Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1961-10-10 / 238. szám

I (Folytatás a Z. oldalról.) — Támogatjuk az olyan mun­kaszervezési és ösztönző módsze­rek alkalmazását, amelyek jó minőségű, szorgalmas munkára serkentik a szövetkezeti dolgo­zókat, biztosítják a földek jobb megmunkálását, a jószágok jobb gondozását, s ennek alapján na­gyobb terméshozamokat, tehát a közös gazdaságok, a szocializmus erősödését szolgálják, s ugyan­akkor maguk a szövetkezeti ta­gok is megtalálják a számításu­kat. — A népgazdaság ismert szű­kösebb teherbíró képessége szük­ségessé teszi a termelőszövetke­zetben a saját erőforrások maxi­mális felhasználását. Szocialista államunk természetesen ezután is hathatósan segíti a termelő­szövetkezeti parasztságot a nagy­üzemi szocialista mezőgazdaság kiépítésében. A törvényjavaslat 36 milliárd forintot — az összes beruhá­zások 17—19 százalékát — irányoz elő a szocialista me­zőgazdaság anyagi-műszaki ellátásának javítására, a ter­melés korszerűsítésére. A tervidőszakban 37 000 trak­tort kap a mezőgazdaság. A gépesítés fejlődésére jellemző, hogy míg 1956-ban egy 15 lóerős traktoregységre 358. tavaly 193 katasztrális hold szántó jutott: a tervidőszak végére 112 kataszt- rális hold szántó jut majd. Fo­kozódik a gépi aratás is. 19G6- ban a gabonafélék összterületé­nek 19 .százalékát, tavaly 42 szá­zalékát, az idén, a terv első évében pedig 60 százalékát ta­karítottuk be géppel, az ötéves terv utolsó évében a gépi beta­karítás aránya 85 százalékra nö­vekszik. — A termelés fejlesztésére elő­irányzott állami és termelőszö­vetkezeti erőforrásokat okosan, célszerűen kell felhasználni. Fő­ként olyan területekre kell össz­pontosítani, amelyek a népgaz­daság szempontjából a legfonto­sabbak, és ahol megtérülésük gyorsabb és gazdaságosabb; Ilye­nek a műtrágyagyártás, az ön­tözés, a gépesítés, a növényvé­delem, a keveréktakarmánygyár­tás, a sertés- és a baromfite­nyésztés, hizlalás, stb. — A» anyagi eszközök fel- használásának ésszerű kon­centrálása természetesen ösz- szefügg azzal a feladattal, hogy hozzákezdjünk szocialis­ta nagyüzemeinkben, minde­nekelőtt az állami gazdasá­gokban és fokozatosan a már területileg kialakult, megszi­lárdult termelőszövetkezeteb­ben is a termelés ésszerű szakosításához. Az üzemi adottságok jobb ki­használásában igen nagy népgaz­dasági tartalékok vannak. — Az állattenyésztésban — folytatta — bonyolultabb a hely­zet, részben azért, mert a nagy­üzemi állattenyésztés kialakítá­sa hosszabb időt vesz igénybe, másrészt, — beruházási okokból — nem tudunk oly gyorsan és annyi közös férőhelyet építeni, amennyit kellene. Éppen ezért a tervidőszakban mindvégig jelentős lesz a háztáji és ki­segítő gazdaságok áruterme­lő szerepe, döntően a sertés- és baromfihús-, valamint tej- és tojástermelés­ben. Ebből a helyzetből követke^ zik, hogy a kedés tervezett felső határának túllépése nem kívánatos, sőt ká­ros lenne a népgazdaság számá­ra. A termelési terveket ugyanis elsősorban a termelékenység eme­lésével kell teljesíteni, nem pe­dig a létszám felesleges duzzasz­tásával. Több nő és fiatal léphet munkába — A tervidőszakban — ha las­súbb ütemben is — folytatódik a lakosság átrétegeződése. 1958- ban a keresőknek mintegy 41— 42 százaléka, a múlt év végén 36—37 százaléka dolgozott a me­zőgazdaságban; az ötéves terv végén pedig mintegy 33 százalé­ka dolgozik ott. Ezek a számok is kifejezik, hogy a második ötéves terv éveiben erősödik az ország ipari jellege, s ugyanakkor a termelés korszerűsítésével ter­mészetesen a mezőgazdaság szerepe is — más vonatkozás­ban — megnő. A keresők számának növekedé­sét a dolgozni kívánó nők fo- zottabb munkábaállításával, va­lamint a munkába lépő fiatalok foglalkoztatásával kell biztosíta­ni. A női keresők aránya 1965-ig általában emelkedik. — A népgazdaság számára fo­kozott feladatot jelent a mun­kaképes ifjúság továbbtanulásá­nak biztosítása, az elhelyezkedé­si lehetőségek növelése. A má­sodik ötéves terv időszakában a 14 éven felüliek nagy száma ta­nul tovább. A fiatalok foglalkoz­tatása azonban így is munkaerő­gazdálkodásunk egyik fontos problémája marad. Ennek megol­dására — a lehetőségekhez ké­pest — növelni kell a 14—16 éve­sek foglalkoztatását, csökkentett munkaidővel és más területeken is keresni kell a megoldás lehe­tőségeit. Beszéde további részében hivat­kozott a VII. Kongresszus irány­elveinek arra a megállapítására, amely szerint hazánk gazdasági fejlődése nagymértékben a terve­zés, az irányítás, ' általában a vezetés színvonalának további javításától függ. Szilárd, követ­kezetes, ugyanakkor rugalmas vezetésre van szükség, — hang­súlyozta. — Mindenekelőtt meg kell javítani a tervezés színvo­nalát. Öl éves tervünk céljai megalapozónak íőfeladat a közös állattenyésztés minden erővel való fe jlesztése, de emellell 'vegyük bátran igénybe a háztáji gazdaságok árutermelő szerepét Törekedjünk arra, hogy a nép­gazdaság onnan — a különféle szerződések révén és elsősorban a közös gazdaságokon keresztül — maximálisan megkapja mind­azt a terméket, amely az ország ellátásához feltétlenül szükséges. — Állami gazdaságaink az idén eddigi legnagyobb búzatermés­átlagukat érték el: katasztrális holdanként több, mint 16 mázsát. A termelőszövetkezetek búzater­més-átlaga is megközelíti a 11 mázsát A vártnál jobb termésered­ményként kenyérgabonából szeptember végéig 110 000 va­gon gyűlt be a központi kész­letbe. Ez nagyon jelentős eredmény. Színvonalasabb vezetéssel, a dolgozók szorgalmas munkájával teljesíthetők, sőt túlteljesíthetők az előirányzatok. Egyes iparágak­ban nagy lehetőségek vannak a tervek túlteljesítésére, — álla­pította meg, s hozzátette, — a túlteljesítés irányát helyesen kell befolyásolni, a gazdaságosan elő­állítható, jól értékesíthető ter­mékekre — mondotta, majd rá­mutatott: — Még mindig gyakori a fe­lesleges készletek felhalmozása, valamint a termelés olyan nö­velése, amely a vállalati, vagy esetleg az iparági mutatókat ked­vezően befolyásolja ugyan, de nincs tekintettel a választék bő­vítésére, vagy a minőségre, s ez­zel népgazdasági szinten a pa­zarlás csatornáit nyitja meg. Mindez abból a káros szemlélet­ből is fakad, hogy egyes gazda­sági vezetők még mindig hajla­mosak a vállalati érdekeket a népgazdasági érdekek fölé helyez­A jövő évi nagyobb terméshozamokért — Hasonló igyekezettel és szór- ; galommal kell nekilátnunk a jövő esztendei nagyobb gabona- termés megfelelő, gondos előké­szítéséhez. Ezen az őszön 2 400 000 holdon kell kenyérgabonát vet­nünk, tehát a tavalyinál valami­vel nagyobb területen. — Alapvető népgazdasági ér­dek — és az ország közvéle­ménye is elvárja. — hogy állami gazdaságaink, termelő- szövetkezeteink, gépállomá­saink dolgozói a 2 400 000 ka­tasztrális holdat az utolsó négyszögölig bevessék. még pedig időben, s gondosan elő­készített, jó magágyba! A jövő évi nagyobb termésho­zamokat nagymértékben elősegí­ti, hogy ezen az őszön már több, mint 700 000 katasztrális holdon vetünk nagytermőképességű búza- fajtákat, jelentős mennyiségű mű­trágya felhasználásával. Eddig az időjárás kedvezőtlen volt a vetésre, mégsem szabad tovább várni, hanem minden erőt meg kell mozgatni annak érdekében, hogy a kenyérgabona időben földbe kerüljön! A továbbiakban Fehér Lajos fel­hívta a figyelmet, hogy a leg­szigorúbb takarékoskodást kell bevezetni a takarmányozásban. A kukoricaszár zömét répafejjel, szelettel, vagy melasszal keverve silózzák be. Ez ma a legnagyobb takarmánytartalékunk. Az örven­detesen megnőtt koca- és süldő­ka Imazásával jelentős eredményt lehet elérni. A prémiumrendszer ma már lehetővé teszi, hogy a gazdasági vezetők a legdifferen­ciáltabb feladatok megoldását tűzzék ki beosztottjaik számát». Fontos, hogy az anyagi ösztön­zés eszközeit olyan feladatok el­érésére és túlteljesítésére hasz­náljuk fel, amelyek a minőségi mutatók megjavítására, a műsza­ki fejlődés meggyorsítására, a beruházási költségek csökkenté­sére serkentenek. — Ötéves tervünk nagy. lel­kesítő feladatok megoldását t«/,< ki célul mind a szo­cialista iparban, mind a ki­épülő nagyüzemi szocialista mezőgazdaságban, mind a kultúra terén. Kit ne lelkesítenének olyan, szé­les rétegeket közvetlenül érintő célkitűzések, minthogy a tervidő­szakban negyedmillió lakást, több mint 4000 osztálytermet, építünk, a gyógyintézeti ágyak számát 7 600—8 000-rel növeljük, a tár­sadalombiztosításba bevontak száma eléri a tízmilliót. Vagy hogy a tervidőszakban 130 ezer darab hűtőszekrényt, több mint 600 ezer darab mosógépet és az asszonyok munkáját nagyban megkönnyítő egyéb háztartási gé­peket hozunk forgalomba. Vagy az, hogy 1963 végéig hazánk minden községében kigyullad a vil­lany! — Az ötéves terv a békés építőmunka, a mindennapos munka terve. Érdemes, lehet és kell is dolgozni érette kommunistáknak és párton- kívülieknek, minden becsüle­tes állampolgárnak, az ipari munkásságnak, a parasztság­nak, az értelmiségieknek, egy­szóval — egész népünknek. Érdemes és kell is, hogy e nagy célokért összefogjon az ország minden dolgozója, mert azok eredményes megvalósí­tása a szocialista társadalom felépítésének ügyét szolgálja a Magyar Népköztársaságban! A második ötéves tervről be- i '.erjesztett törvényjavaslatot az — Az anyagi ösztönzés az MSZMP és a magam nevében el- iparban is nagy erő, s helyes al-. fogadásra javaslom. (Nagy tapsi ni. A második ötéves terv idősza­kában általában helyes és cél­szerű az alapanyagokat és a lei- késztermékeket előállító ágazatok tervének mennyiségi túlteljesí­tése. — Kivétel nélkül minden üzemben és vállalatnál tág tere van a tervek olyan fontos mutatóinak túlteljesí­tésére, mint például a terme­lékenységi terv, a költségszín­vonal, vagy a műszaki fejlesz­tés előirányzata. Az sem mindegy, hogyan teljesítjük a beruházási tervet, vagyis, ha az új létesítményeket ha­táridő előtt helyezzük üzem­be. Az ilyen jellegű térvtúljesítések- re érdemes és kell összpontosí­tani a vezetők és a dolgozók erő­feszítését, a munkaverseny ere­jét. — Az anyagi ösztönzés az iparban is nagy erő, s helyes al­Elsősorban olyan helyeken kell gyümölcsöst telepíteni, ahol a legmegfelelőbbek az adottságok Benkei András elvtárs felszólalása állomány átteleltetése, valamint a fellendült baromfi-tenyésztési és sertéshizlalási kedv fenntartása érdekében a kormány továbbra is szorgalmazza az idén jól be­vált szerződéses akciókat, ame­lyek révén a termelők a leszer­ződött jószág felneveléséhez, hiz­lalásához szükséges takarmány egy részét előnyös feltételek mel­lett központi készletből megkap­hatják. — A beterjesztett törvényja­vaslat utal a lakosság foglalkoz­tatásának alakulására az ötéves terv időszakában. A keresők száma ez idő alatt mintegy 300 000 fővel nő. A nem mezőgazdasági ágaza- zatokban foglalkoztatottak száma mintegy 370 000-rel nő. a mezőgazdasági dolgozók létszáma pedig mintegy het­venezerrel csökken. A tervből az következik, hogy a munkalehetőségek 1965-ig to­vább növekednek. A foglalkoz­tatás tovább javulása azt jelenti, hogy míg tavaly 100 dolgozónak 117 főt kellett eltartania, addig a tervidőszak végén már csak 110 főt kell. Az eltartottak ará­nyának csökkenése is hozzájárul a családok jövedelmének emel­kedéséhez, a reáljövedelem nö­vekedéséhez. — A foglalkoztatottság nőve-! kedésével kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy a létszámnöve- i Benkei András, Szabolcs-Szat- már megyei képviselő kiemelte, hogy az öntözött terület az öté­ves terv végére a jelenleginek csaknem háromszorosára — 460 000 katasztrális holdra — nö­vekszik. Hozzáfűzte azonban, hogy hazánkban az öntözésre al­kalmas vizek felhasználásában még csak a kezdeti lépéseket tettük meg. Szabolcs-Szaímár megye te­rülete, amelyet, a Tisza, a Szamos, a Kraszna, a Túr és holtágaik hálóznak be, ki­válóan alkalmas a nagyüze­mi öntözéses gazdálkodásra. A Túr mentén például rizst ter­melnek kiváló eredménnyel. A megye vizeinek felhasználásával a rizs vetésterületét tovább le­hetne növelni. Ez annál fonto­sabb volna, mivel a Szatmár-be- regi táj savanyú, szikes talaján alacsonyak az egyéb növényi kultúrák terméshozamai. A ke­vés értéket adó területeken, ame­lyek felszántás esetén 2—3 má­zsa napraforgót, vagy 4—5 má­zsa zabot teremnek csupán, rizstermesztéssel — a tapasztala­tok szerint — el lehetne érni a: holdankénti 8000 forint bruttó1 termelési értéket. j Szükséges volna azonban az egész Fdső-Tisza vidékre egy- i séges vízgaldálkodási terveze­tet készíteni és egységes ön­tözőrendszert kiépíteni. Részletesen foglalkozott a má­sodik ötéves tervjavaslatban elő­irányzott gyümölcstelepítési prog­rammal is. Hangsúlyozta: elsősorban olyan helyeken kell gyümölcsöst telepíteni, ahol arra a legmegfelelőbbek az adottságok, s a gyümölcs- termesztésnek hagyományai vannak. A Nyírség futóho- mokján a rozs 2—3 mázsát ad holdanként, ugyanakkor té­lialmából a futóhomok hol­danként a 100 mázsát is meg­tenni. A nyírségi táj szor­galmas dolgozó parasztsága kellő szakértelemmel rendel­kezik a téli alma termeszté­sében. Mindezek alapján ja­vasolta, hogy az előirányzott 110 000 katasztrális holdnyi nagyüzemi gyümölcsös tele­pítésére elsősorban a gyü­mölcstermesztéssel hagyomá­nyosan foglalkozókat jelöljék ki. A törvényjavaslatot elfogadta és az országgyűlésnek elfogadás- , ra ajánlotta. Bnillvó János: a mim ka verseny még hatékonyabb legyen Bruttyó János budapesti képvi­selő, a SZOT főtitkára hangoz­tatta, hogy az ötéves tervvel kap­csolatban a szakszervezetek leg­fontosabb tennivalója: a dolgo­zók széles rétegeinek bevonása az éves feladatok, valamint a helyi célok meghatározásába, a részlettervek kidolgozása, hogy országunk minden dolgozója öt­éves tervünket is sajátjának te­kintse. — A forradalmi munkás—pa­raszt kormány a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnökségé­vel hozott határozatának célja, hogy a második ötéves terv idő­szakában a szocialista mun­kaversenymozgalomban még fokozottabban kibontakozzék a dolgozók kezdeményezése és alkotókészsége, a munka­verseny a jövőben még haté­konyabban segítse a népgaz­daság egésze elé kitűzött leg­fontosabb termelési, gazda­sági célok elérését, s ugyan­akkor betöltse fontos szere­pét az emberek tudatának formálásában. — A szakszervezetek jól tud­ják, hogy a munka termelékeny­ségének tervezett emelése a má­sodik ötéves tervünkben ss»­(Folytaiás a 4. %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom