Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1961-10-04 / 233. szám
teszik. Szövetkezeti elnökeink többsége ezen az úton halad. Azokban a szövetkezetekben vannak problémák, ahol a vezetés ingadozó, a vezetőségi tagok között nincs egység, az elnök nem határozott és kiállása egyes kérdésekben bizonytalan, alapvető dolgokat nem ért meg, és nem fogad el megfelelő javaslatokat. Összességében a vezetés sokat fejlődött. Nem mondhatjuk, hogy minden problémát már megoldottunk, mert a fejlődés mellett még nagyon sok kívánnivaló van egyrészt a termelés, másrészt az emberekkel való bánásmód tekintetében. A vezetés színvonalának emelésében igen fontos feladat a szakmai képzettség növelése, de ez nem minden. A szakmai képzettség ^mellett az is szükséges, hogy a vezetők megfelelően tudjanak bánni a szövetkezet tagságával. Miben van a vezetés ereje? Abban, hogy a vezetőt szoros kapcsolat fűzi a termelőszövetkezet tagságához, támaszkodik a szövetkezeti tagság véleményére, figyelembe (Folytatás az 1. oldalról). veszi javaslataikat, mindig nyílt és őszinte, és ha nehézsége van, bátran tárja a dolgozók elé, és segítséget kér a megoldáshoz. Csak az az elnök nem szakad el, aki mindennap együtt él, együtt harcol, együtt dolgozik a termelőszövetkezet tagságával, tudja és látja, a tsz-tagok munkája' mellett, azok egyéni problémáját is, családi helyzeiü- ket, egyéni gondjaikat, ami lényegében a szövetkezet gondia is. Milyen vezető az, aki nem ad segítséget a tsz-tagnak. nem osztozik gondjaiban, közömbös az emberek problémái iránt?! Félreértés ne essék. Nem elvtelen udvarlásról és a „jó bácsi"’ szerepéről van itt szó! A tsz-tagság azokat a vezetőket szereti, akik határozottak, világos útmutatást tudnak adni. szigorúak, de. igazságosak. emberségesek. Ahhoz, hogy ilyen vezetőkké váljanak, szükséges, hogy a szakmai ismeretek mellett emeljék politikai képzettségüket. Párt- szervezeteink mindennapos gondja legyen a vezetés színvonalának erősítése, a vezetők tekintélyének, befolyásának növelése, a vezetők nevelése. i Helyesnek tartjuk, ha a tél folyamán nem feledkeznek meg a termelőszövetkezetekben dolgozó nők politikai-szakmai továbbképzéséről sem. még több nőt vonnak be a vezetésbe. A szövetkezetek szervezése idején agitátoraink közvetítették a párt szavát: Nyugodt, boldog öregkor, minden idős, falusi paraszt ember számára, csakis a termelőszövetkezeti gazdálkodás útján lehetséges. Mennyire váltottuk be Ígéretünket? Megyénkben több, mint 12 ezer termelőszövetkezeti nyugdíjas van. Minden termelőszövetkezetünkben. az alapszabálynak megfelelően, gondoskodtak az öregek háztáji földjéről, a földjáradék kifizetéséről. Különböző juttatásokat adtak a szociális alapból, s ez mutatia azt a nagyfokú emberséget. an.Uy a közösség erejében, a szövetkezeti gazdálkodásban van. Számtalan helyen a KISZ fiatalok végezték el az öregek háztáji földjének megmunkálását. A közösség mindenütt segített, ahol annak szüksége mutatkozott, s nyugodtan elmondhatjuk, hogy ma sokezer öreg szövetkezeti tag —. akik még ugyan nincsenek nyugdíjban — megnyugvással tekint a jövőbe, mert biztos megélhetést, emberséget lát maga előtt. A nagyaktíván résztvevő vezetők tudják azt a legjobban, hogy az öregek a róluk való gondoskodást nemcsak szavakkal köszönik meg, hanem erejükhöz mérten részt vesznek a munkában, szövetkezeteink megszilárdításában, a közös vagyon gyarapításában. Nyugodtan mondhatjuk: nem volt olyan, a szövetkezet életére nézve jelentős munkafolyamat, amelyből az öregek ne vették volna ki a récníi Lj Bátran bízzanak a vezetők a ter- | melőszövetkezeti asszonyokban, és nehézségeik megoldásában nyugodtan hívják őket segítségül. Kérjék ki javaslataikat, véleményüket a közös gazdaságot érintő minden kérdésben. Ott találtuk őket a növény- ápolásban, ott voltak az aratásnál, a cséplésnél is. Volt olyan idős termelőszövetkezeti tag, aki 70 éves. nyugdíjas, s még az aratásban is részt vett első kaszásként. Ott találjuk őket most a betakarításnál is. Ezek az öregek nem tudnak tétlenül élni. Ezt a mérhetetlen munkakedvet, tenni-vágyást, köz iránti szere- tetet nagyon meg kell becsülni szövetkezeti vezetőinknek, és nagy szeretettel kell körülvenni a munkában megöregedett termelőszövetkezeti tagjainkat. Javasoljuk, hogy szövetkezeti vezetőink az osztásoknál mindig vegyék előre áz öregek járandóságait. Ez a helyes bánásmód nemcsak az öregeknek szépíti meg az életét, hanem hatással van a íiatai termelőszövetkezeti tagokra is, hatással van a falu erkölcsi arculatának formálására, hiszen mindez a gondoskodás társadalmi rendszerünk lényegéből fakad. Neveljük arra KISZ fiataljainkat, hogy továbbra is segítsék az öregeket, átadott tapasztalataikat fejlesszék tovább. Elsajátíthatják tőlük tei'melési tapasztalatai kai, az emberekkel való bárani-tudást, a megértő, nyugodt, türelmes nevelést, a munka nagy szeretetét, és egymás megbecsülését, az egymás iránt érzett mély ember- szeretetet. Erre gondoljanak mindig a termelőszövetkezetek vezetői, partes állami szerveink vezetői. Erre neveljék a szövetkezet tagságát, erre neveljék a falu egész társadalmát. zel három hónap alatt milyer munkát kell elvégezni. Szövetkezeteinknek 211500 kh-n kell elvégezni az őszi kenyér- és takarmánygabonamagvak takgjelőkészítési és vetési munkáját. Meg kell gyorsítani a trágya-kihordást. Az istállótrágyázásnál jelenleg még csak 42 százalékos teljesítésnél tartunk. Közel 460 000 kh-ról kell betakarítani a kukorica, napraforgó, burgonya stb. termését. Ezen kívül 9000 kh. szóló és 10 000 vagon alma és egyéb gyü- "‘?s szedését, és 160 000 kh-n az őszi mélyszántást kell elvégezni. Közös gazdaságaink ezt csak abban az esetben tudják elvégezni, ha az erőket maximálisan mozgósitják és minden tsz-tag, családtag elsőrendű feladatnak tekinti az őszi munkák maradéktalan befejezését. Minden termelőszövetkezeti vezető előtt ismeretes az őszi vetésterv, amely megfelel a szokásos előirányzatnak, mindösz- sze az őszi árpa vetésterületénél van az elmúlt évekhez viszonyítva növekedés a kukorica és a tavaszárpa rovására. Ez a változás tökéletesen megfelel adottságainknak. Bátran javasoljuk termelőszövetkezeteinknek, hogy őszi árpából olyan nagyságú területet vessenek, amelyhez rendelkeznek megfelelő vetőmaggal. Több, mini 300 nő kerüli be a sző vei kezeli vezetésbe A szövetkezetek jól «gondolkodnak az öregekről A márciusi aktívánkon Marosán elvtárs, valamint a beszámoló, nagyon részletesen foglalkozott a nők szerepével szövetkezeti gazdaságainkban. Az azóta eltelt ■időben végrehajtóbizottságunk világosan meghatározta, hogy a nők vezetésbe való bevonása nélkül, a nőknek a termelésben való fokozottabb részvétele nélkül nem liehet megszilárdítani termelőszö- i vetkezetéinket. E kérdést egyre inkább megértik szövetkezeti vezetőink, bár még sok a tennivaló. Ebben a [kérdésben is léptünk előre az elmúlt hónapok során. Több. mint 300 nő került be a szövetkezeti vezetésbe, akik aktívan és jól 'dolgoznak. A nők főleg a szociális és ellenőrző bizottságokban dől- ! goznak és jelentős részük brigád-, illetve munkacsapat- vezetőként tevékenykedik. o Örömmel állapítjuk meg. hogy a nők szakmai-politikai képzettsége az elmúlt fél év során tovább emelkedett. Rátermettségüket az is bizonyítja, hogy a megyei pártbizottsághoz, és a megyei tanácshoz egyetlen panaszlevél sem érkezett, amely valamelyik briigádvezetőnöt, vagy más vezető beosztásban lévő nőt bírálna helytelen tevékenységéért. Olyan levél viszont érkezett, amelyben termelőszövetkezeti asszonyok írták meg a termelő- szövetkezetben lévő problémákat, s a megoldásra javaslatokat is tettek. Mindezek azt bizonyítják, hogy szövetkezeteinkben a nők felelőssége nagymértékben növekedett a megszilárdítás munkájában. a közös gazdaság gyarapításában. Magukénak érzik a szövetkezetei. A növénytermesztés munkájának 65—70 százalékát nők végezték el. Ilyen tiszta még sohasem volt kapásnövényeink területe, mint az idén. Örvendetes, hogy termelőszövetkezeti asszonyaink egyre önállóbban veszik ki részüket a munkából, és a gazdálkodás egyes területein igen nagy eredményeket mutatnak fel. Vegyük például a baromfitenyésztést. Az idén a baromfitenyésztésben termelőszövetkezeteink nagyot léptek előre. Ebben oroszlánrészük van a mi derék j termelőszövetkezeti asszonvaink- akik szakszerű kezeléssel, igen nagy felelősségérzettel és soha nem ismert alacsony elhul- lási százalék mellett bebizonyították, hogy szövetkezeteinknek érdemes baromfitenyésztéssel foglalkozni, mert az jövedelmező, és népgazdasági szempontból is igen hasznos. A baromfitenyésztésben elért eredményekhez nagymértékben hozzájárult, hogy megyei szintem mintegy 150 asszony vett részt 2—3 hetes tanfolyamon és több, mint 200-an vettek részt a járások által szervezett egyhetes tanfolyamon. A baromfitenyésztésben elért erédmény egyben azt is igazolja, hogy nagyon jó lenne a nőket az állattenyésztés más ágaiban is jobbam foglalkoztatni, mint jelenleg. Sokkal több nőt kell foglalkoztatni a tehenészetben, a sertéstenyésztésben. A nők ilyen arányú bevonását a munkába az tette lehetővé, hogy a művelendő területet a termelőszövetkezetekben egyénekre bontották le. Ezzel lehetővé vált, hogy nemcsak a tagsági könyvvel rendelkező asszonyaink, hanem a családtagok is kivegyék részüket ■a/ közös munkából. Igen nagy társadalmi-politikai eredménynek számít, hogy a nők köreben is — a közös munka kövekeztében — egyre jobban bomlik az a válaszfal, amelyet korábban a vagyoni különbség tartott fenn. A falusi asszonyok közel kerültek egymáshoz, közös problémáik vannak. Ez nyilvánul meg a közgyűléseken való felvetéseikben, a falusi közélet egyéb területein. Dicséretére válik községi vezetőinknek, hogy megfogadták a párt javaslatát, hogy minél több nőt vonjanak be a termelésbe, a vezetésbe. És az előfeltételeit is megteremtették, fgy jöttek létre, a jelenlegi lehetőségekhez mérten idény- és állandó jellegű bölcsődék, napköziotthonok. Az elhangzott dicséret nem azt jelenti elvtársak, hogy ezen a téren nincsen még tennivalónk. Arra kérjük az elvtársakat, hogy az asszonyokkal együtt oldják meg ezeket a problémákat, tegyék otthonossá, széppé ezeket az intézményeket, hogy a női munkaerőben rejlő még nagyobb tartalékokat a köz javára tudjuk felhasználni. Elv társak! Beszéltünk a • pártszervezetekről, a vezetés erősítéséről, a nők és öregek problémájáról, most rátérünk a termelési kérdésekre. Egyrészt azokról beszélünk, amelyeket már megoldottunk, másrészt azokról a termelési feladatokról, amelyek még előttünk álnak. Közős erővel igyekeztünk megteremteni a tavaszi szántás-vetési munkálatok előfeltételeit. Elmondhatjuk, hogy a kitűzött feladatokat ki sebb-nagy óbb hiányosságtól eltekintve szövetkezeteink megoldották és a tavaszi szántás-vetési munkálatokat idő- 1 ben teljesítették. A tavaszi szántás-vetési munkálatok időben történő befejezése után a lehető legkörültekintőbb szervezettséggel fogtunk hozzá a növényápolás végzéséhez. Sok éves tapasztalatunk, hogy a zavartalan és szemveszteség nélküli aratás előfeltétele, hogy az időszerű növényápolási munkákat az aratás megkezdéséig befejezzük. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a közös erő, a jobb szervezés meghozta a gyümölcsét. Megyénk termelőszövetkezetei a növényápolása munkákat időben és jó minőségben fejezték be. Megyénk területén 204 114 kh. kalászos aratásáról kellett gondoskodni. Az aratási munkálatokat raeA nyári munkák sikeres befe- j jezése után a növénytermelésben újabb feladatok várnak szorgalmas pai'asatságunikra. Nem egé- 'szen három hónap alatt kell le- rakniuk a jöwő évi .termes alapgyéuk területén július 5-én kezdtük meg és július 15-én befejeztük. Ez a jó eredmény különösen értékes, mert az aratás gépesítési foka nálunk még elég alacsony. Sikereinkhez nagyban hozzájárult a csengeri és a tiszalöki járások versenyfelhívása, melyhez megyénk valamennyi közös gazdasága csatlakozott. A tiszalöki és a csengeri járás példamutató munkát végzett, melyért ' külön dicséret illeti a két járás dolgozóit. A többi járásokban is derekasan dolgoztak. Az aratás után az volt a törekvésünk, hogy a futóhomok kivételével nyári mélyszántásban, illetve tarlóhántásban részesítsük a learatott területeket. Ezen a téren hatalmasat léptünk előre. Augusztus végére a nyári szántásokat termelőszövetkezeteink elvégezték. A' legörvendetesebb az, hogy közös gazdaságaink megértették a mélyművelés jelentőségét és a szántások zöme nyári mélyszántás volt. A nagyjelentőségű eredmény elérésében a gépállomásoknak igen nagy szerepük van. Országosan első helyezést értek el a nyári szántási munkálatokban. Dicséret illeti a gépállomások dolgozóit, és külön is a Fehérgyarmati Gépállomás dolgozóit, akik a gépállomások közötti országos versenyben első helyezést értek el. jait. El keli végezni az őszi betakarítása, szántási és vetési munkákat. Az őszi munkák nagyságát csak úgy tudjuk igazán értékelni, ha legalább nagy vonalakban . mosni aegáljuk, hogy köAz őszi árpa a jövő év derekán már abrakot biztosít az állatállománynak. Meg kell «gyorsítani a betakarítási és vetést Az őszi betakarítási és vetési anunkálatokat szeptember első alapjaiban megkezdték tea-melő- szövetkezeteink. Meg kell azonban mondanunk, hogy sem a betakarítás, sem a vetés üteme nem kielégítő. A legutóbbi jelentések szerint a kenyérgabona vetését 26 százalékban végeztük el. őszi árpából elvetettünk 25 375 kh-t amely 118 százalékos teljesítésnek felel meg. Az idő előrehaladottságához mérten elmaradtunk a rozs vetésével és a búza vetésének az üteme is kedvezőtlen. Indokolatlanul gyenge ütemben halad a kenyérgabona vetése Nyíregyháza város, a nagykállói, a nyírbátori, valamint a kisvár- dai járások tea-melöszövetkezeíei- nél. Sokan aggályoskodnak, hogy helyes-e ebben a szárazságban kenyérgabonát vetni, nem volna-e helyesebb esőt várni. Nekünk az a határozott javaslatunk, hogy nem szabad az esőre váfni, hanem vetni kell. Kétségtelen, hogy sokkal nehezebb a vető- magágy elkészítése, mintha azt eső után végeznénk, azonban azt nem tudjuk megmondani, hogy eső mikor lesz. A jól megmunkált talajban viszont az elvetett vetőmag azonnal csírázásnak indul, mihelyt esőt kap, és ez 8—1« napos előnyt jelent a későbbi vetésekkel szemben. A vetésnek itt az ideje! A korai vetés előnyéről az utóbbi években mindenki meggyőződhetett. A jövő évi jó termés érdekében felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kenyérgabonánál is éppen úgy, mint a bua-gonyánál, kukoricánál, a növényszámot biztosítani kell. Éppen ezért a hagyományos vetőmag-mennyiségen túl azt javasoljuk, hogy holdanként 20—25 kg- mal többet vessenek el. Ezt indokolja egyébként a száraz időjárás is. A múlt évi tapasztalat azt mutatja, hogy ahol a kenyérgabona (FototatftS a 3. okkUoertA Közös erő, a jobb szervezés meghozta gyümölcsét a termelésben Az őszi inunk» nagy feladatokat ró a szövetkezetekre *
