Kelet-Magyarország, 1961. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1961-11-12 / 266. szám
Személygépkocsit oyert egy nyíregyházi fodrász kisiparos Nem mindennapi nyeremény-1 nek lett boldog tulajdonosa j Molnár Sándor nyíregyházi fodrász kisiparos. A 0035. sz. gépkocsi betétkönyvével a sorsoláson SIMCA ETOILE saemély- kocsit nyert. Éppen akkor fogott hozzá egy hajnyíráshoz. Nem is kell mondani, hogy a páciens kereken két és fél óra hosszat ült a székben, „nyugodtan”, mert a boldog nyertesnek ereje sem volt a munkához. Mivel a hír szárnyon jár — ahogy azt mondani szokták —, pillanatok alatt híre futott a városban a nagy nyereménynek. Ekkor következett a gratulációk sorozata, sót mitöbb, már több helyről vételi ajánlatot is kapott. A nyertestől távol áll az eladás, mert házaséletük alatt gépkocsira gyűjtötték megtakarított pénzüket — takarékbetétben. A második sorsolás alkalmával kétszeres nyereményhez jutattak a takarékbetétben történő takarékosság révén. Megmaradt a betétben lévő pénzük és ezenkívül egy igen komoly értéket képviselő személygépkocsi tulajdonosa lett. Ezek után — ahogy ezt Molnár Sándor, a nyeremény tulajdonosa megjegyezte — a korábban nyert kis- mackónak sem kell már sokáig várnia arra, hogy gazdája kocsijában utazhasson. (nemes) Közkívánatra újbél Nyíregyházán Verdi Traviatája Vasárnap délután 3 órakor júsági előadáson mutatja be ú. bői a Debreceni Csokonai Színház Verdi: Traviata’című operáját. Este fél 8 órakor felnőtt előadáson lesz bemutatva az opera. A nyíregyházi közönség egyszer már látta Verdi csodálatos operáját, és közkívánatra sikerült újból elhozni a „Tra- viatát” a Csokonai Színház tolmácsolásában. Jegyeket a József Attila Művelődési Házban minden nap 12 órától 1 óráig és délután 4 órától 6 óráig lehet vásárolni. Elárvult csordákat Hát tessék, ezt » a téeszcsé hozta: elárvult a csordakút Bujon. Nem járnak már a vályúhoz a terelő kutya felügyelete mellett a csattanó testű, szépszőrű tehenek, percekig szürcsölni a szornjat oltó vizet. Csend van a kút környékén, szokatlan, elgondolkodtató csendesség. Persze, mindez csak a vadidegennek tűnik furcsán, a bujiak amolyan dicsekvésfélét csinálnak a dologból. Ha azt firtatná valaki, hogy tessék mondani, szál jószág sincs már a faluban? — szívből kinevetnék, azután meg talán sértésnek is vélnék. Mert, hogy meri ezt kiejteni miaki a száján? — Dehát a csordakút. .. A hajthatatlan kíváncsiskodót ekkor elkalauzolnák a kövesút menti tehenészet épülete felé, keresse csak ott Berecz Józsefet, meg Mányik Istvánt! Majd ők... Mert ennek a két bujt embernek igencsak nagy lett az öröme augusztusban: modernizálták az istállót, ahogy néhányan mondják, összkomfortosítot- ták. Ma már nem kell naponta háromszor előidézni a jószágokat, kiterelni a csordakút felé, ügyelni rájuk, nehogy elkóboroljon valamelyik, az itatás közben. Mert a Táncsics fehérfalú istállójához messzi van a kút, majdnem fél kilométer. Augusztus óta „önki- szolgáló” rendszer dominál a téesz istállójában. Józsi bácsi, meg Pista bácsi csak nézi, hogy milyen okos tud lenni egy tehén: ha megszomjazik, nem hangoskodik vízért, hanem az orrával rábök a kis műszerre, * iszik, iszik kedvére, s „eszébe sem jut”, hogy azóta talán már moho- sodásnak indult a csordakút. Csuda érdekes ez, akárki elhiheti... És ezután már mindig így lesz, akár be is temethetik azt a kutat. Áram hajtja a motort, csöveken folyik a friss víz be az ólba. Az ólba, ahol 30 tehén, 10 elöhasú és 10 növendéküsző ropogtatja a finom takarmányt, hogy majd jót „húzzon” rá az önitatóból. Januárban, februárban 24 borjúval gyarapszik majd a Táncsics. Valaki nagyjókedvvel mondja: „Ezek, elvtárs, már tényleg úgy állnak majd meg a csor- dakútnál, mint borjú az új kapunál. Azután majd kikerülik...” — angyal. ' 1 Kőolajipari Tröszt laboratóriumában Olajtermelésünk mennyiségi növekedése nagyban függ azoktól a korszerű olajbányászati módszerektől, melyeket a Tröszt kutató laboratóriumának munkatársai dolgoznak ki. Hónapokig kísérleteznek egy-egy új eljáráson, míg azt a gyakorlatban bevezetik. A képen: Modell kísérletekkel ellenőrzik az olajkutatás elektromos vizsgálatánál kapott mérési eredményeket. (MTI Foto: Tormai Andor felv). Keskenyfilmveiflő-gépet kapott Tiszaviti Mözség November 19-én avatják fel a tiszavidi kultúrházban az új íilmvetítőgépet. A vasárnap esti ünnepélyes megnyitón a község vezetői átveszik a moziüzemi vállalattól a gépet. A megnyitó után a Fapados szerelem című filmmel mutatkozik be az új filmszínház. TISZTELT FÖNÖKNÖ! Elnézést kérek, hogy világi, sőt hitetlen ember létemre, méghozzá a nyilvánosság előtt, az Űr olyan avatott szolgájáról levelezek Önnel, mint az önök zárdájának lelkiatyja, Asztalos János. Az önök istene látja a lelkemet, nem tettem volna meg, ha bizonyos események nem kényszerítenek rá. Nevezetesen arról az emberbaráti szerepről van szó, amelyet Asztalos atya, honfitársam, a négyesztendős Virág Józsika életében játszott, jobban mondva szeretett volna játszani. Igazán szerencséje ennek a kicsiny gyermeknek, hogy az önök hazájában vannak igazi emberbarátok is. Ök segítettek, hogy a gyermek hazakerüljön hazájába, nagyszüleihez, ha már olyan kegyetlen volt a sors, hogy négyesztendős korában tragikus körülmények között el kel- , lett veszítenie a hűtlenül elha- ' gyott hazába éppen visszatérni induló szüleit. Tisztelt Főnöknő, az egyház mindig nagy jelentőséget tulajdonított a haldoklók végakaratának. Hadd idézzem fel, hogy a kisgyermek szerencsétlen édesapja utolsó perceiben azt kívánta, hogy gyermekét vigyék haza Székes- fehérvárra, a Széles dűlőbe. Az önök Asztalos Jánosa minden követ megmozgatott, segítségül hívta a vakhitet és a jó szándékú sajnálkozást éppúgy, mint a politikai heccelődés légen lejárt, de egyes tájékozatlanok előtt még mindig hatásos lemezeit. Illetéktelenül elvitte az Ön vezetése alatt álló zárdába a kisgyermeket. Azon mesterkedett, hogy Virág Józsikát idegen emberek fogadják örökbe. Aztán gyűjtést indított a kisfiú „felsegélyezésére”. Mellesleg szólva, nem ártana, tisztelt Főnöknő, ha oda hatnának, hogy Asztalos lelkiatyának NYÍLT LEVÉL a római San Felice Circeo Casa deli9 kmmaeolata főnök nőjéhez el kelljen számolnia erről a pénzről. Tudniillik úgy ismerjük őt, mint a kapzsiság bűnének megtestesítőjét. Igaz, nem ez az egyetlen vétke. De hát tartsunk sort.. ASZTALOS JÁNOS hosszú és kanyargós papi pályafutásának első állomásai a mi hazánkban voltak. 1938-ban került első ál-1 lomáshelyére, Hajdúhadházra. í Úgy ismerték ott, mint durva, j kegyetlen embert. Embertelen, j fasiszta világ járta akkoriban | Magyarországon. Asztalos János, akinek a felebaráti szerelet és az emberiesség felkent papjának kellett volna lennie, életét szorosan hozzákapcsolta ezekhez a gaztettekhez. Uszított és rágalmazott; s amikor ütött a fasiszta világ végórája, a hitlerista hadsereg gépkocsiján menekült el falujából, ahol túlon-túl jól ismerték. Aztán Pőcspetriben tűnt fel. Bizony, rosszabb szolgálatot1 kevés pap tett még az egyháznak, mint Asztalos ebben a kis Szabolcs megyei faluban. Míg a rongyos cselédek éhbérért robotoltak a plébános úrnak, a plé- j bánián egymást követték a dá- I ridök, á tivornyák. A pap 74! éves. édesanyja abban a kis fészerben lakott, ahol az előző plébános a baromfit tartotta. Aztán jött az a nevezetes nap,1 1948. június 3-a. A magyar nép az iskolák államosítását követelte. Pőcspetriben is ez volt a nép érdeke. De Asztalos félt az állami iskolától, félt, hogy tudás, kultúra, fény költözik be a faluba, j Italt töltött a poharakba és kenetteljes prédikációkkal zavarta meg a fejeket. Aztán Asztalos felbúj tására eldördült a gyilkos lövés. Takács Gábor 24 éves rendőrőrvezető halálos sebet kapott. A haldokló hivő katolikus volt. Halála napjának délelőttjén még templomban volt. De a haldoklónak Asztalos nem volt hajlandó feladni az utolsó kenetet. Vajon ehhez mit szól Ön, a hívő katolikus? Önök azt mondják, hogy akik hisznek, azok erősek. Gyávább, remegőbb vádlottat talán még soha nem látott az a bírósági terem, amelyben Asztalos Jánosnak felelnie kellett bűneiért. A bíróság Asztalos János vádlottat bűnösnek mondta ki szándékos emberölés bűntettére való f elbúj tás vétségében és ezért halálbüntetésre ítélte. Asztaloson azonban nem hajtották végre a halálos ítéletet. A köztársasági elnök kegyelmet adott számára, mert enyhítő körülménynek tudta be beismerő, töredelmes megbánását. De Asztalos nem olyan ember; aki méltó lett volna kegyelemre. Amint kiszabadult a börtönéből — 1956-ban az ellenforradalmárok tárták ki az ő börtönének ajtaját is, mint annyi másét, akinek a kezéhez vér tapad —, ott akarta folytatni, ahol abbahagyta. Aztán Ausztriában talált menedéket, s a bécsi Albrecht kaszárnyában berendezett disszi- denstáborban folytatta tovább az egyházi szolgálatot. ISMÉTLEM, FÖNÖKNÖ, nem vagyok hívő, s nem ismerem az önök előírásait. De alig hiszem, hogy az egyház szolgáinak az lenne a feladatuk, hogy hírszerző szerveknek dolgozzanak, adatokat gyűjtsenek és áruljanak idegen hatalmaknak volt hazájukról, üzleteljenek a menekülteknek juttatott segélyekből; szerencsétlen, földönfutóvá tett fiatalokat adjanak el az idegenlégiónak. Asztalos röviddel azután, hogy László István burgenlandi püspök közbenjárására a bécsi disszidens magyarok főlelkésze lett, összeköltözött Ecsedi László disszidenssel. A Bécs, XVI. Neu- lenchenfelder Strasse 47. szám alatti házban Asztalos volt szomszédjai sokat beszélhetnek a pócspetriekhez hasonló orgiákról. Asztalos sok mindent ígért Ecse- dinek, de nem tartotta meg ígéretét. A'fiatalember, akit az önök zárdájának jelenlegi lelkiatyja rontott meg, ekkor kirabolta Asztalost. Vajon csak ő a bűnös benne, hogy bűnözővé vált? Nem, bizonyára Ön is látja Asztalos vétkét. És látták az osztrák hatóságok is, amelyek Asztalost Ecse- divel együtt állították a bíróság elé. Steidt bécsi püspök azonban közbelépett, s Asztalos nem került börtönbe. De beosztásából leváltották, s már el is döntötték, hogy Asztalos Rómába megy, .az ottani magyar plébániának lesz a vezetője, amikor az ördög... Egy nyilvános illemhelyen... Egyszóval a bécsi III. kerületi rendőr- kapitányság 24 óra időt adott mindössze, hogy Asztalos János elhagyja Ausztria területét. S most már — hiába volt a magas Protektor, Zágon József pápai prelátus —, a római magyar plébánia kapui bezárultak előtte. Asztalos rövid ideig Franciaországban működött, aztán az önök zárdájába került. Csendes, eldugott kis kolostor ez, s talán szerencse is, hogy az Ön apácáinak ilyen lelkiatyjuk van. DE Ö, JAJ, hiúság ördöge továbbra is kísérti az Ür méltatlan és az egyháznak mindezek ellenére — úgy látszik — oly kedves szolgáját. Ki-kitör a zárda számára szűk falai közül. Például azért, hogy ellátogasson a fasiszta Magyar Harcosok Bajtársi Közössége egy-egy ülésére. Asztalos a bécs—niederösterreich—burgenlandi szervezet munkájában vesz részt. Felszólalásaiban gyilkosságokra, háborúra úszít — milyen szerencse, hogy hazánk sorsa, gyermekeink jövője nem ezeknek az embereknek a kezében van... Aztán, ugye, Asztalos szerepe azokban a mesterkedésekben, amelyek megpróbálták megakadályozni, hogy Virág Józsika hazatérjen. Mit gondol, tisztelt Főnöknő, még leírni is szörnyű, mivé lett volna ez az ártatlan kis gyermek e fajtalan pap gondjaiban? Erkölcstelen ember őrködik az erkölcseiken, tisztelt Főnöknő! Pintér István (A Népszabadságból). 3
