra talált emberrel... Páll Géza Ö avatott édesanyává például megkezdték • finn exportalma szállítását, majd a Német Demokratikus Köztársaság- I nak, Svájcnak és a svédeknek : szállítanak. Az almatárolő előre- \ láthatóan még két hónapig fog- I lalkozik szállítással. Ez idő alatt I még körülbelül 400 vagon alma |. hagyja el az üzemet. Minőség tekintetében is változatosak az igények. Van, akinek csak az export egyes felel meg. legfeljebb a kettes. I Akadnak, akik a kevésbé fertő- {zött olcsóbb árut is elviszik, j Az angolok a kisebb méretű, i kemény almát kedvelik, a nyu- ; gatnémet üzletemberek a dara- \ bős árut viszik. A hatalmas épületnek még csak egy kis részében folyik a válogatás, de az építők keze nyomán tovább épül az almatároló, hogy minél előbb méltó helyre kerüljön a szabolcsi föld termése — az aranyat érő Jonathán. .. — tóth — Mi okozza az esti pírt? A tudósokat már régen foglai- I koztatja az a kérdés, hogy rm | okozza az esti pírt. Meteoroló- í giai rakéták segítségével most | inegállapították, hogy mintegy ! 10—20 km magasságban kénré- ! .szecskák vastag gyűrűje veszi | körül a Földet, s ez okozza reggel és este az ég áljának bíbor- színét.
