Kelet-Magyarország, 1961. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1961-11-04 / 260. szám

Két kép az őszi divatról

A nyíregyházi divatszaküzle- tekben éppúgy, mint vidéken is növekvő igényeket kell kereskedelmünknek kielégíteni. A tapasztalat szerint jobbára nem is maradnak kielégítetlenül az igények. A nagyon sok választék mellett azonban, különösen alacsonytermetű, 30—40 év körüli | hölgyek nehezebben találnak í kedvükre való méretű és szabású kabátot és ruhát. Ez a választék •további bővítését kívánja. Két képünk a legújabb divatból mutat be egy szép ruhát és egy kosztümöt.

Pasztell-zöld alapszínű, barnakockás gyapjúszövet utcai ruha, (balról) fővárosi modell. Alól: Bordó színű hétnyolcados kosztüm.

(Hammel József felv.)

Elárvereztek egy ausztráliai bányavárost

Körülbelül 2700 ausztrál fontért „kelt el” egy árverés alkalmával Lancefield ausztráliai városka, ahol egyidőben 8 millió ausztrál font értékű aranyat termeltek. A városka aranybányái azonban már 20 évvel ezelőtt kimerültek és ettől fogva a lakosság lassanként elköltözött a „halott” városból. A nyugatausztráliai kormány nemrégiben árverésre bocsátotta a városka előregyártott házait, a csővezetéket, a villamosműveket és nagy mennyiségű hulladék fémet.

SEM A NÉZÉS, sem a kiáltás nem hatol messzire. Sűrű a köd, aprószemű eső permetez. Alacsonyan rohannak az egymásba gabalyodott felhők és amit már most hoztak, az is nagyon jó!

A tapadó, frissen ázott földtől vastag a vetőgépek kekere; a jócsontú, erős lovak lépés- ről-lépésre szaporítják maguk előtt a köd-tengert. De a ke rekek egyenletesen forognak és a balkányi Új Élet Termelő- szövetkezet göringy-pusztai birtokán, a szántott föld hátán húzott sorok türelmes ígérettel zárják magukba a jövő évi ke— Pihentessen már, Pali bátyám.

AZTÁN, AMIKOR Marsi Pál kiér a végre, az is kiáltja a hóó-t. Azután meg Nagy MiQftol s ó nevek

nyérnekvaló magját...

— Hóó!

EZT NAGY SÁNDOR kiáltja, az egyik fogatos, ahogy ismét kiér a tábla kaszálóra nyúló végire. Meg is áll a két ló és Nagy Sándor a rudas hátára igazítja a gyeplőt. Utána összedörzsöli csuromvíz kezét. Leveszi fejéről a kalapot és háromszor nagy lendülettel lefelé suhintja, hogy abból is kimenjen a beszívódott víz. Cigarettát vesz elő, meggyújtja a marka szélellenzőjében és hosszan fújja a füstöt, össze- esücsöritett szájjal, akárha fütyülne.

hály is. És összeállnak. A „farosok”, Balogh László, Kovács Lajos, Nagy János mind fiatal, kissé hátrább húzódnak.

— NAGYON KELLETT ez az eső.

— Meghozta az idő. Mert ez olyan... hogyha késik is valamiben, előbb-utóbb elhozza a magáét.

— Azért jó, hogy nem vár tunk eddig a vetéssel.

— Még az kellett volna. Négyszáz hold nem két hold.

— Itt is csak pár fordulat van. így a jó.

Megfakult babérok

Teljes kép helyett csupán né- 1 hány fontos epizódot állítunk fókuszba a gávai Üj Élet Tsz vezetőségválasztó taggyűlésének tapasztalatai alapján. Kommunisták és pártonkívüliek egyaránt a példamutatást állították a vizsgálat reflektorfényébe. S, hogy erről esett a legtöbb szó, azt már az előkészület pillanataiban is észlelhettem, amikor visszapillantva a megtett útra, mérlegelték, kik segítették a cél felé haladó nagy hajót, s kik voltak azok, akik vizet prédikálva, de közbe bort hörpint- ve, cserbenhagyták azt. Okot adott a példamutatás elemzésére egyes párttagok viselkedése, akik régi tekintélyüket a semmittevéssel felváltva kívánták továbbra őrizni. „Nem az erő, hanem az akarat és szorgalom határozza meg, hogy ki milyen ember”. Ilyen véleményeket hallottam az irodában, míg a másik teremben a taggyűléshez készülődtek. „Gyurina János vékonypénzű ember, mégis az ötszörösét, tízszeresét dolgozta annak. amit Frankovics András, meg Gyöngyösi Mihály” — mondta valaki.

Kíváncsian vártam, vajon szó lesz-e. ezekről a taggyűlésen. Kajuha Tibor nem fukarkodott a „fejmosással”. Azt hittem, hogy kommunistákhoz méltóan fogadják a bírálatot. így is tűnt az első pillanatban, amikor Gyöngyösi Mihály elismerte, hogy nem viselkedett úgy, mint egy negyvenötös kommunistához méltó. De aztán régi dicsőségekre hivatkozott, azokra a babérokra, amelyeket mint járási választási bizottsági elnök szerzett. „Tucatnyi párttal vívtuk mi akkor a harcot... Akkor is mi, most is mi, mindig csak a kommunisták?” — mondta. Frankovics András is elismerte hibáját, — ám ő is kérkedett. De azért ígérte, hogy dolgozni fog. „De amíg betyárságot látok, addig nem” — fejezte be felszólalását.

Csak éppen azt nem mondta, mi az a betyárság. Bírálták mindketten a párttitkárt, mert az nem osztotta meg velük a munkát. De vajon hogyan, mikor, s kivel? Hisz alig tevékenykedtek a tsz-ben. Ez évben mindössze 22 munkaegységet teljesített Frankovics András, Gyöngyösi Mihály pedig 63-at A legnehezebb munkák idején hagyták cserben a közöst Ezek

— Búzából meg, ami hiányzik még... vagy tizenöt hold, holnap ekkorára szintén meglesz.

— Feltétlen. Hiszen ki van szántva az a föld is.

— Utolsó sorok ezek nekünk. Az idén. Most pedig, hogy jött ez az eső, dagadhat a mag, nőhet a csírája.

— A kenyér mindig kell.

— Kell. Minél több van belőle, annál jobb... Hány óra lehet már?

EZT ELŐSZÖR a fiatalok saccolják meg, mondván a délelőtti tizenegyet.

A meglett férfiak bólintanak. És ekkor Nagy Mihály, mint köztük a legidősebb, azt mondja:

— Menjünk tán, halljátok.

— Menjünk.

A LOVAK lépésével megfeszülnek megint az istrángok. Tovább szaporodnak a magot rejtő sorok. Az utolsó sorok, amiket Kis Mihály, boronái el. Aki nem jött ide ehhez a kis pihenőhöz, mert el volt maradva a három vetőgép után.

De most ő pihen és a lovakat is pihenteti egy kicsit.

Asztalos Bálint

után lehet-e csodálkozni azon. hogy a taggyűlés elmarasztalta mindkettőjüket? Nem! Bár Kajuha elvtárs a beszámolóban arra hivatkozott, hogy azért nem fejlesztették a pártszervezetet, mert nem ismerték kellően a tagokat. Ez nem elfogadható indok. Az igazság az, hogy elhúzódtak az emberek tőlük. Bár kétségtelen, akadtak kommunisták, mint Nagy Sándor, a traktoros, Molnár Ferenc és Kajuha Tibor, akik mutatták a jót. de ez nem volt elég. ök Frankovics Andrástól és Gyöngyösi Mihálytól is várták a példát. De ez elmaradt. Pedig a tsz vezetőségének is tagjai, ök azonban fütyültek az emberek bizalmára.

Vajon helyes magatartást tanúsított Frankovics András és Gyöngyösi Mihály? Aligha. Igazában mint külső szemlélők akartak pálcát tömi egyesek felett, s gyanúsítgattak, mely nem méltó a kommunistákhoz. Nagyon helytelen dolog úgy bírálni egy szövetkezeti pártszervezet vezetését, az itt élő emberek tevékenységét, ha nem éli valaki a szövetkezet mindennapi életét. Már pedig ők így cselekedtek.

Mindenütt nagyítóval vizsgálják a kommunisták tevékenységét. Különösen pedig olyan helyen cselekednek így, mint a gávai Üj Élet Tsz, ahol két kezén

megszámolhatja az ember a párttagokat. Nem lehet közömbös, hogy a jövőben milyen magatartást tanúsítanak a tsz kommunistái. Gyöngyösi Mihály ezt mondta: „Mindig a kommunisták mutassanak példát?” Igen, mindig azok! Nem lehet ma már a régi babérokra hivatkozni, abból élni, ki mit tett a pártért valamikor. Minden napi helytállással szükséges bizonyítani, hogy ki milyen ember. Az élet vizsgáztatja a kommunistákat.

S ez tükröződött a vezetőségválasztó taggyűlésre meghívott pártonkívüli emberek arcáról is. A taggyűlés Kajuha elvtárs helyett másik párttitkárt választott. De ő nem mondta azt, hogy most már nem dolgozik. Búcsúzáskor odalépett hozzám: „Most még inkább megmutatom, hogy lehet még 600 munkaegységet is teljesíteni” — mondotta. S hiszem, ha minden kommunista így gondolkodik ebben a tsz-ben, s ez a szellem vezérli őket, egységes és erős pártszervezet fejlődik náluk. Nagy szükség lesz rá, hisz több mint féiezren vannak, s az emberek közé. akikben buzog a tenniakarás. olyan kommunisták kellenek, akik nem a megfakult babérokra hivatkoznak, hanem a mindennapi tetteikkel bizonyítják hűségüket.

Farkas Kálmán

Szövetkezeti tanácsadó

A dohánytalajok őszi előkészítése

A dohány gyors fejlődéséhez, aránylag rövid tenyészidő alatt kialakítandó, nagy tömeghez megfelelő mennyiségű, könnyen felvehető, tápanyagokban dús talajra van szükség. A talajelőkészítési eljárások módját, idejét a* alkalmazott vetésforgó, a talaj minősége és sok esetben a helyi viszonyok szabják meg. Éppen ezért

a megfelelően alkalmazott vetésforgó

nemcsak a talajelőkészítés módját, hanem a végrehajtás időpontját is befolyásolja, így legalkalmasabb a kalászos elővete- mény, ez biztosítja a legjobban a talaj jó előkészítésének feltételeit.

Az elővetemény betakarítása után a tarlóhántást azonnal el kell végezni. Könnyű, tápanyagban szegény homoktalajokon, amelyek közvetlen trágyázása megengedett, a tarlóhántással egyidőben a trágyát is alá kell szántani.

Az ekét azonnal henger kövesse. Jó erőben lévő homoktalajokon, ahol a dohány közvetlen trágyázása már minőségrontó, a

tarló művelését hasonlóan végezzük.

Mindkét esetben az őszi mélyszántás idejéig a tarlót ápolni kell. A felszín erős tömődése, vagy elgyomosodása esetén boronát, vagy tárcsát kell akalmaz- ni.

Az őszi mélyszántást — kivéve a futóhomokot — minden talajon el kell végezni. Mélysége legalább 20—25 centiméter legyen. Ha sekélyebb a talaj, a dohány alá mélyítő szántást nem ajánlatos alkalmazni, mert a felszínre kerülő altalaj rontja a feltalaj összetételét és veszélyezteti a dohány minőségét

Helyesen akkor járunk el.

ha a feltalaj mélyítését az eáő- vetemény alá végezzük. Ha sekély a feltalaj, az altalaj porha- nyítása lesz jó hatással.

Az őszi mélyszántás hatása annál tökéletesebb, minél korábban kerül elvégzésre. Minden esetre a korai fagyok beálltáig ajánlatos elvégezni. Így biztosítva van az őszi csapadék leszi- várgása és a mikroorganizmusok működése. Szél járásnak kitett,

rossz szerkezetű talajokon a csapadék megóvása érdekében lehetőleg kerülni keil a sima szántást A barázdák ormozata ugyanis nemcsak a havat fogja fel, de elősegíti a fagy málasztó hatását is. Ez pedig nagyban megkönnyíti a tavaszi jó talaj előkészítését.

Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat termeltetési osztálya.

Eladó egy falu

| Szárdinia szigetér. egy kb 300 I lakosú hegyi falu eladó. A szik- ! lás, kopár környezet és a sziget I kormányzatának nemtörődömsé- I ge miatt a lakók úgy döntöttek, hogy áruba bocsájtják falujukat, miért is a következő hirdetést tették közzé Olaszország nagy napilapjaiban: „A történelmi nevezetességű Monteleone-Rocca Doria lakosai hajlandók elköltözni és elfogadható feltételek mellett eladni falujukat; csere is lehetséges. A falu hegyen fekszik, 370 méterrel a tengerszint felett, egy híres kastély lábánál. A faluban sok régi templom van, községháza, óvoda és egy ÚT iskola. További részletek a helyszínen. Szíveskedjék vasár- és ünoeonapokan érdeklődni”.

S

A