Kelet-Magyarország, 1961. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1961-11-09 / 263. szám
Tudósaink munkájából Két k&teí az Akadémia Kiadásai*«*» A nyíregyházi Jóba András Múzeum több szempontból a megyei tudományos kutatás központja. Most csak két olyan könyvvel kapcsolatban említjük ezt a tényt, amely a Magyar Tudományos Akadémia kiadójának gondozásában jelent meg, nyíregyházi tudósok munkájának eredményeképpen. DR. MERÉNYI OSZKÁR hosszú éveken át vezette a múzeum irodalmi gyűjteményét. Kutató munkája kiterjedt a szomszédos Állami Levéltár szatmári anyagára is, amelyből előkerült egy Kölcsey-íratcsomó. Tudós kutatónknak legjobb eredményei éppen a XVIII—XIX. század magyar irodalmának vizsgálata alapján születtek, elsősorban Berzsenyi-kiadásai kapcsán. Kán- dilátusi értekezése is ezzel a témakörrel foglalkozott. Nem csoda, ha nagy szakértelemmel vizsgálhatta és rendezhette sajtó alá a történelmi és irodalmi szempontból egyaránt érdeklődésre számítható hagyatéki anyagot. Az Irodalomtörténeti Füzetek 36. füzeteként jelent meg ez a kötet (Merényi Oszkár: Ismeretlen és kiadatlan Kölcse.y-dokumentu- mok. Budapest, 1961.) A kötet a mi megyénkben különösen nagy érdeklődésre számíthat, hiszen olyan eddig hozzáférhetetlen iratokat tesz közzé, amelyek Kölcsey pályafutásának, közéleti tevékenységének leghaladóbb szakasza. Az első igazi reform-országgyűlésnek volt szatmári követe a Himnusz költője. A kétszáztól dalas kötet első fele Kölcsey követi jelentéseit tartalmazza, majd a kiküldetések alkalmával szer. Készteti megyei követi utasítás szöveget olvashatjuk, mely a gondos stilisztikai és írásvizsgálatok alapján szintén Kölcsey munkájának tulajdonítható. A kötet III. és IV. része ismeretlen cs fontos kisebb adalékokat szolgáltat Kölcsey Fererse megyei munkásságának teljesebb megismeréséhez. Igen helyes, hogy néhány fényképmelléklet bemutatja a közölt szövegek Kölcsey tői származó kézírásos szövegét. A másik ismertetendő kötetet nemet nyelven adta ki az Akadémiai Kiadó, mivel az archeológiái, kutatások megannyi külföldi szakértője így könnyebben hozzáférhet a. benne található igen jelentős eredményekhez. DR. CSALLÁNY DEZSŐ nevét régóta ismerik már a régészek: most megjelent könyve bevezetéseben azt is megemlíti, hogy mintegy 50 esztendeje érintette FURCSA EGY EMBER volt ez az utas! Hosszú, kunkori orr, pofaszakáll, serichaj. A bátyóka 30 év előtti csikós nadrágot, kopott, fekete zakót viselt. Cinpár nyakán pettyes simi nyakkendő rezgett. ynivt valami . ideges pillangó. A kissé ódon hatást kellő bácsika. mégsem keltett feltűnést a záhonyi gyors eme fülkéjében, mert éppen két nyírségi ifjú traktoros — a beszélgetésből kivehetően Kondor Pista és Hankő Jani — mesélte felváltva balatoni élményeit, meglehetős indám hangulatot keltve egymás ugratásával, mókáikkal. A serlehajú apóka velem szemben üldögélt a fülke ablak felőli végében. Láthatólag nem. volt Ínyére a fiatalok hangos- kodása. Legalábbis úgy tűnt. nem, hajlandó még egy halvány mosollyal, sem. részt venni az alkalmilag kialakult vidám társaság jó hangulatában. Jobban tetszett neki közömbösen bámulni a semmibe. Szolnokon időzött a gyors pár percig. A legtöbb utas leszállt körülnézni, ismerőst keresni. Csak ketten maradtunk a fülkében, idős útitársammal. meg először a gepida-kutatás szele, amikor édesapjával — aki a csongrádi múzeum alapító igazgatója volt — gyerekként részt vehetett a nagyjelentőségű szentes-berekháti ásatásokban. De negyedszázadra tehető közvetlenül ezeknek a kutatásoknak az ideje is, amelyeknek eredményei ebben az igen szép kiállítású, hatalmas kötetben összégcződíck. Az albumalakú kötet szövegrésze ■100 oldal s ehhez járul 201 egészoldalas kép függelék-anyaga. A könyv magyar címe: A gepidák régészeti emlékei a Közép-Duna- medeneében i. u. 454—568-ig, Az Archaeológía Hungarica sorozatban jelent meg ez év októberében. Nincs hely és alkalom arra, hogy itt részletesen elemezzük, vagy akárcsak ismertessük ennek a kötetnek a jelentőségét. De arra rá kell mutatnunk, hogy ez az első értékelése és ösz- szcfoglalása a gepidák régészeti cmlékanyagának. A mintegy 2000 feltárt gepidasír leleteinek vallomása alapján egészen életközelségből ismerheti meg az olvasó a gepidákat másfélezer év távlatából. Ez a hazánk területén élt népcsoport a gólok testvérága: a keled germánokhoz tartózták s a góltól csak nyelvjárási különbségek választották el. világtörténelmi szerepük az volt. hogy szövetségeseikkel megdöntötték a hun birodalmat Attila 45j-ban bekövetkezett halála titán. Eddig a gepidákat csak történetírók egykori leírásából, tudósításokból ismerhettük, illetve az ásatások eredményeiről csak egy-egy résziéi kérdéssel, lelettel foglalkozó tanulmány értesített. Csallány Dezső hosszú kutatásának eredményeképpen most már hozzá lehetett férni a hunkori (420—454) szarmatakori (454—472) és részben az avarkori (568 utáni) emlékanyag szétválasztásához. A sírokban található leletek beható vizsgálata, a temetési rétegződés pontos megkülönböztetése. segítségével kétségtelenül meg lehetett állapítani a gepida eredetű 'edények, fegyver, vagy ruhádísz maradványok, lésük, ékszerek stb pontos időbeli elhelyezkedését a hunok és a korai avarok urakodási ideje között. Örvendetes, hogy megyénk tudósainak kihalási eredményei a legmagasabb tudományos fórum, az Akadémia kiadásában jelenhetlek meg; ez további ösztönzést ad számukra s a megye valamennyi kutatója részére. (ef) Szarka Károly, Tivadar: Az őszi munkák befejezéséről szoló tudósítását megkaptuk es azt feldolgoztuk közlés céljából. Legközéiebb szívesen vennénk, ha írna a zárszámadás előkészületeiről, az építkezésekről, az állattenyésztés helyzetéről, a tervkészítésről, vagy egyéb időszerű problémáról. Kelemen Sándor. Sényő: Ügyében végre történt intézkedés, amelyről reméljük — mar értesült. Ugyanis arról tájékoztattak bennünket, hogy a községi tanács vb pénzügyi csoportja utasítást kapott, ügyének rendezésére a i83/1961. PM. sz. rendelet >. szakaszaiban foglaltaknak megfelelően. . CsáK. József. Nyíregyháza: Az öreg házaspár ügyében írott levelét továbbítjuk a városi tanács szociális ügyekkel. foglalkozó osztályához, s amennyiben mód van rá, anyagi segítséget nyújtanak a valóban nehéz helyzetben levő öregeknek. Káez Miklós, Máridok: Panaszát eljuttatjuk illetékes helyre kivizsgálás céljából. Az eredményről értesítjük, legyen türelemmel. Záhonyi átrakó levélírói: Az étkezde ver kapcsolatos panasz kivizsgálása megtörtént. Megállapítást nyert, hogy 3 szeptember 29-i rendelkezés — amely különben jogos és helyes volt a kereskedelmi és forgalmi dolgozókra vonatkozóan — tévesen került a fizikai dolgozók parancskönyvébe. Ezért azt október 5-én hatálytalanították. Egy szabolcsi fiatalasszony: Sajnos, névtelen levelével kapcsolatban hiányos adatközlés miatt intézkedni nem tudunk. írja meg sürgősen: melyik mátészalkai üzletben, mikor vásárolt, melyik kiszolgáló viselkedett helytelenül, ha nevét nem tudja, legalább úgy írja 1c, hogy rá lehessen ismerni. , I|ti. A Vásárosnamény és Vidéke Körzeti Földmii- vesszöyetkezet azonnali belépéssel felvesz szak- képzett cukrászt. Fizetés kollektív szerint. Jelentkezés személyesen, vagy írásban a földmű- vesszövetkezet központi irodájában. (3590) A. Kisvárda és Vidéke Körzeti Földmű vesszö- v el kezet azonnali belépéssel felvesz a grafi- I kához is értő kirakatrendezőt részlegvezetői minőségben. Fizetés kollektív szerint. Úti- j költséget csak felvétel esetén térítünk. Jelent-1 kezés fmsz központi irodán. Kisvárda, Ma- iinovszkij út. Í3Í39) 1 A Mii. M. 110. Iparij tanuló Intézet, Nyíregy- ! háza, leeres szakoktatói ‘ beosztásba l fő motor- j szerelő szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező, 1 fö műszaki ügyintéző munkakörbe technikusi (gépész) képesítéssel rendelkező férfi munkaerőt. Erkölcsi bizonyítvány szükséges. Jelentkezés: Nyíregyháza, Gorkij tér 10. alatt. (3585) HÁZINGATLAN i«8 négyszögöl telek eladó. Öszőlő utca 13b. * lati. Érdeklődni Sóstói út 17. (3592) Tavasz utca 7. három- szobás ház, részben be- költözhbtően, sürgősen eladó. Érdeklődni: Tavasz utca 5. (3591) Gáztűzhely jó állapotban, egy márványlapos konyhaszekrény eladó, j Rákóczi utca l. II. emelet 4. (este 5—8 óra. kő- I zott.) (3583) Világos, komplett háló | olcsón eladó. Népkert j utcá 15. (3591) ; szép iű^ei aj- ia motzob&k. Kombi- -j i vszobólc; cin pia re- ; amiéi kis es nagy- leietű fcoöynak. oi~ so oarna naióiCí ruhásszekrények., ágy betétek eladok bútorokat Hasznait eszek, soltész náiy u, 20. Mi(571 November 5-én. vasárnap reggel 8 órakor Kisteleki—Dimitrov- utca—Állami Aruház útvonalon elvesztettem fekete, bőrtáskámat. Benne irataim» pénztárcám. Kérem a becsületes megtalálót aktatáskámat' adja be Malóm utca 1. szám alatti bölcsődébe. (3587) Mozaiklap . kapható több színben, mintában. Holczer . betonosnál. Marx tér. (temetőnél.) (.3119) 250 db tetópala szeggel együtt eladó. Sóstógyógyfürdő 3 (3584) Egyszobás, összkomfortos lakásomat kétszobásra cserélném köitsegmeg téri léssel.. Címet a kiadóba kérek. ______• _____ (3589) HÁZASSÁG Nem túsz (,’onrlja a hajára, ha hidos-ffiú- leg dauertet, hajíes- tésél MARIKA hélg.t- fodrász garanciával megcsinálja. Kiss í r- nő u. .19. szám. Je lefon: 35-08. (50 Ha airt akarja, hogy LAKÁSA: ÍZLÉSES LEGYEN, FESTESSEN A NYÍREGYHÁZI SZOBAFESTŐ ÉS MÁZOLÓ Jómegrjelencsű, komoly, korrekt, 55 éves,, m a g á no s özv e g y ember, b ízt ö s á 11 á s ú, f h aVi dí ,i a s, hozzáillő komoly élettársat keres 40—35 évig, saját házzal,- vagy ló- bérleti lakással. Nyíregyháziak előnyben. Levelet ..Békés otthonra vágyom" jeligére, a lapkiadóba kérek. (3593) A Nagykállói Járási Rendőrkapitányságon 1 db drótkötél van, melyet jogos tulajdonosa fenti kapitányságon átvehet. 1961. október 2l-én Mátészalka. Bartók BeJa utcában 1 db piros férfi kerékpárt találtak. Kellő igazolás mellett tulajdonosa átveheti a mátészalkai Rendőrkapitányságon. A Nyíregyházi Rendő r kapitányságig az gatás- rendészeti alosztályán l db férfi és 1 db női kerékpár van. A kapitányságra jelentették 1 db 3—4 hónapos' malac megtalálásai. Kellő igazolás mellett tulajdonosaik átvehetik a fenti Rendőrkapitányságon. r CA'dekesséij ek ÍNugy lábon élő szuboicniait Klsz-szel. Nyírfa tér 16. Telefon: 31—21 és 11—26. (2826) A népszámlálás kérdőívei nem tudakolták, s más alkalommal készült statisztikai adatok sem tanúskodnak arról: ki milyen nagy lábon cl? A kereskedelemi azonban tud adni némi tájékoztatást. Az ország egyes vidékein ugyanis a kereskedelemnek a megrendelésekkor el kell térnie a cipők átlagos számozásától, ha azt akarja, hogy az egyik helyen ne maradjanak az üzletben a kisszámozásúak, a másik helyen pedig a 40-en túli lábbelik. A helyi cipöboitok megrendeléseiből derült ki. hogy a legnagyobb lábon a szabolcsiak és PAPANEK ÚR Beszélgetést kezdeményezvén, megjegyeztem: — JÖ POFÁK EZEK a fiatalok, nemde? Válaszul egy megbotránkozással teljes hideg pillantást kaptam. Érre én: — Bocsánat, bizonyára pihenni óhajtana urasigod. Elnézést a molesztálásért... — mondtam mélyen fejet hajtva. Erre ö: — Ezt szépen csinálta kegyed. Űriem,berekkel szívesen társalgók. Úgy látszik„ ebbe a kiemelt kategóriába soroztattam. méghozzá kézfogással és bemutatkozással kitüntetve: — Papanek Lehel. Azelőtt valaki, most csak nyugállományú postamester. — Tartom szerencsémnek Ez és ez vagyok. Lakásom . — Á, ön nyíregyházi? Kerek 10 esztendőt éltem le ottan. Hej. régen volt. talán igaz se volt! Volna mit mesélni, tanulhatna belőle némely ifjú Titán. — Az az érzésem, hogy Papanek úr nem szíveli a miit fiatalokat... — NEM SZÍVELI? Én se szívelem a mihaszna sihede- rek szószátyárkodását.. Dehát ők a központ mindenütt. Folyton izegnek-mozognak, feliü- nősködnek... — Vannak olyanok, de kivételesen. — Kivétel alig van, azt mondta? így a! Bizony, önzők, udvariatlanok! — Akad, akad. Ve a felnőttek. .. — Mi? A felnőttek, persze, persze! Űk a fő hibásak. Aj- nározzák, kényeztetik őket. Szinte tálcán nyújtják át a balatoni üdülést, a gyorsvonati jegyet, meg miegymást. — De nem semmiért! — Hogy semmiért,? Na igen. Bezzeg az én ifjúságom idején. .. Az volt a régi jó világ. ..! — Mesélte nagyapám, hogy amikor ő fiatal Volt. azt mondta az apja: „Fiam. amikor én tel voltam, az volt a jó vi- Kai persze. fiatalnak J!y jobb. Ámbár szerintem a a öregeknek is jobb, mert... PAPANEK ÜR szólni akart, de éppen indult a vonat, s az utasok nagy lármával betódultak a fülkénkbe. Kondor Pisla már szorgalmazta is a vidám hangulat folytatását: »Mi' volt azzal a gumipárnás sellövel a leltei parton?” Papanek úr hápogott egyet, és lemondóan intve, visszahúzódott, újra magára öltvén a közömbösség álarcát. Mankó Jani humoros históriái ismét derűt, kacajt fakasztottak az utasok körében, csak Papanek úr ült, a sarokban kesernyés ábrázattal, elszigetelődve, önkéntesen kiközösítve. Később jött a kalauz: — Karcag következik! Papanek úr ekkor mogorva arccal kászálódni kezdett. a leszálláshoz. Hankó Jani azonnal felugrott helyéről és készségesen leemelte a csomagtartóból a nagy bőröndöt. Kondor Pista pedig egy másik csomagot ráncigáit elő a pad alól Papanek úr részére. Az öreg úr nagyot nézett erre. S talán szólni is akart valamit, ar a vonat megállt, s nagy sietve kilépett a fülke ajtaján. (Zaj ja zalaiak élnek, a kisebb sza- I mozású cipőkből pedig viszony- | iag a legtöbb a bányavidékeken fogy. A kunságiaknak szintén rövid, de szelesebb lábuk van. Figyelemreméltó eltérések tapasztalhatók a vidéki és a városi — de nemcsak a fővárosi — nők átlagos cipönagyságánál is. A városiak kisebb cipőt hordanak, vagy talán kisebb cipőbe i&ye- i kéznek gyömöszölni a lábukat, j a falvakban viszont az asszonyok és a lányok nagyobb ci- j pőben járnak ugyan, de lábúk j sokkal egészségesebb: kevesebb a lúdtalp, a haránt- és bokasüllyedés. mint az aszfaltot ta- I posó városiak között. A vidéki j városokban és a Budapesten la- J kő nők lábmérete nagyjából azo- j nos, Debrecenben például ugyan- | azokat a szortimentekét küldik, : mint a fővárosi áruházakba. Clara, Ethel és Bara Sári Hetekig írtak a lapok Clara és Ethel csíny tevéseiről. A két szépnevú szélvihar óriási károkat okozott a Mexikói öbölben, a Csendes-óceán partvidékein és szigetein. Az utolsó szélmolnár, Bracsok l János, túrkevei lakos magneto- j Ionra vett. beszámolója szerint ja Nagykunságban is számontar- tanak egy női nevű szélvihart, a j Bara Sárit. A szélmolnárok meg* j figyelése szerint Bara Sári, ame- j lyet más néven Sárkányfaroknak is neveznek, nyári veszedelem i a Nagykunságban és két ártat- | lannak látszó, különböző irányban mozgó felhőcske .találkozásakor keletkezik. Bara Sárinak azért hívják, „mert nagyon nő! természete van. Esőt - ritkán hoz. csak viharos szelet kavar, dönt. borít, amerre jár”. A rokonság, ha földrajzilag távoli is, teljesen nyilvánvaló. Hiszen a Clara és Ethel elnevezés is hasonló megfigyelésekre épült... 4