Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1961-10-11 / 239. szám

Dr. Bene Zoltán: As egészségügy fejlesztésének meggyorsítása (Folytatás a 2. oldalról.) kialakítására, olyan építési egységek létrehozására, ame­lyek komplex építési munká­latokat végeznek. — Rendkívül fontos feladat, hogy az ötéves terv időszakában lényegesen megrövidítsük az építkezések idejét. El kell érnünk, hogy a lakóházak és általában minden létesítmény építésének ideje a jelenleginek körülbelül felére csökkenjen. — A befejezetlen beruházások második ötéves tervünk időszakában államunk nagy erőfeszítéseket tesz az idős, magukra hagyott emberek nyugodt öregségének bizto­sítására, a szociális ellátás javítására. s — Népi demokráciánk nagy vívmánya, hogy intézményesítet­tük a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjazását, az öregségi jáiff­Koval Pál Borsod megyei kép­viselő arról számolt be, hogy éppúgy, mint egész dolgozó né­pünk, Borsod megye és Miskolc város lakossága is nagy érdeklő­V. (léssel várta és várja, hogy tör­vény formájában is napvilágot lásson a második ötéves terv. A továbbiakban a szociális ott- sok lebonyolításának hiányossá­gairól szólt. Szóvátette, hogy ha­zánkban még ma is folyik olyan építkezés, amelynek műszaki do­kumentációja hiányos, vagy el­avult. Gyakran megesik — han­goztatta —, hogy munka közben derül ki: egyik-másik tervezőin­tézetben nem jártak el kellő körültekintéssel. Nem minden szorongás nél­kül nézegettem frissen kapott belépőmet az országgyűlés októ­beri ülésszakára. Ez volt ugyan­is az első eset, hogy ott lehe­tek gyönyörű Parlamentünkben, az ország felelős vezetőinek mindig felelősségteljes, komoly és ünnepélyes tanácskozásán. A bejárati kapu előtt, a fo­lyosó plüss-vörös szőnyegén új­ra elfogott az izgalom, amely mindig együttjár a nem min­dennapi élményekkel való első találkozással. A napirend vitája előtt meg­teltek a folyosók. Ünneplőbe öltözött képviselők találkoztak régi ismerőseikkel, miniszterek és munkások, pártvezetők és termelőszövetkezeti tagok üdvö­zölték egymást régi ismerős­ként. Békésiek érdeklődnek az almatermésről, az élelmezésügyi és a pénzügyminiszter kezet szorít a szabolcsiakkal, aztán felberreg az ülés kezdetét jelző csengő. Rónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke már az elnöki páholyban ül, Dobi, Ká­dár, Miinnich elvtársak, a mi­niszterek a terem közepén a székekben és a képviselöház nagy figyelemmel hallgatja a bejelentést: kezdetét veszi az új ülésszak... állományának számadatai arra figyelmeztetnek, hogy még min­dig túl sok építkezést kezdünk egyidejűleg, szétforgácsoljuk erőinket. Sok tartalékot tárha­tunk fel az eddiginél helyesebb, átgondoltabb ipartelepítéssel is. Molnár László felhívta a fi­gyelmet arra is, el kell érnünk, hogy a tervidőszak végére a la­kás- és kommunális építkezések nyolcvan, az ipari építkezések húsz százalékánál típusterveket használjanak. A terv-törvényja­vaslatot elfogadta és az ország- gyűlésnek elfogadásra ajánlotta. mint kétszázmillió forinttal se­gítjük az idős dolgozó paraszto­kat. A magukra maradt öregek közül sokan szociális otthonaink­ban, gondozó intézeteinkben ta­lálnak otthonra. Továbbiakban a szociális ott­honok elhelyezésével és a be­utalások kérdésével foglalkozott. A második ötéves terv tör­vényjavaslatát elfogadta, s az országgyűlésnek elfogadásra aján­lotta. — Figyeljenek fel az illeté­kesek arra Is, hogy a külön­böző területeken évről-évre nagyobb mennyiségben hasz­nálják fel beruházásokra azo­kat az összegeket, eszközö­ket, amelyeket eredetileg fel­újításra szántak. Nagyon el­kelne már a kérdés átfogóbb rendezése, mert enélkül ká­ros, a népgazdaság érdekei­vel nem mindig megegyező gyakorlat nyerhet polgárjogot. A második ötéves terv törvény- javaslatát mind a Borsod megyei képviselők, mind a maga nevé­ben elfogadja és az országgyűlés­nek elfogadásra ajánlja. Fotóriporterek, filmesek sere­ge dolgozik, kattannak a fény­képezőgépek, csendesen duru­zsolnak a filmfelvevők, készen­létben ülnek a gyorsírók és fo­rog a magnótekercsen a sza­lag. Gépész, tsz-elnök, építőipari munkás, pedagógus és mérnök, képviselő és diplomata hallgat­ja a bejelentéseket, a nemzet­közi helyzetről szóló beszámo­lót. „... Gyermekeinknek meg­teremtettük a biztos jelent. De még' nincs megállás. A mi so­kat szenvedett, megkínzott, de tapasztalatokban és harci fe­gyelemben gazdag generációnk­nak még biztosítania kell a nyu­galmas jövendőt is.. Ami ez után következik, az már a történelem. És míg pereg a múltra való emlékezés, amíg innen, a Par­lament szónoki emelvényéről, sokat látott falai közül száll a figyelmeztetés, a páratlan fara- gású, aranyozott páholyokban megrándul egy nyugati diplo­mata arca. De mi nyugodtak vagyunk. Elmúlt már dél, ilyenkor ebédelni mennek máskor. De most senki sem mozdul, hisz ez a kérdés a legfontosabb. Állnak fel egymás után a kép­Dr. Bene Zoltán, Szolnok me­gyei képviselő a második ötéves népgazdaságfejlesztési terv-tör­vényjavaslat egészségügyi és szo­ciális vonatkozásaival foglalkozott. A felszólaló foglalkozott a kór­házi ágyak kihasználatlanságával, maid az anya- és csecsemővéde­lem fejlesztésének feladatáról szólott. Végül az egészségügyi és Egri Gyula Baranya megyei képviselő a honvédelem fontos­ságáról beszélt. Leszögezte, hogy néphadseregünk fejlődik és a szocialista országok hadseregei­vel együtt képes vívmányainkat minden támadással szemben megvédeni. A hadsereg híven kö­veti a pártot, a katonák hűsége­sek a hazához. A másodéves katonák meg­értették a leszerelés elhalasz­tásának szükségességét és be­csülettel teljesítik feladatai­kat egységeikben. Már a ren­delet nyilvánosságra hozata­la előtt is ezrével ajánlották fel. hogy tovább szolgálnak, amíg ezt a haza megkívánja tőlük. — Hadseregünk mind több kor­szerű fegyverrel rendelkezik és a katonák mestereivé válnak fegyvereiknek. Klaukó Mátyás Békés megyei képviselő a tudományos kutató- intézetek feladatairól szólt. Elis­meréssel említette eredményein­ket, de hozzátette, hogy a ter­melőszövetkezeti elnökök, agro- nómusok, növénytermesztők és állattenyésztők több segítséget várnak ezektől az intézmények­től. Ügy vélik, hogy a kutatóin­tézetek némelyike kissé távol viselők, s érezni, hogy itt nem sablonos, mindennapi felszóla­lások hangzanak el. Ahogy Barczi elvtárs mondta nekem az ülés után: az itt elmondot­tak egészen mélyről jöttek. A szívekből. A terem levegője nyugodt, de forró is. egyben. Ünnepélyesen komoly. Hisz nem kisebbről van szó, mint az új háború elleni harc­ról. Üj, napfényes munkásla­kások építéséről, bölcsődékről, óvodákról, iskolákról — a. ha­jasbabák, kékszemű Józsikák, Évikék piros arcocskájának nyugalmáról, az önfeledt kaca­gásról. Mert ezt jelenti az előadói beszéd három mondata. ... biztosítani kell a nyugal­mas jövendőt is... Szolnok, Veszprém, Bács-Kis- kun, Heves, Budapest lakót küldték el üzenetüket erre az ülésre, hogy harsogják világgá az élettelen, mégis élő magnó­tekercsek: „Mi őszintén törekszünk a békére”. Itt vannak a szabolcsiak is. Mind a hatszázezren. Legalább is az akaratuk. Barczi elvtárs szól. „Választókerületem, az egy­kori sötét Szabolcs, ahol oly szociális bizottság nevében kérte a kormányt, hogy a második Öt­éves terv időszakában várható túlteljesítések, vagy megtakarítá­sok eredményeként rendelkezésre álló összegek egy részét fordítsák az egészségügy fejlesztésének meggyorsítására. A törvényjavaslatot elfogadta és az országgyűlésnek elfogadás­ra ajánlotta. A tervjavaslat figyelembe ve­szi a nemzetközi helyzet folytán reánk háruló feladatokat és le­hetőségeket. Csak a fokozottabb éberség, erőink helyes felhaszná­lása és a harckészültség fokozá­sa kényszerítheti visszavonulásra az imperialistákat. És ha a hely­zet alakulása még nagyobo erő­feszítéseket követel meg hadsere­günk ütőerejének további növe­lésére, ezt is vállaljuk. Ha több és jobb munkával, nagyobb áldozathozatallal meg lehet előzni a katasztró­fát, népünk vállalja az áldo­zatokat, a helytállást a bé­kéért és minden támogatást megad hadseregünknek. A törvényjavaslatot a maga és a honvédelmi bizottság nevében elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. esik a termeléstől, tevékenysége nem tart megfelelő lépést a me­zőgazdaság gyors ütemű fejlődésé­vel. A mezőgazdaság dolgozói azt kérik, hogy a tudományos in­tézetek dolgozzák ki az ered­ményes talajművelési, üzem- szervezési módszereket, se­feneketlen nyomorban étt a nép, s fényben, pompában a I dzsentrik, gyors léptekkel ha­lad a fejlődés útján.., Több, mint százezer hold szabolcsi futóhomok ma a jólét forrásá­vá kezd válni dolgozó paraszt­jaink keze nyomán, akik tíz­ezer holdakon teremtenek vi­rágzó gyümölcsösöket. Mi ezt az utat akarjuk járni:. Vajon megértik ezeket a mondatokat a diplomaták, s elküldik-e az üzenetet kormá­nyaiknak? Elküldik-e a nyirbogdányi gyáriak üzenetét Párizs, Bonn, London, és Washington urai­nak? Hogy a két világháború számunkra a szenvedések ten­gere volt, s mindent elköve­tünk egy harmadik megelőzé­se érdekében. Mindent. A szó legszorosabb értelmében. A képviselők ezt öntötték formába a német békeszerző­désről szóló nyilatkozatban. Megszólalt az országgyűlés elnöke, s berekesztette a szom­bati ülést. A mérnök, tanító, gépész, tsz-elnök és miniszter elmondta, amire népétől megbízást ka­pott. Kopka János gítsék elő az állategészségügyi problémák megoldását — mondotta. A második ötéves tervről szóld törvényjavaslatot elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Mivel több képviselő már nen* kívánt felszólalni, az elnöklő Ró­nai Sándor a vitát lezárta, a átadta a szót Ajtai Miklósnak, az Országos Tervhivatal elnöké­nek, aki válaszolt a hozzászólá­sokra. Részletesen kitért a vitá­ban elhangzott konkrét észrevé­telekre, részletesen ismertette aa oi szággyűlés állandó bizottságai­nak tanácskozásain felvetett mó­dosító javaslatokat. Közölte, hogy mind a bizottsági, mind 3 parlamenti vita tapasztalatait, tanulságait, a felmerült helyes észrevételeket és tapasztaltato­kat hasznosítják a további terv­munkákban. Befejezésül javasol­ta, hogy a beterjesztett törvény- javaslatnak megfelelően — az ötéves program maradéktalan megvalósítása érdekében — az országgyűlés forduljon felhívás­sal az ország lakosságához. Felhívás az erszág lakosságához Rónai Sándor elnök ezután szavazást rendelt el, amelynek eredményeként az országgyű­lés a második ötéves népgaz­daságfejlesztési tervről szőlő törvényjavaslatot — az Or­szágos Tervhivatal elnöke ál­tal ismertetett, s az ő részé­ről is javasolt módosításokkal — általánosságban és részle­teiben, egyhangúlag elfogad­ta. Az országgyűlés egyhangúiig elfogadta az Országos Tervhiva­tal elnöke által javasolt felhí­vást is az ország lakosságához. A felhívás a követke bőképpen hangzik: „Az országgyűlés — elfo­gadva és törvényerőre emel- vs további előrehaladásunk e nagyszerű programját — fel­hívással fordul a munkásosz­tályhoz, a parasztsághoz, az értelmiséghez, szocialista ha­zánk minden polgárához: erejük, képességük és tudá­suk legjavát adva segítsék elő nagy nemzeti céljainkat, az ország további felvirágzását, a béke biztosítását, népünk jólétének növelését maga ban foglaló második ötéves ter­vünk maradéktalan megvaló­sítását”. Rónai Sándor elnök végeze­tül javaslatot tett az országgyű­lés legközelebbi ülésének idejé­re és napirendjére. Javaslatára az országgyűlés elhatározta, hogy legközelebbi ülését szerdán dél­előtt 10 órai kezdettel tartja, «< ülesenek napirendjére .1 Magyar1 Népköí társaság oktatási rend­szeréről szóló törvényjavaslat tárgyalását tűzi. Az országgyű­lés keddi ülése ezzel befejező­dött. Bódi Jánosné: Évente több9 mint kétmillió forinttal segítjük as idős dolgosó parasstokat Bódi Jánosné Nógrád me- lék fizetését, hogy évente több, gyei képviselő hangoztatta, hogy Kovái Pál: Gondosabb műszaki dokumentációt as építkeséseknél Egri Gyula: Népünk vállalja as áldosatokat a béke érdekében Klaukó Mátyás : Több segítségei vár a mezőgazdaság a tudományos intézetedtől

Next

/
Oldalképek
Tartalom