Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1961-10-11 / 239. szám
író-olvasó találkozók, könyvitiáitflások, házról-házra árusítás... Az őszi megyei szövetkezeti könyvhetek programja Az elmúlt negyedévben több, mint hárommillió forintért vásároltak könyvet a szövetkezeti könyvesboltokból és a bizományosoktól megyénk területén. A terjesztésben a fő feladat a földművesszövetkezetekre hárult, de igen jó munkát végzett a könyvterjesztéssel megbízott hatszáz társadalmi bizományos is, akik közül eredményes munkájukért többen már oklevelet is kaptak. Igen sok előfizetője van Szabolcsban az „Aranykönyvtár”, a „Kultúrvilág”, a „Lexikon”, a „Kincses”, „Az én könyvtáram”, a „Milliók könyvtára” sorozatainak. Szeptember 24-én, egyetlen nap alatt a nagykállói járásban végrehajtott „háztól-házig” könyv- árusítás során 8415 forint értékű könyvet adtak el. Könyvbál, szakelőadások, 21 író-olvasó találkozó Az őszi megyei könyvheteket a Hazafias Népfront, a nőtanács a SZÖVOSZ, és a könyvtár irányítja de a szervezésien részt vesznek a tanácsok és a többi tömegszervezet is. A heteket Október közepére már teljes kapacitással dolgozik a Péti Nitrogénművek új zsíralkohol üzeme. Jelenleg a próbaüzemelés alatt előfordult kisebb hibák kijavításán és a rendszeres termelés előkészítésén dolgoznak. (MTI Fotó: Mező Sándor felv.) szeptember 30-án jól sikerült könyvbál nyitotta meg Nyíregyházán. a Postás Kultúrotthon- ban, ahol a könyvtombolán értékes szépirodalmi műveket sorsoltak ki. A könyvhetek keretében indítják meg megyeszerte a ,.Könyvbarát”-olvasómozgalmat. Elsősorban azokban a községekben, ahol az olvasottság kissé elmaradt, érdekes, népszerű irodalmi szakelőadásokat tartanak. A tervek szerint 21 községben kerül megrendezésre író-olvasó találkozó, ahol a megyei írók és költők adnak ízelítőt munkásságukból. Decemberben előreláthatólag megyénkbe látogat a kiváló fővárosi író, Darvas József elvtárs is. Az első író-olvasó találkozóra j október 5-én került sor, szintén \ a nyíregyházi Postás Kultúrott- í honban. Ezenkívül szakirodalmi előadásokat is szerveznek, különböző aktuális mezőgazdasági kérdésekről is. Az igényeknek megfelelően Az író-olvasó találkozókat könyvkiállításokkal egybekötött könyvvásárok egészítik ki. A földművesszövetkezetek könyvesboltjai a községekben háztól-házig járva árusítják a könyveket, örvendetes, hogy a könyvhetek idején négy havi részletre vehetnek könyvet a dolgozók. Biztos, hogy az őszi könyvhetek betöltik hivatásukat, s az igényeknek megfelelően továbbfejlesztik a szabolcsi ember mű- j veltségét, olvasottságát... Készül Sóstó úi színfoltja Nagy munka folyik a sóstói j étteremben: átalakítják, tataroz- ! | zák az éttermet és a konyhát. A i dolgozók részére szociális épületeket, fürdőt, öltözőt, továbbá új raktárát építenek. A konyhát modern, univerzális gépekkel látják . el. Az átalakítási munkák befejezték az étterem helyett a nyári I cukrászdában lehet szórakozni. Lapszólen Tükör Az egyik megyei községünkben történt, hogy amikor év elején az elkészített tervek szerint hozzákezdtek az évi munkákhoz, — a társadalmi teendőkről van szó, — elfeledkeztek a művelődési otthonról. „Legyél te az otthon vezetője, — bízták meg egyik fiatal kartársukat a pedagógusok, — úgysem vállaltál más társadalmi funkciót”. Szerencsére nem gyakori az effajta megoldás, hogy lényegtelen feladatnak ítélve a falu művelődési munkáját, esetleg olyan emberre bízzák, aki azzal nem szívesen foglalkozik, s talán nem is ért hozzá. Egyre komolyabb tervek születnek a legkisebb faluban is, egyre inkább előtérbe kerül a törekvés, hogy korra való tekintet nélkül gyarapítsa tudását, ismereteit minden ember. S ennek a célnak megfelelően összefognak a társadalmi szervek is. Az évi statisztikák, melyek egy-egy járás művelődési életének sok-sok számszerű adatát foglalják össze, érdekes, bár nem meglepő következtetésre adnak alkalmat. Nem mindenütt egyformán megy a népművelés; egyik helyen felszínesebb a munka, szabó-varró tanfolyamok, egy-egy színjátszó csoport összejövetelei szerepelnek a rovatokban, másik helyen értékes ismeretterjesztés, sokféle szakkör munkájáról számolnak be. S nem általánosan, de igen sok helyen azt árulják el a rovatok, hogy ott gazdagabb, tartalmasabb a munka, ahol a művelődési otthon vezetője, vagy valamely fontos művelődési feladatot ellátó kultur- munkás hosszabb ideje ott és azonos társadalmi munkakörben dolgozik. Eperjeske, Kékese, *S*i- szakanyár, Nyírmeggyes, Vásá- rosnamény és sok más község példáját lehetne idézni. Igen sokan vannak a megyében, akik hosszú évek óta fáradoznak egy-egy falu, üzem, kisebb-nagyobb közösség kulturális igényeinek érdekében. Egy-egy szépen épült kultúrház, jól működő társadalmi mozi, egészségház, vagy iskola, évek óta együtt dolgozó, összeszokott színjátszócsoport vagy énekkar, jó forgalmú könyvtár, és sok más dicséri ezeknek az embereknek céltudatos, kitartó, fáradságos munkáját. S talán már eszébe sem jut a mindezt élvező közönségnek, az együttes tagjainak, vagy az iskolások szüleinek, hogy az az egy kul- túrmunkás mennyit tett ezekért. Nem, mintha állandó hálát várnának. Hiszen ha ők nincsenek, akad más, hasonló komoly gondolkodású ember, aki szívesen áldozza idejét. Egyet azonban feltétlenül megérdemelnek: hogy hosszú tapasztalatukat, segítőakarásukat megbecsüléssel fogadják továbbra is. Kis falu könyvtárosa, művelődési otthonának vezetője, s más kulturális, társadalmi posztok: mind igen fontos helyek. Hiszen összességükben a felnőttek művelődési kérdéseit oldják meg. e megoldást segítik minél gyorsabban előre. Jó tudni, hogy községeink túlnyomó többségében valóban komolyan foglalkoznak mindezzel. S ez visszapillant a legjobb tükörből a falura: hogy más községekből érdeklődnek. „Miért olyan jó nálatok a népművelés?” SB. ÍÍükí kirándulásokat rendez az Ibusz Az IBUSZ még e hónap végén két napos autóbuszklrándulást szervez Egerbe és festői környékére. Ugyancsak lehet majd kirándulni a Mátra és a Bükk legszebb helyeire is. A kirándulások pontos időpontját és feltételeit a közeljövőben lapunkban közölni fogjuk. A tervezett időpont helyett december 5-én kezdődik a hatnapos Drezda-lipcsei kirándulás, melynek résztvételi díja személyenként 1200 forint. Erre az útra lehet még jelentkezni az IBUSZ irodájában. nno 1961 szeptember... Menyegzői sürgés-forgást is túlszárnyaló készülődés előzte meg az emlékezetes eseményt... Egyre-másra gyűlt a sok csirke, a liszt, a tojás az ünnepi lakomához a papiakba, s glédába állva, felbontásra vártak a sörösüvegek is... Az eszem-iszom nyitányát, a szentelést és a bérmálást megelőző sugaras szeptemberi napokon öntötték formába, s hangolták szépen búgóvá, dallamos csengésűvé a Nyírség homoktengerén épült, ezernél alig valamivel több lelket számláló kis oázis, Omboly lélekhívogatóját, melynek kisebbik máfca Temesi Béla római katolikus tisztelendő úr tulajdonát képezte, míg el nem adta... Nagylelkűsége határtalan volt, hisz évek óta az ő harangjával hívogatták misére a rómaiak mellett a görög katolikusokat is. Csak annyi volt a különbség, hogy míg a görögöknek havonta egyszer, a rómaiaknak háromszor szólt a baritonhangzású bim, bam, bim, bam, hogy úrdicséretre csalogasson a esomózóból átalakított közös templomba... A meglepetést bérmálásra készítette elő Temesi Béla tisztelendő úr... Kilóra eladta a harangot a római és a görög katolikus családoknak, és sugallatára döntöttek a következőképpen az egy- házfiak: öntessünk nagyobb harangot bérmálásra... S megkezdődött a kasszírozás, a pénzgyűjtés. .. Fürgelábú lovak röpítették a féllábszárig érő homokon át a tisztelendő úrtól vásárolt alig hatvan kilós kis harangot Bátorba, s innen vasparipa robogott vele a fővárosba. .. így is érkezett vissza a csengö-búgó, messzehangzó, mázsán felüli nagyharang is. melynek előre megácsolták az új haranglábat, s egy napon magasba húzták az óriáscsengőt, s rákötötték a kötelet is.. Elérkezett a nap... Szeplőtlen volt az ég, s a nagy kékség vörös tűzgolyójának milliárdnyi apró nyilaitól átforrósodott a homok. Emberek bandukoltak a templom felé. Tizennégy pap, római és görög, főtisztelendő és tisztelendő lila és vörös stóláin, arany és ezüst- sulytásos reverendáin, hímzett süvegeken csillogott a fény. Valósággal elkápráztatta az embereket a bérmálásnál... Utána elindult a menet. Félkaréjba gyűlt a nép a felszentelésre előkészített harang előtt.S ekkor a római katolikus főpap megszólalt: — Kedves híveim! Azért jöttünk ide, hogy felszenteljem e harangot. Szavait szemlesütve hallgatták, s ő szentelt vízzel locsolta meg az új harangot. Sokan azt hitték, ezzel vége is a ceremóniának, hisz' az egyházi méltóságok elvonultak a papiakba, csak egy maradt ott közülük: László Károly római katolikus tisztelendő, aki látva a bomladozó tömeget, megszólalt: — Kedves híveim! Ennek a harangnak keresztapát is kell keresnünk. Az emberek feli Így eltek. — Igen, igen — folytatta a pap. — Mégpedig az lesz méltó erre, aki a legtöbb pénzt adja. öt illeti majd meg, hogy először meghúzza a harang kötelét. Zsongás támadt. Az öreg római katolikus K. J. bácsi beleharsogott a hangzavarba. — Itt van százötven forint — kiáltotta, s odadobta a bankókat a pénzt szedő bizottság elé az asztalra. P. J. és J. A. megszámolták. A görög katolikus K. J. túllicitálta. — Kétszáz forint — nézett vetélytársára. A pap szeme csillogott. — Kétszázötven! — fejelte meg először a római katolikus K. J. — Háromszáz! — kontrázott rá újból a másik. Visszafojtott lélegzettel figyelték a keresztapaságért folyó mérkőzést a római és a görög katolikus emberek... Már a kétezernél tartottak, belepirosodtak az izgalomba, amikor valaki odaszólt a görög katolikus K. J.-nek. — Ha már ennyire ment. r>e hagyja! — biztatta. — Maga meg miért ingerli?... Nem látja, milyen mérgesek?! — szólt valaki. — Te csak hallgass! — nyomták el ebben is a szót. S így folyt az „árverés”, a licitálás a harangkeresztapaságért, azért, vajon kinek a keze- nyomán kondul meg először a harang. Az emberek szeme már haragot lövelt, csak a tisztelendő úr arcán sugárzott az elégedettség. ö a kasszát nézte, a tornyosuló pénzzel. Csak akkor vetett szúrós pillantásokat az akadékoskodókra, mikor azok már nem engedték, hogy az öreg görög katolikus K. J. tovább növelje a taksát. — A görög katolikus K. J.-é az elsőség. Ö a keresztapa — kiáltotta valaki. — A római katolikus K. J. a második — tromfoltak mások. S míg a bizottság a pénzt számolta, a két ember egymás nyomában elindult a harangláb felé... A görög katolikus K. J. megoldotta a kötelet, s meghúzta a harangot... Aztán a másik következett... S ekkor a papiakban is asztalhoz ültek az egyházi méltóságok.. Tálalták a sülteket, a töltött csirkéket, a francia salátát, s megnyíltak a sörös üvegek is. . S míg itt kinn egymás kezéből marták el a harangkötelet száz, ötven, húsz, tíz és öt forintokért, hogy egyszer-egy- szer megkongassák a harangot, benn a lakban lakmároztak. s összecsendültek a poharak.. . Ittak a papok... S közben szólt Ombolyon a harang, soha nem húzták ennyi ideig, s annyian, mint ezen a napon... Farkas Kálmán »
