Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1961-10-05 / 234. szám

(Folytatás a 4. oldalról.) egyéb területen is. A szakosítás bevezetése annyit jelent, hogy az adott tetmetöstó vetkezet ben a vi­szonyokhoz képest a legnagyobb eredményt biztosító állat, illetve növényfajtákat kell tenyészteni. Legfontosabb feladatunk: a nyugodt termelő munka Elvtársaik! A termelőszövetkezeteink meg­szilárdításában elért eredményein­ket, nehézségeinket nagyon őszin­tén tártuk fel az elvtársak előtt. Vázoltuk nemcsak a jelenlegi helyzetet, hanem a későbbi fel­adatokat, a fejlődés lehetőségeit. Meggyőződésünk, hogy az aktíván résztvevő elvtársak és rajtuk keresztül termelőszövetkezeti tag­ságunk még nagyobb eredménye­ket fog a munkában elérni, hi­szen eddigi munkánk eredménye erre biztosítékot nyújt, és ugyan­akkor a megye előtt álló nagy fejlődési lehetőség lelkesítő pers­pektívát nyújt megyénk termelő­szövetkezeti tagságának, megyénk minden dolgozójának. Mi olyan történelmi korban élünk, amelyben lerakjuk a megye még' boldogabb jövő­jének. és túlzás nélkül el­mondhatjuk: a megvalósuló szocializmusnak, majd a kom­munizmusnak alapjait. Népünk történelmében ez a legnagyobb történelmi kor. Ed­digi munkánk nyomán száműzve lété megyénkből a régi szegény­ség. Ma megyénk dolgozó paraszt­sága megelégedett körülmények között él. és további munkánk nyomán egyre verőfényesebben süt be minden dolgozó ember há­zának ablakán a szocializmus, a diadalmas kommunizmus éltető napsugara. E nagyszerű jövő megteremtése j most a közeli hetek, hónapok j munkájára nézve azt követeli j meg mindannyiunktól, hogy emeljük a vezetés színvona­lát, és a termelőszövetkezet tagságával együtt még meg- gondoltabb. tervszerűbb mun­kát végezzünk. Termelőszövetkezeteinkben a becsülettel és időben elvégzett munka egyaránt érdeke szövet­kezeti parasztságunknak, munkás- ' osztályunknak. Szövetkezeti pa­rasztságunknak látni kell azt, hogy munkásosztályunk nagy ál­dozatok árán nyújtott és nyújt testvéri segítséget a dolgozó pa­rasztságnak a szövetkezeti gaz­dálkodáshoz. Termelőszövetkezeti tagságunk­ra az a feladat hárul, hogy hasz­náljanak ki minden lehetőseget, ami gazdaságukban rejlik, ami a szervezettebb munkában rej­lik, termeljenek még többet és olcsóbban, és ezzel erősítsék a munkás-paraszt szövetséget, helytállásukat szocialista építő- munkánkban. Élezniük és tudniuk kell. hogy az általuk jól elvégzett mindennapos munka az alap­ja a szövetkezetek megszilár­dításának, a dolgozók békés életének. Tudniuk kell azt, hogy a jól el­végzett munkájukkal olyan nag, célokat segítenek megvalósítani, min’: a szocializmus építésének meggyorsítása, ezen keresztül a szocialista táborhoz tartozó or­szágok egységének további szilár­dítása. egységes erejének növe­lése és végső soron a szocializmus világgyőzelmének megvalósítása. Ennek eléréséig még nagyon sok feladatot kell megoldani. Most a nemzetközi helyzet feszültebb, mint a korábbi időkben. Mind- annyiunk előtt ismeretes, hogy a feszültség enyhítésének, a nem­zetközi légkör megtisztításának, és végső soron auí általános és teljes lesze­relés megvalósításának érde­kében most a német béke- szerződést kell megkötni és Nyugat-Berlin helyzetét kell tisztázni. Ennek rendezésére mar eddig is' történtek intézkedések és a jö­vőben is történni fognak A német kérdés rendezésének fő frontja, fő harci területe a’ mi megyénkben abban van, hogy' a soronlévő feladatokat időben! és jó minőségben oldjuk meg. Mi azt várjuk a község, a ter­melőszövetkezet vezetőitől, hogy' legyenek határozottak, kftyetke- zetesek állásfoglalásukban. ne ingadozzanak a különböző híreik hatására, hanem fegyelmezett' munkával, személyes pélüamuta-! tással vezessék a község, a tér-! melőszövetkezet dolgozóit. Az a feladat, hogy a termelő- szövetkezet pártszervezete, veze­tősége a szó nemes értelmében együtt éljen nap mint nap a tag­sággal, érezze gondolatukat, ad­jon kérdéseikre választ és le­gyen ott mindenütt, ahol nehéz-! ségek mutatkoznak. A vezetők valóban vezessék a dolgozókat az eredményes munka továbbvitelére, a meg­termelt értékek betakarításá­ra, megbecsülésére. Vessék meg az alapját az 1962-e év sikeres gazdálkodásának. Pártszervezeteink, kommunis táink. s talán túlzás nélkül el mondhatjuk, hogy a becsülete pártonkívüli termelőszövetkezel tagjaink is, akkor készülne nagy felelősséggel a vezetőség választó taggyűlésekre, ha else sorban a termelés frontján ál ják meg a helyüket. Itt ke most a kommunista példa mute tás, lelkesítés, helytállás. Csa a soronlévő feladatok helye megoldása ad jogot arra alai szervezeteink kommunistáinál hogy a vezetőségválasztó taggyí lésen úgy számoljanak be, hog ..betöltöttük az előre lendí­tő motor szerepét a termelő- szövetkezetben, az egész köz­ségben és megoldottuk a ránk háruló feladatot’’. Megyénk termelőszövetkeze dolgozóiban megvan a jószál dék és lelkesedés ahhoz, hof megoldják a feladatokat. Te melőszövetkezeti vezetőinkbi pedig a tapasztalatok alapit nyugodtan elmondhatjuk. megvan a képesség arra. hogy a feladatok megoldásá­ban helyesen vezessenek. : Pártszervezeteinknek ezt a naj i közösségi erőt kell tovább fe ! leszteniük, ápolniuk, ezért ke 1 küzdeniük. Szálljanak szembe a téves, n telekkel, küzdjenek a helye: ..ént megmutatkozó értetlens ellen. Hiszünk abban, hogy] pártszervezeteink, Községi tan csaink, termelőszövetkezeti v zetőink a párt és a kormány ce kitűzéseit szem előtt tartva ö s fognak, mindennapos műnk jukban összeforrnak a szövet!; zet tagságával, akkor a felad megoldása eredményes lesz, mii a szövetkezeti tagság, mind egész dolgozó népünk javára. Benkei elvtárs nagy tetszést fogadott beszéde után felszólal sok következtek, amelyeket he napi számunkban közlünk. Napirenden: Nyíregyháza kulturális helyzete és az S éves fásításig gyümölcsfatelepítési tervjavaslat Ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága Kedden délelőtt ülést tartott a nyíregyházi városi tanács vég­rehajtó bizottsága. A végrehajtó bizottság először a város kultu­rális helyzetét vizsgálta meg és értékelte. Jelentős előrelépés történt az' elmúlt évben a kulturális mun­ka terén — állapította meg a végrehajtó bizottság, miközben részletesen értékelte az egyes te­rületeken mutatkozó erdménye- ket, hiányosságokat. A művelődé­si házakban tapasztalható munka értékelése során kitűnt, hogy szép eredmények jellemzik a József Attila Városi Művelődési Házat. 1961-ben ti­zenegy irodalmi, művészeti, tör­ténelmi stb. előadást rendeztek, amelynek szép számú látogatója volt. A szakszervezet kezelésében lévő Móricz Zsigmond Művelő­dési Ház is nagyban hozzájárult az 1961. évi városi kulturális program megvalósításához. Ifjú­sági, felnőtt színjátszó- és tánc­csoportjuk 105 tagot számlál. Mű­sorukat nagy közönségsiker kí­séri. A gazdag múlttal rendelke­ző Munkás Dalkör is itt talált otthonra. Népszerűek a gyermek szakkörök és a különböző tanfo­lyamok. Eredmények jellemzik a külte­rületi kultúrotthonokat is, — a Ságvári-telepi, felsősimái, a Man- da-bokori, sóstóhegyi kultúrottho- nok rendezvényei népszerűek, lá­togatottak. 74 előadás — 29 ezer r rr nezo A legfrissebb adatok is azt iga­zolják, hogy a szórakozás és ne­velés egyik igen fontos intézménye a Móricz Zsigmond Színház. Csu­pán az idén 74 előadást tartottak hivatásos művészek felléptével. Ezeket az előadásokat 29 ezren nézték végig. Igen örvendetes az a tény, hogy a színház bérlete után nagyobbrészt üzemi mun­kások, fizikai dolgozók érdeklőd­nek. Az idén tizenkétezren — csak­nem kétszer annyian, mint az előző évben — tekintették meg a múzeum állandó és idény kiál­lítását. A múzeum dolgozóinak igen értékes munkáját sajnos még mindig nem ismerik eléggé a dolgozók. Ennek pótlására lesz hivatott a múzeumi évkönyv so- ronkövetkező kötetének megje­lentetése. A város dolgozóinak önműve­lését szolgáló könyvtárak kielégí­tik a jelentkező igényeket. A közművelődési könyvtárak taná- csosítása óta ötvenezer forint ér­tékű anyaggal gyarapította a vá­rosi tanács a meglévő állományt. A végrehajtó bizottság egyik fő­feladatának tekinti újabb fiók- könyvtárak nyitását a város pe­remvidékein, elsősorban az I. III. és IV. kerületekben. Csillagvizsgáló Nyíregyházán A kulturális munka értékelése közben megállapítást nyert, hogy a TIT városi szervezetének megr alakulása óta javult az ismeret- terjesztő munka: az egy év alatt megtartott előadások száma túl haladja a négyszázat, melyeknek közel 23 ezer hallgatója volt. A jövőben a külterületre is fordít­son nagyobb gondot a TIT, mert ez ma még kívánnivalót hagy maga után — állapította meg a végre­hajtó bizottság. Ezt követően meg­bízta az építési- és közlekedési osztályt: vizsgálja meg annak le­hetőségét, hogy a TIT csillagá­szati szakosztályánál lévő, kihasz­nálatlan nagyértékű csillagászati távcsövet miként lehetne elhe­lyezni a József Attila Művelődé­si Házban, melynek révén ott­honra találna ez az egyre népsze? rűbb szakosztály is. A város öntevékeny művészeti csoportjairól szólva az a határo­zat született, hogy 1962-ben meg kell alakítani az állandó jellegű népi együttest, hogy az minden tekintetben példát mutasson a többi művészeti együttesnek. Ötéves fásítási program Ezt követően a végrehajtó bi­zottság a város ötéves fásítási gyümölcs telepítési és parkosítási tervével foglalkozott. 1961-től 65-ig több, mint egymillió egy­százezer forintot fordítanak a vá­ros fásítására^ Többek között 8200 darab fát, 157180 darab cserjét, ötezer rózsatövet, több mint 27 ezer évelőt kívánnak el­ültetni. A gyümölcstelepítési tervjavaslattal kapcsolatban a végrehajtó bizottság utasította *a mezőgazdasági osztályt és a ta­nácskirendeltségek vezetőit egy bizottság létrehozására, amelynek a feladata az lesz, hogy részle­tesen vizsgálja felül azokat a te­rületeket, melyek gyümölcsfatele­pítésre alkalmasak. Ügyszintén a mezőgazdasági osztály felada­tául szabta meg, hogy legkésőbb november elsejére a város egész területére kiterjedő térképet ké­szítsen, amely részletesen mu­tatja a gyülmöcsös, szőlő, erdő stb. területeket. Végül a végre­hajtó bizottság utasította a mező- gazdasági osztályt, hogy az 1961 °s?®.n telepítésre kerülő gyümöl­csösökhöz szükséges faoltványok leszállítását .ellenőrizze, ugyan­akkor adjon segítséget a terület megválasztásához és a telepítési munkálatokhoz. (a. s.) ('Pillantás az ablakon át AMIKOR ITT JÁRT A BRAZILIAN A, ve­le érkezett a hír is: valamelyik megyei bemu­tató előadás előtt furcsa helyzetbe került ve­lük szemben egy újságíró. Az interjú után ugyanis a délamerikai táncos — a honoráriu­mát kérte, amiért nyilatkozott. Pénz, pénz és pénz... ez ütközik ki min­den kapitalista ország lakójának gondolkodá­sából. Nemrég láttuk az „Amerika egy francia szemével” című filmet. Az amerikai szülő in­kább elviseli, ha gyermeke nyomorékká lesz. mintsem hogy önállótlan legyen — körülbelül ezt hirdette a film több jelenete. Ezért hagy­ják futni az autó után, hagy kapaszkodjon. Bármilyen gazdag is legyen a gyermek szülője, megköveteli, hogy a gyerek saját maga keres­se meg a zsebpénzét — így szólt a másik je­lenet. Pénz, pénz, pénz. . . mindenáron. A PÉNZ. MINT BIZTOSÍTÉK, mint az élet feltétele, a biztonság feltétele. Idegenül hangzik ez. már a mi fülünknek. Nem, mintha számunkra szükségtelen lenne a pénz, de... Nagyon is nagy ez a DE. Mert valamilyen más biztosítékunk van már: a munka. Minden em­bernek joga van a munkához. A pénz. mint az élet egyetlen alapja: már a múlté nálunk. És a prémium? És az ösztönző jutalmak? A magasabb fizetés? A nagyobb jövedelem? Asm 1- :s már hatóerő? De igen. Csakhogy már nem abban az ér­telemben, mint még ma is, a nyugati, kapita­lista országokban. Ott a pénz a cél, azért min- i zn kapható, egészség, munkáskéz, erkölcs... itt az élet a cél. s a pénz addig szolgál, amíg az életet szolgálja, s jobbá teheti a társada­lom életét. MUNKÁSLEVELEZŐINK jutnak eszünkbe, akiket nem pénz ösztönöz akkor, amikor meg­írják üzemük, vállalatuk eseményeit, problé­máit. Dolgozó parasztemberek nehézkezű so­rait kell elvasnunk, akik azért írnak, hogy kö­zösségük munkaszelleme jobb legyen, hogy előbbre segítsék az egész társadalom életét. Tár­sadalmi munkások sok sok áldozata van előt­tünk, példaként, akik nem pénzért dolgoznak, áldozzák idejüket, szellemi, vagy fizikai fárado­zásukat. Épületeket kell látnunk megyénkben, amelyeket ellenszolgáltatás nélkül emeltek ma­gasba segítő kezek. Könyvek fölé hajló idősebb embereket, akik csupán azért tanulnak, hogy tudásuk legjavát nyújthassák majd hazánknak, jövőépítésünknek. Ezek az emberek is dolgoz­nak pénzért is, persze. Hiszen pénzt kell adni kenyérért, villamosért, lakásért, és sok másért. De sok sok dologért már nem kell pénzt adni, és mind több dologért nem kell. S tudjuk, hogy még ebben az emberöltőben, rövid húsz esz­tendőn belül eljön a kommunizmus csodálatos korszaka, amikor mindenki szükségletei sze­rint, érdeme szerint részesül a javakból, s a pénz... hát igen, muzeális értékké válik. S nem ez a felemelő igazság? Hát lehet életet, alkotó embert, emberi teljesítményt pénzzel mérni, amikor a legnagobb váltóeszköz az emberi al­kotóerő? ÜL AZ EMBER A VONATON. Az’ idő re­pül, s egyszer kitekint az ablakon. Holló, hi­szen már nem ott járunk, ahonnan indultunk. Más ez a táj már. Hírek Nyugatról, Filmek Nyugatról. — Pil- latás ki, az ablakból. Hahó! Hiszen mi már nem ott járunk, ahon­nan indultunk. Robog, robog a szocializmus izmos moz­donya. .. 8. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom