Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1961-10-01 / 231. szám

1961. október 1. vasárnap. Névnap: MALVIN. Hétfőn: PETRA. A nap eseményei: A kínai Népköztársaság: tizen­két éve alakult. Ma egy éve kiáltották ki Ni­géria függetlenségét. A Nemzetközi Katonai Tör­vényszék 15 évvel ezelőtt hir­detett ítéletet Nürnbergben a né­met háborús főbűnösük ügyében. Tíz évvel ezelőtt jelent meg a DÍVSZ Központi Vezetőségének az Űj Március című folyóirata. Kari Piloty német festő 135 év­vel ezelőtt született. A hétfői nap eseményei: A Guineái Köztársaság három evvel ezelőtt alakult meg. 1944. október 2-án verték le a varsói felkelést. Mikes Kelemen író, II. Rákóczi Ferenc rodostói napjainak meg- ürökitője ma kétszáz éve halt meg. A Francia Kommunista Párt titkára. J. Duclos 65 éve szüle­tett. ★ BÖKI KARTÁRS a Kalinin és Kereset utca sarkán lévő szemétgyűjtő használói ne­vében emeli fel szavát ezúttal. Olyan ritkán ürítik ki a ládát, hogy az emberek időnként csak orrukat befogva tudják megköze­líteni. De gondolhatnának arra is a „ritka kiürítők”, hogy a járó­kelők sem lelkesednek a bűzért. SZÍNHÁZ. Ma este hét órai kezdettel a Miskolci Nemzeti Színház a nyíregyházi színházban vendégszerepei a „Szeress belém” című kétrészes zenés komédiával. ★ GYAKORLATI munkán vesz­nek részt a Nyíregyházi Mező- gazdasági Technikum tanulói egy Jiónapig. A technikum nyolc osz- osztálya Békés és Csongrád megye 3 állami gazdaságában segíti az őszi betakarítást, két osztály, a Felsőfokú Technikum hallgatói és az iskola szakmunkás tanulói pedig a helybeli tangazdaságban dolgoznak. * ELKÉSZÜLT az október elseje és december tizenötödiké között megrendezésre kerülő megyei őszi könyvhetek részletes prog­ramja. A megye területén 24 köz­ségben rendeznek iró-olvasó ta­lálkozót tíz megyei író és költő részvételével. ★ A SZAKSZERVEZETEK Sza­bolcs Megyei Tanácsa hétfőn dé­lelőtt kilenc órai kezdettel össze­vont értekezletet tart a községi Szakmaközi Bizottságok titkárai részére a Zsdánov utcai székház első emeleti kistermében. KELETM ÍGY A ROKSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága I és a Megyei Tanács lapja. Felelős, szerkesztő' Bálim Lajos. I Kiadja a Keletmagyarország Lap­kiadó Vállalat. Felelős kiadó: Farkas Pál. Szerkesztőség: Nyíregyháza. Sztálin tér 21. Tel: 16-70. 16-71. 16-72. Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdánov u. 1. Tel: SO-OO Kéziratot nem órzünk meg. és nem adunk vissza. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és 1 kézbesítőknél. Szabolcs-Szatmai megyei Nyomda- ■ ipari Vállalat. Nyíregyháza, Dózsa 1 Gyögy u. 5. JL Tibdtod&t&u kofvu <Unyék Ezekben a na­pokban a Föld va­lamennyi országának közvéleményét élén­ken foglalkoztatja a? ENSZ közgyűlésének 16. ülésszaka, melv ülésszaktól valameny- nyi haladó gondolko­dású ember a legége­tőbb nemzetközi kér­dések megoldása' várja. Ezen kérdések között is első helyet foglal el a világbé- ke ügye és az ezzel kapcsolatos kérdések mint pl. az általáno- leszerelés, a néme békeszerződés, vág' pedig a tarthatatlan berlini kérdőjel meg­oldása. Valamennyi megoldandó keidéi közűi legkeményebb­nek * látszik a berlini probléma. Minden bé­keszerető ember azt reméli, hogy előbb vagy utóbb ezt a kérdést is sikerül a szembenálló feleknek egymással kerek asztal mellett megoldani, és Berlin városából nem válik egy újabb „Szaraje­vó” vagy „Danzig”. A rádióból és a sajtó hasáb­jairól valamennyien megismer­kedhettünk már Nyugat-Berlin keletkezésének történetével és annak körülményeivel. Keveset hallhattak azonban olvasóink Nyugat-Berlin gazdasági helyze­téről. Nyugat-Berlin, — jelenlegi helyzetét tekintve, — abnormá­lis képződmény, mivel mestersé­gesen elszakították természetes piacaitól és olyan formációk függvényévé tették, amelyek Nyugal-Berlint csak mint szocia­lizmus ellenes hídfőt, frontvárost hajlandók támogatni, de másként nem. Néhány jellemző adat ezt világosan alátámasztja: 1937-ben Berlin a mai NDK területéről szerezte be a szükséges élelmi­szerek, bányaipari és ipari ter­mékek 46%-át és csupán 26°, „ érkezett a ma Nyugat-Németor- szághoz tartozó területekről. Az újjáépített világhírű berlini városháza. metország területén. A termé­szetellenes kettészakítottság kö­vetkeztében azonban ez a kép megváltozott: 1958-ban pl. Nyu­gat-Berlin áruszükségletének 96%-a Nyugat-Németországból és a nyugati világ más államaiból érkezett, s csupán 3%-a az NDK- ból és 1%-a a szocialista tábor országaiból. A nyugat-berlini árutermelés 84%-át szállították Nyugat-Németországba, 14%-át más nyugati államba és mind­össze 2%-át az NDK-ba, vala­mint más szocialista országokba. Nyilvánvaló, hogy ez nem termé­szetes fejlődés. Nyugat-Berlin gazdasági hely­zete ma teljes egészében a bon­ni kormánytól függ, amely kor­látlanul dönt Nyugat-Berlin ke­reskedelmi kapcsolatai felől és Nyugat-Berlin nevében köt gaz­dasági szerződéseket is. Az irányadók e tekintetben termé­szetesen a nyugatnémet érdekek konszernjei. Hogy ebből mi fa­kad, azt már az a tény is mu­dított az arány ha az állam, il­letve városi apparátusban foglal­koztatottak számát nézzük; ezek arányszáma Nyugat-Berlinben 28,4%. Nyugat-Néraetországban 16,7%, az NDK-ban csupán 14,5%. Ez azt mutatja, hogy a Nyugat-Berlin gazdasági életét másodrangú kérdésnek tekintet­ték, viszont erőteljesen növelték a közigazgatási és erőszakszerve­ket, ideszámítva g különböző kém irodákat és szabotázs szer­vezeteket is. Jellemző, hogy a weimári köz­társaság idején, arpikor Berlin egy 6ü milliós állam fővárosa volt és egyúttal Brandenburg tartomány központja is, az ál­lami és közigazgatási szer­vekben Berlin lakosságának csupán 10,7%-a dolgozott; ma a 2,5 milliós Nyugat-Berlin igaz­gatásához 28,4% szükséges. Ha helyreállna a helyes egyensúly, akkor sok milliós termelési érté­kek szabadulnának fel. Hason­lóképpen milliós értékek szaba­dulnának fel a megszállás meg­szüntetésével is. A közvetlen nyugat-berlini megszállási költ­innen hirdette meg hódító had­járatait a világ békeszerető né­peinek leigázására. Sokan jói emlékeznek még Göbbels jelen­téseire: „A Wilhelmstrasse rend-: kívül óvatos a helyzet megítélé­sében..., „az új fejleményekhez nem fűznek kommentárt a Wil- helmstrassén...”, „a Wilhelmstras- sén nyomott a hangulat...”. Göb­bels propaganda minisztériumára jellemző volt, hogy már a fasisz­ta rezsim ideje alatt megszüle­tett e minisztérium új és igen találó neve: „Lügenhaus”-nak (hazúgságháznak) nevezték. Va­lóban Münchaunsenen is túltettek a hazugság gyártásában. A „terv­szerű elszakadásról”, „vonal-ki­igazításról”, „sündisznó-állásról”,, „rugalmas védekezésről” szóló „győzelmi” jelentések, meg a „helyzetmagyarázatok” a háború különböző szakaszaiban mind itt készültek. Göbbels 1943. jan 1-én még arról beszélt, hogy „...nyu­godt lelkiismerettel nézhetünk a háború további fejleményei elé,” Nyugat-berlini rendőrség antimilitarista tüntetőket ver szét. égek évi 175,8 millió márkát tesznek ki, az ezzel kapcsolatos szerződéses kötelezettségek 30 milliót, s a megszállással kapcso­latos egyéb költségek 11,9 ' millió márkát. Ez egymagában évi 217,7 millió márka pluszként jelentkezne a szabaddá váló vá­ros pénztárkönyvében. Joggal feltehető a kérdés ezek után, hogy milyen gazdaságpoli­tikai változásokat jelentene még Nyugat-Berlin átalakulása sza­bad várossá? A nyugat-berlini ipar kellő fejlesztése, a termé­szetes piacokkal való kapcsola­tok helyreállítása óriási előnyö­ket jelentene Nyugat-Berlin la- ! kossága számára, és egyúttal megszűntetné azt a ma fennálló áldatlan helyzetet is, hogy e városrész munkásosztálya jóval alacsonyabb bért kap, mint nyu­gat-németországi társaik. A Brandenburgi kapu árnyé­kában és az egykori Wilhelm­strasse lebombázott házai helyén ma már modern, új bérpaloták I emelkednek. 23 évvel ezelőtt az j őrült diktátor és hűséges szócsö- i ve Göbbels propagandaminiszter Az amerikaiak rakétafegyverekkel szerelték fel a nyugatné­met hadsereget. Ugyanebben az időszakban a Berlinben termelt áruk 65%-e a mai NDK területén, 17%-a a mai Lengyel Népköztársaság te­rületein került eladásra, és csu pán 18%-a a mai Nyugat-Ne nem sokkal később viszont, a sztálingrádi vereség után már szükségesnek tartotta kijelente­ni: „mi mindenkor kizárólag bé­kés szándékkal viseltetünk... a német nép és vezetői nem fele­lősek a háborúért...”. A világsajtó hasábjain nap, mint nap foglalkoznak a né­met kérdéssel. Az elmúlt héten a hírügynökségek jelentései sze­rint a szovjet ENSZ küldöttség szállásán Gromiko szovjet kül­ügyminiszter, Lord Home angol külügyminiszterrel tárgyalt er­ről a kérdésről. Ugyanakkor Brüsszelben Spaak belga kül­ügyminiszter nyilatkozott moszk­vai útjáról és a kelet-nyugati tárgyalások lehetőségeiről. Ade­nauer nyugat-német kancellár ié» Strauss hadügyminiszter pedig az angol televíziónak adtak a héten igen óvatos nyilatkozatot a né­met kérdésről. Az idő sürget é# amint egyre közelebb kerülünk1 a döntő tárgyalásokhoz^ mindig» több és több nyugati politikum tör lándzsát a békés tárgyalások útján történő rendezés mellett. 10 tatja, hogy a Nyugat-Berlin-i munkaerőknek csupán 48,1%-a dolgozik árutermelésben,. viszont ez a szám Nyugat-Németország- ban 63,9%, az NDK-ban pedig 67,7 %. Ezzel szemben éppen for-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom