Kelet-Magyarország, 1961. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1961-11-09 / 263. szám

Tudósaink munkájából Két k&teí az Akadémia Kiadásai*«*» A nyíregyházi Jóba András Múzeum több szempontból a me­gyei tudományos kutatás köz­pontja. Most csak két olyan könyvvel kapcsolatban említjük ezt a tényt, amely a Magyar Tu­dományos Akadémia kiadójának gondozásában jelent meg, nyír­egyházi tudósok munkájának eredményeképpen. DR. MERÉNYI OSZKÁR hosszú éveken át vezette a múzeum iro­dalmi gyűjteményét. Kutató munkája kiterjedt a szomszédos Állami Levéltár szatmári anya­gára is, amelyből előkerült egy Kölcsey-íratcsomó. Tudós kuta­tónknak legjobb eredményei ép­pen a XVIII—XIX. század ma­gyar irodalmának vizsgálata alapján születtek, elsősorban Berzsenyi-kiadásai kapcsán. Kán- dilátusi értekezése is ezzel a témakörrel foglalkozott. Nem csoda, ha nagy szakértelemmel vizsgálhatta és rendezhette sajtó alá a történelmi és irodalmi szempontból egyaránt érdeklődés­re számítható hagyatéki anyagot. Az Irodalomtörténeti Füzetek 36. füzeteként jelent meg ez a kötet (Merényi Oszkár: Ismeretlen és kiadatlan Kölcse.y-dokumentu- mok. Budapest, 1961.) A kötet a mi megyénkben különösen nagy érdeklődésre számíthat, hiszen olyan ed­dig hozzáférhetetlen iratokat tesz közzé, amelyek Kölcsey pályafutásának, közéleti te­vékenységének leghaladóbb szakasza. Az első igazi reform-országgyű­lésnek volt szatmári követe a Himnusz költője. A kétszáztól dalas kötet első fele Köl­csey követi jelentéseit tartalmazza, majd a kiküldetések alkalmával szer. Készteti megyei követi utasítás szö­veget olvashatjuk, mely a gondos stilisztikai és írásvizsgálatok alap­ján szintén Kölcsey munkájának tu­lajdonítható. A kötet III. és IV. ré­sze ismeretlen cs fontos kisebb ada­lékokat szolgáltat Kölcsey Fererse megyei munkásságának teljesebb megismeréséhez. Igen helyes, hogy néhány fényképmelléklet bemutatja a közölt szövegek Kölcsey tői szár­mazó kézírásos szövegét. A másik ismertetendő kötetet nemet nyelven adta ki az Aka­démiai Kiadó, mivel az archeo­lógiái, kutatások megannyi külföl­di szakértője így könnyebben hozzáférhet a. benne található igen jelentős eredményekhez. DR. CSALLÁNY DEZSŐ nevét régóta ismerik már a régészek: most megjelent könyve bevezeté­seben azt is megemlíti, hogy mintegy 50 esztendeje érintette FURCSA EGY EMBER volt ez az utas! Hosszú, kunkori orr, pofa­szakáll, serichaj. A bátyóka 30 év előtti csikós nadrágot, ko­pott, fekete zakót viselt. Cin­pár nyakán pettyes simi nyak­kendő rezgett. ynivt valami . ideges pillangó. A kissé ódon hatást kellő bácsika. mégsem keltett feltűnést a záhonyi gyors eme fülkéjében, mert éppen két nyírségi ifjú trak­toros — a beszélgetésből kive­hetően Kondor Pista és Hankő Jani — mesélte felváltva ba­latoni élményeit, meglehetős in­dám hangulatot keltve egymás ugratásával, mókáikkal. A serlehajú apóka velem szem­ben üldögélt a fülke ablak fe­lőli végében. Láthatólag nem. volt Ínyére a fiatalok hangos- kodása. Legalábbis úgy tűnt. nem, hajlandó még egy halvány mosollyal, sem. részt venni az alkalmilag kialakult vidám társaság jó hangulatában. Job­ban tetszett neki közömbösen bámulni a semmibe. Szolnokon időzött a gyors pár percig. A legtöbb utas le­szállt körülnézni, ismerőst ke­resni. Csak ketten maradtunk a fülkében, idős útitársammal. meg először a gepida-kutatás szele, amikor édesapjával — aki a csongrádi múzeum alapító igaz­gatója volt — gyerekként részt vehetett a nagyjelentőségű szen­tes-berekháti ásatásokban. De negyedszázadra tehető köz­vetlenül ezeknek a kutatá­soknak az ideje is, amelyek­nek eredményei ebben az igen szép kiállítású, hatalmas kötetben összégcződíck. Az albumalakú kötet szövegrésze ■100 oldal s ehhez járul 201 egész­oldalas kép függelék-anyaga. A könyv magyar címe: A gepidák régészeti emlékei a Közép-Duna- medeneében i. u. 454—568-ig, Az Archaeológía Hungarica sorozat­ban jelent meg ez év októberé­ben. Nincs hely és alkalom arra, hogy itt részletesen elemezzük, vagy akárcsak ismertessük en­nek a kötetnek a jelentőségét. De arra rá kell mutatnunk, hogy ez az első értékelése és ösz- szcfoglalása a gepidák régé­szeti cmlékanyagának. A mintegy 2000 feltárt gepidasír leleteinek vallomása alapján egészen életközelségből ismerheti meg az olvasó a gepidákat más­félezer év távlatából. Ez a hazánk területén élt népcso­port a gólok testvérága: a keled ger­mánokhoz tartózták s a góltól csak nyelvjárási különbségek választották el. világtörténelmi szerepük az volt. hogy szövetségeseikkel megdöntötték a hun birodalmat Attila 45j-ban be­következett halála titán. Eddig a ge­pidákat csak történetírók egykori le­írásából, tudósításokból ismerhettük, illetve az ásatások eredményeiről csak egy-egy résziéi kérdéssel, lelet­tel foglalkozó tanulmány értesített. Csallány Dezső hosszú kutatá­sának eredményeképpen most már hozzá lehetett férni a hun­kori (420—454) szarmatakori (454—472) és részben az avarko­ri (568 utáni) emlékanyag szétvá­lasztásához. A sírokban található leletek beható vizsgálata, a te­metési rétegződés pontos megkü­lönböztetése. segítségével kétség­telenül meg lehetett állapítani a gepida eredetű 'edények, fegy­ver, vagy ruhádísz maradványok, lésük, ékszerek stb pontos idő­beli elhelyezkedését a hunok és a korai avarok urakodási ideje kö­zött. Örvendetes, hogy megyénk tu­dósainak kihalási eredményei a legmagasabb tudományos fórum, az Akadémia kiadásá­ban jelenhetlek meg; ez további ösztönzést ad szá­mukra s a megye valamennyi ku­tatója részére. (ef) Szarka Károly, Tivadar: Az őszi munkák befejezéséről szoló tudósítá­sát megkaptuk es azt feldolgoztuk közlés céljából. Legközéiebb szívesen vennénk, ha írna a zárszámadás elő­készületeiről, az építkezésekről, az állattenyésztés helyzetéről, a tervké­szítésről, vagy egyéb időszerű prob­lémáról. Kelemen Sándor. Sényő: Ügyében végre történt intézkedés, amelyről reméljük — mar értesült. Ugyanis arról tájékoztattak bennünket, hogy a községi tanács vb pénzügyi cso­portja utasítást kapott, ügyének ren­dezésére a i83/1961. PM. sz. rendelet >. szakaszaiban foglaltaknak megfele­lően. . CsáK. József. Nyíregyháza: Az öreg házaspár ügyében írott levelét to­vábbítjuk a városi tanács szociális ügyekkel. foglalkozó osztályához, s amennyiben mód van rá, anyagi se­gítséget nyújtanak a valóban nehéz helyzetben levő öregeknek. Káez Miklós, Máridok: Panaszát el­juttatjuk illetékes helyre kivizsgálás céljából. Az eredményről értesítjük, legyen türelemmel. Záhonyi átrakó levélírói: Az étkez­de ver kapcsolatos panasz kivizsgálása megtörtént. Megállapítást nyert, hogy 3 szeptember 29-i rendelkezés — amely különben jogos és helyes volt a kereskedelmi és forgalmi dolgozók­ra vonatkozóan — tévesen került a fizikai dolgozók parancskönyvébe. Ezért azt október 5-én hatálytalaní­tották. Egy szabolcsi fiatalasszony: Sajnos, névtelen levelével kapcsolatban hiá­nyos adatközlés miatt intézkedni nem tudunk. írja meg sürgősen: melyik mátészalkai üzletben, mikor vásárolt, melyik kiszolgáló viselkedett helyte­lenül, ha nevét nem tudja, legalább úgy írja 1c, hogy rá lehessen ismerni. , I|ti. A Vásárosnamény és Vidéke Körzeti Földmii- vesszöyetkezet azonnali belépéssel felvesz szak- képzett cukrászt. Fize­tés kollektív szerint. Jelentkezés személyesen, vagy írásban a földmű- vesszövetkezet központi irodájában. (3590) A. Kisvárda és Vidéke Körzeti Földmű vesszö- v el kezet azonnali belé­péssel felvesz a grafi- I kához is értő kirakat­rendezőt részlegvezetői minőségben. Fizetés kollektív szerint. Úti- j költséget csak felvétel esetén térítünk. Jelent-1 kezés fmsz központi irodán. Kisvárda, Ma- iinovszkij út. Í3Í39) 1 A Mii. M. 110. Ipari­j tanuló Intézet, Nyíregy- ! háza, leeres szakoktatói ‘ beosztásba l fő motor- j szerelő szakmunkás bi­zonyítvánnyal rendelke­ző, 1 fö műszaki ügy­intéző munkakörbe tech­nikusi (gépész) képesí­téssel rendelkező férfi munkaerőt. Erkölcsi bi­zonyítvány szükséges. Jelentkezés: Nyíregyhá­za, Gorkij tér 10. alatt. (3585) HÁZINGATLAN i«8 négyszögöl telek eladó. Öszőlő utca 13b. * lati. Érdeklődni Sóstói út 17. (3592) Tavasz utca 7. három- szobás ház, részben be- költözhbtően, sürgősen eladó. Érdeklődni: Ta­vasz utca 5. (3591) Gáztűzhely jó állapot­ban, egy márványlapos konyhaszekrény eladó, j Rákóczi utca l. II. eme­let 4. (este 5—8 óra. kő- I zott.) (3583) Világos, komplett háló | olcsón eladó. Népkert j utcá 15. (3591) ; szép iű^ei aj- ia motzob&k. Kombi- -j i vszobólc; cin pia re- ; amiéi kis es nagy- leietű fcoöynak. oi~ so oarna naióiCí ru­hásszekrények., ágy betétek eladok bútorokat Hasznait eszek, soltész náiy u, 20. Mi­(571 November 5-én. va­sárnap reggel 8 óra­kor Kisteleki—Di­mitrov- utca—Állami Aruház útvonalon el­vesztettem fekete, bőrtáskámat. Benne irataim» pénztárcám. Kérem a becsületes megtalálót aktatás­kámat' adja be Ma­lóm utca 1. szám alatti bölcsődébe. (3587) Mozaiklap . kapható több színben, mintában. Holczer . betonosnál. Marx tér. (temetőnél.) (.3119) 250 db tetópala szeg­gel együtt eladó. Sóstó­gyógyfürdő 3 (3584) Egyszobás, összkom­fortos lakásomat két­szobásra cserélném köitsegmeg téri léssel.. Címet a kiadóba ké­rek. ______• _____ (3589) HÁZASSÁG Nem túsz (,’onrlja a hajára, ha hidos-ffiú- leg dauertet, hajíes- tésél MARIKA hélg.t- fodrász garanciával megcsinálja. Kiss í r- nő u. .19. szám. Je lefon: 35-08. (50 Ha airt akarja, hogy LAKÁSA: ÍZLÉSES LEGYEN, FESTESSEN A NYÍREGYHÁZI SZOBAFESTŐ ÉS MÁZOLÓ Jómegrjelencsű, ko­moly, korrekt, 55 éves,, m a g á no s özv e g y ember, b ízt ö s á 11 á s ú, f h aVi dí ,i a s, hozzáillő komoly élet­társat keres 40—35 évig, saját házzal,- vagy ló- bérleti lakással. Nyír­egyháziak előnyben. Le­velet ..Békés otthonra vágyom" jeligére, a lapkiadóba kérek. (3593) A Nagykállói Járási Rendőrkapitányságon 1 db drótkötél van, melyet jogos tulajdonosa fenti kapitányságon átvehet. 1961. október 2l-én Mátészalka. Bartók BeJa utcában 1 db piros férfi kerékpárt találtak. Kel­lő igazolás mellett tu­lajdonosa átveheti a mátészalkai Rendőrkapi­tányságon. A Nyíregyházi Rend­ő r kapitányságig az gatás- rendészeti alosztályán l db férfi és 1 db női kerékpár van. A kapi­tányságra jelentették 1 db 3—4 hónapos' malac megtalálásai. Kellő iga­zolás mellett tulajdono­saik átvehetik a fenti Rendőrkapitányságon. r CA'dekesséij ek ÍNugy lábon élő szuboicniait Klsz-szel. Nyírfa tér 16. Telefon: 31—21 és 11—26. (2826) A népszámlálás kérdőívei nem tudakolták, s más alkalommal készült statisztikai adatok sem tanúskodnak arról: ki milyen nagy lábon cl? A kereskedelemi azonban tud adni némi tájékoz­tatást. Az ország egyes vidékein ugyanis a kereskedelemnek a megrendelésekkor el kell térnie a cipők átlagos számozásától, ha azt akarja, hogy az egyik helyen ne maradjanak az üzlet­ben a kisszámozásúak, a másik helyen pedig a 40-en túli lábbe­lik. A helyi cipöboitok megren­deléseiből derült ki. hogy a leg­nagyobb lábon a szabolcsiak és PAPANEK ÚR Beszélgetést kezdeményezvén, megjegyeztem: — JÖ POFÁK EZEK a fiata­lok, nemde? Válaszul egy megbotránko­zással teljes hideg pillantást kaptam. Érre én: — Bocsánat, bizonyára pi­henni óhajtana urasigod. Elné­zést a molesztálásért... — mond­tam mélyen fejet hajtva. Er­re ö: — Ezt szépen csinálta ke­gyed. Űriem,berekkel szívesen társalgók. Úgy látszik„ ebbe a kiemelt kategóriába soroztattam. még­hozzá kézfogással és bemutat­kozással kitüntetve: — Papanek Lehel. Azelőtt valaki, most csak nyugállomá­nyú postamester. — Tartom szerencsémnek Ez és ez vagyok. Lakásom . — Á, ön nyíregyházi? Ke­rek 10 esztendőt éltem le ot­tan. Hej. régen volt. talán igaz se volt! Volna mit mesélni, tanulhatna belőle némely ifjú Titán. — Az az érzésem, hogy Pa­panek úr nem szíveli a miit fiatalokat... — NEM SZÍVELI? Én se szívelem a mihaszna sihede- rek szószátyárkodását.. Dehát ők a központ mindenütt. Foly­ton izegnek-mozognak, feliü- nősködnek... — Vannak olyanok, de kivé­telesen. — Kivétel alig van, azt mondta? így a! Bizony, önzők, udvariatlanok! — Akad, akad. Ve a felnőt­tek. .. — Mi? A felnőttek, persze, persze! Űk a fő hibásak. Aj- nározzák, kényeztetik őket. Szinte tálcán nyújtják át a ba­latoni üdülést, a gyorsvonati jegyet, meg miegymást. — De nem semmiért! — Hogy semmiért,? Na igen. Bezzeg az én ifjúságom ide­jén. .. Az volt a régi jó vi­lág. ..! — Mesélte nagyapám, hogy amikor ő fiatal Volt. azt mond­ta az apja: „Fiam. amikor én tel voltam, az volt a jó vi- Kai persze. fiatalnak J!y jobb. Ámbár szerintem a a öregeknek is jobb, mert... PAPANEK ÜR szólni akart, de éppen indult a vonat, s az utasok nagy lármával be­tódultak a fülkénkbe. Kondor Pisla már szorgalmazta is a vidám hangulat folytatását: »Mi' volt azzal a gumipárnás sellövel a leltei parton?” Pa­panek úr hápogott egyet, és lemondóan intve, visszahúzó­dott, újra magára öltvén a közömbösség álarcát. Mankó Jani humoros históriái ismét derűt, kacajt fakasztottak az utasok körében, csak Papanek úr ült, a sarokban kesernyés ábrázattal, elszigetelődve, ön­kéntesen kiközösítve. Később jött a kalauz: — Karcag következik! Papanek úr ekkor mogorva arccal kászálódni kezdett. a leszálláshoz. Hankó Jani azon­nal felugrott helyéről és kész­ségesen leemelte a csomagtar­tóból a nagy bőröndöt. Kondor Pista pedig egy másik csoma­got ráncigáit elő a pad alól Papanek úr részére. Az öreg úr nagyot nézett erre. S ta­lán szólni is akart valamit, ar a vonat megállt, s nagy sietve kilépett a fülke ajtaján. (Zaj ja zalaiak élnek, a kisebb sza- I mozású cipőkből pedig viszony- | iag a legtöbb a bányavidékeken fogy. A kunságiaknak szintén rövid, de szelesebb lábuk van. Figyelemreméltó eltérések tapasz­talhatók a vidéki és a városi — de nemcsak a fővárosi — nők átlagos cipönagyságánál is. A vá­rosiak kisebb cipőt hordanak, vagy talán kisebb cipőbe i&ye- i kéznek gyömöszölni a lábukat, j a falvakban viszont az asszo­nyok és a lányok nagyobb ci- j pőben járnak ugyan, de lábúk j sokkal egészségesebb: kevesebb a lúdtalp, a haránt- és boka­süllyedés. mint az aszfaltot ta- I posó városiak között. A vidéki j városokban és a Budapesten la- J kő nők lábmérete nagyjából azo- j nos, Debrecenben például ugyan- | azokat a szortimentekét küldik, : mint a fővárosi áruházakba. Clara, Ethel és Bara Sári Hetekig írtak a lapok Clara és Ethel csíny tevéseiről. A két szépnevú szélvihar óriási káro­kat okozott a Mexikói öbölben, a Csendes-óceán partvidékein és szigetein. Az utolsó szélmolnár, Bracsok l János, túrkevei lakos magneto- j Ionra vett. beszámolója szerint ja Nagykunságban is számontar- tanak egy női nevű szélvihart, a j Bara Sárit. A szélmolnárok meg* j figyelése szerint Bara Sári, ame- j lyet más néven Sárkányfaroknak is neveznek, nyári veszedelem i a Nagykunságban és két ártat- | lannak látszó, különböző irány­ban mozgó felhőcske .találkozása­kor keletkezik. Bara Sárinak azért hívják, „mert nagyon nő! termé­szete van. Esőt - ritkán hoz. csak viharos szelet kavar, dönt. borít, amerre jár”. A rokonság, ha földrajzilag távoli is, teljesen nyilvánvaló. Hiszen a Clara és Ethel elneve­zés is hasonló megfigyelésekre épült... 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom