Kelet-Magyarország, 1961. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1961-11-02 / 258. szám
Négyszázezer forint költséggel felújították a Kisvárdai Szeszfmomitó üzemeit Víz mezőgazdasági szeszgyár irányítását vette át az idén a Kisvárdai Szeszfinomító. A gyárak termelésének fokozására a vállalat karbantartó brigádja még a nyáron megkezdte az üzemek felújítását. A saját erővel megkezdett munka során a hét tagú brigád mintegy 400 ezer forint értékű felújítást és beruházást végzett el. A tíz gyár már félkészülten várja az új termés fogadását Jó eredményeket értek el o megye ifjú traktorosai Az év végén kerül sorra a KISZ Központi Bizottsága által hirdetett ifjú traktorosok országos versenyének értékelése. A versenyben résztvevő megyénk- beli traktorosok jó eredményeket értek el. A Kisvárdai Gépállomás nyolc fiatal traktorosának 5305 normálhold volt az éves terve. Tervüket már a harmadik negyedév végére túlteljesítették: 6151 normálholdat munkáltak meg. Tyúkodon tizenöt fiatal traktoros 14 300 normálhold megmunkálást tűzte ki célul. Éves tervüket a harmadik negyedév végére 15 912 normálholdra teljesítették. Az egyéni vállalások teljesítése közül Mezei Sándor nyírmadai traktorosé tűnik ki. Éves tervét szeptember 30-ig 160 normálholddal túlteljesítette. 12Q dolgozó tamil különböző oktatási formákon a Kyírbogdányi Kőolajipari Vállalatnál Az oktatási év kezdetére befejeződtek a jelentkezések a különböző oktatási szakokra a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatnál is. Az általános iskola osztályaiba az idén több, mint harmincán jelentkeztek. Különösen nagy az érdeklődés az évről-évre ismétlődő vegyipari szaktanfolyamok iránt, amelyeknek eredményes elvégzése után, mint vegyipari szakmunkások dolgozhatnak tovább az üzemben. A most kezdődő 400 órás szaktanfolyamot végzőknek például 10 százalékos béremelést is biztosit a Munka Törvénykönyve, kétéves tanfolyamra 41 dolgozó jelentkezett. A Munkásakadémián is rövidesen megkezdődik az oktatás. A műszakiak vállalták, hqgy a „szocialista munkabrigád” cím elnyeréséért versenyző dolgozók részére előadásokat tartanak. Ugyanakkor a kulturmunkasou is segítséget nyújtanak a tanulni vágyóknak a felkészülésben és ellenőrzik, hogy rendszeresen meg is jelenjenek az órákon. A tanulnivágyásra jellemző, hogy ebben az oktatási évben a gyár dolgozói közül összesen 120-an vesznek részt különböző oktatási formákon. 50 000 pár női cipő Lengyelországnak és 15 000 pár Kelet-Németországnak %pi 300 pár export-cipőt Készít a RaKamazi Cipő KTSz A Rakamazi Cipő KTSZ fejlődését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy napi 300 pár női cipőt készít külföldi exportra. A cipőüzem külsőségében nem árulja el azt a szorgos munkát, amivel találkozunk, ha közelebbről megnézzük. Eléggé szűk termekben, össze- zsúfoltan dolgozik 240 kitűnő szakember, hogy kielégítse azokat az igényeket, melyeket a külföldi megrendelők megkívánnak tőlük. Az első helyiség az aljazó terem, majdnem lej-fej mellett dolgoznak az emberek. A talp-présgépnél találjuk Weisz Antalt, aki naponta 400 pár talpat présel. Érdekes, hogy ebben á teremben kivétel nélkül férfiak dolgoznak. A másik helyiség a felsőrész-készítő terem, ahol a dolgozók zöme női munkaerő. Hámori Margit, a cipő kísz. dolgozója, cipama delieket próbálja. — A lengyelek nagyon igényesek. Modell-rajzainkat magukkal vitték és azokból a legszebbeket és a legdivatosabbakat választották ki. Nagyon igényesek az átvételnél. Még a csomagolásban is válogatnak. A cipőknél a legminimálisabb hibákat k észreveszik. Nagyon nehéz jól kiszolgálni őket. — Jelenleg — folytatta Sum János műszaki vezető, — naponta 300 pár export-cipő készül Kelet-Németország részére. Ebben a negyedévben 15 000 párt kell leszállítani. — Kiknek készül még exportcipő? Jelenleg több külföldi országból nincs rendelésünk. A Belkereskedelmi Minisztérium belföldi fogyasztásra rendelt 10 ezer pár gyermek-, női és férfi papucsot, főleg Szabolcs-Szat- már, Hajdú és Szolnok megyék részére. j Ezen kívül a karácsony előtti hetekben kerül forgalomba 10000 Minden lehetőség adva van a zöldségtermesztés felvirágoztatásához 0r. Somos András akadémikus tarlóit előadást tegnap, a kertészeti rendezvények keretében A Szabolcs-Szatmár megyei kertészeti napok eddigi rendezvényei közül a tegnapi előadás iránt nyilvánult meg a legnagyobb érdeklődés. Dr. Somos András akadémikus, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola igazgatója a zöldségtermesztésben előttünk álló feladatokat taglalta, s rámutatott a fejlődés irányára. Somos akadémikus foglalkozott a hazai zöldségtermesztés eddigi eredményeivel, a zöldség élelmezési és élettani jelentőségével, majd hangsúlyozta, hogy megyénk zöldségtermelő területe igen kicsi, az országos átlagnak húsz százaléka, a megye szántóterületének pedig csupán 0,5 százaléka. Szabolcs-Szatmár az ország, a megye ellátásából igen kis arányban részesedik, s hogy ez javuljon és madj a helyi konzervipari igényeket is kielégíthessük, nagy feladatokat kell megoldani a második ötéves térvben. A zöldségtermesztés a homokra húzódik A megyének a természeti és közgazdasági adottságai a zöldségtermesztés nagyüzemi kibontakozáshoz jók. A szakemberellátottság terén jelentkeznek hiányosságok, de itt gyors eredményt lehet elérni. Országos jelenség, hogy a zöldségtermelő területeket mindinkább a homokra terjesztik ki, ahol sokkal kedvezőbbek a mű■ velési lehetőségek, mint a kö- | tött, mélyfekvésű talajokon. Sza- i bolcsban ilyen könnyű talaj bő- 1 ven van. Az öntözést tekintve — a meglévő adottságokon túlmenően — bátrabban lehet alapozni a csökútakra, mint ahogy ezt az alföldi homokon teszik. A növénytől „kérdezzük meg”, mire van szüksége Az előadó kitért arra, hogy megyénkben hagyománya van a káposztafélék, gyökérzöldségek, dinnye, borsó és bab termesztésének, s külön felhívta a figyelmet a jövő két növényének: a paradicsomnak és különösen a paprikának a termesztésére, mivel ezek számára korlátlan piac lesz külföldön Is. Majd arról szólt, hogy egyes zöldségfélék termelési kultúrái bevezetésénél ne húzódozzanak a termelőszövetkezetekben a kísérletezéstől, mert a növény mindig megmondja azt, hogy mire van szüksége tápanyagban, ültetési távolságban, vetési időben stb. egyaránt. Bátrabban alkalmazni az újat Előadása második részében dr. Somos András úgynevezett szak-, mai „csemegét” nyújtott át a' megjelenteknek. Ez nem volt1 más, mint egy előrehaladott kísérletsorozatnak az eddigi ered menye, amelynek a lényege, hogy „steril” homokban, szervesanyag — tehát nagymennyiségű istállótrágya — nélkül, műtrágya tápoldattal lehet nevelni zöldséget. Az eredmény nagyon biztató, és a siker esetén megszűnik a szer- vestrágyázási gond — a költségek pedig jelentősen csökkennek, ugyanakkor a terméseredmények növekednek. A napirend szerint Csáki Menyhért, a MÉK elnöke, hivatalos felszólalásában a gyümölcs- és zöldségtermelés munkaerőszükségletének összhangjáról, a zöldségtermesztés járulékos beruhá zásairól beszélt. A másik hivata los felszólaló, Németh Lajos, a kertészeti technikum tanára a szakemberképzés meggyorsításának a kérdéséről beszélt. Javasolta, hogy a zöldségtermesztést főtantárgyként vezessék be. Felvetette azt. hogy létesítsenek ön álló osztályt a mezőgazdasági kutató intézetben a zöldségtermesztés kérdéseinek megoldására. A vitában dr. Westsik Vilmos Kossuth-díjas tudós is felszólalt. A raktárhelyiségben találjuk Hámori Margit fiatal dolgozót, aki éppen azokat a cipőmodelleket próbálja, melyeket Lengyelország részére készítenek. Nagy szakértelemmel és megállapíthatjuk, hogy divatos ízléssel mutatja be a szebbnél-szebb cipőmodelleket. Sum János műszaki vezető kalauzol bennünket a cipész ktsz üzemében. Elmondja, hogy Hollandiának műanyag talppal 2000 pár női sportcipőt készítenek. Most kaptak rendelést Lengyelországból bőrtalpas, női divatcipőkre. ] pár modemvonalú, műanyag-tal- 1962. évben összesen 50 000 párt j pú női divatcipő-különlegesség. t!Selnek lengyel0rSZágÍ SZáUÍ- I Bizonyosra vesszük, hogy ezek- — Milyen cipőket kértek a ! a cipőkkel kiérdemeljük a lengyel nők részére, | hölgy vásárlók elismerését. Veisz Antal naponta 400 pár talpat présel. A felsőrészkészítő teremben többségében nők dolgoznak. Farkas PÄ Foto; Hammel Jotaw^ s
