Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1961-10-08 / 237. szám

Megkezdődött a BroiszM Vlzíerőmű vízgyűjtő medencéjének leltöltése

Japán és venezuelai nők látogatnak Szabolcsba

Békegyűlés a Tiszti Klubban

Kedves vendégeket fogadnak a szabolcsi asszonyok. Hétfőn Nyíregyházára érkezik két japán és egy venezuelai küldött, akik a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség budapesti ülése alkalmából tartózkodnak hazánkban.

Október 9-én, héttőn a délelőtti órákban a megyei és a városi nőtanács vezetői fogadják őket, majd a délutáni órákban üzemek látogatására kerül sor. Bemutatják vendégeinknek a Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló gyárat, majd este hat órakor a Tiszti Klubban vesznek részt békegyűlésen, melyet a városi nőtanács és a Hazafias Népfront rendez. Itt úttörők köszöntik majd a kedves vendégeket.

Másnap reggel a Szabolcs- Szatmár megyei Háziipari és népi Iparművészeti Termelőszövetkezet Nyíregyházi Üzemhá- zában íog adják őket, ahol megtekintik a külföldiek a részlegeket, a. perzsaszövést, a fonást stb. A japán küldöttek Paszabra is ellátogatnak, a híres szőttes hazájába, ahol a .szövőlányok fogadják majd őket, szövőházukban. Utána Vencsellőre mennek s megtekintik a termelőszövetkezet gazdaságát.

Ugyanakkor a venezuelai nőküldött Tiszakóródra látogat, ahol a termelőszövetkezeti asz- szonyok fogadják. . Ezután megtekinti a Fehérgyarmati Állami Gazdaság állattenyésztését. Szerdán a tuzséri Rákóczi Tsz-ben tesz látogatást, majd megnézi Kisvárda új egészségügyi intézményeit és találkozik a gimnázium tanáraival, diákjaival.

Csütörtökön Nyíregyházán városnézésre kerül sor, majd utána a Ságvári Tsz vendége lesz, délután pedig a Nyíregyházi Felsőfokú Tanítóképzőben tesz látogatást.

S kék Onnan...

A képen: útnak indulnak az elő hajók a bratszki tengeren.

(MTI Külföldi Képszolgálat.)

Elektromos halászat a Holt-Számoson

leteknek a hináros, kákás, nádas vizeiben fogják végezni, ott, ahol a gyom miatt a hálózás nem hoz eredményt

A burgonyát 26, a rizst és cukorrépát 8 község tsz-e takarította be a fehérgyarmati járásban

A fehérgyarmati járás termelő szövetkezeteiben jó ütemben halad az őszi betakarítási és veté- j si munka., Az 1731 holdat kitevő j területből 1117 holdon takarították be a rizst. Legtöbb helyen) megkezdték a rizs cséplését és! értékesítését.

A napraforgónak több, mint aj felét betakarították, s a terület! egyharmadán befejezték a ' cu- j korrépa felszedését is. Burgonya- j ból eddig már többet takarítottak I be, mint amennyi vetésterület! eredetileg tervezve volt a tavasz-j szál. Több tsz ugyanis annakide-, jén túlteljesítette vetési tervét, j A 35 községből 26 község terme-! löszövetkezeteiben fejezték be a a burgonya betakarítását.

A gyümölcstermelő szövetkezetek eddig 330 vagon almái szüreteltek le.

Az őszi búza vetésének több. mint a felét elvégezték. A vetés- j terv teljesítésében Nemesborzova, j Turricse, Botpalád és Sonkád áll ! az első helyen, legnagyobb lerna- i radás Gyügyén, Szamosújlakon, j Milotán és Tiszakóródon volt. a j legutóbbi értékelés szerint.

A járás termelőszövetkezetei- j nek most legnagyobb gondjuk a termelvények értékesítése és elszállítása. Ugyanis a vasút kevés vasúti kocsit tud biztosítani a napraforgó, rizs és cukorrépa elszállításához, s így a szövetkezetek tárolási nehézségekbe ütköznek.

Jóleső, kellemes hangulatot: varázsol elő a közismert, örökszép melódia, ahogy diszkréten átszú- rődik az egyébként csendes épület ablakain. A bent ülők is szinte átszellemülten hallgatják. Az előadón és a lemezjátszó kezelőjén kívül mindenki nő, nagyrészt. fiatal lány. Legtöbbjük aligha gondolt arra, hogy ma még zenét is hallgat, hiszen azért iratkozott be a vásárosnaményi járási művelődési ház közismert! tanfolyamára, hogy ott havi harminc .forintért megtanuljon szabni-varrni.

Közismeret ide, közismeret oda,

Kisíás-tanvai őszi határ

— Eddig van már vagy négy- százötven munkaegységünk. Belőle száz körül a feleségein érdeme.

— Hogyisne. Száz? Hát százötven ? — nézett férjére a jó termetű asszony és nevetve csóválta a fejét.

— Na. .. igen... — simította helyre meleg nézésével asszonya tekintélyét Bukovics Miklós. — A lényeg az, hogy akármennyire kizökkent is vackából ez a nyár, megadja azért nekünk a húsz— huszonkét ezret.

— És' a gyerekek? Annyian jotthon magukban?

| — A legidősebbik, Miklós, tizennégy éves. A legkisebbik öt. Négy iskolás. Azok jó helyen vannak ott. Aztán, hogy felváltva, délelőtt és délután mennek az iskolába, a kisebbikre a háznál lé vök ügyelnek. Tud juk mi azt,-hogy nagy a felelőségünk I irányukban, aképpen is neveljük Őket. Tanulni kell nekik a rendet, a szófogadást. Olyasmit meg nem hagyunk előttük, amivel kárt tehetnek. Mert a nevelés dönti el a kérdést, meg az, hogy mit tartanak előttük. Hiszen sok esetben akkor is bajt tesznek a gyermekek, amikor szüleik állandóan a nyomukban vannak.

L>ukovicsné mondta ezt így, amin lehet talán vitatkozni, Mellettük szól azonban az a tény, hogy gyermekeik összetartva, rendben várják estére a rendszerint korábban haza menő iédesanyjukat.

| S bár sokan voltak, külön ri- ! porthőst nem lehetett közülük | válasz tani. Nem, mert mindannyi- | an aznnak bizonyultak, ahogy rendezték őszi határukat férj, feleség. anya, lánya, fia. meny, anyás, vő, egységes igyekezettel.

Asztalos Bálint

legtöbbjük csak azt mondhatná, hogy azért iratkozott be, mert meg akar tanulni varrni, a többi csak olyan egészen mellékes dolog. Ha aztán időközben éppen az eredeti cél válik másodlagossá és a közismereti tárgyak-a:történelem, számtan, magyar, földrajz elsődlegessé, 'az feltétlenül az előadók munkáját- dicséri.

Most sem zenei előadásról volt szó. Gyarmathy Zsigfnond, e járási tanács művelődési osztályának vezetője történelem-órát tartott. Hogy éppen a német kérdésről, a berlini helyzetről? Hat mi lehetett volna mósf énnél természetesebb, időszerűbb?De hogy Wagner és Strauss zenéje hogyan kerül ide. áz már igazán más kérdés.

Hogy Wagner munkássága, zenéje mennyire beleillett áz előadásba. azt talán csak az érthette meg igazán, .aki hallotta. Es hogy a Strauss-dinasztia ismertetése nemcsak ismeretterjesztés, arra elég talán ánnák ' a megemlítése, hogy a hallgatók most már tudják, hogy az idős és az ifjú Strauss harcából miért a forradalmár ifjú Strauss került ki győztesen, szinte teljesen- feledésbe borítva édesapját.

Miért volt „nehezebb” Wagner zenéje, az Istenek alkonya, mint Strauss keringője? Mi a különbség a komoly és a könnyű zene között? Nagyon izgalmas kérdések ezek a tanfolyam egyszerű hallgatói számára.

Elhangzanak az utolsó akkordok is. Egy pillanatig meg illetődött, néma csend lesz úrrá a termen, aztán az előadó néhány szóval befejezi az órát. A következő órán már bizonyára hozzá is szólnak a hallottakhoz. Most még ez volt ugyanis az első.

Kiürül a .térem) A hallgatók haza indulnak, nemcsak . Vásá- rosnaményba, hanem Ölesvára, Olcsvaapatiba. Fejércsére és a többi községekbe is. Az ismert dallam még a fülükben cseng. Egyiküknek talán éppen Wagner lesz a kedvenc zeneszerzője?

—gál—

A NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ MŰSORA

Vasárnap

Vasárnapi újság. Zenés műsor. — Fiatal tehetségek között a debreceni Kodály Zoltán Zene- művészeti Szakiskolában. — Sport.

Hétfő

Hírek, tudósítások. — A nyíregyházi Felsőfokú Tanítóképző Intézet kórusa énekel. — Hajdúsági Hangos Újság.’ — Kozák Gábor népi ’ zenekara játszik. — Sporthírek. — A TIT tervei.

jsgy Közönséges csonaK úszik a

Tunyogot és Matolcsot elválasztó Holt-Számos ágon. A csónakon motor berreg, s egy ember hosz- 6zú rúdra erősített halász-saákot dobál a vízbe.

Ilyen halászást meg nem látott a holtág, de még a Ráké- i czi HTSZ vérbeli halászai is j vizsla-szemekkel követik ladikjai-! kon a motoros csónakot.

Helyet kér az elektromos ha- lászás a szatmári vizeken is. A .Rákóczi Halászati Termelőszövetkezet mostanában vásárolta meg a berendezést és egy Budapestről érkezett elektrotechnikus szakember — mint „elektromos halász” — tanítgatja a htsz tagjait a szakma modern fortélyaira.

Érdekes, és a megyében ismeretlen a halfogás elektromos árammal. A lényege az, hogy a hosszú rúdra erősített, mintegy hatvan centi átmérőjű szák vaskeretébe az áram pozitív elektronjait vezetik. A negatív „sarok” a csónak alján, a vízben lóg. Amikor a szákot a vízbe helyezik, a víz zárja az áramkört, s három—négy méteres körben furcsa dolgok történnek...

Az elektromos erőtéren belül a halak — mint „akiket” megbabonáztak — villámgyorsan úsznak a szák középpontja felé, s megállnak a kicsiny szák-háló fölött. Csak szépen, kényelmesen ki kell őket emelni a vízből. Nincs válogatás: harcsa, csuka, süllő, ponty — mind engedelmeskedik a különös ingernek:...

Az áram hatására a Fial ge- \ rincvelejében reakció indul meg, s ez készteti, hogy a pozitív! elektromosággal töltött szák fe-) ‘lé ússzon. Az esetleg megszökő, fvagy kicsisége miatt visszaeresz- Jtett, megbódult hal néhány per- ‘Cig van csupán ilyen állapotban, utána minden élettani rendeile- i nesség nélkül élhet, szaporodhat | tovább.Az elektromos halászást a holt-: igákban bővelkedő aa*^jjaa iocu-,

A

l)ár nappal ezelőtt történt.

A szél a befutott októbei t vallatta s' az /átmenti fákról sorsukba törődve peregtek alá a halott-színű levelek.

Község sehol közel, csak egy régi, nagyobb település: Kisfás- tanya. Igazgatásilag Tiszalökhöz tartozik.

Nem ide volt szándékom érkezni, de bizony nagy dolog a hivatás ereje, s a magamfajtát sokszor ott is megállítja, ahol eredetileg nem akart éppen. .. És már mindjárt csodálkoznom kellett: mennyire helyén van itt a barátság, a melegszavú beszélgetés. Pedig azelőtt még soha nem láttam őket.

— Sokan vannak. Jól ellepték ezt a határt.

Sesznyák Károly, a még fiatal, szőke nősember nem varat soká a magyarázattal.

— így szoktuk mi ezt. Egy brigádban, egy munkacsapatban vagyunk mind, akiket üt lát az elvtárs. Az eredmény nem jön magától. Se a krumpli, csak úgyy ki a földből, rakásba, hogy... ide a kicsije, oda a nagyja.-— Mire haladtak már?

— Végeztünk a dohánnyal, cukorrépával, napraforgóval. Egy óra múlva ezzel is kész leszünk, a krumplival. Utána, mindjárt holnap, a kukoricát vesszük kéz alá.

Iá okán vannak. Nyolcvanon

^ feltétlen. Férj, feleség, anya, lánya, meny, anyós, vó együtt iparkodnak. Eszerint . nemcsak Sesznyák Károlynak a véleménye, hogy: az eredmény nem jön magatói. Pedig ez tartja „zsebében" a forintot.

— Tavaly 43 forintot ■ munkálkodtunk /össze egy munkaegységre — folytatta legújabb ismerősöm. —Az - idea, a kutya • száraz! ság valamit rágott le belőle, de i mi nem engedtük, hogy sok le- I gyen a kár. 38—40 forintra most is feltétlen számítunk. Mert az lelet... az is úgy rohan, mint ez ia szél. Jobb kell, új kell ebből is, abból is.

| Igen, rohan az élet, mint a ■szél. S a szép nevet viselő (Bú- jzavirág) szövetkezet gazdái nem takarják, hogy elibük vágjon a (szél. Nem egymást noszogatják, j nem a puszta szavakat kötözhetik görcsre, hogy aztán a ki- | bontásánál kelljen megint vesződni, hanem kissé sántító sporl- jhasonlattal szólva: kéz-kéz mellett tevékenykedik.

Mindenkinek ki van mérve a maga területe és nem maradnak el abban egymás mellől. Ezt tartják teljes szövetkezésnek. Így a jövedelemnél s a holnapi terv megvalósításánál is egyenes a soruk.

Mert nézzük csak. Sesznyák Károly feleségével, anyósával együtt szorították a burgonyapászma végit. Fekete József bácsi sertésgondozó ugyan, de a felesége házas fiúkkal, Jánossal igyekezett, nehogy lemaradjanak. Molnár Sándorné a menyének segített. Kozma Mártonná már öregségi járadékos és Annus lányával szaporítja a munkaegységek számát. Bukovics Miklósék- \nak öt gyerekük van s feleségéivel együtt bontogatják, ürítik a ! burgonyatöveket. Hogyan csinálják?

T/ an olyan hét mostanában,

’ hogy nem lesz ki egy ; egész napot, míg munkaidő alatt j otthon lennék. Majd lesz idő rá !télen... Most a termés az első. \Ugy várhatunk, ha meg is belesül jük — mondta a piros ruhás, Iszorgalmas Bukovicsné. S félje 'még .bozzáSettei