Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1961-10-01 / 231. szám
Mt a helyset megyénkben a műtrágya-ellátottság terén ? Nyilatkozik a MŰN ÓSZER kirendeltség vezetője Szerkesztőségünkbe az utóbbi időben több olyan levél érkezett termelőszövetkezetekből, amelyeknek írói bizonyos mértékben kifogásolták műtrágya igénylésük kielégítését. S tekintve, hogy az ősziek időbeni és talajerővisszapótlás tekintetében is megfelelően előkészített magágyba történő vetése elsőrendű feladata most mezőgazdaságunknak- felkerestük Szilvássy József elvtársat, a Műtrágya és Növényvédőszer Értékesítő Szövetkezeti Vállalat megyei kirendeltségének vezetőjét, aki a kérdéssel kapcsolatban a következő nyilatkozatot adta. Valóban tapasztalható volt korábban olyan jelenség, Ismerős a kép: sietős, rohanó emberek izgatottan néznek órájukra, még csak néhány perc és kezdődik a munka. Igen ám, de hol marad a reggeli, még azt is el kell költeni... S ilyenkor a munkába igyekvők valóságos hada lepi el a nyíregyházi tej ivókat. Talán érdekes a kérdés: hogyan és mit reggelizik Nyíregyháza egy napon? Nem gond már Volt idő, amikor naponta érkeztek panaszos levelek a sajtóhoz és az illetékesekhez, tej- ivó-ügyben. Kétségtelen, még egy évvel ezelőtt is sok kívánnivalót hagyott maga után ez a kérdés. De a levelek most már elmaradtak, öröm hallani, hogy megoldódott a probléma. Először a Kossuth utca elején lévő tejívó megnyitása enyhítette a gondot, s mióta a Dózsa György úti tej ivót bővítik, elégedettek a nyíregyháziak. Most még csak annyit: a Dózsa György út elején egy héten belül a vidék egyik legkorszerűbb tejivóját „nyitják meg”. Azért az idézőjel, mert a bolt bővítés, átépítés ideje alatt sem húzta le rolóját. Megtudtuk: az új helyiséggel bővült Dózsa György úti tejivó korszerűsége mellett a legteljesebb kényelmet biztosítja a vendégeknek. Tejautomata gombnyomásra porciózza majd a fél, illetve egy literes adagokat, míg Junat — új emlős Lengyelország területén A Lengyelországban élő emlősök jegyzéke nemrégen új képviselővel gazdagodott. A ragadozó junatról (Nyctereutes pro- cyonoides) van szó, amelynek eredeti hazája Kína. Ukrajnából vándorolt Lengyelországba. A junatot Ukrajnában prémállatként tenyésztik. A szovjet zoológusok a 30-as években szabadon engedtek meghatározott számú junatot, amelyek gyorsan elszaporodtak és Lengyel- ország keleti határainak „illegális” átlépésével Lengyelországba kerültek. Lengyelországban az ország északkeleti területein bukkantak fel de az ország középső részén is előfordulnak. Nem régen például Piotrkovo melleti tévedésből elejtettek egy juna-- tót, mert azt hitték, hogy borzról van szó. i amely hiányosságra mutatóit. De mindjárt hozzá teszem, hogy ez csak átmeneti volt. Viszont úgy gondolom, éppen ezzel a kérdéssel kapcsolatban hasznos lesz, ha a műtrágya-ellátottság tekintetében egypár fontos dolgot elmondok. — A termelőszövetkezetek műtrágya-eilátásának zavartalansága megköveteli azt, hogy minden olyan lehetőség, amely a műtrágya helyszíni biztosítását elősegíti, kihasználják. Ilyen lehetőség az előszállítások megkötése a tsz-ek és a vállalat között. Mert amennyiben a termelőszövetkezetek azt a lehetőséget igénybe veszik, hogy a műtrágyát felhasználás a teljes higiéniát biztosítja az is, hogy külön helyiségben lesz a vásárlás és a fogyasztás. íme egy napi adag Miután otthonosabbak lettek a nyíregyházi tejivók, nagyobb az érdeklődés is. Naponta több, mint kétezer nyíregyházi reggelizik a tejivókban, akik másfélezer liter tejeskávét, Illetve kakaót fogyasztanak el. A tejet inkább elhordják a háziasszonyok: a tejboltokkal együtt 1000 liter tejet árusítanak naponta Nyíregyházán. Nagy népszerűségnek örvend a Kossuth utca elején lévő tejivóban a friss palacsinta és a tejberizs gyümölcs- feltéttel. Naponta másfélszáz ízletes üres, vagy túróspalacsintát tálalnak a vendégek elé. A palacsintasütést rendszeresíteni fogják a hamarosan megnyíló Dózsa György úti reprezentatív tejivóban is. Természetesen nem hiányzik a kávé és a kakaó mellől a friss péksütemény sem: naponta ebből is többezer darab fogy el a reggeliző helyeken. — *yal. előtt 2—3 hónappal fogadni és tárolni tudják, fennakadás nem fordulhat elő. Sajnos, megyénk termelőszövetkezeteinek zöme nem élt ezzel a lehetőséggel — még ha meg is van a tároláshoz szükséges helyisége — és az ez évi második féléves, körülbelül 3300 va- gonnyi műtrágyakeretböl maximum 500 vagon fogadását vállalták előre. Nem egy esetben történt meg az, hogy a körzeti felügyelőnk amikor az előszállítás megkötésére jelentkezett, ezt a választ kapta: „Miért siet annyira a vállalat hiszen úgy is le fogja szállítani a műtrágyát, mert kötelessége.” Valóban kötelességünk és minden olyan lehetőséget igénybe is veszünk, amely tsz-eink igényeinek megfelelően lehetőséget ad a leszállításokra. De az előbbi szemlélet akaratlanul is azt eredményezi, hogy egyszerre jelentkeznek az igények, amelyeket aztán az őszi vasúti csúcsforgalom idejében nem lehet gyorsan kielégíteni. — Aztán van olyan is, amikor vagy a fedezetigazolás érkezik meg, de a megrendelés beszerzését kell eszközölni utólag, vagy megrendelés érkezik be és a fedezetigazolásért kell a tsz- től a bankfiókokig járni. S az ilyen huzavona hosszabb időt vesz igénybe, s késlelteti az áru központi lerendelését. — A jövő évi kenyér- és takarmánygabona minél eredményesebb elvetését szem előtt tartva, intézkedtünk és segítséget kértünk azoktól a szervektől, amelyek a szállítás meggyorsítását elő tudják segíteni. A hozzánk érkezett szállítási előérlesítők alapján a hazai gyáraktól és külföldről még e hónapban mintegy 200—300 vagon foszfortartalmú műtrágya kerül leszállításra. így reméljük, hogy — a már meglévő készlettel együtt — ennek igénybevételével az őszi kalászosokat (különös tekintettel a külföldi búzafajtákra) elegendő műtrágya felhasználásával vethetik el termelőszövetkezeteink — fejezte be nyilatkozatát a MÜNÖSZER megyei kirendeltségének vezetője. A. B. reggelizik Nyíregyháza ? Nem jönnek már a levelek — „Kósto/ó“ a Dózsa György út elejéről — Sztár: a palacsinta — Nézzük csak: mit eszünk? Száznegyven százalékos teljesítménnyé, gépek segítségével — téliesítéssel határidő éléit elkészül a Vízügyi Székház Nyíregyházán Most, hogy túljutottak az alsó szint vasbetonszerkezetének építésén, egyre gyorsabban emelkednek a piros téglafalak a háromemeletes Vízügyi Székház építőinek keze nyomán. Ölti Sándor tíz tagú kubikos brigádja már az első emeleti födémgerendák elhelyezésén dolgozik 135—138 százalékos átlagteljesítménnyel. Munkáj'ukat megkönnyíti a szükség esetén megjelenő gépkocsival egybeépített NDK gyártmányú Pantel-daru, amely játszi könnyedséggel emeli fel az esetenként öt mázsánál is nehezebb vasbeton gerendákat is. — Sok ilyen daru kellene az építkezésekhez — mondja Seres László technikus. — Nem csak azért, mert egy havi használata körülbelül 40 ezer forinttal kerül kevesebbe, mint a sínen futó toronydaruké, hanem azért is, mert egyszerre több építkezést is ki tud szolgálni. A vasbeton gerendákat elhelyező kubikos brigád munkáját azonban elősegíti még a két görgőn guruló kiskocsi is. Oda, ahová a Pantel-daru karja sem ér már el, a felemelt gerendákat ezeken a kocsikon továbbítják. A kocsi tervezője — Baranyai Géza technikus — ugyan már visszament Budapestre, de a kocsi — egy éve már — nagy szolgálatot tett az ÉM Szabolcs megyei Építőipari Vállalat építkezésein. Nemcsak könnyebbé teszi a munkát, hanem a baleseti veszély is a minimálisra csökken. Az égbe szökő piros téglafalak viszont a 140 százalékos átlagteljesítménnyel dolgozó Jávor István kőműves brigádjának munkáját dicsérik. Nagyszerűen hasznosítják a gépek segítségét és a kubikos brigád igyekezetét, hogy még ebben az évben tető alá hozzák az épületet. Nekik egy födémdarü szállítja a téglát és a habarcsot. Nem ok nélkül van a nagy igyekezet. A terv ugyanis az, hogy a „tetőzés” után téliesítik az építkezést, hogy a fagyos napokon a belső munkákat végezhessék. Ez egyrészt jó azért, hogy nem kell fagyszabadságra menni, másrészt megrövidítik az építkezés átadási határidejét. A határidő a jövő év novembere, de ha így haladnak, akkor augusztusra át tudják adni rendeltetésének a több mint hárommillió forint beruházással épülő, impozáns külsejű és belső tartalmában is újvonalú székházat. (Hammel—Tóth). t r őszi aratás A szittyós csatornapartról cuppogva ugrálnak a békák a pocsétás vízbe, az apró halacskák fürge iramodással kavarják az iszapot. Az ősellenség, a gólya, már régen melegebb vidékre vitorlázott, most mégis nagyobb veszedelemben forognak ezek az apró állátocs- kák: éltető elemük, a víz, mind kisebbre zsugorodik, s talán egy hét múlva... A nyíri ember szemének szeptember végén szokatlan foglalatossággal szorgoskodnak a fülesdi határ egyik körülcsatornázott területén. Ingnélküli, barnára cserzett bőrű férfiak izmain játszik a napfény, amint erős marokkal lendítik a kaszát. Marokszedők görnyednek a kaszások nyomában. Ziz- zen a szalma, csavarodik a kötél, s a dús kévék bekötve hevernek hosszú sorokban... Aratnak a fülesdi Űj Élet Tsz-ben. Rizsét. Barna kalászú, smaragdzöld levelű rizsét. A szatmári táj egyik űj kincsét. ju’s milyen szép termés?! Az egyik csapat tagjai sugárzó arccal „panaszolják”: Fáj minden csontjuk. A kaszásoknak a tömött termés vagá- i sától, a markolóknak a nehéz 1 kévék emclgetésétől. Hogy mennyi lesz a termés? Bezzeg István elnök így mondja: — Tizenöt mázsát terveztünk holdanként, meglesz a huszonöt, de feltétlenül hiszünk a harmincban. A kacifántos termésbecslés után Tyukodi István agronó- mus nevetve torkollja le az elnököt. — Ne beszélj így, mert az újságíró még majd negyvenet tesz ki, és még a végén szégyenben maradunk... Az agronómus régi rizses ember. A harmincas évek elején valahol Karcag határában ismerkedett meg ezzel az idegen növénnyel. Hosszasan magyarázza, hogy miért nem ka- kaslábfűves az ő rizsük, meg a „békanyál” is azért tűnt el, mert kétszer is rézgálicozták a vizet. Nagyon elégedett a Du- bovszki fajtával. Vetőmagként adják majd el a termést, egyhar- madával drágábban, mint az étkezésit. A hatvanhárom holdról lehozzák” a hét-nyolcszázezer forintot. Jövőre száz, aztán száznyolcvan hold lesz az öntözéses terület, s akkor hármas forgóban termesztik a rizsét. eszed közben aztan invitál, nézzük meg a gépi aratást is. Ekkor veszem észre, hogy jócskán távolabb aratógép vitorlája emelkedik a zászlós kalásztenger fölé. Sztároszta István és a fiatal Gulácsi Pista éppen akkor ugratják ki a traktort egy mélyedésből, amikor odaérünk. A mélyebb részeken még lágy a talaj — magyarázza a gépvezető. — Lesüllyed a traktor, akkor bajlódni kell vele. De azért haladunk. Napi négyöt hold. Alig bírja a gép dobálni a kévéket, olyan sűrű. Az aratógéptől nem messze, három ember futólépésben hordja a kévéket apró csomókba. Izzadnak a kemény munkában, de odakiabálnak az agronó- musnak. — Áll még az alku, Tyukodi elvtárs?! — Megmondtam — válaszol emez nevetve, majd magyarázkodva felém fordul. — Székely János, Fülep Gyula, meg Józsa Lajos,. kocsisok. Kedvet kaptak a rizsaratáshoz. Ebéd után fogadtak velem, hogy a gép után egész nap felgyűlt kévéket estig összecsomózzák. Hát mit csináljak? Látja. Megnyerik a fogadást... — Mert többet akarnak most nyerni a fülesdiek, mint tavaly — folytatja Tyukodi István, a zárszámadásra gondolva. — Ahol emberkéz kell, van. Ahol meg..., hallja azt a motorzúgást a fasoron túl? Két kombájn dolgozik a napraforgóban. Két cséplő meg a magot tisztítja. Tizenkét hold krasznodári száznegyven mázsát adott. Az is nyereség... A rizsföld friss nedvei a hű- vösödő estében tejfehér fátyolként emelkednek a mező fölé. Lassan hazaszállingóznak az aratók. Csak két ember maradt ott. Dobos Gusztáv és Oláh József. A csőszök. A két öreg ott áll a posztján. Míg az utolsó kévék is lekerülnek » rizsföldről. Az emberek közeledtének zajára a békák nagy ívben vetődnek a vízbe, majd minden elcsendesül. Csak a nehéz rizskalászok bólogatnak hangtalanul az esti félhomályban. Samn András,
