Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1961-10-01 / 231. szám

Mt a helyset megyénkben a műtrágya-ellátottság terén ? Nyilatkozik a MŰN ÓSZER kirendeltség vezetője Szerkesztőségünkbe az utóbbi időben több olyan levél érke­zett termelőszövetkezetekből, amelyeknek írói bizonyos mérték­ben kifogásolták műtrágya igény­lésük kielégítését. S tekintve, hogy az ősziek időbeni és talaj­erővisszapótlás tekintetében is megfelelően előkészített mag­ágyba történő vetése elsőrendű feladata most mezőgazdasá­gunknak- felkerestük Szilvássy József elvtársat, a Műtrágya és Növényvédőszer Értékesítő Szö­vetkezeti Vállalat megyei kiren­deltségének vezetőjét, aki a kér­déssel kapcsolatban a következő nyilatkozatot adta. Valóban tapasztalható volt korábban olyan jelenség, Ismerős a kép: sietős, rohanó emberek izgatottan néznek órá­jukra, még csak néhány perc és kezdődik a munka. Igen ám, de hol marad a reggeli, még azt is el kell költeni... S ilyen­kor a munkába igyekvők való­ságos hada lepi el a nyíregyhá­zi tej ivókat. Talán érdekes a kér­dés: hogyan és mit reggelizik Nyíregyháza egy napon? Nem gond már Volt idő, amikor naponta ér­keztek panaszos levelek a saj­tóhoz és az illetékesekhez, tej- ivó-ügyben. Kétségtelen, még egy évvel ezelőtt is sok kívánni­valót hagyott maga után ez a kérdés. De a levelek most már elmaradtak, öröm hallani, hogy megoldódott a probléma. Először a Kossuth utca elején lévő tejívó megnyitása enyhí­tette a gondot, s mióta a Dózsa György úti tej ivót bővítik, elé­gedettek a nyíregyháziak. Most még csak annyit: a Dózsa György út elején egy héten belül a vi­dék egyik legkorszerűbb tejivó­ját „nyitják meg”. Azért az idé­zőjel, mert a bolt bővítés, át­építés ideje alatt sem húzta le rolóját. Megtudtuk: az új helyi­séggel bővült Dózsa György úti tejivó korszerűsége mellett a leg­teljesebb kényelmet biztosítja a vendégeknek. Tejautomata gomb­nyomásra porciózza majd a fél, illetve egy literes adagokat, míg Junat — új emlős Lengyelország területén A Lengyelországban élő emlő­sök jegyzéke nemrégen új kép­viselővel gazdagodott. A raga­dozó junatról (Nyctereutes pro- cyonoides) van szó, amelynek eredeti hazája Kína. Ukrajná­ból vándorolt Lengyelországba. A junatot Ukrajnában prémál­latként tenyésztik. A szovjet zoológusok a 30-as években sza­badon engedtek meghatározott számú junatot, amelyek gyor­san elszaporodtak és Lengyel- ország keleti határainak „illegá­lis” átlépésével Lengyelországba kerültek. Lengyelországban az ország északkeleti területein buk­kantak fel de az ország középső részén is előfordulnak. Nem ré­gen például Piotrkovo melleti tévedésből elejtettek egy juna-- tót, mert azt hitték, hogy borz­ról van szó. i amely hiányosságra mutatóit. De mindjárt hozzá teszem, hogy ez csak átmeneti volt. Viszont úgy gondolom, éppen ezzel a kérdéssel kapcsolatban hasznos lesz, ha a műtrágya-el­látottság tekintetében egypár fontos dolgot elmondok. — A termelőszövetkezetek műtrágya-eilátásának zavarta­lansága megköveteli azt, hogy minden olyan lehetőség, amely a műtrágya helyszíni biztosítását elősegíti, kihasználják. Ilyen le­hetőség az előszállítások megkö­tése a tsz-ek és a vállalat kö­zött. Mert amennyiben a ter­melőszövetkezetek azt a lehe­tőséget igénybe veszik, hogy a műtrágyát felhasználás a teljes higiéniát biztosítja az is, hogy külön helyiségben lesz a vásárlás és a fogyasztás. íme egy napi adag Miután otthonosabbak lettek a nyíregyházi tejivók, nagyobb az érdeklődés is. Naponta több, mint kétezer nyíregyházi regge­lizik a tejivókban, akik más­félezer liter tejeskávét, Illetve kakaót fogyasztanak el. A tejet inkább elhordják a háziasszo­nyok: a tejboltokkal együtt 1000 liter tejet árusítanak naponta Nyíregyházán. Nagy népszerű­ségnek örvend a Kossuth utca elején lévő tejivóban a friss pa­lacsinta és a tejberizs gyümölcs- feltéttel. Naponta másfélszáz íz­letes üres, vagy túróspalacsin­tát tálalnak a vendégek elé. A palacsintasütést rendszeresíteni fogják a hamarosan megnyíló Dózsa György úti reprezentatív tejivóban is. Természetesen nem hiányzik a kávé és a kakaó mellől a friss péksütemény sem: naponta ebből is többezer darab fogy el a reggeliző helyeken. — *yal. előtt 2—3 hónappal fogadni és tárolni tudják, fennakadás nem fordulhat elő. Sajnos, megyénk termelőszövet­kezeteinek zöme nem élt ezzel a lehetőséggel — még ha meg is van a tároláshoz szükséges helyisége — és az ez évi máso­dik féléves, körülbelül 3300 va- gonnyi műtrágyakeretböl maxi­mum 500 vagon fogadását vál­lalták előre. Nem egy esetben történt meg az, hogy a körzeti felügyelőnk amikor az előszál­lítás megkötésére jelentkezett, ezt a választ kapta: „Miért siet annyira a vállalat hiszen úgy is le fogja szállítani a műtrá­gyát, mert kötelessége.” Való­ban kötelességünk és minden olyan lehetőséget igénybe is ve­szünk, amely tsz-eink igényeinek megfelelően lehetőséget ad a le­szállításokra. De az előbbi szem­lélet akaratlanul is azt eredmé­nyezi, hogy egyszerre jelentkeznek az igények, amelyeket aztán az őszi vasúti csúcsforgalom idejében nem lehet gyorsan kielégíteni. — Aztán van olyan is, ami­kor vagy a fedezetigazolás ér­kezik meg, de a megrendelés be­szerzését kell eszközölni utólag, vagy megrendelés érkezik be és a fedezetigazolásért kell a tsz- től a bankfiókokig járni. S az ilyen huzavona hosszabb időt vesz igénybe, s késlelteti az áru központi lerendelését. — A jövő évi kenyér- és ta­karmánygabona minél eredmé­nyesebb elvetését szem előtt tartva, intézkedtünk és segítséget kértünk azoktól a szervektől, amelyek a szállítás meggyor­sítását elő tudják segíteni. A hozzánk érkezett szállítási előérlesítők alapján a hazai gyá­raktól és külföldről még e hó­napban mintegy 200—300 vagon foszfortartalmú műtrágya kerül leszállításra. így reméljük, hogy — a már meglévő készlettel együtt — ennek igénybevételével az őszi kalászosokat (különös te­kintettel a külföldi búzafajtákra) elegendő műtrágya felhasználá­sával vethetik el termelőszövet­kezeteink — fejezte be nyilat­kozatát a MÜNÖSZER megyei kirendeltségének vezetője. A. B. reggelizik Nyíregyháza ? Nem jönnek már a levelek — „Kósto/ó“ a Dózsa György út elejéről — Sztár: a palacsinta — Nézzük csak: mit eszünk? Száznegyven százalékos teljesítménnyé, gépek segítségével — téliesítéssel határidő éléit elkészül a Vízügyi Székház Nyíregyházán Most, hogy túljutottak az alsó szint vasbetonszerkezetének épí­tésén, egyre gyorsabban emel­kednek a piros téglafalak a há­romemeletes Vízügyi Székház építőinek keze nyomán. Ölti Sándor tíz tagú kubikos brigádja már az első emeleti födémgerendák elhelyezésén dolgozik 135—138 százalékos átlagteljesítménnyel. Munkáj'ukat megkönnyíti a szük­ség esetén megjelenő gépkocsi­val egybeépített NDK gyártmá­nyú Pantel-daru, amely játszi könnyedséggel emeli fel az ese­tenként öt mázsánál is nehe­zebb vasbeton gerendákat is. — Sok ilyen daru kellene az építkezésekhez — mondja Seres László technikus. — Nem csak azért, mert egy havi használata körülbelül 40 ezer forinttal kerül kevesebbe, mint a sínen futó to­ronydaruké, hanem azért is, mert egyszerre több építkezést is ki tud szolgálni. A vasbeton gerendákat elhe­lyező kubikos brigád munkáját azonban elősegíti még a két gör­gőn guruló kiskocsi is. Oda, aho­vá a Pantel-daru karja sem ér már el, a felemelt gerendákat ezeken a kocsikon továbbítják. A kocsi tervezője — Baranyai Géza technikus — ugyan már visszament Budapestre, de a ko­csi — egy éve már — nagy szol­gálatot tett az ÉM Szabolcs me­gyei Építőipari Vállalat építke­zésein. Nemcsak könnyebbé te­szi a munkát, hanem a baleseti veszély is a minimálisra csök­ken. Az égbe szökő piros téglafa­lak viszont a 140 százalékos át­lagteljesítménnyel dolgozó Jávor István kőműves brigádjának munkáját dicsérik. Nagyszerűen hasznosítják a gépek segítségét és a kubikos brigád igyekezetét, hogy még ebben az évben tető alá hozzák az épületet. Nekik egy födémdarü szállítja a téglát és a habarcsot. Nem ok nélkül van a nagy igyekezet. A terv ugyanis az, hogy a „tetőzés” után téliesítik az építkezést, hogy a fagyos na­pokon a belső munkákat végez­hessék. Ez egyrészt jó azért, hogy nem kell fagyszabadságra menni, másrészt megrövidítik az építkezés átadási határidejét. A határidő a jövő év novembere, de ha így haladnak, akkor au­gusztusra át tudják adni rendel­tetésének a több mint hárommil­lió forint beruházással épülő, im­pozáns külsejű és belső tartal­mában is újvonalú székházat. (Hammel—Tóth). t r őszi aratás A szittyós csatornapartról cuppogva ugrálnak a bé­kák a pocsétás vízbe, az apró halacskák fürge iramodással kavarják az iszapot. Az ősel­lenség, a gólya, már régen me­legebb vidékre vitorlázott, most mégis nagyobb veszedelemben forognak ezek az apró állátocs- kák: éltető elemük, a víz, mind kisebbre zsugorodik, s talán egy hét múlva... A nyíri ember szemének szeptember végén szokatlan foglalatossággal szorgoskodnak a fülesdi határ egyik körülcsa­tornázott területén. Ingnélküli, barnára cserzett bőrű férfiak izmain játszik a napfény, amint erős marokkal lendítik a kaszát. Marokszedők görnyed­nek a kaszások nyomában. Ziz- zen a szalma, csavarodik a kö­tél, s a dús kévék bekötve he­vernek hosszú sorokban... Aratnak a fülesdi Űj Élet Tsz-ben. Rizsét. Barna kalászú, smaragdzöld levelű rizsét. A szatmári táj egyik űj kincsét. ju’s milyen szép termés?! Az egyik csapat tagjai su­gárzó arccal „panaszolják”: Fáj minden csontjuk. A kaszá­soknak a tömött termés vagá- i sától, a markolóknak a nehéz 1 kévék emclgetésétől. Hogy mennyi lesz a termés? Bezzeg István elnök így mondja: — Tizenöt mázsát terveztünk holdanként, meglesz a huszon­öt, de feltétlenül hiszünk a harmincban. A kacifántos termésbecslés után Tyukodi István agronó- mus nevetve torkollja le az el­nököt. — Ne beszélj így, mert az újságíró még majd negyve­net tesz ki, és még a végén szégyenben maradunk... Az agronómus régi rizses ember. A harmincas évek ele­jén valahol Karcag határában ismerkedett meg ezzel az ide­gen növénnyel. Hosszasan ma­gyarázza, hogy miért nem ka- kaslábfűves az ő rizsük, meg a „békanyál” is azért tűnt el, mert kétszer is rézgálicozták a vizet. Nagyon elégedett a Du- bovszki fajtával. Vetőmagként adják majd el a termést, egyhar- madával drágábban, mint az ét­kezésit. A hatvanhárom hold­ról lehozzák” a hét-nyolc­százezer forintot. Jövőre száz, aztán száznyolcvan hold lesz az öntözéses terület, s akkor hár­mas forgóban termesztik a ri­zsét. eszed közben aztan invi­tál, nézzük meg a gépi aratást is. Ekkor veszem észre, hogy jócskán távolabb aratógép vitorlája emelkedik a zászlós kalásztenger fölé. Sztároszta Ist­ván és a fiatal Gulácsi Pista ép­pen akkor ugratják ki a traktort egy mélyedésből, amikor oda­érünk. A mélyebb részeken még lágy a talaj — magyarázza a gépvezető. — Lesüllyed a trak­tor, akkor bajlódni kell vele. De azért haladunk. Napi négy­öt hold. Alig bírja a gép do­bálni a kévéket, olyan sűrű. Az aratógéptől nem messze, három ember futólépésben hordja a kévéket apró csomók­ba. Izzadnak a kemény munká­ban, de odakiabálnak az agronó- musnak. — Áll még az alku, Tyukodi elvtárs?! — Megmondtam — válaszol emez nevetve, majd magyaráz­kodva felém fordul. — Székely János, Fülep Gyula, meg Józsa Lajos,. kocsisok. Kedvet kaptak a rizsaratáshoz. Ebéd után fo­gadtak velem, hogy a gép után egész nap felgyűlt kévéket es­tig összecsomózzák. Hát mit csi­náljak? Látja. Megnyerik a fo­gadást... — Mert többet akarnak most nyerni a fülesdiek, mint ta­valy — folytatja Tyukodi Ist­ván, a zárszámadásra gondol­va. — Ahol emberkéz kell, van. Ahol meg..., hallja azt a motorzúgást a fasoron túl? Két kombájn dolgozik a naprafor­góban. Két cséplő meg a ma­got tisztítja. Tizenkét hold krasznodári száznegyven má­zsát adott. Az is nyereség... A rizsföld friss nedvei a hű- vösödő estében tejfehér fátyolként emelkednek a mező fölé. Lassan hazaszállingóznak az aratók. Csak két ember ma­radt ott. Dobos Gusztáv és Oláh József. A csőszök. A két öreg ott áll a posztján. Míg az utolsó kévék is lekerülnek » rizsföldről. Az emberek közeledtének za­jára a békák nagy ívben ve­tődnek a vízbe, majd minden elcsendesül. Csak a nehéz rizs­kalászok bólogatnak hangtala­nul az esti félhomályban. Samn András,

Next

/
Oldalképek
Tartalom