Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1961-10-03 / 232. szám

A kótaji óvodában I fl sertéstenyésztést gyorsan meg lehet javítani Egy hasznos tanácskozás tanulságai Lapunkban korábban már hírt adtunk arról, hogy sertéstenyész­tési és hizlalási tapasztalatcse­rét rendeztek a Mátészalkai Ál­lami Gazdaságban. Célját, idő­szerűségét tekintve nagyon hasz­nos volt ez a tanácskozás, amely sok tanulsággal szolgált résztve­vőinek. Mik voltak ezek? A tanácskozás beszámolóját Oláh János, a gazdaság főáliat- tenyésztője tartotta. Bevezetőjé­ben rámutatott, hogy az utóbbi években mind jobban javult a dolgozók életszínvonala. Ezzel együtt nőtt hús- és zsíriogyasz- tása is. Ugyanakkor ez igény tel­jes kielégítésével átmenetileg nem nőtt arányosan az állatlét­szám, s ezen belül a sertésállo­mány. Ezt figyelembe véve, állat- tenyésztésünk eddigi tenyésztési, A kótaji óvodások még kint, a szabadban fogyasztják uzsonná­jukat. Nem kell azonban félni, hogy a csemetékkel mi lesz té­len. A jó szülők már gondoskod­jak arról is! A községfejlesztési alapból és munkájukkal új ebéd­lőt építettek, amelyben gondta­lanul gyarapodhatnak gyerme­keik. Fotó: Sági. Fuser-munka, széttiobátl anyagok, fekeieíuvar •• az S3, sz. AKOV üzemében, telepein A társadalmi tulajdon védel­me az ellenforradalmi esemé­nyek után meglazult — s érmék kihatásai még napjainkban is érezhetők. A közös vagyon keze­lése nagy felelősség, s mint a nyíregyházi 53-as Autóközlekedé­si Vállalatnál megtartott értekez­let is bizonyítja, sok még a te­endő a társadalmi vagyonvéde­lem megszilárdítása terén. Az értekezleten a vállalat dol­gozóin, vezetőin, a párt és a szakszervezet képviselőin kívül a megyei rendőrfőkapitányság j képviselői is megjelentek, hiszen ] a rendőrségnek nemcsak az a célja, hogy felfedje a bűncselek­mények tetteseit, hanem az is, hogy oktassa, nevelje a dolgozó­kat a közös tulajdon védelmé­re. I tartási és takarmányozási mód- I szerein hatásosan változtatni kell. lüj zootechnikai eljárásokat kell : bevezetni és alkalmazni. Erre pe- j dig jó s mind jobban szilár- jduló alap szocialista nagyüzemi gazdaságaink. A sertéstenyésztés alapvető feladata: a helyesen megválasztott, meny- nyiségi és minőségi tenyészállo- mánj'nak megválasztása. majd okszerű takarmányozással, céltu­datos és szakszerű párosítással, s az utódok irányított felnevelés­sel és példaszerű tartással pá­rosult továbbtenyésztése, illetve hizlalása. Természetesen fontos követelmény: a választott fajtá­nak megfelelő hely és gondozá­si feltételek biztosítása is. Tenyészkocák'oól csak azokat az egyedeket tartsuk meg, — hang­zott a tanulság —. amelyek to­vább tenyésztés céljából a küllemi feltételeknek megfelelnek és ér­tékes belső tulajdonságokkal rendelkeznek. Vagyis: amelyek | szaporák, egészségesek, kiegyen­lített és jól fejlett utódokat ne­velnek s kondíciót jól tartanak. Mit és mennyit egyenek a vemhes kocák? A továbbtenyésztésre szánt ko­cák elhelyezését tágas, egészsé­ges, jól szellőzött, világos, pára­nélküli és tiszta istállóban kell biztosítani. A vemhesség négy hónapjától kezdve pedig, és a szoptatás alatt is naponta há­romszor kell etetni. Bármilyen mennyiségű, összetételű takar­mányt kapnak is, a kifejlődött mangalica koca napi össztakar- mányának legalább 10 gramm meszet, 10 gramm foszfort és 6—10 gramm sót kell tartalmaz­nia. A hús- és hús-jellegű ko­cáknál: 14 gramm mész, 10 gramm foszfor és 8—10 gramm só az igény. Mikor a íialási idő közeledik, a várható szaporulatnak megfe­lelően legyenek a kocák előké­szítve. Húsjellegűeknél legalább 9, mangalicáknál pedig 7 darabra. Dr. Salamon Islván mátészalkai kórházi főorvos, Ér­demes Orvos hosszas betegség után elhunyt. Dr. Salamon István elvtársat sokan ismerték megyénkben, hiszen a felszabadulás óta itt dolgozott. Az egészségügy leg­különbözőbb posztjain tevé­kenykedett, 1945-től 1947-ig Nyírjákóban volt községi orvos, 1947-től pedig a nyíregyházi megyei kórház szülészeti osztá­lyának főorvosa, majd a rende­lőintézet főorvosa volt. Évekig vezette ezután mint igazgató­főorvos a nyíregyházi megyei kórházat és 1958-tól a máté­szalkai kórház szülész főorvosa lett. Munkáját mindenütt magas szakmai tudással, lelkiismeretes odaadással végezte. Mint kom­munista orvos tevékenységévei nagymértékben járult hozzá Szabolcs-Szatmár szocialista egészségügyének kialakításá­hoz. Halála nagy vesztesége me­gyénk egészségügyének. S a szoptató kocáknak a lét­fenntartó takarmányon felül ma­laconként 300 gramm keményítő értéket és 70 gramm fehérjét kell adni. A brucellózisban elve­télt kocákat azonban 3 hónapig pihentetni s a többitől elkülönít­ve kell tartani. A malac gondozása, nevelése Háromhetes korig a malacok 3 óránként szopjanak. Ez idő után a napi háromszori szoptatás is elegendő. Persze, akkor már szoktatni kell őket az etetésre, ami pormentes, egészséges pör­költ árpával, később szemes bor­sóval vagy' daraetetéssel törté­nik. A még szopós malacok na­ponta legalább ötször egyenek és hatszor kerüljön eléjük ivóvíz. Választáskor a szoptatás foko­zatosan csökkenjen, hogy a ko­ca és a malacok is mind könj- nyebben vegyék a teljes elvá­lasztást. Választás után a mala­cok még kutricán hadd marad­janak egy hónapig, lehetőleg 10-es csoportokban. A tenyész- süldő-utánpótlásra pedig az egye­deket már az alomban, vagyis a csecs alatt kell kiválasztani nagy és kiegyenlített almokból. S a falkásítás úgy történjen, hogy korban egy hónapnál na­gyobb különbség ne legyen. A hizlalás is akkor eredményes, ha gondosan, körültekintően tör­ténik. A hízóba fogott egyedek lehetőleg havonta étvágy és súly- gyarapodás figyelembe vételével kerüljenek átfalkásításra. Lehe­tőleg azonban 50—70 darab le­gyen egy szálláson, és a célsze­rűség érdekében igen ajánlatos a havonkénti mérlegelés. A hí­zók étvágyát állandóan figyelni kell, s ha szükséges, 5 napon­ként 5—7 dekával emelni az egyedi mennyiséget. De nagyon fontos még: min­denben meghallgatni és teljesíte­ni az állatorvos tanácsait. A. B. A vállalatnál igen sok hiányos­ság fordult elő. az idén is. Sik­kasztás, lopás, a társadalmi tu­lajdon hanyag kezelése, s egyéb, kisebb bűncselekmények és sza­bálytalanságok sora. Előfordult az is, hogy az üze­mi KISZ titkár nem megfelelő helyen tartotta a KISZ pénzét-, s azt eltulajdonították. A pénztá­rosok gondatlan eljárása is elő­segítette a csalásokat, mert a ki­fizetéseknél nem kértek szemé­lyi igazolványt, illetve nem jár­tak el a szabályoknak megfe­lelően. Gyakran előfordul, hogy ami­kor megjavítanak egy gépkocsit, nem ellenőrzik, hogyan javították meg, valóban felhasználták-e a javításhoz kiadott anyagot? A vállalatnál különösen az üze­mi telepeken nyílik sok mód a lopásokra. A művezetők és ga­rázsmesterek többször nem a kiadott utasítások szerint végzik munkájukat, s egyrészt ennek, másrészt a portás hanyagságának köszönhető, hogy több „fuser­munka” kerül ki az üzemből. Intézkedés és végrehajtás Fájdalommal tudatjuk, hogy Dr. SALAMON ISTVÁN mátészalkai kórházi főor­vos okt. 1-én elhunyt. A gyászszertartás október 3-án Mátészalkán 13 órakor a kórház ravatalozójában, örök nyugalomra helyezése pedig Nyíregyházán 15 óra 30 perckor lesz az Északi temetőben. (3150) Kisvárdán például 5—6 gép­kocsi hever olyan helyen, ami nem biztonságos, s a mátészal­kai kirendeltségen is hiányos az intézkedések végrehajtása, s még kirívóbb a helyzet a kihelye­zett gépkocsiknál, ahol több a lehetőség a feketefuvarra. A bizottság, mely rovancsot tartott a telepen, új csavarokat talált a földbe taposva, s olyan rugót találtak elhányódva, mely­nek hiányáért már állott pótko­csi. A megtörtént sikkasztások egyik . oka az is, hogy az illetéke­sek nem elég körültekintőek a személyek kiválasztásánál: a cse­lekmények elkövetőit olyan be­osztásokba teszik, ahol korábban bűncselekményüket elkövették, miután letelt a próbaidejük. A legtöbb esetben a hanyag kezelésből erednek a károk. El­lenőrizni kellene, hogy a gépko­csivezetők betartják-e a jegyző- könyvi átvételt, és az átadásra vonatkozó utasítást. Felelősség Az 53-as AKÖV-nek komoly terv-elmaradása van, s csak a dolgozók teljes összefogása, az > utasítások pontos betartása, a több felelősségérzet vezethet ja­vuláshoz. Reméljük, rövidesen arról ad­hatunk számot lapunkban, hogy a vállalatnál lényegesen csök­kent a társadalmi tulajdon el­leni vétségek száma. Ez az érte­kezlet is jó kezdeményezés volt. Első lépés... Külföldiek tanulmányozzák az elektromos halászatot Román szakemberek keresték rt a Paksi Halászati Szövetkeze­iét, hogy tanulmányozzák az elektromos halászatot. A paksiak kitűnő eredményeket érnek el a ladikról kezelhető elektromos lialfogó berendezéssel. Egyik ta­vukon például naponta átlagosan 400 pontyot fognak meg a vil­lany hálóval. A román halászok a Duna-dellában szeretnék hasz­nos.'ani a tapasztalatokat. A ké­pen: Munkában az elektromos bri­gád. .lói látható a ladikba Cilié­it e. „ agregátoi. amely az ára­ma; cr.uMi a hálóhoz. (HITI loto: K László fel«.) ^zabálylalanüáuolt »tora

Next

/
Oldalképek
Tartalom