Kelet-Magyarország, 1961. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1961-11-01 / 257. szám

37 dfsz&fött MfTgifóIR SisTáréáa | Egyre népszerűbbek a névadó 1 tomepségek Kisvárdán is. 1959, j október elsejétől 1961. szeptem- j bér 23-ig 37 újszülöttnek tartották meg a bensőséges névadóját a kisvárdai községi tanácson. Ez év október 8-án hat újszülöttnek tartották meg a névadó ünnepsé­gét. Milyen «* eí atea T — holdas lásiteft park a vár körül — kórház, r§ná@l9tii(éi9t és sporttelep Kisváréa „holnapi“ arca fcNtoméftws ütés a TST-ben A megyei Orvosegészségügyi Szakszervezet november 3-án, pénteken délután 6 órai kezdettek a TIT előadótermében tartja első tudományos ülését. Szabolcs egyik legnagyobb _ és legforgalmasabb járási székhe­lye Kisvá.da. Már az elmúlt esz­tendőkben is sok új létesümény- nyel gazdagodott, új bárházakat építettek. Az utcák világítását korszerűsítették, neoncsövekkel látták el. A meglévő mellé új kórhazat is kapott. Így egyre in­kább lei alakul a jövő városának képe. Igaz, még sok a tennivaló addig, s erre gondoltak az ille­tékesek, akik a tizenöt éves táv­lati fejlesztési tervben felvázol­tak. milyen lesz a „holnapi Kis- várdája. Úri Dezső elvtárs, a kisvárdai községi tanács vb elnöke elmon­dotta, hogy az Építésügyi Minisztérium mellett működő kollégium nemrégiben hagyta jóvá Kis- várda általános rendezési ter­vét. Ezek szerint a 15 éves távlati fejlesztési tervben új kórház és sporttelep építése is szerepel. I Meghatározták a programban az } építés rendjét, az utcák rendezé­sei. új utcák kialakítását, parkok létesítését és a nagyobb közintéz­mények elhelyezését. Érdekessége a távlati tervnek az, hogy a Tompos út és a Di- j mitrov út közötti kerteket ren­dezik, — ahol házhelyek rende- j zésére is sor kerül. Itt nyitnak majd meg egy j új utcát, melyen csak kizáró­lag emeletes és magasszintű ; épületek foglalnak majd he­lyet. Ezen az utcán épül majd fel a járási SZTK rendelőintézet is. Tíae*er facsemetéi Hitelnek a vár Köré Hogy Kisvárda mihamarabb megszépüljön, a munkákat máris megkezdik. Ez évben rendezik a Boldi Lajos és a Ságvári utcákat, kerítéseket helyeznek át, s jö­vőre kőburkolattal látják el. így kívánják tehermentesíteni a Malinovszkíj utca forgalmát. Most ősszel a var környé­kén a rendezési terv alap­ján mintegy 10 ezer facse­metét és subángot ültetnek el társadalmi munkában, így valósul majd meg az a 42 holdas fásitott park, mely a (ávlati fejlesztési tervben szerepel. Fokrovcnszki András, Sári Sándor és Tóth Árpád — há­rom muukásőr három kislánya kapott nevet nemrég a nyír­egyházi házasságkötő teremben. A kedves ünnepségen né­pes vendégsereg vett részt. Társadalmi munkásak a községfejlesztésért Egytöl-egyig műszakiak, mér­nökök és technikusok, a község- fejlcsztcs társadalmi munkásai. Szabadidejükben ceruzával, vo­nalzóval és körzővel építik a holnap művelődés házait, könyv­tarait es útjait. Sokan vannak, ha mindről' írni akarnank, külön ki­adásban kellene megjelenni, öt társadalmi munkás, akinek tervét már elfogadták, értékes forinto­kat takarított meg a népgazda­ság szamára. Jarkovszkij Alajos, az erdőgaz­daság mérnöke Tiszaadony szá­mára egy tűzoltószertár és klub­szoba tervdokumentációját készí­tette el. Jarkovszkinak nem ez az első társadalmi munkában j végzett terve, A most értékelésre került munkájának értéke 10 050 fo­rint. Tervezöközósséget alkotott Horthy Pál, Gajdos Zoltán és Szántó Ferenc, a tervezőiroda dől - gozói. Közösen készítették el Kpmlodtótfalu mű emlék jellegű kastélyának helyreállítási terv­dokumentációját. Munkájukkal, melynek érté­ke 32 ezer forint, nagy se­gítséget nyújtottak Komlód- tótfaJu tanácsának. Bc1tUUh»Ií ii izáíbiií járó# fiatalt»« Elismerésre méltó murikat vé­geznek a mátészalkai járás fia­taljai az őszi betakarítási mun­kák során. Huszonnégy önkén­tes brigád segítette a sürgős, idő­szerű tennivalókat. A szálkái gimnázium KISZ-szervezetének 500 tagja például 12 ezer társa­dalmi munkaórával járult a szö­vetkezetek apróbb, nagyobb si­kereihez. Hasonló eredményekkel dicsekedhetnek a termelőszövet­kezetben dolgozó ifjúsági brigá­dok. Ököritófülpösön például két fiatal brigádtag munkája nagy­ban elősegíti a szövetkezet ev végi eredményeit: 2 lány 7500 baromfit nevelt fel. Hodászon Moldvány György -18 munkaegy­séget teljesít havonta, s keresete meghaladja a másfélezer forin­tot. Fülpösdaróeon Szabó Józscl háti atlagkere&éte meghaladja az 1700 forintot Németh Kálmán, a közúti vál­lalat mérnöke Olcsva község ré­szére készítette el az épülő köves­ül tervdokumentációját. Munkájának értéke megha­ladja a ?Ő ezer forintot. Az 1962-es évben kezdenek hoz­zá terve megvalósításához. Még sok értelmiségi dolgozó vette ki részét a társadalmi mun­kából. Szarvadi László, Jeszensz­ky István és a többiek munká­ja éppoly értékes és felbecsülhe­tetlen, mint a többieké. ’!ar épül a ntoldantcrmeN iskola Az elkövetkezendő két évben. mely a Ságvári Endre utca meg egy új utca nyitására kerül | egyik szép épülete.. lesz, sor. mely a Ságvári és a Bajcsy j Csupán néhány kép a jövőből, j Zsilinszky Endre utcákat köti | mely mutatja, hogy a járási majd . össze. j székhely szebb lesz. s új vonások Már megkezdték annak a , jelennek meg arculatán a vái­modern. emeletes, nyolctanícr- i daiak örömére, mes iskolának az építését is, i (t. k.) Rendezik a píéefarel Ez évben a kis Yards: községi tanács 40 árusító asztalt csinálta­tott a piac részére. így most már nem a földről árusítják a gyü­mölcsfélékét.1 Ugyancsak megold­ják még ez évben a zöldségfélék árusító helyének problémáját is. s erre a célra újabb 40 árusító asztalt csináltatnak. A nyolcvan asztal beszerzésére félszázczer forintot fordít a községi tanács. Jövőre kerül sor a gyümölcs­éi zöldség-piactér kövezésére a Hunyadi János utcában, mely 40 ezer forintba kerül majd. MegfcezdöHött az ú] gazdasási év a nyírségi Erdőgazdaságban Október elsejével kezdetét vet­te az új gazdasági év a Nyírségi Erdőgazdaságban. Az erdőgazda-, ság az'utolsó hónapok kimutatá­sai alapján az elmúlt évet ered­ményesen zárta, a pontos, szám­szerű értékelésre a közeljövő­ben kerül sor. A gazdaság dolgozói, az erdé­szek nagy munkára készülnek: mihelyt lehullanak a lombok, megkezdődnek a kiemelések és az új területek erdősítési munkála­tai is. E munkához megtörténtek a szükséges előkészületek. A kis vidéki lapban megje lent hír úgy futott szét a va­rosban, mint kőpadlóra ejtett higanycsepp: a nagy fővárosi művésznő, Tatai Szidónia fel­lépést vállalt a helyi színházban és ide utazik. Mindenki, akinek csak egy egészen kicsi köze is volt a színházhoz — a jegysze- dőkt.ől az állandó bérleteseken keresztül a kakasülö törzskö­zönségéig — izgatottan tárgyal­ta az eseményt, lobogtatva a kommünikét tartalmazó lapot. Örrrriásssi szennnnzáccccióóó.. . Tatai Szidónia neve a köz- tudatban eggyéforrott a szín­ház- és filmvilág oly sokszor publikált megújhodásával. Fia­tal volt és a lapok áradoztak róla. ..Úgy robbant bele te­hetségével a filmvilágba, mint egy mesebeli meteor, . .” — ír­ta róla a színházi hetilap, s a riportban háromhasábos fény­kép a művésznőről, arcán ..a reá oly nagyon jellemző, ham­vas báját, keresetlen köz.vet- lenségél, egyszerűségét tükrö­ződve ragyogtató Szidónia-mo- sollyal..." Amikor a nagy kül­földi, nemzetközi filmfesztivá­lon elnyerte az Aranygallyat, nem volt egyetlen lap sem az országban, amely ne közölte tolna hallelujázva a hírt: „A mi Szidóniánk. . [ És most jön ide, a kis vá­ros színházába, a vidéki kö- ; zönség elé. í A lap kulturális rovatvezető- j je állandóan a színházban tár- : gyalt. Jó kapcsolatai voltak az igazgatóval, a főrendezővel es a kőris talányokkal. Nagy tét- l rol volt szó. Bér Ferenc; KIO OH HU SA — Szatíra Aztán rohant is a szerkesztö- segbe, elmondani a nagy új­ságot: „Sajtófogadás a helyi lap szerkesztőségében”! — „Ta­tai Szidónia barati beszélgetése lapunk munkatársaival". — „A világhírű, fílmszínésznö interjúja a lap kulturális rovatvezetőjé­vel’. — A címek csak úgy áradtak a fejében, amíg haladt a szerkesztőség felé. S már né­hány mondat meg is fogalma­zódott benne a majdani nagy riportból: „Tatai Szidóniát egy­szerű közvetlenségéből, kereset­len egyszerűségéből fakadó ma­gasihleté,sű tehetsége és művé­szete tette világhíressé. . — ..A siker, a hírnév nem ragad­tatta eJ, megmaradt a maga egyszerűségében: annak, aki volt, amikor még nem kapta szárnyra nevét a világsiker sze­le. . Szóval így valahogy. A színház úgyszólván teljes létszámmal kivonult az állo­másra, egészen elállták a ki­járatot. A kulturális rovat ve­zetője nem tudott előre fura- kodni. — A sajtó... Szabad: Sza­bad. . . A sajtó. .. De mar meg is érkezett a vonat. Tatai Szidónia művésznő a harmadik kocsi egyik elsoosz- tályú fülkéjének ablakában állt. Egy kicsit ía-arccal. mustral­gato bizalmatlansággal nézte a várakozókat. Mögötte — az ab­lakkeretben látszott -- kísérői állták. A kulturális rovatvezető — minden akadályt legyőzve — az ablak alá furakodott, s in­tegetett, magyarázott az üve­gen keresztül. Mögötte, mellet­te a színháziak tolongtak, szed­ték le a művésznő bőröndjeit, s amikor Tatai Szidónia meg­jelent a kocsi ajtajában, tízen is nyújtották a kezüket. Amikor a művésznő parányi laba a földet érte. jegyzet­tömbjével a kezében a sajtó képviselője — mit. sem várva — odalépett. — Drága művésznő! Sok sze­retettel üdvözlöm a sajtó és ■ városunk egész társadalma ne­vében, itt nálunk. Boldogok va­gyunk. hogy eljött hozzánk, hogy itt van, és hogy átadha­tom azt a szeretetteljes meg­hívást. .. — Ah, maga újságíró... — szólt közbe azzal az elragadó Szidónia-mosollyal az arcán Tatai Szidónia művésznő. — Interjút akar biztosan... Tud­ja mit? Hagyjuk a szószt, vé- gezznük röviden. Maga is sitt, hogy leadhassa az anyagot. Amikor a fesztiválon elnyer­tem az Aranygallyat, az újság­íróknak csak három oercet ad­HANGOK Magas, mély, hangos és 3ztn- te nesztelen, szaggatott és fo­lyamatos kottafcjecskék nőnek a világ partitúráján. Hangok. Nagy mesterek igyekeztek már kis részecskéit felfogni, Beethoven és Csajkovszkij, Verdi, vagy Bartók, Gershwin, meg Hacsaturján, meg még annyian. Fájdalmas melódiák, vidám ritmusok, lélekbemar­koló harmóniák, lágy szonet­tek és dörgő szimfóniák szü­lettek belőlük. Zseniális, csoda­latos alkotások. De vajon ki komponálhatni meg jobban az clalvó idsgyér­mék dünnyögcsct ás az égre- törő sziklák robbantását a va­lóságnál? Melyik Strausz-ke- ringó ringat jobban a kék Du­na csobbanásánál a tornyozott uszályok alatt, melyik délvidé­ki rumba tüzesebb a munka lüktetésénél? Szedik a lányok az almai, zörögnek az ágak, cseng a ka­cagás. Püffög. dörög a trak­tor a poros szabolcsi álon, s nagyokat rikolt a mozdony a fülőház előtt. Bong a va3 a kalapács alatt, mint a harang. S minden hang küiön-külön egy csodálatos melódia, egy láncos ritmus — de igazán csak együtt élvezhető az egész. Van. aki csak az opcát sze­reli, van. aki a jazzt, mások a klasszikusai, vagy csak a mo­dernet. De a világ zenéje min­denki muzsikaja. minden ki, aki él. e dalnak a rajongást. A kedves, is mer u., melódiák­ba azonban gyük,'an hamis hangok is keverednek, berni k a fület, bántják az embert. Fülsértő az ang-ji gumibolok puffanása, disszonáns a francia puskagolyók süvíiese, ijesztő'a szirénák vijjogtan es durva az amerikai vezényszavai: saito- gása. De minden nagy mű harcot jelent, A disszonuncLakat clőb'o- utóbb elnyomják a magasba szárnyaló futamok, s az egész mü egyetlen, tiszta melódiában oldódik tel: q győztes ember­ség. a kommun:.,-../ jövő rlclla- maban. Győri Illés György tam. Maga kap kettőt. Jó?... Szóval: jól utaztam, erről ír­hat. Azután arról, hogy útköz­ben mindig a szerepemre gon­doltam és az én szeretett kö­zönségemre. .. Itt vegye bele. hogy vágyom a főváros kören- getegéből a vidék csendesebb tájaira. Igen, ez szép gondo­lat! Leírta? Jó.., Akkor leír­hatja azt is, milyen ruhában érkeztem. Említse meg, hogy szeretem a zöld színt, és így tovább, és így tovább, tudja maga mit kell írni. .. Mi? Mit mond? Művészeti problémák? a Hát erről majd a kísérőm. Ő ismer minden ilyet... Lajos- kám! Majd üljenek le a sajtó­val. .. Hm... hogy is hívják magát? Kázmér? Igen? Ara­nyos. .. Hát akkor kedves Káz­mér, maradjunk ennyiben. Két nap múlva írhat arról is, hogy nagyon megszerettem a várost, •sok emberrel megismerkedtem. Fotoriporlerük van? Küldje majd el hozzám... Szóval ír­jon sok jót rólam. De hát mit is írhatna? Maga olyan ked­ves, igazán aranyos. . . Ja, a meghívás. .. Sajnos, nehezen megy. Talán később. . . Azt hin­nék, le akarom venni a lábá­ról a sajtót. Nem mondom, ha a Riviérán volnánk. De itt. Rio de Mucsán?!... Nos. ári hiszem mehetünk. Pá... S a nagy Tatai Szidónia fi­noman beszállt a színházigaz­gató kocsijába, s a hátsó abla­kon integetett vissza a sajtó boldog képviselőjének. Szerényen, keresetlen egysze­rűséggel. Mint ahogy fényké­péiről néz az emberekre. 4L

Next

/
Oldalképek
Tartalom