Kelet-Magyarország, 1961. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1961-11-01 / 257. szám

frtéf p fletérfi .$gf9i»éft»M xvm. évfolyam, zti. szám Ára 50 fillér mi. november i. szerda Az SZkP XXII. kongresszusának határozata flz SZKP XXII. kongresszusának záróülése A% új központi bizottság megválasztotta a vezető szerveket MOSZKVA, (TASZSZ): Az SZKP XXII. kongresszusa kedden moszkvai idő szerint délután 16 órakor Nyikita Hruscsov elnökletével záróülést tartott. Nyikita Hruscsov záróbeszédében többek között kije­lentette: teljes joggal elmondhatjuk, hogy a XXII. kong­resszus fontos mérföldkő a párt és az ország életében, a kommunizmus felépítéséért folyó harcban. Az új program elfogadásával a XXII. kongresszus az egész világ előtt meghirdette, hogy a Szovjetunió népei, élükön a kom­munista párttal, követve a marxizmus-leninizmust, ma­gasra emelik a kommunista társadalom felépítésének har­ci zászlaját. Hruscsov elvtárs a XXII. kongresszus küldöttei, az egész párt és a szovjet nép nevében forró köszönetét mondott a testvéri marxista-leninista pártok küldötteinek a kongresszus munkájában való részvételükért és jókí­vánságaikért. Biztosítjuk barátainkat — mondotta —, hogy a lenini párt továbbra is fennen hordozza a kommu­nizmus, a proletárinternacionalizmus zászlaját. Hruscsov elvtárs szívből jövő köszönetét mondott az afrikai országok demokratikus pártjai képviselőinek is. Nyikita Hruscsov leszögezte: következetesen érvényesí­teni fogjuk a békés együttélés lenini elvét, tántorítha- tatlanul harcolunk a világ békéjéért. A kongresszus záróülésén a Központi Bizottság beszámolójá­val kapcsolatos határozat kidol­gozáséra alakított bizottság ne­vében íelszólalt Leonyid Ilji- esov küldött. Jóváhagyás végett a kongresszus elé terjesztette az SZKP Központi Bizottságának beszámolójával kapcsolatos hatá­rozati javaslatot. Ezt egyhangú­lag elfogadták. A határozat tel­jes egészében helyesli az SZKP Központi Bizottságának politikai irányvonalát, bel- és külpoliti­kai gyakorlati tevékenységét. Ezután Borisz Ponomarjov kül­dött határozat-tervezetet terjesz­tett a kongresszus elé az SZKP programjáról. Emlékeztetett ar­ra, hogy az SZKP programter­vezetét július 30-án a sajtóban közzétették és ezzel országos vi­tára bocsátották. A szovjet nép — hangsúlyozta Ponomarjov — egyöntetűen helyeselte az SZKP új programját, a világ első kom­munista társadalma felépítésének marxista-leninista harci prog­ramját. Az illetékes bizottság meg­vizsgálta a programtervezethez benyújtott összes javaslatokat és kiegészítéseket, és jóváhagyás céljából a kongresszus elé ter­jeszti az SZKP programjáról szóló határozat-tervezetet. A határozat kimondja: az SZKP XXII. kongresszusa meg­hallgatta Nyikita Hruscsovnak az SZKP programtervezetéről szóló beszámolóját és elhatározza: el­fogadja a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának programját. A teremben perceken át zúg az ünneplés. A küldöttek és a vendégek felállnak helyükről. Hurrá-kiáltások hangzanak. A XXII. kongresszus egyhan­gúlag jóváhagyta a Szovjetunió Kommunista Pártjának a párt Központi Bizottsága által megvi­tatás végett a kongresszus elé terjesztett új szervezeti szabály­zatát. Nyikita Hruscsov bejelenti, hogy a XXII. kongresszus va­lamennyi napirendi pontját megtárgyalták. A Központi Bi­zottság elnökségének megbízásá­ból tájékoztatja a kongresszusi küldötteket a Központi Bizott­ság plénumáról, amely megvá­lasztotta a vezető szerveket. Az SZKP Központi Bizottságá­nak Elnökségébe a következő ti­zenegy tagot választották meg: Leonyid Brezsnyev, Nyikita Hruscsov, Alekszcj Koszigin, Frol Kozlov, Otto Kuuszinen. Anasztasz Mikojan, Nyikolaj Podgornij, Dmitrij Poljanszkij, Nyikolaj Svemyik, Mihail Szusz- lov, Gennagyij Voronov. Az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének póttagjaivá a kö­vetkezőket választották meg; Viktor Grisin, Kirill Mazurov, Vaszilij Mzsavanadze, SarafRasi- dov, Vlagyimir Scserbickij. Megalakult a Központi Bizott­ság kilenctagú titkársága: az SZKP Központi Bizottságának első titkára Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának titkárai pedig Pjotr Gyemicsev, Leonyid Iljicsov, Frol Kozlov, Otto Kuuszinen, Borisz Ponomar­jov, Alekszandr Selepin, Ivan Szpiridonov, Mihail Szuszlov. Az SZKP Központi Bizottsága mellett működő pártellenőrzési bizottság elnökévé Nyikolaj Sver- nyiket, az elnök első helyettesé­vé Zinovij Szergyukot választot­ták meg. A Központi Revíziós Bizottság elnökévé Nonna Muravjovat vá­lasztották. Az SZKP Központi. Bizottságá­nak elnöksége jóváhagyta az SZKP Központi Bizottságának tizenegytagú OSZSZSZK irodá­ját. Az iroda elnöke Nyikita Hruscsov, az elnök első helyette­se Gennagyij Voronov, az elnök helyettese Pjotr Lomako. Nyikita Hruscsov bejelenti, hogy befejeződött az SZKP XXII. kongresszusa. A Kreml kongresszusi palotája óriási ter­mének boltívei alatt felcsendül az Intcrnacionálé felemelő dal­lama. A kongresszusi küldöttek és a vendégek állva éneklik a párthimnuszt. Sokáig nem ül el a viharos taps. Üdvözlő kiáltások éltetik a Szovjetunió Kommunista Párt­ját, a szovjet nép minden győ­zelmének szervezőjét és lelkesí­tőjét, a testvéri kommunista és munkáspártokat, a népek barát­ságát. Az SZKP XXII. kongresszu­sának záróülése 40 percig tar­tott. Kádár János eivtárs beszéde a moszkvai Vlagyimir üfics gyárban MOSZKVA, (MTI): Kádár János eivtárs látogatást tett a moszkvai Vlagyimir Iljies gyárban. Ez alkalommal beszé­deit mondott a gyár dolgozói előtt. — A Szovjetunió Kommunista Pártjának történelmi XXII. kong­resszusa óriási esemény és ün­nep az egész szocialista világ, a nemzetközi kommunista mozga­lom számára. Küldöttségünk nagyon jól ál- érzi, hogy ezen a kongresz- szuson a nagy, halhatatlan Lenin szelleme, a kommu­nizmus uralkodik. Az a po­litika. amely itt, a szemünk előtt kirajzolódott, szívünk szerinti, mert a marxizmus- leninizmus elveihez való szi­lárd ragaszkodás és a kom­munizmus győzelmének poli­tikája. Kádár elvtárs ezután köszöne­tét mondott a gyár kollektívájá­nak a meghívásért, a meleg fo­gadtatásért és tolmácsolta a ma­gyar munkásosztály, az egész dol­gozó nép testvéri üdvözletét. Ki­jelentette: „Különösen hálásak vagyunk azért, hogy a gyár kol­lektívája a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság kollektív tagja. Ezt a népünk iránti szolidaritás leg­szebb kifejezésének tekintjük”. Kádár János a továbbiakban rámutatott, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kong­resszusának nagy kérdéseivel milliók foglalkoznak majd hóna­pokon és éveken át. — Én csak két kérdésről akarok szólni folytatta. — Először: a XXII. kongresszus még egy óriási kö­vet gördített a személyi kultusz maradványaira, hogy azokat még jobban eltemesse. Mi teljes mértékben egyetér­tünk azzal, hogy a XX. kong­resszus határozatait a XXII. ismételten szentesítette, s a személyi kultuszt és marad­ványait véglegesen eltemette. A mi népünk vérrel fizetett a személyi kultusz hibáiért épp­úgy, mint a revizionista árulás­ért. Némelyek kicsit felszisszen­tek azért, mert a követ rágördí­tették a személyi kultusz sírjá­ra. Lehet, hogy az ő lábuk ujját is megnyomta ez a kő. De te­gyék a lábukat jobb helyre, s ak­kor a kő nem fogja majd nyom­ni. Egyes helyeken ugyanis még kísért a múlt. így némely albán vezetőknek jobban tetszik a sze­mélyi kultusz, mint a lenini szel­lemű kommunista politika. Mit csináljunk velük? Mi nem jár­hatjuk a személyi kultusz útját. Az elvekből engedni nem lehet. — Azok az emberek, akik nem szeretnek gondolkodni, akik nem szeretnek dolgozni a népért, azoknak szája íze szerint van a személyi kultusz. Mi odahaza, Magyarországon leszámoltunk a szeméi”! kul­tusszal, abban a szent meggyő­ződésben, hogy a kommuniz­mus, a szocializmus eszméje a népek számára megragadó s azt támogatják, s minden, ami ellenkező, hátráltatja fej­lődésünket. Kádár elvtárs beszédének be­fejező részében a következőket mondotta: — A magyar nép óriási több­sége a szocializmus híve. ezért él és dolgozik Szovjet földön a polgárháború éveiben együvé­folyt a szovjet és más nemzeti­ségű, köztük magyar katonák vére, akik Lenin hívó szavára indultak harcba. Lenin 1919-ben azt mondotta, hogy a Szovjetunió és a Magyar Tanácsköztársaság szövetséges államok. Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságot az imperialisták levertek, mert ak­kor még erősebbek voltak, de 1956-ban már ez nem sikerült, mert akkor már a szocializmus erői voltak hatalmasabbak. A magyar nép nehéz utat járt meg, s most a szocialista tábor tagjaként, a Szovjetunió igaz barátjaként a szocialista társadalom alapjai építésé­nek befejezésén dolgozik. Még egy-két év, és nálunk, Ma­gyarországon is elmondhatjuk, hogy befejeztük a szocialista társadalom alapjainak építését. Népünk igyekezni fog, hogy nagyjából-egészében önökkel együtt érkezzen el az egyet­len igaz emberi társadalom­ba. a kommunizmus világá­ba. — A Magyar Szocialista Mun» káspárt tevékenységének alapja a marxizmus-leninizmushoz va­ló hűség, az összeforrottság a magyar néppel és szovjet test­véreinkkel — hangoztatta végül Kádár elvtárs, akinek beszédét a résztvevők hosszú percekig tar­tó viharos tapssal fogadták. Ezután úttörők üdvözölték a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkárát. Éltették a szovjet— magyar barátságot és úttörő­nyakkendőt kötöttek Kádár Já­nos és Révész Géza nyakába. Kozlov műhelymester átnyúj­totta a magyar párt vezetőjének a gyít' kollektívájának ajándé­kait: egy világítótorony díszes modelljét, s a gyár emlékjelvé­nyét. A nagygyűlést Galkin, az üzemi pártbizottság titkára zárta be, A jelenlévők hasszan éltették a szovjet—magyar barátságot, a békét, a kommunizmust. A ze­nekar a magyar és a szovjet himnuszt internálta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom